Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a kerettanterv.ofi.hu oldalon tette elérhetővé az Emberi Erőforrások Minisztere által jóváhagyott és kiadott kerettanterveket. Az Intézet a tantervek közzététele mellett azok helyi alkalmazásához is igyekszik segítséget nyújtani, többek között egy, a témához kapcsolódó Gyakran Ismételt Kérdések című dokumentum közzétételével.
- A kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv
- A kerettantervek felépítése
- Javaslatok a kerettantervek helyi alkalmazásához
- Gyakran Ismételt Kérdések dokumentumának letöltése
- A tartalmi szabályozás dokumentumai
- A kerettantervi oldalak elérhetősége
- Információs szolgálat
A kerettantervek és a Nemzeti alaptanterv
A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott pedagógia elvek, nevelési célok, fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák és műveltségi tartalmak a Magyar Közlönyben közzétett kerettantervekben kerültek meghatározásra. A miniszter által kiadott kerettantervek általában iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) szerint tagolódnak (alsó és felső tagozat, négy-, hat- és nyolc évfolyamos gimnázium, szakközépiskola, szakiskola), továbbá egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez is készültek külön tantervek.
A kerettantervek tartalmazzák a
- bevezetést, amely magába foglalja az iskolatípusok (illetve pedagógiai szakaszok) tantárgyi rendszerét és a heti minimális óraszámokat;
- a kötelező tantárgyak kerettanterveit (egy- vagy kétéves ciklusokban);
- egyes szabadon választható, illetve emelt óraszámú tantárgyak kerettanterveit.
Megtalálhatók továbbá a sajátos köznevelési célú iskolák, illetve programok kerettantervei (Arany János Tehetséggondozó Program, Arany János Kollégiumi Program, sportiskola, nyelvi előkészítő évfolyam). Ezekben az adott program speciális tantárgyai szerepelnek, az egyéb tantárgyak tekintetében a fent leírt kerettantervek érvényesek.
A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként rögzítik a tanulók heti kötelező óraszámát és a legfeljebb 10%-os szabadon felhasználható időkeretet. Az egyes tantárgyi kerettantervek a tantárgy rendelkezésére álló órakeret 90 %-át fedik le (kivételnek számít a speciális szakiskola kerettanterve).
Javaslatok a kerettantervek helyi alkalmazásához
Gyakran Ismételt Kérdések letöltése
Az iskoláknak a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.), valamint a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet előírásait is figyelembe véve kell a kerettanterveket felhasználva saját helyi tanterveiket kidolgozniuk.
Bizonyos területeken az iskola választhat a kiadott kerettantervek közül (A és B variációk). A választáshoz fel kell mérni meglevő vagy megteremthető erőforrásokat, illetve azt, hogy a választani kívánt kerettanterv illik-e az iskola profiljához, hagyományaihoz. A helyi tanterv koherenciájára, az ismeretek egymásra épülésére és a tantárgyak közötti kapcsolódási pontokra azonban minden esetben fokozottan ügyelni kell!
A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületeknek dönteni kell az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról. (Az órakeret felhasználása kötelező.) Dönthetnek például a minimális óraszámmal közölt tantárgyak időtartamának megemelése mellett, vagy szabadon választható tantárgyat vezethetnek be. Választhatnak a kerettantervekben szereplő emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve alkalmazhatnak az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, továbbá az iskolák saját tantárgyat/tantárgyakat is alkothatnak.
A fenti döntések együttesen határozhatják meg az iskola, illetve azok egyes évfolyamainak, osztályainak saját nevelési-oktatási arculatát, adott esetben valamely tantárgy. A variálhatóságot a helyi sajátosságok és értékek megőrzése érdekében biztosítják a jogszabályok. Az így létrehozott helyi tantervek alapozzák meg a 2013/2014. évi szeptember 1-jén kezdődő tanév képzési kínálatát, beiskolázási tevékenységét, valamint a nevezett tanév nevelési-oktatási célrendszerét, fejlesztési követelményeit, tartalmait.
A fentieken túl az iskolák dönthetnek a tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról is. Például az iskola határozhat úgy, hogy a helyi tantervben nem ír elő további tananyagot és választható tantárgyakat sem épít be a képzésébe, hanem az egyes tematikai egységek között osztja el a rendelkezésre álló időkeretet az alkalmazható tudás megszerzése vagy a képességek fejlesztése céljából.
A két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása az iskola szakmai feladata közé tartozik. A két tanévre előírt ismeretek és fejlesztési követelmények szétválasztása történhet a tematikai egységek mentén, de bizonyos esetekben (elsősorban képességfejlesztésre irányuló egységek tekintetében) a tematikai egységek meg is bonthatók. A tanévekre történő bontás során a megadott óraszámot annak figyelembevételével szükséges meghatározni, hogy a fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végére teljesüljenek.
Az Nkt. vonatkozó előírásai alapján az iskoláknak 2013. március 31-ig van lehetőségük pedagógiai programjaik és helyi tanterveik felülvizsgálatára annak érdekében, hogy a nevelési-oktatási feladataik ellátása az Nkt. rendelkezéseivel illetve a kerettantervi rendelet előírásaival összhangban valósulhasson meg.
Dobszay Ambrus előadása a kerettantervekről, a kerettantervi adaptációról itt megtekinthető.
A tartalmi szabályozás dokumentumai
A legfontosabb dokumentumok listája
- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Magyar Közlöny 2011/162. szám – 2011. december 29.,
- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. Kormány rendelet; illetve annak Melléklete, különös tekintettel a III. részre (Glosszárium) Magyar Közlöny 2012/66. szám – 2012. június 4.,
- a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. EMMI rendelet Magyar Közlöny 2012/115. szám – 2012. augusztus 31.
- 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!)
- 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet mellékletei
- 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
- 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv)
- 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.)
- 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
- 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Kiemelt változások
A 73/2013 (III.8.) Kormányrendelet módosította az új nemzeti alaptanterv és az új kerettantervek alapján megírt helyi tantervek bevezetésében érintett évfolyamok meghatározását, a 110/2012 Korm. rendelet 10. § (1) bekezdését:
A hatályos szöveg:
Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben
a) az iskolák kezdő évfolyamán,
b) továbbá az iskolák ötödik, - a hat- és nyolc évfolyamos gimnáziumok kivételével - a kilencedik,
c) hat évfolyamos gimnázium esetében a hetedik évfolyamán is,
d) a Hídprogram keretében szervezett kezdő évfolyamon,
majd ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni.
Ennek értelmében a 2012/2013-as tanévben nyelvi előkészítő évfolyamon tanulók esetében a 2013/2014-es tanévben már az új kerettantervnek megfelelően kell folytatni a képzést.
Eltérő kerettantervek jóváhagyása
További információkért kattintson ide: http://www.ofi.hu/kerettantervek-jovahagyasa
