Kőrösné Mikis Márta :: Informatika gyermekkorban – Hazai helyzetkép

A 6 éves Matyi a számítógép előtt ül. Bátran nyomogatja a billentyűket, miközben „varázsol”: a képernyőn sorra szebbnél szebb rajzok jelennek meg. Épp egy mese születik, amelynek rajzát és rövid történetét a tanító segítségével papírra nyomtatják. Matyi – aki nemrég még sírva fakadt az iskolakezdéskor, és leggyakoribb válasza a „Nem tudom!” volt – délután büszkén mutatja alkotását az érte jövő édesanyjának. Álom ez? Nem! Több mint egy évtizede már valóság a magyar általános iskolák alsó tagozatán. De csak ott, ahol az innovatív tanító fáradhatatlanul küzdött azért, hogy a számítógép napi munkájának segítője legyen a gyermekek ismeretelsajátítása, képességfejlesztése érdekében. Mennyire népszerű jelenleg az információs és kommunikációs technika (IKT) általános iskoláinkban? A tanító milyen segítséget kap munkájához az oktatásirányítóktól és a pedagógiai fejlesztőktől? Ismerkedjünk meg ennek részleteivel!

Az IKT iskolai megjelenése és hatása a merev tantervi rendszerre

A számítógépek tömeges elterjedése Magyarországon 1984-ben kezdődött, amikor az elektronizációs kormányprogram részeként meghirdették az Iskolaszámítógép-programot. Ennek első és igen látványos lépése az volt, hogy minden magyar középiskola egy mikroszámítógépet kapott. Bár ezek az eszközök a maiakhoz képest csak egyszerű, ún. home-computerek voltak, mégis ezek voltak az IKT alkalmazásának „első fecskéi” a közoktatásban. A gépek száma és „tudása” egyre nőtt, hamarosan elterjedtek az általános iskolákban, sőt, megjelentek egyes óvodákban is.

A nyolcvanas évek oktatását még a merev, központi tantervek jellemezték, amelyek minden iskola számára ugyanazt a tananyagot írták elő. Taneszköz-választék sem volt, az iskolák ugyanazokat a könyveket, szemléltető eszközöket használták. Éppen a számítógépek iskolai megjelenése volt az egyik kihívás, amely e merev rendszer szétesését ösztönözte. Hiszen addig informatika tantárgy sem létezett, az iskolák az új ismereteket eleinte szakkörökön, fakultatív foglalkozásokon közvetítették a tanulók számára, vagy éppen a hivatalos tantervet „megkerülve” vagy módosítva, valamely meglévő tantárgyba (pl. technika) építették be az új technikai ismereteket. Más tanórák keretében pedig még elvétve használtak számítógépet a tanárok demonstrációra, ismeretátadásra vagy ellenőrzésre. (Kőrösné, 2002)

Az 1989-ben kezdődött demokratikus átalakulás az oktatásügy változásait is felgyorsította. Egyre több alternatív pedagógiai program született. Az 1993-ban életbe lépő oktatási törvénnyel pedig megteremtődtek az oktatásügy működésének demokratikus alapjai. Az 1995 őszén elfogadott Nemzeti Alaptanterv az iskolák tartalmi munkájának megújítását teszi lehetővé. Az alaptanterv követelményeire építve minden iskola maga állítja össze saját, egyéni, végleges tantervét, pedagógiai programját, mégpedig a helyi sajátosságok, személyi-tárgyi feltételek függvényében. A közoktatás új fejlesztési stratégiája kiemelten kezeli az informatikai ismeretek fontosságát, ennek megfelelően az IKT-ismeretek közvetítésére az alaptantervben önálló tantárgy jelent meg „informatika” elnevezéssel, amely nemcsak számítástechnikát jelent, hanem a könyvtár használatával kapcsolatos ismereteket is tartalmazza.

