wadmin | 2009. jún. 17.

Kondorné Kovács Irén

Multimédiás oktatóprogram az erdő témakörét feldolgozó tanórákhoz

I. A számítógép és az oktatóprogram mint taneszköz

A tanítási órán az emberi beszéd mellett a taneszközök azok, amelyek segítségével megvalósulhat az összes érzékszerv bevonása a tanítás és tanulás folyamatába.

  1. ábra: A tapasztalatszerzés folyamata a tanórán

Non elit in intellektu quod non fuerit in sensu, azaz semmi olyan nem juthat be az értelmünkbe, amelyet előzőleg nem tapasztaltunk. „Tapasztal: észlel, illetve tanulsággal átél valamit. A tapasztalás: az érzékelt világ visszatükröződése a tudatban.” (Magyar Értelmező Kéziszótár Bp., 1989.)

Az előző meghatározásokból következik, hogy a tapasztalatszerzéshez elengedhetetlen, hogy a tanulók az őket – a mindnyájunkat – körülvevő világot érzékeljék, tudatosan megfigyeljék és a megszerzett tapasztalataikat, elhelyezzék ismereteik rendszerében.

A tanítási órák tapasztalatszerzési folyamatában a tanulók mellett ott van a pedagógus. Neki kell a taneszközök tárházából – a helyi adottságok függvényében – több pedagógiai és pszichológiai szempont figyelembevétele után – kiválasztania a megfelelőt. Mégpedig azt a taneszközt, amely alkalmazásával a leghatékonyabbá tudja tenni a tanítás-tanulás folyamatát.

Ma már a számítógépet is, és a rajta megjeleníthető multimédiás oktatóanyagokat is taneszköznek tekinthetjük. A számítógép nagyszerűsége abban rejlik, hogy kitágította az emberi megismerés idő- és térbeli határait. Alkalmazásával lehetőség nyílik a valóság hű bemutatására, a változások érzékeltetésére, a múlt felelevenítésére, a jövő elképzeltetésére és esztétikai élmények nyújtására.

A gyerekek nagyon szívesen időznek előtte, motiválóan hat rájuk. A motivációnak, a tanulók és a tanárok motiváltságának nagy jelentősége van a tanítás-tanulás folyamatában. Erősen befolyásolja az ismeretek átadásának, befogadásának minőségét és hatékonyságát, vagyis a megismerés bonyolult folyamatát. További befolyásoló tényező – sok egyéb között – a szemléltetés. A szemléltetés módszere már ötszáz éve a pedagógia szerves részévé vált. Jelentősége mára sem csökkent. A szemléltetés során nagyon fontos, hogy az információt hordozó eszközök lehetővé tegyék az objektivitást.

A tanórákon alkalmazható információt hordozó eszközök egyike a számítógép. A számítógép egyidejűleg képes megjeleníteni bármilyen rögzített adatot, hangot és képi információt. A számítógép multimédiás eszköz. Komplex tanulási környezetet teremt. Így az általa közvetített információ egyszerre több érzékszervre is hat. A pedagógusok jól tudják, hogy az ismeretszerzés hatásfoka annál jobb, minél több csatornán szinkronban történik az ismeretszerzés.

A multimédiás programok lehetnek interaktívak: olyan menürendszerrel és kezelőfelülettel ellátva, amelyek lehetővé teszik a tanulók-tanárok számára a programokba való beavatkozást, illetve a tananyag feldolgozásának saját igény szerinti ütemezését. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az ismeretek annál maradandóbbak, minél aktívabban vesz részt a tanuló az ismeretszerzés folyamatában.

A multimédiás programok tanórai alkalmazását két fontos dolog is indokolja:

  1. A szemléltetés fontossága:
    A kisiskolás korú gyermekek nagyobb része városi környezetben él. A természeti környezetről nagyon kevés emlékképük van. Így a tanórai „Képzeljétek el…” kezdetű bevezető mondatok gyakran fölöslegesek.
  2. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák), vagyis az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztár.
    Létrejöttét az indokolja, hogy az emberiség fejlődése során felhalmozódott információmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az információhalmazban való helyes tájékozódás képességének kialakítása a fontos, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az információ nagy része elektronikus formában rögzített, s a számítógép segítségével hozzáférhető.

