MOZGÁSFEJLETTSÉG
AZ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMOK
BEVÁLÁSÁNAK HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA
a pedagógiai dokumentáció folyamatában
(Intézményi szint, csoportszint)
A dokumentum letöltése (zip, 17 KB)
A koncepció kidolgozói:
| Vitkovits Györgyi | Pázsikné Szilágyi Gabriella |
| Budapest - Ferencváros | Fővárosi Pedagógiai Intézet |
| szakfőtanácsos-pedagógiai koordinátor, szakértő | főtanácsos-vezető szaktanácsadó, szakértő |
1999/2000.
Mottó:
"A mozgáskultúra, a mozgásos anyanyelv ismerete a
beszéd és gondolkodás lapját adja."
(Vekerdy Tamás)
TARTALOM
1. Bevezetés
2. Az óvoda dokumentációs rendszere
3. Az egész óvoda közösségének terve
3.1. Helyi nevelési program
3.2. Óvodai munkaterv
3.3. Továbbképzési terv
4. Vezetés tervei
5. A csoportok nevelési tervei
5.1. A szocializációs folyamata
5.2. Gyermekek fejlődésének nyomonkövetése
5.3. Testi fejlődés mutatóinak összevetése a korábbi időszakokkal
6. Melléklet
7. Irodalmi ajánló
BEVEZETÉS
A mozgás alapvető életjelenség és alapvető szükséglet, mely átszövi az ember teljes életét.
Az egész életre, a világra jellemző dolog. Hiánya károsan befolyásolja a test, az egészséges lélek, a fejlett értelem alakulását, elősegíti a betegségek kialakulását.
A Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia összefüggéseiben is hangsúlyosan tárja fel ennek szerepét és fontosságát.
Kóroki tényezők szerepe a népegészségügyi problémák kialakulásában
| Kulcsterületek / Kóroki tényezők | Dohányzás | Alkohol- fogyasztás |
Drog- fogyasztás |
Táplálkozás | Mozgás | Környezeti tényezők |
| Család-, gyermek- védelem |
+ | + | + | + | + | + |
| Lelki egészség | + | + | + | + | ||
| Szexuális magatartás és egészség |
||||||
| Szájhigiene | + | + | + | |||
| Szív- - és érrendszeri betegségek |
+ | + | + | + | + | |
| Daganatos megbetege- dések |
+ | + | + | + | + | |
| Balesetek | + | + | + | + |
Nemzeti Egységfejlesztési stratégia
Egészségügyi 80. évfolyam, 4. szám. 1999.
Az óvodáskorú gyermek életeleme is a mozgás. Az ember természetes aktivitásáról - ami a természeti környezetben életfontos tulajdonsága volt - a 3-6 (7) évesek őriztek meg legtöbbet.
Ezek a természetes mozgások előnyösen befolyásolják a mozgások összerendeződését, erősítik az izomrendszert. Az alapmozgások adta lehetőségek következményeként ügyesednek, az életkori sajátosságnak megfelelően testileg - lelkileg fejlettebbé, edzettebbé válnak.
A kötetlen mozgások gyakorlására, a mozgásigény teljes kiélésére a legtöbb gyereknek ma már nincs vagy szűkül a lehetősége a családban. Különösen a városi lakásokban, - melyek kicsik, udvar alig van, kevés a játszótér, a testvérek száma csökken (vagy nincs), játszótársak többnyire az intézményes nevelésen belül találhatók.
Ezért az óvodákban létfontosságú a teljes szabad mozgás biztosítása.
"A tornának, játékos mozgásnak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszköz nélkül, spontán vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani."
(Óvodai nevelés országos programja MKM; 1996.)
|
A gyermek mozgásfejlődése azonban csak részben spontán folyamat. A fejlődés folyamatában a "tanulás", gyakorlás szerepe a mozgás fejlesztésében is egyre nő. A kötetlen mozgás és a szervezett testgyakorlás hatása némileg eltérő, de mindkettőre szükség van. |
"A nevelőmunka tervezése, elemzése, az ép értelmű, egészségesen fejlődő gyermekről szerzett ismeretek, előrehaladásuk mértékének megfigyelése, írásos dokumentálása minden óvodapedagógus kötelessége. Az együtt dolgozó kollégák csoportjuk összetételét, sajátosságait figyelembe véve önállóan, egyedi módon végzik ezt a munkát, összhangban az óvoda helyi nevelési programjával, éves feladattervével."