A hivatalos tantervi előírások szerint a tantárgy tanítását legkésőbb 6. osztályban, azaz 11 éves korban kell megkezdeni, mivel az első tantervi követelmények erre a korosztályra jelennek meg. A kerettanterv szerint haladó iskolák egy minimális óraszámú modul-tantárggyal „gazdálkodhatnak”. Természetesen ezt a hivatalos időpontot sok általános iskola nem várja meg, mivel a szülők, a diákok és a tanítók részéről már sok helyütt előbb jelentkezik igény az IKT pedagógiai alkalmazása vagy tanítása iránt. Mivel Magyarországon jelenleg körülbelül a családok 25%-ában van személyi számítógép, és a háztartásoknak csupán 10%-a rendelkezik internet-kapcsolattal, ezért a diákok igen jelentős hányada „rászorul” az iskolán belüli IKT-s tevékenységre és ismeretszerzésre, amelyhez formális hátteret a szaktárgyi informatika óra jelent. A felső tagozatosoknak szóló tantárgyról tehát egyelőre semmiképpen sem szabad lemondanunk!

Küzdelem az IKT gyermekkori iskolai elfogadtatásáért

Mi a helyzet a legkisebbekkel, azaz az iskolába kerülő 6-7 éves gyermekekkel? Bár a hivatalos tanterv számukra nem ír elő informatikai tudnivalókat, a lelkes és kreatív tanítók nem nyugodtak bele abba, hogy a kisdiákok ne ismerkedhessenek meg az IKT-vel az iskola falain belül. Az elmúlt évtizedben az általános iskolák alsó tagozatán is erős igény jelent meg az információtechnikai eszközök alkalmazása iránt. Napjainkban már néhány százra tehető azon iskolák száma, ahol a 6–10 éves korcsoport oktatásában-nevelésében – az áldozatkész innovatív tanítók munkájának köszönhetően – a számítógép rendszeresen szerephez jut. Tanítóknak rendezett továbbképzések, konferenciák bizonyítják az új technika alkalmazásának igényét és azt, hogy az oktatói munkához – a hardver- és szoftverbeszerzésen túl – a pedagógusoknak folyamatosan konkrét szakmai-módszertani segítségre is szükségük van.

Kissé irigykedve olvassuk a nemzetközi szakirodalomban, hogy külföldi kollegáink „hivatalos”, tantervi támogatást is kapnak a számítógép gyermekkori alkalmazásához. Például a francia Nemzeti Oktatási Minisztérium közlönyében az alap- és középfokú oktatási intézmények számára megjelentetett rendelet előírja, hogy: „...a tanulóknak az iskola elvégzését követően képessé kell válniuk az információk automatikus kezelésére, az új információs és kommunikációs technikák használatára mind a polgári, mind a szakmai életben. [...] A jövő állampolgárai számára biztosítani kell az információs és kommunikációs technikai eszközök alkalmazásának tudását, függetlenül az iskolatípustól. E képzésnek mindhárom iskolai szakaszra (elemi iskola, collège, gimnázium) ki kell terjednie.” Az előírások szerint már a francia elemi iskolában (6–11 éves korosztály) serkenti kell a tanulókat a számítógép, egyes szoftverek, a multimédia, az elektronikus levelezés és az internet használatára. (Nouvelles Technologies, 1999)

Az angol nemzeti Alaptanterv (The National Curriculum..., 1999) szerint már az iskoláskor legelején, az 5–7 évesek korcsoportjában (Key stage 1) megjelenik az IKT! Bár itt sem szerveznek önálló tantárgyat, de elvárják az IKT mindennapos alkalmazását. A követelményeknek megfelelően a tanulókat meg kell tanítani arra, hogy információkat változatos forrásokból gyűjthetnek (például emberektől, könyvekből, adatbázisokból, CD-ROM-okból, a TV-ből, videóból stb.) és tárolhatnak, továbbá azt is, hogy ötleteik megvalósítása érdekében a számítógépet is segítségül hívhatják szövegek, táblázatok, képek és hangok kezelésére. A kisdiákok megismerkednek a számítógép vezérlésével is (pl. utasításokat adva a padlóteknőcnek), és beszélgetnek az IKT mindennapos felhasználásáról.

