Kondorné Kovács Irén
Multimédiás oktatóprogram az erdő témakörét feldolgozó tanórákhoz
I. A számítógép és az oktatóprogram mint taneszköz
A tanítási órán az emberi beszéd mellett a taneszközök azok, amelyek segítségével megvalósulhat az összes érzékszerv bevonása a tanítás és tanulás folyamatába.
1. ábra: A tapasztalatszerzés folyamata a tanórán

Non elit in intellektu quod non fuerit in sensu, azaz semmi olyan nem juthat be az értelmünkbe, amelyet előzőleg nem tapasztaltunk. „Tapasztal: észlel, illetve tanulsággal átél valamit. A tapasztalás: az érzékelt világ visszatükröződése a tudatban.” (Magyar Értelmező Kéziszótár Bp., 1989.)
Az előző meghatározásokból következik, hogy a tapasztalatszerzéshez elengedhetetlen, hogy a tanulók az őket – a mindnyájunkat – körülvevő világot érzékeljék, tudatosan megfigyeljék és a megszerzett tapasztalataikat, elhelyezzék ismereteik rendszerében.
A tanítási órák tapasztalatszerzési folyamatában a tanulók mellett ott van a pedagógus. Neki kell a taneszközök tárházából – a helyi adottságok függvényében – több pedagógiai és pszichológiai szempont figyelembevétele után – kiválasztania a megfelelőt. Mégpedig azt a taneszközt, amely alkalmazásával a leghatékonyabbá tudja tenni a tanítás-tanulás folyamatát.
Ma már a számítógépet is, és a rajta megjeleníthető multimédiás oktatóanyagokat is taneszköznek tekinthetjük. A számítógép nagyszerűsége abban rejlik, hogy kitágította az emberi megismerés idő- és térbeli határait. Alkalmazásával lehetőség nyílik a valóság hű bemutatására, a változások érzékeltetésére, a múlt felelevenítésére, a jövő elképzeltetésére és esztétikai élmények nyújtására.
A gyerekek nagyon szívesen időznek előtte, motiválóan hat rájuk. A motivációnak, a tanulók és a tanárok motiváltságának nagy jelentősége van a tanítás-tanulás folyamatában. Erősen befolyásolja az ismeretek átadásának, befogadásának minőségét és hatékonyságát, vagyis a megismerés bonyolult folyamatát. További befolyásoló tényező – sok egyéb között – a szemléltetés. A szemléltetés módszere már ötszáz éve a pedagógia szerves részévé vált. Jelentősége mára sem csökkent. A szemléltetés során nagyon fontos, hogy az információt hordozó eszközök lehetővé tegyék az objektivitást.
A tanórákon alkalmazható információt hordozó eszközök egyike a számítógép. A számítógép egyidejűleg képes megjeleníteni bármilyen rögzített adatot, hangot és képi információt. A számítógép multimédiás eszköz. Komplex tanulási környezetet teremt. Így az általa közvetített információ egyszerre több érzékszervre is hat. A pedagógusok jól tudják, hogy az ismeretszerzés hatásfoka annál jobb, minél több csatornán szinkronban történik az ismeretszerzés.
A multimédiás programok lehetnek interaktívak: olyan menürendszerrel és kezelőfelülettel ellátva, amelyek lehetővé teszik a tanulók-tanárok számára a programokba való beavatkozást, illetve a tananyag feldolgozásának saját igény szerinti ütemezését. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy az ismeretek annál maradandóbbak, minél aktívabban vesz részt a tanuló az ismeretszerzés folyamatában.
A multimédiás programok tanórai alkalmazását két fontos dolog is indokolja:
- A szemléltetés fontossága:
A kisiskolás korú gyermekek nagyobb része városi környezetben él. A természeti környezetről nagyon kevés emlékképük van. Így a tanórai „Képzeljétek el…” kezdetű bevezető mondatok gyakran fölöslegesek. - Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák), vagyis az informatikán alapuló oktatási módszer és eszköztár.
Létrejöttét az indokolja, hogy az emberiség fejlődése során felhalmozódott információmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az információhalmazban való helyes tájékozódás képességének kialakítása a fontos, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az információ nagy része elektronikus formában rögzített, s a számítógép segítségével hozzáférhető.