II. A multimédiás oktatóprogram jellemzői

Az általam alkotott multimédiás tananyagegység a PowerPoint programban készült. A program jellemzője, hogy az ismeretanyag diakockákon van elrendezve.
Az oktatóprogram kapcsolódik a második osztályos környezetismeret tantárgy „Az erdő” című témaköréhez.

A program célja: Az erdő különböző szintjein élő növények és állatok bemutatása a megjelölt tanulói korosztály életkori sajátosságainak megfelelő módon.

A program öt részből áll:

  1. rész: Az erdő talajszintje
    Cél: Az erdő talajszintjén élő állatok bemutatása
  2. rész: Az erdő avar (gyep) szintje
    Cél: Az erdő avar (gyep) szintjén élő állatok és növények bemutatása
  3. rész: Az erdő cserjeszintje
    Cél: Az erdő cserjeszintjén élő állatok és növények bemutatása
  4. rész: Az erdő lombkoronaszintje
    Cél: Az erdő lombkoronaszintjén élő állatok és növények bemutatása
  5. rész: Szemfüles próba
    Cél: Az erdő állat- és növényvilágáról szerzett ismerek ellenőrzése különböző nehézségű feladatsorok segítségével

A program tartalmi jellemzői

Szövegek
I–IV. rész

Az élőlények bemutatását szolgáló ismeretterjesztő szövegek mellőzik a természettudományos szakkifejezéseket, többnyire egyszerű, rövid mondatokból épülnek fel. Minden szöveghez kapcsolódik egy cím, amely megjelöli a témát. Emellett gyakran érdeklődést felkeltő, térfásan megfogalmazott alcímek is vannak.
Minden állat- vagy növényleírást öt, megértést ellenőrző kérdés követ. A kérdésekre sorrendben a válaszok is olvashatók.

V. rész

A feladatsorokban szereplő kérdések tartalma az I–IV. részben közölt ismeretekre irányul. A válaszok mindegyike az azonos sorszámú kérdésre tartalmaz feleletet.

Képek
I–IV. rész

A képek – fotók és sematikus rajzok – a szövegek mellett jelennek meg. Szerepük ismeretközlés képi formában.

V. rész

Az egyszerűbb kérdéssorhoz kapcsolódó képek, a válaszadásban nyújtanak segítségét.

Mozgóképek
I–IV. rész

A filmbejátszások egyike az életközösséget, az erdőt hivatott bemutatni. A másik pedig egy élőlény mozgását szemlélteti.

V. rész

Ebben a részben nem szerepelnek mozgóképek.

Hangok
I–IV. rész

A programban madárhangokat, egy erdei séta „zaját” lehet hallani. Emellett egy mese meghallgatására is lehetősége van a gyerekeknek.

V. rész

A narrátor felolvassa a kérdéseket és a válaszokat. Cél a kérdések pontos megértése, s a helyes válaszok meghallgatása.

Nyomógombok
I–IV. rész és V. rész

A nyomógombok az interaktivitást biztosítják. A rajtuk elhelyezett ábrák egyértelművé teszik funkciójukat.

Az program formai jellemzői

Szövegek

A szövegek rövid sorokban, talpas, nagyméretű betűkkel íródtak. Bekezdésekre tagolódnak.

Képek

A képek színesek, egy élőlényt ábrázolnak. A sematikus ábrák megértést segítő vonalas rajzok.

Mozgóképek

Rövidek, egy folyamatot bemutatóak.

Hangok

Tartalmukban szorosan kötődnek a kép- és szöveganyaghoz. A hangfelvételek aktivizálására a hangszórót ábrázoló nyomógombok szolgálnak.

Nyomógombok

A nyomógombok nagy része a képernyő bal és jobb alsó részén található. Elrendezésük hasonló a gyerekek által már ismert játékprogramokban szokásos elrendezéshez.