Hasonló a helyzet a többi, informatikailag fejlett európai országban is. Norvégiában például a legújabb oktatási program szerint az iskola legfontosabb feladata a gyermekeket megtanítani tanulni, felkészíteni az élethosszig tartó tanulásra. Tantervben írják elő, mit kell tanítani nekik, milyen készségeket kell elsajátíttatni velük, beleértve az IKT-használatot is. Az iskola első osztályaiban leglényegesebb az alapkészségek elsajátítása, amelyet az informatikai eszközök használatával, a tanulásban való alkalmazásával is elősegítenek. Nem kötelező informatika tantárgyat írnak tehát elő, csupán a megszerzendő IKT-ismereteket és készségeket. Az iskolára bízzák annak formáját, miképpen készíti fel a tanulókat az információs társadalomra, miképpen alapozzák meg már a kisdiákok esetében elvárt informatikai műveltséget. (Røsvik, 2002)

Ugyanekkor a magyar óvodákban és általános iskolák kezdő évfolyamán már pusztán az informatika minimális alkalmazásáért is meg kell küzdenie az arra elhivatott, innovatív pedagógusnak, hiszen az „nincs benne a tantervben”. Így az iskolafenntartónak eszközt sem kell biztosítania a 10 éven aluliak számára, vagyis a tanító dolga az, hogy pályázatokkal, szponzorok keresésével tantermébe számítógépeket „szerezzen”, vagy harcoljon azért, hogy órarend-módosításokkal diákjaival a felső tagozatosoknak fenntartott informatikai kabinetekbe bejusson. (És akkor a korcsoportnak szóló, speciális oktatási szoftverek legális beszerzéséről még nem is szóltunk!) Szomorú, hogy a 21. század elején még pszichológusok és pedagógiai szakértők hada küzd a kisgyermekkori informatika, a számítógép kreatív és képességfejlesztő alkalmazása ellen! A kerettanterv IKT-blokkját készítő fejlesztőcsoport 6–10 éveseknek szánt, modul-szervezésű kezdeményezését megtörve elvette az engedélyezett felső tagozatos, szűk óraszámú tantárgy.

„Fehér folt” helyett eredmények

Eredményeink tehát azért is értékesek, mert nem felsőbb utasításra és központi támogatással jöttek létre, hanem az új iránt nyitott, fogékony, pedagógiai módszerein változtatni kívánó tanítók kezdeményezésére. Természetesen ők az iskolavezetéstől mindig is támogatást kaptak. Ha eszközzel és anyagilag sokszor alig-alig, de legalább elismeréssel segítették munkájukat, és büszkén népszerűsítették pedagógiai eredményeiket. A tanítók célja minden esetben az volt, hogy hatékonyabbá tegyék a kisdiákok ismeretszerzését, segítsék képességeik kibontakozását, egyúttal örömteli légkört is teremtve a tanuláshoz. Továbbképzések, konferenciák, szakmai vásárok rendszeres látogatóiként – sokszor „autodidakta módon” – felfedezték a legújabb szoftvereket, átvették egymástól a módszertani fogásokat.

Az elmúlt évtizedben – a sikeres nemzetközi tapasztalatokon, eredményeken felbuzdulva – innovatív pedagógusaink sokat tettek annak érdekében, hogy a számítógép és a többi IKT-eszköz sikeressé váljon a pedagógiai célok megvalósítása, a gyermeki képességfejlesztés érdekében. Az Országos Közoktatási Intézet több olyan szakmai programot rendezett, ahol az innovatív tanítók bemutatkozhattak. Méltán lehetünk büszkék hazai pedagógiai-informatikai fejlesztéseinkre is. A jó néhány éve még „fehér foltként” emlegetett gyermekkori informatika ma már minden területen említésre méltó eredményekkel, produktumokkal rendelkezik. Elsősorban a pedagógus-továbbképzések, tanfolyamok, konferenciák népszerűsítik a pozitív tapasztalatokat, de az elmúlt évtizedben pedagógiai szakfolyóirataink mindegyike szívesen közölte a téma újdonságait, tanulmányait, beszámoló cikkeit. Az óvodai-iskolai életről videofilmek is készültek. Több kicsiknek szóló, képességfejlesztő szoftver is napvilágot látott, előbb még floppyn, DOS-környezetben, napjainkban pedig már CD-ROM-on. „Játsszunk együtt informatikát!” címmel feladatgyűjtemény, majd több tankönyv is megjelent a 6–10 évesek számára. Szerzői-fejlesztői között gyakorló pedagógusokat találunk.