II. A multimédiás oktatóprogram jellemzői
Az általam alkotott multimédiás tananyagegység a PowerPoint programban készült. A program jellemzője, hogy az ismeretanyag diakockákon van elrendezve.
Az oktatóprogram kapcsolódik a második osztályos környezetismeret tantárgy „Az erdő” című témaköréhez.
A program célja: Az erdő különböző szintjein élő növények és állatok bemutatása a megjelölt tanulói korosztály életkori sajátosságainak megfelelő módon.
A program öt részből áll:
- rész: Az erdő talajszintje
Cél: Az erdő talajszintjén élő állatok bemutatása - rész: Az erdő avar (gyep) szintje
Cél: Az erdő avar (gyep) szintjén élő állatok és növények bemutatása - rész: Az erdő cserjeszintje
Cél: Az erdő cserjeszintjén élő állatok és növények bemutatása - rész: Az erdő lombkoronaszintje
Cél: Az erdő lombkoronaszintjén élő állatok és növények bemutatása - rész: Szemfüles próba
Cél: Az erdő állat- és növényvilágáról szerzett ismerek ellenőrzése különböző nehézségű feladatsorok segítségével
A program tartalmi jellemzői
Szövegek
I–IV. rész
Az élőlények bemutatását szolgáló ismeretterjesztő szövegek mellőzik a természettudományos szakkifejezéseket, többnyire egyszerű, rövid mondatokból épülnek fel. Minden szöveghez kapcsolódik egy cím, amely megjelöli a témát. Emellett gyakran érdeklődést felkeltő, térfásan megfogalmazott alcímek is vannak.
Minden állat- vagy növényleírást öt, megértést ellenőrző kérdés követ. A kérdésekre sorrendben a válaszok is olvashatók.
V. rész
A feladatsorokban szereplő kérdések tartalma az I–IV. részben közölt ismeretekre irányul. A válaszok mindegyike az azonos sorszámú kérdésre tartalmaz feleletet.
Képek
I–IV. rész
A képek – fotók és sematikus rajzok – a szövegek mellett jelennek meg. Szerepük ismeretközlés képi formában.
V. rész
Az egyszerűbb kérdéssorhoz kapcsolódó képek, a válaszadásban nyújtanak segítségét.
Mozgóképek
I–IV. rész
A filmbejátszások egyike az életközösséget, az erdőt hivatott bemutatni. A másik pedig egy élőlény mozgását szemlélteti.
V. rész
Ebben a részben nem szerepelnek mozgóképek.
Hangok
I–IV. rész
A programban madárhangokat, egy erdei séta „zaját” lehet hallani. Emellett egy mese meghallgatására is lehetősége van a gyerekeknek.
V. rész
A narrátor felolvassa a kérdéseket és a válaszokat. Cél a kérdések pontos megértése, s a helyes válaszok meghallgatása.
Nyomógombok
I–IV. rész és V. rész
A nyomógombok az interaktivitást biztosítják. A rajtuk elhelyezett ábrák egyértelművé teszik funkciójukat.
Az program formai jellemzői
Szövegek
A szövegek rövid sorokban, talpas, nagyméretű betűkkel íródtak. Bekezdésekre tagolódnak.
Képek
A képek színesek, egy élőlényt ábrázolnak. A sematikus ábrák megértést segítő vonalas rajzok.
Mozgóképek
Rövidek, egy folyamatot bemutatóak.
Hangok
Tartalmukban szorosan kötődnek a kép- és szöveganyaghoz. A hangfelvételek aktivizálására a hangszórót ábrázoló nyomógombok szolgálnak.
Nyomógombok
A nyomógombok nagy része a képernyő bal és jobb alsó részén található. Elrendezésük hasonló a gyerekek által már ismert játékprogramokban szokásos elrendezéshez.