III. Ajánlások a program tanórai keretben történő alkalmazásához

A tanórai alkalmazáshoz szükséges tárgyi feltételek:

  • a program, amely letölthető az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének honlapjáról (http://www.isze.hu, ITEM pályázat keretében készült anyagok)
  • számítógép(ek)

A tanórai alkalmazáshoz szükséges személyi feltételek:

  • a pedagógus és a tanulók minimális számítógép-kezelési ismerete

Ebben a korosztályban a számítógépes környezetben történő ismeretszerzés hatékonyságát nem rontja, ha egy számítógépet két gyermek használ. (Ha az iskola helyi adottságai olyanok, hogy kevés vagy netán csak egy gép áll a pedagógus rendelkezésére, akkor is érdemes a programot a tanórán alkalmaznia.) Az ismeretszerzés folyamatában a számítógép mellett a füzet használata is hasznos.

Az oktatóprogram részeivel való ismerkedés sorrendje

Az erdő témakörét feldolgozó multimédiás oktatóprogram mindegyik része önálló egységet alkot. Ennek ellenére a részek témái sugallnak egy feldolgozási sorrendet. Célszerű „Az erdő talajszintje” (I. rész) témával kezdeni, majd a II., III., IV. részek megismerésével folytatni. S végül az V. részben foglalt próbák elé állítani a gyerekeket. Ez a rész két különböző nehézségű kérdéssorra tagolódik. A könnyebb Szemfüles próba I., a nehezebb Szemfüles próba II. néven fut.

Az I–IV. rész feldolgozásához 2-3 tanóra/részenként, az V. rész 1-2 tanóra javasolt.

A program interaktív. Ezért a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy az adott részben szereplő élőlényekkel olyan sorrendben ismertesse meg a gyerekeket, amely számukra a legmegfelelőbb. Különválaszthatja az állatokat a növényektől, az állatok csoportján belül egyszerre ismerkedhetnek meg a gyerekek a rovarokkal, a madarakkal, vagy az emlősökkel.

A programmal való ismerkedés folyamatában különbséget kell tenni az első alakalom, illetve tanóra és a többi tanóra között. Az első alkalommal egy rövid ideig hagyni kell a tanulókat, hogy szabadon nézelődhessenek, kattintgassanak.

Választható munkaformák

A feldolgozássorán a munkaforma lehet frontális, csoport vagy egyéni is. Ha a pedagógus frontális munkaformát választ, akkor biztos, hogy az óra adott részében minden gyermek ugyanazt a diaképet látja a képernyőn. Ugyanazok a képi és hanghatások érik, ugyanazt a szöveget olvashatja el, ugyanazt a dolgot figyelheti meg. Az együtt haladás végett célszerű a pedagógusnak meghatároznia a diakockák megtekintésének sorrendjét. Gyakorlatilag meg kell mondania, hogy mikor és melyik nyomógombra kattintsanak a gyerekek.

Az élőlényekről nyújtott képi és szöveges információk alkalmasak önálló feldolgozásra is. A kiválasztott élőlényről információt hordozó diakockák megfigyeltetése adott megfigyelési szempontok szerint., s tapasztalataikat lejegyzetelhetik a füzetbe.

A páros munkaformát akkor célszerű az egyéni munka helyett választani, ha fontosnak érzi a pedagógus, hogy a gyerekek a szerzett tapasztalataikat azonnal megbeszéljék, társuktól visszacsatolást kapjanak. Javasolt abban az esetben is, ha olyan gyerek(ek) van(nak) a csoportban, aki(k)nek a számítógép használata, vagy a szöveg önálló értelmezése stb. gondot okoz.

A differenciálás lehetőségei

A program alkalmazása során lehetőség van a gyerekek differenciált foglalkoztatására is. A több előismerettel rendelkezők, a gyorsabban haladók több élőlénnyel is megismerkedhetnek azon idő alatt, míg lassabban haladó társaik kevesebbel. Továbbá a szövegértésben jártasabbak több problémafelvetésre kereshetnek megoldást a képernyőn (kép és szöveg együttese).