Cohen-pedagógia

A kisgyermekkori informatikai alkalmazások nemzetközi tapasztalatainak hazai megismertetésében sokat segítettek azok a magyarországi konferenciák (1990-ben, 1993-ban, 1997-ben és 2002-ben), amelynek előadója többek közt a releváns nemzetközi kutatások vezetője, Rachel Cohen, a Paris-Nord Egyetem professzora volt. A Cohen-pedagógiáról a Pedagógiai Lexikon így ír:

Rachel Cohen francia professzor nevéhez fűződő kísérleti és fejlesztési stádiumban levő pedagógiai irányzat. Fő célkitűzése a gyermeki képességfejlesztés, az iskolai kudarcok csökkentése, az analfabetizmus és >

A szakmai rendezvényeket, bemutatókat szoftverfejlesztések, rendszeres továbbképzések, valamint a pedagógiai szaksajtó publikációi követték. A magyar adaptációba bekapcsolódó, a számítógépet kreatívan alkalmazó iskolák-óvodák száma egyre nőtt.¹ Az innovatív tanítók is magukénak vallották Cohen azon elveit, miszerint „...akit már kicsi kora óta körülvesznek az írások, hamarabb fogja elsajátítani az írott nyelvet. A környezet a fontos, amit a gyermek körül létrehozunk. Az olvasást nem tanítani, szeretnénk, hanem azt, hogy a gyermek felfedezze az írott nyelvet, pontosan úgy, ahogy azt a beszélt nyelvvel teszi. Adjunk tehát neki ehhez anyagot minél fiatalabb korban!” (Értesítő, 1993; Informatika gyermekkorban, 2002)

Tudjuk, hogy a számítógép önmagában kevés: alkotó alkalmazásához jó minőségű, kicsik számára készített, magyar nyelvű számítógépes programra is szükség van. A számítógépes játékok motiváló hatása ismert, éppen ezért az újítani akaró pedagógusok mindenütt örömmel fogadták a hazai szoftverkínálatban a szinte elsőként már 1991-ben megjelent, coheni elvekre épülő Mesevilág szoftvert, amely didaktikai szempontból messze túlmutat a játékok lehetőségén. Ezt a szoftvert a pedagógiai/informatikai irodalom „nyitottnak” nevezi, mivel nagy teret ad a képzeletnek, a kreativitásnak. Használata során a kisgyermekek egyéni ütemben, frusztrációmentesen, boldogan fedezik fel a betűvilágot, alkotásaik szépek, esztétikusak. (Németh, 1994)

Az iskolában az első osztályosok a számítógéppel rajzokat varázsolnak a képernyőre, eközben megfejtik és megjegyzik a rajzokat jelölő szóképeket. Később saját maguk gépelik be betűnként a szavakat a rajzok előhívásához. A számítógép és a megfelelő betűkörnyezet együtt olyan hasznos segítőtársak, amelyek felkeltik a gyermek érdeklődését az olvasás és az írás iránt. Meglepően hamar és eredményesen ismerkednek meg anyanyelvük írott változatával. A program gyakorló részében a gyermekek fáradhatatlanul és rendkívül gyorsan olvassák el a véletlenszerűen megjelenő szavakat – akár 50-60 szót is egymás után! – azért, hogy a gép által játszott jutalomzenét meghallgathassák. „Ilyen motivációt hagyományos taneszközzel dolgozva még sohasem tapasztaltunk! A szoftver egy egyszerű kis szövegszerkesztőt is tartalmaz, amely segítségével a gyermekek rajzaikat történetekkel egészíthetik ki. A kinyomtatott, majd kiszínezett alkotásokat egy mesefüzetbe gyűjtjük. A legszebb rajzokat és legügyesebb történeteket a faliújságra is kitesszük, hogy azokat mindenki megcsodálhassa.” (Nyilasyné, 1994)