"Az átlagtól valamilyen irányban eltérő fejlődést mutató gyermekek esetében célzott odafigyelésre van szükség. Ezen esetekben a szülőkkel egyetértésben, a szakemberek útmutatásait figyelembe véve, mindenkor az adott gyermek fejlődéséhez igazítjuk nevelési eljárásainkat. "
(Fővárosi Gyakorló Óvoda: Játékvilág óvodai program. In.: A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése, ellenőrzése)
Ajánlás!
Országunkban a fenntartói szándék által motiváltan és irányítottan eltérő szerkezeti felépítésű és eltérő szervezeti működésű óvodák látják el a gyerekek nevelését, fejlesztését.
A szerzők által vezérelt megközelítésben a mozgás elemzésének leírásában az a szándék jelenik meg, hogy valamennyi intézmény megtalálja az óvodai dokumentumokban megjeleníthető mozgással kapcsolatos fejlesztés helyét.
A saját pedagógiai programok sokszínűségében a mozgás szerepe, helye eltérő, ezért elemzésük eltérő odafigyelést kíván.
Az intézményi dokumentumokon keresztül történő végig követés minden óvodában a saját szükségletekhez és igényekhez igazodó elmélyedést indukálhatja.
A szerzők
AZ ÓVODA DOKUMETÁCIÓS RENDSZERE
| A. | B. | |||||
| PEDAGÓGIAI DOKUMENTÁCIÓK | Másodlagos funkciókkal összefüggő tervek | |||||
| Az egész óvoda közössé- gének terve |
A vezetés tervei | A csoportok nevelési tervei | SZ.M.SZ. Közalkal- mazotti szabályzat |
|||
| A csoportok nevelési tervei | Koncepció | Ütemtervek | Kollektív szerződés | |||
| Nevelés tervezése | Tanulás tervezése | Egyéb tervek Óvodaszék terve Alapítványi szabályzat stb. |
||||
| Óvodai munkaterv | Ü g y v i t e l i | A gyermekek fejlődésének nyomonkövetése (személyiséglapok) | ||||
| 1 éves | 3 éves | 5 éves | ||||
| Tovább- képzési terv |
Minősítés (új dolgozó) A pedagógiai munka eredmé- nyeinek feltárása Egyéni ellenőrzés, segítés Továbbképzés |
Tematika vizsgálat Továbbképzés helyi rendszere (Mk, Önképzés) |
Összegező értékelés Nevelési Program értékelése Tovább- képzés rendszere |
A testi fejlődésmutatóinak összevetése a korábbi időszakokkal | ||
AZ EGÉSZ ÓVODA KÖZÖSSÉGÉNEK TERVE
HELYI NEVELÉSI PROGRAM
Mozgásfejlesztés
KÉRDÉSKÖRÖK
I. A nevelési program cél és feladatrendszerében mennyire tükröződik az emberi személyiség teljes kibontakoztatására törekvésben a mozgás fejlesztő szerepe, mint az egészséges személyiség lételeme.
RÉSZKÉRDÉSEK - FEJLESZTÉSEK
- a gyermek belső érése, fejlődése, fejlesztése ( a kori sajátosságokat figyelembevevő mozgásviselkedés megfogalmazása
- az egészséges életviteli szokások alapozása (tevékenységek folyamatában)
- mozgástapasztalatok lehetőségének biztosítása, gyakorlás (szervezett foglalkozás, szabadidő)
II. A minden gyermeket megillető személyiségjogok rendszerében vállalja-e az óvoda a mozgásprevenciós és korrekciós feladatokat (integrált nevelés, preventív torna)
III. A gyermeket körülvevő személyi és tárgyi feltételrendszer mennyire biztosítja fejlődési szakaszonként és egyénenként a gyermekek mozgásának fejlődését
IV. Az egészségmegőrzés szokásainak alakításában:
1. Milyen szerepe van a mozgásnak (pld: az óvodai élet megszervezésében ( napirendben meghatározottan),
| A mozgásfejlesztés kötött | és kötetlen formái |
| Mindennapi testnevelés | Játék a szabadban |
| Kötelező testnevelési foglalkozások | Séták |
| Kirándulások | |
| Játékos sportvetélkedők | |
| Prevenciós kiegészítő mozgások (úszás, torna) |
A gyermekek napirendje és mozgási lehetőségei (szokásai) a családban.
