Metakognitív tudatosság

Tartalom

 Mi a metakogníció?
 Metakognitív szabályozás
 Kognitív és metakognitív stratégiák
 Metakogníció és intelligencia
 A metakogníció fejlesztése
 A metakognitív módszerek fejlesztése
 A metakognitív környezet

Mi a metakogníció?¹

Mindannyian végzünk metakognitív tevékenységeket mindennap. A metakogníció tesz bennünket sikeres tanulókká, ilyen módon összefügg az intelligenciával. A metakogníció magasabb szintű gondolkodást jelent, amellyel aktívan tudjuk befolyásolni a tanulás közbeni szellemi tevékenységünket. Egy feladatmegoldás tervezése, a megértés ellenőrzése, a végrehajtás értékelése természetes metakognitív eljárások. Mivel a metakogníció kulcsszerepet játszik a sikeres tanulásban, ezért fontos tanulmányozni és úgy fejleszteni a tanulók gondolkodását, hogy a metakogníció segítségével sikeresebben működtessék értelmi képességeiket.

A metakogníciót gyakran egyszerűsítik a „gondolkodásról való gondolkodásra”. Valójában ez nem ilyen egyszerű. Az elmúlt néhány évtizedben a metakogníció az oktatáspszichológia szótárának része lett, de az elv azóta létezik, amióta az ember képes reflektálni saját értelmi működéseire. A meghatározás nehézségét fokozza, hogy többféle meghatározás is létezik ugyanarra a dologra (például önszabályozás, végrehajtás ellenőrzés), illetve több oldala is létezik (például metamemória) és az irodalomban is felcserélik néha ezeket a szavakat. De ha még a meghatározások némileg különböznek is egymástól, a gondolkodási folyamatok áttekintésének és ellenőrzésének hangsúlyozásában megegyeznek.

A metakogníció értelmezése (Flavell 1979) egyaránt tartalmazza a metakognitív tudást és a matakogníció gyakorlatát vagy szabályozását. A metakognitív tudás a gondolkodásról szerzett ismereteket jelenti, azt a tudást, amivel a gondolkodási folyamat ellenőrizhető. Flavell három kategóriát különböztet meg:

• a személy szerint (bemutatja, hogyan tanulnak az emberek, ez egy személyes tudás, kinek-kinek a tanulási módjáról. Például ha valaki megfigyeli, hogy sokkal hatékonyabb, ha a könyvtárban tanul, mintha otthon, ahol sokkal több a zavaró hatás.)
• a feladat szerint (a feladatok természetére vonatkozik, a szükséges, egyénileg változó folyamatot írja le. Például ha valaki tisztában van vele, hogy sokkal több időre van szüksége egy tudományos szöveg elemzésére, mint egy novelláéra.)
• a stratégia szerint (a kognitív és metakognitív stratégiákról szóló tudást foglalja magában, azaz hogy mikor, milyen esetben célszerű ezeket a stratégiákat használni.)

Metakognitív szabályozás

A metakogníció a technikák ismeretét és a szabályozás megvalósítását jelenti. A metakognitív stratégiák lépésekre bontható folyamatok, amelyeket a gondolkodás ellenőrzésére használhatunk, és amelyek a kitűzött cél elérését segítik (például egy szöveg megértését). Ezek az eljárások segítik a tanulás áttekintését és irányítását, a gondolkodás tervezését és megfigyelést szolgálják, egyben ellenőrzik a tevékenység eredményét. Például egy bekezdés elolvasása után kérdéseket tehetünk fel a szöveg értelmével kapcsolatban. A gondolkodás célja ekkor a szöveg megértése. A kérdésalkotás egyszerű ellenőrzési metakognitív stratégia. Ha a kérdező nem tud felelni a saját maga által feltett kérdésre, vagyis nem értette meg a szöveget, akkor meg kell határoznia a kívánt célhoz, a megértéshez vezető teendőit.

Kognitív és metakognitív stratégiák

Ha a metakogníciót a gondolkodásról való gondolkodásként értelmezzük, egy adott cél elérése érdekében, akkor mód nyílik a metakogníció meghatározására is. A kognitív stratégiákat egy adott részcél (például egy szöveg megértése) elérése érdekében használjuk, míg a metakognitív stratégiák biztosítanak arról, hogy valóban elértük-e a célt (például kérdések alkotása az adott szöveggel kapcsolatban). A metakognitív módszerek rendszerint megelőzik, vagy követik az értelmi műveleteket. Gyakran felbukkannak, amikor tévedünk a gondolkodásban, például észrevesszük, hogy nem értjük, amit olvastunk. Az ilyen patthelyzetek aktiválják a metakognitív folyamatokat a tisztázás érdekében.