III. Ajánlások a program tanórai keretben történő alkalmazásához
A tanórai alkalmazáshoz szükséges tárgyi feltételek:
- a program, amely letölthető az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének honlapjáról (http://www.isze.hu, ITEM pályázat keretében készült anyagok)
- számítógép(ek)
A tanórai alkalmazáshoz szükséges személyi feltételek:
- a pedagógus és a tanulók minimális számítógép-kezelési ismerete
Ebben a korosztályban a számítógépes környezetben történő ismeretszerzés hatékonyságát nem rontja, ha egy számítógépet két gyermek használ. (Ha az iskola helyi adottságai olyanok, hogy kevés vagy netán csak egy gép áll a pedagógus rendelkezésére, akkor is érdemes a programot a tanórán alkalmaznia.) Az ismeretszerzés folyamatában a számítógép mellett a füzet használata is hasznos.
Az oktatóprogram részeivel való ismerkedés sorrendje
Az erdő témakörét feldolgozó multimédiás oktatóprogram mindegyik része önálló egységet alkot. Ennek ellenére a részek témái sugallnak egy feldolgozási sorrendet. Célszerű „Az erdő talajszintje” (I. rész) témával kezdeni, majd a II., III., IV. részek megismerésével folytatni. S végül az V. részben foglalt próbák elé állítani a gyerekeket. Ez a rész két különböző nehézségű kérdéssorra tagolódik. A könnyebb Szemfüles próba I., a nehezebb Szemfüles próba II. néven fut.
Az I–IV. rész feldolgozásához 2-3 tanóra/részenként, az V. rész 1-2 tanóra javasolt.
A program interaktív. Ezért a pedagógusnak lehetősége van arra, hogy az adott részben szereplő élőlényekkel olyan sorrendben ismertesse meg a gyerekeket, amely számukra a legmegfelelőbb. Különválaszthatja az állatokat a növényektől, az állatok csoportján belül egyszerre ismerkedhetnek meg a gyerekek a rovarokkal, a madarakkal, vagy az emlősökkel.
A programmal való ismerkedés folyamatában különbséget kell tenni az első alakalom, illetve tanóra és a többi tanóra között. Az első alkalommal egy rövid ideig hagyni kell a tanulókat, hogy szabadon nézelődhessenek, kattintgassanak.
Választható munkaformák
A feldolgozássorán a munkaforma lehet frontális, csoport vagy egyéni is. Ha a pedagógus frontális munkaformát választ, akkor biztos, hogy az óra adott részében minden gyermek ugyanazt a diaképet látja a képernyőn. Ugyanazok a képi és hanghatások érik, ugyanazt a szöveget olvashatja el, ugyanazt a dolgot figyelheti meg. Az együtt haladás végett célszerű a pedagógusnak meghatároznia a diakockák megtekintésének sorrendjét. Gyakorlatilag meg kell mondania, hogy mikor és melyik nyomógombra kattintsanak a gyerekek.
Az élőlényekről nyújtott képi és szöveges információk alkalmasak önálló feldolgozásra is. A kiválasztott élőlényről információt hordozó diakockák megfigyeltetése adott megfigyelési szempontok szerint., s tapasztalataikat lejegyzetelhetik a füzetbe.
A páros munkaformát akkor célszerű az egyéni munka helyett választani, ha fontosnak érzi a pedagógus, hogy a gyerekek a szerzett tapasztalataikat azonnal megbeszéljék, társuktól visszacsatolást kapjanak. Javasolt abban az esetben is, ha olyan gyerek(ek) van(nak) a csoportban, aki(k)nek a számítógép használata, vagy a szöveg önálló értelmezése stb. gondot okoz.
A differenciálás lehetőségei
A program alkalmazása során lehetőség van a gyerekek differenciált foglalkoztatására is. A több előismerettel rendelkezők, a gyorsabban haladók több élőlénnyel is megismerkedhetnek azon idő alatt, míg lassabban haladó társaik kevesebbel. Továbbá a szövegértésben jártasabbak több problémafelvetésre kereshetnek megoldást a képernyőn (kép és szöveg együttese).
Ha a tanulói csoportban – az adott témakörben – kimagaslóan gazdag előismerettel és jó szövegértési képességgel rendelkező, valamint a számítógépet önállóan alkalmazni tudó tanulók vannak, akkor számukra az oktató programmal való ismerkedés az V. résszel is kezdődhet. Vagyis a kérdések egy csoportját ismerve, kezdjék meg a tanító által javasolt részben vagy esetleg részekben a válaszok felkutatását. A gyerekek számára ez a lehetőség nemcsak izgalmas, hanem ténylegesen az ismeretek megszerzését jelenti.