A gyermeki tevékenységek rendszerében milyen hangsúlyt kap a testi képességek fejlesztése - kiemelve a mozgáskészség alakítását és fejlesztését (nagymozgások, finommotorika, motoros koordináció)
A testi fejlődés mutatóinak összevetése a korábbi időszakokkal (a fejlődés jellemzői)
ÓVODAI MUNKATERV
Mozgásfejlesztés
| Munkaterv tartalma | Mozgásfejlesztés tartalma |
| általános | |
| (lehetséges) |
A vezetői koncepció és a helyi nevelési program tükrében
(Indok: A vezető a pedagógiai feladat irányítója)
| Az óvoda pedagógiai feladatai | Tartalmazzák-e az "Egészséges életmód" alakításának feladatait |
| Kiemelt feladatok (helyzetfeltáró vizsgálat az alapja) | Mennyire jellemzően tartalmaznak mozgás fejlesztő programokat (speciális, prevenciós, korrekciós) |
| Nevelőtestület formálása (és az egyes óvónők fejlesztésének terve is) | Nevelőtestületi értekezletek témakörei Munkaközösségek tartalmi munkája Ellenőrzés - elemzés - értékelés tartalmai, módszerei, gyakorisága Az egyes óvónők fejlesztésének gyakorlata: Pld: továbbképzési Beszámoltatás Irányított önképzés Hagyományok rendszere (színházlátogatás és/vagy kirándulás) |
| Kapcsolatok | Szülői kapcsolattartás formái, tartalma (lásd. a mozgásfejlesztés kötetlen formái) Regionális munkaközösségek együttműködése Tagozatos iskolákkal való kapcsolat Stb. Mozgásfejlesztő programmal összefüggő |
| Működési feltételek fejlesztése | Tárgyi eszközök fejlesztése a mozgás fejlesztéssel összefüggésben |
| Innovációs terv(ha van) | Évenkénti lebontása mennyire cél és feladat orientált (Pld. Előkészítési folyamat) |
TOVÁBBKÉPZÉSI TERV
Mozgásfejlesztés
1. Vizsgálati szempontok
| helyi nevelési program | |
| vezetői koncepció | ÖSSZHANGJA |
| 5 éves továbbképzési terv | |
2. A továbbképzés az Óvodai Nevelés Országos alapprogramja által meghatározott alapfeladatokra irányulva tartalmaz-e:
- 3. Az egészséges életmód fejlesztésére vonatkozó műveltségtartalmakat
- 4. A módszertani kultúrát fejlesztő programokat (helyi és regionális továbbképzéseket)
- 5. A pedagógus egyéni mozgáskondicióját és kultúráját fejlesztő képzési lehetőségeket
A VEZETÉS TERVEI
Mozgásfejlesztés
Vizsgálati szempont
A vezetői dokumentációk (koncepció, ügyviteli) tartalmazzák-e az óvoda szerkezetét is figyelembe véve - az egészséges életmód alakításának cél és feladatrendszerében a mozgásfejlesztési törekvéseket (ciklikusan és szakaszosan - 1, 3, 5 év).
Azaz a vezető írásos dokumentációiban a vezetés folyamatában milyen módon és tartalommal jelenik meg a gyermekek mozgásfejlesztését szolgáló pedagógiai befolyásolás.