Ha a tanulói csoportban – az adott témakörben – kimagaslóan gazdag előismerettel és jó szövegértési képességgel rendelkező, valamint a számítógépet önállóan alkalmazni tudó tanulók vannak, akkor számukra az oktató programmal való ismerkedés az V. résszel is kezdődhet. Vagyis a kérdések egy csoportját ismerve, kezdjék meg a tanító által javasolt részben vagy esetleg részekben a válaszok felkutatását. A gyerekek számára ez a lehetőség nemcsak izgalmas, hanem ténylegesen az ismeretek megszerzését jelenti.

Az ellenőrzés és az önellenőrzés lehetőségei

Az élőlényekről nyújtott ismeretek megértését ellenőrző kérdéssorok követik. A tanulók válaszaikat megfogalmazhatják szóban vagy írásban (füzet). A válaszok ellenőrzésekor lehetőség van a tanulói és a programban megfogalmazott feleletek összehasonlítására. Az összehasonlítás történhet közösen vagy önállóan.

A program V. része is azzal a céllal készült, hogy a I–IV. programrészben felfedezhető ismeretek megértését ellenőrizni tudják a gyerekek és a pedagógus. Az V. programrész is lehetővé teszi bármelyik munkaforma választását. Ha a pedagógus frontális munkaformát választ, akkor javasolt a program nyújtotta kérdések közös vagy egyéni értelmezését követően, a válaszok azonnali megfogalmazása, majd a program által megfogalmazott válaszokkal való összevetése.

Az egyéni vagy a páros munkaforma választásakor célszerű kérdéscsoportokat kijelölni, s az azokra adható válaszokat szóban vagy írásban megfogalmaztatni, s az ellenőrzést – a program nyújtotta és a saját válaszok összevetésével – párosan vagy önállóan végeztetni.

Értékelés, önértékelés, jutalmazás lehetőségei

A program a tudást jutalmazza. A gyerekeket önvizsgálatra készteti azzal, hogy a jól megválaszolt kérdések számától teszi függővé a „jogos” jutalomszerzést. A kérdésre adott válaszát ellenőriznie kell (önellenőrzés), majd a kapott eredményt értékelnie (önértékelés). A jutalmak tartalmukban az ismeretek tovább gazdagítását szolgálják. Az ismeretszerzésben alkalmazott taneszköz jellege miatt, a pedagógusnak a feladatmegoldások minőségét és módját is értékelnie kell.

IV. Javaslatok az óravázlatokhoz

Az első oktatóprogramot alkalmazó óra

Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Ismeretközlő

Oktatási feladat: Az erdő talajszintjén élő emlősállat, a vakond megismerése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága

Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Frontális

Előkészítés

  • A programok futtatása a számítógépen
  • A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése

A tanóra menete

I. Bevezetés, motiváció
  • Az erdei séta hangjának a meghallgattatása úgy, hogy közben a tanulók ne lássák a filmrészletet. /Csak egy gépen kell „megszólaltatni”./
    Megfigyelési szempont: Mit juttatnak eszetekbe a hallott hangok?
  • A madárhangok meghallgatása.
    Megfigyelési szempont: Hol élhetnek ezek az állatok, amelyeknek a hangját halljátok?

Célkitűzés

Ismerkedjünk meg ezekkel az állatokkal! A számítógép segítségével látogassunk el az erdőbe!

II. Munkáltató rész
  1. A monitor bekapcsoltatása után a programablak megfigyeltetése. A nyomógombok funkciójának megbeszélése.
  2. A szabad „barangolás” lehetőségének biztosítása, ismerkedés a programmal.
  3. A kiválasztott élőlényről nyújtott információk feldolgozása. (Az előzőekben javasolt szerint.)
III. Befejezés
  • Ellenőrzés
  • Az ismeretek rendszerezése
  • Értékelés
  • A program használatának befejezése

A II. részhez – Az erdő avar (gyep) szintje – kapcsolódó ismeretközlő óra

Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Ismeretközlő
Oktatási feladat: Az erdő avar (gyep) szintjén élő emlősállatok megismerése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a kommunikációs készség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága

Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Frontális, csoport és egyéni

Előkészítés
  • A programok futtatása a számítógépen
  • A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése

A tanóra menete

I. Bevezetés, motiváció
  • Az erdei állatról készült filmbejátszás hangjának meghallgatása.
    A tanulók ne lássák a filmrészletet. (Csak egy gépen kell „megszólaltatni”.)
    Megfigyelési szempont: Melyik erdei állat kelti a zajt, és mit csinálhat?