Az ellenőrzés és az önellenőrzés lehetőségei
Az élőlényekről nyújtott ismeretek megértését ellenőrző kérdéssorok követik. A tanulók válaszaikat megfogalmazhatják szóban vagy írásban (füzet). A válaszok ellenőrzésekor lehetőség van a tanulói és a programban megfogalmazott feleletek összehasonlítására. Az összehasonlítás történhet közösen vagy önállóan.
A program V. része is azzal a céllal készült, hogy a I–IV. programrészben felfedezhető ismeretek megértését ellenőrizni tudják a gyerekek és a pedagógus. Az V. programrész is lehetővé teszi bármelyik munkaforma választását. Ha a pedagógus frontális munkaformát választ, akkor javasolt a program nyújtotta kérdések közös vagy egyéni értelmezését követően, a válaszok azonnali megfogalmazása, majd a program által megfogalmazott válaszokkal való összevetése.
Az egyéni vagy a páros munkaforma választásakor célszerű kérdéscsoportokat kijelölni, s az azokra adható válaszokat szóban vagy írásban megfogalmaztatni, s az ellenőrzést – a program nyújtotta és a saját válaszok összevetésével – párosan vagy önállóan végeztetni.
Értékelés, önértékelés, jutalmazás lehetőségei
A program a tudást jutalmazza. A gyerekeket önvizsgálatra készteti azzal, hogy a jól megválaszolt kérdések számától teszi függővé a „jogos” jutalomszerzést. A kérdésre adott válaszát ellenőriznie kell (önellenőrzés), majd a kapott eredményt értékelnie (önértékelés). A jutalmak tartalmukban az ismeretek tovább gazdagítását szolgálják. Az ismeretszerzésben alkalmazott taneszköz jellege miatt, a pedagógusnak a feladatmegoldások minőségét és módját is értékelnie kell.
IV. Javaslatok az óravázlatokhoz
Az első oktatóprogramot alkalmazó óra
Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Ismeretközlő
Oktatási feladat: Az erdő talajszintjén élő emlősállat, a vakond megismerése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága
Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Frontális
Előkészítés
- A programok futtatása a számítógépen
- A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése
A tanóra menete
I. Bevezetés, motiváció
- Az erdei séta hangjának a meghallgattatása úgy, hogy közben a tanulók ne lássák a filmrészletet. /Csak egy gépen kell „megszólaltatni”./
Megfigyelési szempont: Mit juttatnak eszetekbe a hallott hangok? - A madárhangok meghallgatása.
Megfigyelési szempont: Hol élhetnek ezek az állatok, amelyeknek a hangját halljátok?
Célkitűzés
Ismerkedjünk meg ezekkel az állatokkal! A számítógép segítségével látogassunk el az erdőbe!
II. Munkáltató rész
- A monitor bekapcsoltatása után a programablak megfigyeltetése. A nyomógombok funkciójának megbeszélése.
- A szabad „barangolás” lehetőségének biztosítása, ismerkedés a programmal.
- A kiválasztott élőlényről nyújtott információk feldolgozása. (Az előzőekben javasolt szerint.)
III. Befejezés
- Ellenőrzés
- Az ismeretek rendszerezése
- Értékelés
- A program használatának befejezése
A II. részhez – Az erdő avar (gyep) szintje – kapcsolódó ismeretközlő óra
Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Ismeretközlő
Oktatási feladat: Az erdő avar (gyep) szintjén élő emlősállatok megismerése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a kommunikációs készség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága
Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Frontális, csoport és egyéni
- A programok futtatása a számítógépen
- A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése
A tanóra menete
I. Bevezetés, motiváció
- Az erdei állatról készült filmbejátszás hangjának meghallgatása.
A tanulók ne lássák a filmrészletet. (Csak egy gépen kell „megszólaltatni”.)
Megfigyelési szempont: Melyik erdei állat kelti a zajt, és mit csinálhat?
Célkitűzés
Ismerkedjünk meg ezzel az állattal és még néhány társával! A számítógép segítségével látogassunk el hozzájuk!