Pl.:
eszközrendszer fejlesztésre (tárgyi, személyi)
ellenőrzési - elemzési-értékelési szempontok
új formák kialakítása a szülői házzal
prevenciós - korrekciós fejlesztés kimunkálása stb.
Az óvoda szerkezete
A CSOPORTOK NEVELÉSI TERVEI
Mozgásfejlesztés
A.
A SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATA
I. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS
ÉTKEZÉS (nagymozgás, finommotorika, test koordináció)
TESTÁPOLÁS (finommotorika, szem-kéz koordináció, test koordináció)
ÖLTÖZKÖDÉS (finommotorika, szem-kéz; szem-láb koordináció)
NAPIREND (Mint a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezése.)
(ARÁNYOK!)
II. SZOCIALIZÁCIÓ - KÖZÖSSÉGI NEVELÉS
JÁTÉK (nagymozgás, finommotorika, mozgáskoordináció)
MUNKA (nagymozgás, finommotorika, mozgáskoordináció jellegű terv egyensúlyérzék)
HAGYOMÁNYOK (Társadalmi és term. hagyományok rendszere)
III. ÉRTELMI FEJLESZTÉS / A TANULÁS FOLYAMATA
Ütemterv (A tudatos tevékenység időbeli sorbarendezése)
TESTNEVELÉS
Nagymozgások
Egyensúlygyakorlatok
Szem-kéz; szem-láb koordinációs gyakorlatok
Testséma (testrészek mozgatásával)
MŰVÉSZETEK
Vizuális tevékenység
| építés plasztikai munkák képalakítás építés |
|
| Nagymozgás Egyensúlyérzék Finommotorika Szem-kéz koordináció |
Zenével összefüggő tevékenység
| hallásfejlesztés ritmusérzék fejlesztés egyes testrészek fejlesztésére alkalmazott mozgások (taps, simogatás ...) |
|
| Nagymozgás Finommotorika Szem-kéz koordináció Mozgáskoordináció |
- Anyanyelv, irodalom (mese-vers - bábozás, dramatizálás)
- anyanyelvi játékok: nagymozgás
- egyensúlyérzék
- finommotorika
- gyermekjátékok, mondókák: szem-kéz; szem-láb
- nagymozgás
- finommotorika
- mozgással kísérhető versek: nagymozgások
- bábkészítés: finommotorika
TERMÉSZET ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
- Társadalmi - természeti környezet megismerése séták, kirándulások
nagymozgások
finommozgások
szem-kéz; szem-láb koordináció - Matematikai tapasztalatszerzés
nagymozgások
finommotorika
egyensúlyérzék
szem - kéz koordináció
szem - láb koordináció
FONTOS!
- A célok megfogalmazása a képességfejlesztés (mozgás fejlesztés) érdekében
- A módszer megválasztása
- Eszköz megválasztása
- Szervezési - foglalkozási keret
FIGYELEM!
Megfigyelési szempontok ajánlása a MELLÉKLETBEN!
B.
A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMONKÖVETÉSE
(SZEMÉLYISÉGLAPOK)
A gyermekek egyénre szóló fejlesztési terve, annak regisztrálása és elemzése, értékelése.
Kiemelve: mozgásfejlesztés
C.
A (TESTI) FEJLŐDÉS MUTATÓINAK ÖSSZEVETÉSE A KORÁBBI
IDŐSZAKOKKAL
A fejlődés eredményeinek életkor szakaszonkénti regisztrálása a fejlődés folyamatában.
6.
MELLÉKLET
MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁIHOZ
Forrás: Dr. Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok az óvodáskorban
OKKER Kiadó
JÁTÉK
Funkciós vagy gyakorló játék
Mozgásfejlettségi mutatók
- mozgásai mennyire pontosak, céltudatosak,
- mozgásai mennyire gördülékenyek,
- mennyire koordináltak,
- mozgásai egyszerűek, összetettek,
- nagy- vagy finommozgásokat használ gyakrabban.