Célkitűzés

Ismerkedjünk meg ezzel az állattal és még néhány társával! A számítógép segítségével látogassunk el hozzájuk!

II. Munkáltató rész
  1. A vaddisznó megismerése (frontális munka)
    • A filmrészlet megtekintése. (A monitor bekapcsoltatása.) Megfigyelési szempont: Az állat mozgása, testalkata
    • A vaddisznó diakockáinak a kiválasztása. A diakockákhoz kapcsolódó feladatok:
      • Miért furcsa a vaddisznó orra?
        A választ keressék meg a szövegben.
      • Jól tennénk-e, ha lebeszélnék a sárban dagonyázás szokásáról a vaddisznókat?
        A válaszadás előtt a második dia kocka szöveganyagát olvassák el.
    • Az ismeretközlő részt követő öt kérdés megválaszolása:
      Olvassa el mindenki az 1. kérdést, egy tanuló fogalmazza meg a választ! Majd, csak ő kattintson a következő diakockára, és olvassa fel az 1. kérdésre kínált választ. Értékelje saját válaszát. A többi kérdésre való válaszkeresés is hasonló módon történjen.
  2. Más avarszinten élő emlősállat megismerése (egyéni és csoportmunka)
    • Az osztály három csoportra bontva dolgozik. A pedagógus által megfogalmazott kérdésekre a válaszkeresés egyénileg történik. Majd a válaszokat beszélik meg a csoport tagjai.

A csoportok feladatai:

  1. Az őzről készült diakockákon lévő információhalmazból kell a kérdésekre választ találniuk.
  2. A rókát bemutató diakockákon lévő ismeret közül kell a kérdésekre megkeresniük a megfelelőt.
  3. Az erdei pockot bemutató diakockák között kell a kérdésekre felfedezniük a választ. (Lassabban haladóknak.)
  • Miután a csoport tagjai megbeszélték a helyes válaszokat, a kapott tanítói vázlat alapján mutassák be az állatot a többi csoport tagjainak.
  • Az ismeretszerzés ellenőrzése: cseréljenek a csoportok állatnevet, és az utóbb kapott állathoz kapcsolódó – gép által kínált – kérdésekre válaszoljanak. Válaszaikat közösen ellenőrizzék.
III. Befejezés
  • Értékelés, jutalmazás: a program által kínált mese meghallgatása.
  • A program használatának befejezése

Az V. részhez – A szemfüles próbához – kapcsolódó gyakorló óra

Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Gyakorló

Oktatási feladat: Az erdő állatairól és növényeiről szerzett ismeretek összegyűjtése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a problémamegoldó képesség fejlesztése, az írásbeli kifejező készség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága

Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram, füzet
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Páros munka

Előkészítés

  • A programok futtatása a számítógépen
  • A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése

A tanóra menete

I. Bevezetés, motiváció
  • A madárhangok meghallgatása.
    Megfigyelési szempont: Melyik madár hangja hallható?

Célkitűzés

Az erdő élőlényeiről szerzett ismeretek összegyűjtése

II. Munkáltató rész
  1. A kérdésekhez kapcsolható ismeretek (páros munka)
    • Minden pár megkapja a 10 megválaszolandó kérdés sorszámát. Az adott sorszámú kérdésre a választ a füzetbe kell lejegyezni.
      (Megengedhető, hogy ha a gyerekek nem biztosak válaszaik helyességében, akkor a megfelelő programrészben utána nézhetnek.)
    • A válaszadást bizonyos idő elteltével kövesse az ellenőrzés valamilyen formája. Történjen meg a füzetben lévő válaszok összehasonlítása a program által megfogalmazottal.
III. Befejezés
  • Értékelés: munkafegyelem, önértékelés.
  • Jutalmazás: a program által kínált mese meghallgatása.
  • A program használatának befejezése

Kívánom, hogy mindenki, aki megismerkedett az oktatóprogrammal, a tanítás-tanulás folyamatában hatékony eszközeként alkalmazza!

 

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.