II. Munkáltató rész
- A vaddisznó megismerése (frontális munka)
- A filmrészlet megtekintése. (A monitor bekapcsoltatása.) Megfigyelési szempont: Az állat mozgása, testalkata
- A vaddisznó diakockáinak a kiválasztása. A diakockákhoz kapcsolódó feladatok:
- Miért furcsa a vaddisznó orra?
A választ keressék meg a szövegben. - Jól tennénk-e, ha lebeszélnék a sárban dagonyázás szokásáról a vaddisznókat?
A válaszadás előtt a második dia kocka szöveganyagát olvassák el.
- Miért furcsa a vaddisznó orra?
- Az ismeretközlő részt követő öt kérdés megválaszolása:
Olvassa el mindenki az 1. kérdést, egy tanuló fogalmazza meg a választ! Majd, csak ő kattintson a következő diakockára, és olvassa fel az 1. kérdésre kínált választ. Értékelje saját válaszát. A többi kérdésre való válaszkeresés is hasonló módon történjen.
- Más avarszinten élő emlősállat megismerése (egyéni és csoportmunka)
- Az osztály három csoportra bontva dolgozik. A pedagógus által megfogalmazott kérdésekre a válaszkeresés egyénileg történik. Majd a válaszokat beszélik meg a csoport tagjai.
A csoportok feladatai:
- Az őzről készült diakockákon lévő információhalmazból kell a kérdésekre választ találniuk.
- A rókát bemutató diakockákon lévő ismeret közül kell a kérdésekre megkeresniük a megfelelőt.
- Az erdei pockot bemutató diakockák között kell a kérdésekre felfedezniük a választ. (Lassabban haladóknak.)
- Miután a csoport tagjai megbeszélték a helyes válaszokat, a kapott tanítói vázlat alapján mutassák be az állatot a többi csoport tagjainak.
- Az ismeretszerzés ellenőrzése: cseréljenek a csoportok állatnevet, és az utóbb kapott állathoz kapcsolódó – gép által kínált – kérdésekre válaszoljanak. Válaszaikat közösen ellenőrizzék.
III. Befejezés
- Értékelés, jutalmazás: a program által kínált mese meghallgatása.
- A program használatának befejezése
Az V. részhez – A szemfüles próbához – kapcsolódó gyakorló óra
Témakör: Az erdő élőlényei
Óratípus: Gyakorló
Oktatási feladat: Az erdő állatairól és növényeiről szerzett ismeretek összegyűjtése
Képzési feladat: A számítógép használatában való jártasság alakítása, a szövegértő képesség fejlesztése, a problémamegoldó képesség fejlesztése, az írásbeli kifejező készség fejlesztése
Nevelési feladat: A természet védelme, a gép hasznossága
Taneszközök: Számítógép, oktatóprogram, füzet
Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom, Rajz (Vizuális nevelés)
Munkaforma: Páros munka
Előkészítés
- A programok futtatása a számítógépen
- A monitorok kikapcsolt állapotba helyezése
A tanóra menete
I. Bevezetés, motiváció
- A madárhangok meghallgatása.
Megfigyelési szempont: Melyik madár hangja hallható?
Célkitűzés
Az erdő élőlényeiről szerzett ismeretek összegyűjtése
II. Munkáltató rész
- A kérdésekhez kapcsolható ismeretek (páros munka)
- Minden pár megkapja a 10 megválaszolandó kérdés sorszámát. Az adott sorszámú kérdésre a választ a füzetbe kell lejegyezni.
(Megengedhető, hogy ha a gyerekek nem biztosak válaszaik helyességében, akkor a megfelelő programrészben utána nézhetnek.) - A válaszadást bizonyos idő elteltével kövesse az ellenőrzés valamilyen formája. Történjen meg a füzetben lévő válaszok összehasonlítása a program által megfogalmazottal.
- Minden pár megkapja a 10 megválaszolandó kérdés sorszámát. Az adott sorszámú kérdésre a választ a füzetbe kell lejegyezni.
III. Befejezés
- Értékelés: munkafegyelem, önértékelés.
- Jutalmazás: a program által kínált mese meghallgatása.
- A program használatának befejezése
Kívánom, hogy mindenki, aki megismerkedett az oktatóprogrammal, a tanítás-tanulás folyamatában hatékony eszközeként alkalmazza!