Fikciós vagy szerepjáték
Mozgásfejlettségi mutatók
- melyik cselekvés végzésénél jelennek meg a finommozgások,
- melyik tevékenységben használ nagymozgásokat,
- mennyire folyamatosak a mozdulatsorok,
- mennyire koordináltak a mozgások,
- egyszerű vagy összetett mozgások vannak többségben,
- mozgása nyugodt, ritmikus, kapkodó, aritmikus,
Nem feledkezhetünk meg a különböző játékformákról sem, amelyek az összes játékfajtánál szembetűnhetnek. Figyeljünk arra is, fellelhető-e?
| gátolt kényszeres kapkodó agresszív/romboló |
játék. Nézzünk utána, mit mutat a gyerek családrajza! |
Szabályjáték és konstrukciós játék
Mozgásfejlettségi mutatók
- mennyire folyamatos a mozgás,
- milyen a tempója, ritmusa (gyors, lassú, egyenletes, hullámzó),
- helyes-e a mozdulatok egymásutánja,
- sikeresek-e a finommozgások,
- célszerű-e az eszközhasználat,
- mennyire rendezettek, szervezettek az egyes mozgások.
VERS-MESE
Mozgásfejlettségi mutatók
- A vers-mese esetén a mozgások kiegészítő tevékenységként jelennek meg. Általában utánzó, mimikai mozgásokat, a testtartás különböző formáit, gesztusokat és értelmezést segítő mozdulatokat figyelhetünk meg a gyerekeknél verselés, mesélés közben. Ezen mozgások közül egyesek spontán módon, mások tudatosan keletkeznek. Figyeljük meg:
- kifejező-e a mimikája,
- használ-e értelmezést segítő gesztusokat,
- mi jellemző az utánzó mozgásokra (felismerhető, gördülékeny, darabos, azonosítható),
- célszerűek-e az egyes mozdulatok (karemelés, dőlés, fordulás),
- képes-e mimikával kifejezni magát (szöveget kiegészítően, illetve helyettesítően).
ÉNEK - ZENE - ÉNEKES JÁTÉK
Mozgásfejlettségi mutatók
- jól rögzítette-e a mozgások egymásutánját,
- mennyire tagoltak a mozgások,
- a tempó és a ritmus megfelel-e a teljesítőképességnek, követelménynek,
- sikeresek-e az egyensúlyozó mozgások (guggolás, felállás, forgás-pörgés),
- eredményesen méri-e fel a térbeli viszonyokat (elhelyezkedés, megfelelő hely kiválasztása köralakításhoz, futással kapcsolat játékhoz),
- képes-e a gyors irányváltásra,
- biztos-e a térbeli tájékozódásban (irányok)
RAJZOLÁS, MINTÁZÁS KÉZI MUNKA
Értelmi fejlettségi mutatók:
- milyen kevert színeket használ az alapszíneken kívül,
- megkülönbözteti-e a színárnyalatokat,
- megjelentek-e konstanciák,
- hány dimenzióban képes rajzolni,
- mennyire pontos a megfigyelése (részletek),
- mennyire pontos a képi emlékezete,
- tudja-e rendezni élményeit a megjelenítésben (téma, rendiség, realitás, irrealitás),
- jelennek-e meg egyéni fantáziára utaló jelek, jegyek,
- megkezdődik és mikor a betűmásolás, számmásolás.
MOZGÁS
A mozgásfejlettség mutatói
- mennyire célirányosak a mozgások,
- mennyire terhelhető időben, nehézségi fokban,
- mi jellemző teljesítőképességére (alacsony, közepes, magas fokú),
- képes-e minden természetes mozgás elvégzésére.
- mozgása folyamatos, gördülékeny (akadozó, aritmikus).
- milyen jellegű mozgásokban nyilvánul meg ügyessége,
- mennyire szervezettek mozgásai,
- mennyire eredményes egyensúlyozási feladatokban,
- milyen ügyesen használja az eszközöket,
- megállapítható-e állóképességnek megléte,
- tudja-e rendezni a mozgássorokat,
- fellelhető-e tagoltság a mozgásban,
- helyesen méri fel a térbeli viszonyokat,
- képes-e változó tempójú, ritmusú, irányú mozgásra,
- mennyire fárad gyorsan -könnyen (lassan -nehezen).