1. ábra
6 éves gyermek alkotása a Mesevilág szoftverrel

Történet a BMX-ről: Karácsonyra kaptam egy csodálatos BMX-et, amire már úgy fájt a szívem. Amikor szünet volt az iskolában, kértem anyut, hogy én vihessem Bettikét, a húgomat az óvodába. Felültettük a biciklire. Anyu is velünk jött. Ez volt a legjobb utam a BMX-szel. Ha majd nagyobb leszek, teljesen egyedül fogom vinni a testvéremet az oviba.

A számítógépet kipróbáltuk és alkalmazzuk a gyógypedagógiában is. Vizsgálatainkba bevontunk az enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket, a tanulási-magatartási zavarral küzdő, a szorongó, az agresszív, a hipermotilis, a kommunikációban sérült gyermekeket, az autistákat és a siketeket is. Eredményeink egybecsengenek a nemzetközi tapasztalatokkal, miszerint a számítógép rendkívüli mértékben:

– segítette a térbeli tájékozódást, a sík–tér transzformációt, a formafelismerést;

– fejlesztette a vizuális és finommotorikus képességeket;

– növelte a figyelem tartósságát;

– fejlesztette a gyermekek együttműködését és kommunikációs készségét;

– meggyorsította az olvasás tempóját;

– segítette a szómegtalálást, a szógyűjtést, helyrelációs névutók használatát;

– az írásban kizárta az iránytévesztéseket, a betűtévesztéseket és -cseréket.

A számítógép a logopédiai terápiában is eredményesen használható: a beszédhibás gyermekeknek jó gyakorlási lehetőséget ad: megjeleníthetők vele a javítandó hangzót tartalmazó tárgyak képei, ismert mondókák vagy versek. A beszéd és a mozgás koordinálása a képernyőn nyomon követhető. Miközben a gyermek kis versikét mond, ennek mozgásait a gép segítségével is elvégzi. A jól választott szoftverek témái, szép képei gazdag beszédanyagot szolgáltatnak, és a logopédiai segédanyagok, házi feladatok is könnyen elkészíthetők számítógéppel. (Az írott nyelv..., 1996)

Logo-pedagógia

E pedagógia kidolgozása és elterjesztése elsősorban Seymour Papert amerikai professzor nevéhez fűződik. A Logo, bár egy teljes értékű, strukturált programnyelv, ennél sokkal többet jelent. Tulajdonképpen egy olyan pedagógiai környezetet, „mikrovilágot”valósít meg, amelyben a gyermekek maguk tehetnek felfedezéseket, miközben szinte észrevétlenül, minden kényszer és „bemagolás” nélkül számos új ismeret birtokába jutnak. A kisgyermek azáltal, hogy parancsot ad a képernyőteknőcnek, rögtön ellenőrizheti gondolkodásának és cselekedeteinek következményét. Megfigyelheti utasításának hatását, majd módosíthatja azokat céljának tökéletesebb megvalósítása érdekében. A kipróbálások és módosítások sorozata egybecseng a piaget-i értelmi fejlődés sémájával.A pedagógus és a gyermek kapcsolata sem a hagyományos tanár–diák viszony, hiszen a kreatív gondolatok születésében és realizálásában a felnőtt együtt dolgozik a gyermekkel, de nem irányítóként, hanem munkatársként.