A metakognitív és a kognitív stratégiák átfedhetik egymást, mint például a kérdésalkotásban, ilyenkor a céljuk döntheti el, hogy melyikről van szó. Például használhatjuk a kérdésalkotás módszerét egy szöveg olvasásakor a mondanivaló átvételének eszközeként (kognitív) vagy az olvasottak megértésének ellenőrzésére (metakognitív). Mivel a metakognitív és a kognitív stratégiák közeli rokonságban állnak és kölcsönösen függenek egymástól, ezért egyiküket sem lehet a másiktól elválasztva vizsgálni.

A tudás akkor minősül metakognitívnak, ha aktívan használjuk a tanulási cél elérésének ellenőrzésében. Például a dikok használhatják a tudást egy matematika vizsgára való felkészülés tervezésében: tudom hogy én (személyre vonatkozó tudás) nehézségekkel küzdök a szöveges feladatokban (feladatra vonatkozó tudás), ezért a számítási feladatokkal kezdem, és a szövegeseket későbbre halasztom (stratégiára vonatkozó tudás). A legegyszerűbb ilyen tudás, ha valaki tisztában van az erősségeivel és a gyengéivel, valamint a feladat természetével de ezt nem alkalmazza aktívan a tanulás ellenőrzésében, nem számítható metakognitív tudásnak.

Metakogníció és intelligencia

A metakogníció, az, hogy valaki képes ellenőrizni a gondolkodási folyamatait, kapcsolatos az intelligenciával. Sternberg elmélete szerint ez az intelligencia metakomponense a hármas tagolású rendszerében. A metakomponensek olyan végrehajtó folyamatok, amelyek más értelmi összetevőket ellenőriznek, egyfajta visszacsatolást megvalósítva. Ezek felelősek egy feladat vagy feladatsor végrehajtásáért és az eredményes megoldás jelzéséért. Magukban foglalják a problémamegoldás tervezését, értékelését, és figyelését. Sternberg kiemeli, hogy az értelmi képességek hatékony mozgósítása, mint például egy feladat befejezettségének eldöntése, alapvető az intelligencia szempontjából.

A legtöbb átlagos intelligenciájú emberben felerősödik a metakognitív szabályozás, amikor különösen elgondoltató feladattal találkozik, de néhányan ebben kiemelkedőek. Ez utóbbiak még sikeresebbek a kognitív feladatok elvégzésében. A jó hír az, hogy bárki megtanulhatja jobban szabályozni a gondolkodását. A metakogníció tanulmányozása hozzásegítheti az oktatáspszichológusokat ahhoz, hogy megértsék a tanulás közben lezajló értelmi folyamatokat és a jobb és gyengébb tanulók közti különbségeket.

A metakogníció fejlesztése

A metakogníció a gondolkodásról gondolkodás, tudni, hogy mit tudunk, és mit nem tudunk. Ahogyan egy cég ügyvezetője irányítja a vállalkozást, úgy szervezi a metakogníció a gondolkodást.

Az alapvető metakognitív stratégiák:

• Az új tudás kapcsolása a már meglévőhöz.
• A gondolkodási stratégia tudatos megválasztása.
• Az értelmi folyamat tervezése, nyomon követése és értékelése.

A gondolkodó ember felelős a viselkedéséért. Képes azt is megállapítani, hogy mikor használjon metakognitív stratégiát. Ennek során meghatározzák a probléma helyzetet és felkutatják az alternatív megoldásokat. Kialakítják az információkezelés energia– és időkímélő módjait. Nyomon követik, szabályozzák és megítélik saját gondolkodásukat. Értékelik és eldöntik, hogy mikor kielégítő a probléma megoldása, vagy mikor fontosabbak időlegesen vagy hosszabb távon a napi élet követelményei. A kutatások azt mutatják, hogy a bemutatandó direkt utasítások hasznosak lehetnek és a tanításuk is lehetséges, a gyerekek önálló alkalmazási képessége fejleszthető.

A tanulási módszerek elsajátítása, a problémamegoldást szolgáló gondolkodási folyamatok választékának kiépítése, az oktatás fontos célja. Az iskolakönyvtár, a médiatár, mint az iskola központja ideális helye a diákok érdeklődési területeihez kapcsolódó képességfejlesztésének összehangolására. Amikor az élet olyan helyzeteket hoz, amelyek nem oldhatók meg a betanult módon, akkor munkába lép a metakognitív működés. Erre mindig szükség van, amikor a megszokott válasz nem sikeres. Segítség a felismerésben, gyakorlat az alkalmazásban és a metakognitív stratégiák egy életen át segítik a diákokat a sikeres problémamegoldásban.

A metakognitív módszerek fejlesztése

1. Meg kell állapítani, hogy mit tudunk és mit nem tudunk

A kutatómunka megkezdésekor a tanulóknak tudatosan fel kell mérniük a meglévő tudásukat. Először arról írnak a diákok, hogy: „mit tudok már a …-ról” és „mit akarok megtanulni a …-ról”. Ahogy a diákok feltárják a témát, igazolják, tisztázzák és kiterjesztik vagy kicserélik helytállóbb információkkal a kezdeti ismereteiket.