A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE
A mozgásfejlettség mutatói
- megjelent-e a biztos fogás a különböző alakú, nagyságú tárgyak használatakor,
- megfigyelhető-e a jobb- vagy balkezesség dominanciája (illetve kétkezesség),
- mennyire ügyes az eszközhasználatban,
- mozdulatai, mozgásai célirányosak-e,
- helyes-e a mozgások egymásutánja,
- mi jellemző a mozgások sebességére,
- milyen időtartam után jelentkezik a fáradtság,
- melyik tevékenység végzésében találhatók finommozgások (virágcsokor-kötözés, dugványozás, kockák egymásra helyezése, szobadíszek készítése stb.
MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK
A szociális fejlettség mutatói
- kezdeményező-e a munkavállalásban,
- vállal-e szervező, irányító, vezető szerepet,
- előnyben részesíti-e az egyéni munkát,
- gyorsan hajlik-e a megegyezésre,
- vannak-e konfliktusai társaival,
- hogyan oldja meg a konfliktusokat (egyedül, segítség "az erősebb jogán", feladva ötletét stb.),
- szívesen segít-e társainak,
- kikéri-e, elfogadja-e mások véleményét, javaslatait,
- elismeri-e társa sikerét,
- képes-e erőfeszítésre a végső megoldásért,
- megvédi-e a közösen készített munkát (miénk érzés).
IRODALMI AJÁNLÓ
Általános tájékozódáshoz ajánlás
- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja M.K.M 1996.
- Az óvodai nevelés programja OPI 1989
- Ágoston-Nagy-Orosz: Méréses módszerek a pedagógiában. TK. Bp., 1974.
- Bakonyiné Vince Ágnes - Szabadi Ilona: Eredményvizsgálat az óvodában (ERVI) Média, Bp., 1983.
- Bábosik István: A nevelés folyamata és módszerei Leopárd Könyvkiadó Kft. 1991.
- Kósáné Ormai Vera - Járó Katalin - Kalmár Magda: Fejlődéslélektani vizsgálatok. Tk. Bp., 1984.
- Kósáné Ormai Vera - Porkolábné Balogh Katalin - Ritoók Pálné: Neveléslélektani vizsgálatok Tk. Bp., 1984.
- Láng Judit: Differenciált egyéni bánásmód alkalmazása az óvodában. Heves Megyei Pedagógiai Intézet 1989.
- Nagy József: PREFER Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 5-6 éves gyermekek iskolakészültségének mérésére. MTA Pedagógiai Kutatócsoport 1976.
- Porkolábné Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Budapest, Alex Typo 1992.
- Rudolf Steiner: Szabadságra nevelés! Waldorf Pedagógiai Alapítvány 1992.
- Szemák Józsefné: Az óvoda - iskola átmenet kérdései. Óvodai Nevelés 1995. 1. szám
- Vekerdy Tamás: Az óvoda és az első évek a pszichológus szemével Tk. 1989.
- Vekerdy Tamás: Az óvoda az ezredfordulón. Magyar Művelődési Minisztérium 1998.
- W. Mikó Magdolna: A 90-es évek kihívásai Óvodai Nevelés 1997/7.
Egészségnevelés - Mozgás
- Bakonyiné Vince Ágnes - Nagyné Kasza Ilona: Mozgás-öröm a szabadban M.P.T. 1989.
- Dzsakartai nyilatkozat: Egészségmegőrzés a XXI. században. Népjóléti Minisztérium 1997.
- Hegyi Ildikó: Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban OKKER
- Hegyi Ildikó: Gyermekmegfigyelések -Óvodavezetők kézikönyve OKKER, 1997.
- Pereszlényi Éva - Porkolábné Balogh Katalin: Játék - Mozgás - Kommunikáció OKI 1996.
- Porkolábné Balogh Katalin - Páli Judit: Komplex prevenciós óvodai program OKI 1996.
- Preventív gyógytorna FPI 1997.
- Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata E.O.N.H. Egyesület 1997.
- Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. FER-CO.Kft. 1994.