2. Beszélni kell a gondolkodásról

A gondolkodásról beszélni nagyon fontos, mert a tanulóknak szükségük van egy gondolkodási szótárra. A tervezés a problémamegoldás közben a tanár hangosan gondolkodik, így a diákok követhetik a bemutatott értelmezési folyamatot. A modellezés és a megbeszélés fejleszti a tanulók gondolkodással kapcsolatos szókincsét A gondolkodási folyamatok alkalmazás közbeni visszajelzése azért fontos, hogy a tanulók felismerjék ezeket.

A páros problémamegoldás egy másik használható stratégia. Az egyik tanuló elemzi a problémát, leírva saját gondolatmenetét. A társa eközben hallgatja, és értelmező kérdéseket tesz fel. Ehhez hasonló a fordított (reciprok) tanulás, amelyben egy kisebb tanulói csoport tagjai váltogatják a tanár a kérdező, az értelmező és az összefoglaló szerepeket.

3. Gondolkodási napló vezetése

A metakogníció fejlesztésének másik lehetősége a tanulási napló vezetése. Ebben a tanulók leírják gondolataikat a bizonytalan, kétértelmű dolgokról, és beszámolnak a megoldási tervükről.

4. Tervezés és önállóság kialakítása

A tanulóknak egyre növekvő felelősséggel kell rendelkezniük saját tanulásuk tervezése és szabályozása tekintetében. Nehéz azonban önállóvá válniuk, ha valaki más vezeti és ellenőrzi a tanulási folyamatot. A tanulóknak gondolkodniuk kell a tanulási feladatok tervének elkészítésén, amelyben felbecsülik a szükséges időt, összeállítják az anyagokat, és rendszerezik a feladat végrehajtásához szükséges teendőket. A könyv– és médiatár kínálata segíti a diákokat a megfelelő anyagokhoz való hozzáférésben. Az értékelési kritériumokat a gyerekekkel együtt kell kialakítani, így azok megtanulhatják a kérdések feltevését és megválaszolását, miközben egy tananyagrészt feldolgoznak.

5. A gondolatmenet kikérdezése

A feladatok befejezésekor irányítsuk a tanulók figyelmét a gondolkodási folyamatra, hogy tudatosítsák magukban a jövőben is használható stratégiákat. Háromlépéses eljárást alkalmazhatunk. Először a tanulók tanári segítséggel tekintik át a feladatot, összegyűjtik a gondolatmenetre vonatkozó adatokat és megbeszélik az ezzel kapcsolatos érzéseiket. Ezután a csoport tagjai hozzáfűzhetik gondolataikat, meghatározhatják az alkalmazott gondolkodási stratégiákat. Végül értékelik a sikerességet, kizárják a nem megfelelő gondolkodási stratégiákat, meghatározzák azok értékét a további alkalmazásra vonatkozóan, és ígéretes alternatívákat keresnek.

6. Önértékelés fejlesztése

Az irányított önértékelés gyakorlata egyéni elbeszélgetés és ellenőrző kérdések segítségével valósítható meg. Az önértékelés fokról fokra önállóbban történhet. Ahogy a tanulók rájönnek, hogy a tanulási tevékenység a különféle tantárgyakban hasonló, elkezdik átvinni a tanulási stratégiákat az új helyzetekre is.

A metakognitív környezet

A metakognitív környezet erősíti a gondolkodás tudatosságát. A tervezés meg van osztva a tanárok, a könyv– és médiatár szakemberei, illetve a tanulók között. A gondolkodási stratégiákat megbeszélik. Folyamatos az értékelés. A metakognitív környezet létrehozásában a tanár megfigyel és alkalmazza a saját tudását, szándékosan modellezi a metakognitív magatartást, ezzel segítve a tanulókat a saját gondolkodásuk tudatosításában.

A metakognitív stratégiák már a tanári eszközkészlet részét képezik. Figyelnünk kell rájuk és tudatosan meg kell jelenítenünk őket a tanulók előtt. A problémamegoldás és a kutató feladatok bármely tantárgy esetében jó alkalmat szolgáltatnak a metakognitív stratégiák fejlesztésére. A tanároknak rá kell irányítani a tanulók figyelmét a feladatok megoldásának módjára. A tanulási célokat, beleértve a tartalmi követelményeket is, a tanulókkal együtt kell megállapítani és értékelni, így megismerhetik, hogy a gondolkodási folyamatok átvétele hogyan segítheti a tanulás eredményességét.

Ebben a gyorsan változó világban a tanítás kihívása az, hogy segítsük a tanulók el nem avuló képességeinek fejlesztését. A metakognitív stratégiák elengedhetetlenek a 21. században. Ezek teszik képessé a tanulókat az új helyzetekkel való sikeres megbirkózásra. A tanárok és az iskolai médiatár szakemberei a bőséges forrásokhoz segítik hozzáférni a tanulókat, ezzel metakognitív környezetet hoznak létre, amely erősíti a jól gondolkodókat a sikeres problémamegoldóvá válásban és az élethosszig tartó tanulás megalapozásában.