A Logo-pedagógia Magyarországon akkor kezdett el „hódítani”, amikor 1988-ban Papert híres műve, a Mindstorm Észrengés címmel magyar fordításban is megjelent. (Papert, 1988) Majd 1997-től, amikor az Oktatási Minisztérium megvásárolta a pozsonyi egyetem fejlesztőitől a Windows-környezetben futó Logo-változatot, a Comenius Logot, amely – elérhető áron – minden oktatási intézmény számára rendelkezésre áll. A Logo egyik legnagyobb pedagógiai előnye az, hogy ún. nyitott program: „kimenete” mindig a gyermek egyéni alkotása (rajz, szöveg, hang, zene, animáció stb.), ami a teknőc vezérlésével valósítható meg. A gyermek önmaga is alkothat olyan cselekvéssort, amit saját maga nevez el, azaz új szóra „tanítja” a teknőcöt.

A program kezelése rendkívül egyszerű már a legkisebbek számára is. A tapasztalatok szerint semmi nehézséget nem okoz a gyermekeknek a képernyőteknőc mozgatása, adott útvonal bejárása. Mivel a teknőc mozgatásának igénye rendkívül motiváló, ezért bámulatos gyorsasággal szokják meg a számítógép kezelését. Közben pedig olyan nehéz és absztrakt matematikai fogalmakat is elsajátítanak, mint például a szimmetria, a tükrözés, hasonlóság, rekurzió, véletlen jelenségek stb. Hiszen a gyermeknek nem kell mást tennie, mint a teknőc helyébe képzelnie magát és a kívánt útvonalat végigjárnia – ha kell, a valóságban is! A saját testével, mozgásával érzi, tapasztalja az összefüggéseket, saját cselekedeteinek következményeit. Nincs az a szemléltetés, módszer, ami ennyire jól előkészítené, megvilágítaná bizonyos fogalmak megértését! E szoftvert elsősorban matematika órán, szakkörön vagy a szabadidőben használják a tanulók az iskolában.

A Logo oktatási népszerűségét tanfolyamok, bemutatók, publikációk, foglalkoztató füzetek is mutatják. Az INFO ÉRA és INFO Savaria konferenciák (http://www.infoera.hu/) minden évben külön szekciót szánnak a Logo-pedagógia eredményeinek bemutatására, fórumot adva a pedagógusoknak a tapasztalatok, ötletek cseréjére. A hazai pedagógiai kutatások a kisgyermekek korcsoportjában elsősorban a kreativitás növekedésében, továbbá az analitikus gondolkodási képesség, a feladatvállalás és az önbizalom fejlődésében mutattak változást. Országos, regionális és helyi szervezésű tanulmányi versenyek, tehetséggondozó foglalkozások is jelzik a Logo-pedagógia sikerét, amelyen már az alsó tagozatos gyermekek is eredményesen szerepelnek. Elbűvölő rajzok, animációk születnek a kis alkotók ötletei alapján. (Dancsó, 2002)

Informatika-fejlesztő program 6–10 éves tanulóknak

Bár a jelenlegi tantervi lehetőségek még nem serkentik a tanítókat tömegesen az IKT gyakori tanórai alkalmazására, mégis van törvényes lehetőség arra, hogy az elhivatottak a számítógépet a gyermekek képességfejlesztése érdekében rendszeresen használhassák. A közoktatási törvény szerint ugyanis „a tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. [...] Válasszon a választható tárgyak, foglalkozások között. [...] Egyéni, egy-három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül, a heti foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatására, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából.” (Az 1993. évi..., 1999) Ennek értelmében az órarendben szereplő tanítási órákon túl kb. heti egy órában egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás szervezhető a tehetséges, illetve a lemaradó gyermekek számára, figyelembe véve egyéni, személyes adottságaikat.

Az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központja e munka támogatására az elmúlt években számos fejlesztő programot dolgozott ki, változatos témákban (pl. Szorobán alkalmazása, Történelmi játékok Mátyás király udvarában, kézműves tábor stb.). E programok egyike a Kalandozások Információországban címet viseli. Mit rejt magában ez a program? Célja az, hogy a gyermekeknek az információs és kommunikációs technika megismerésében, kreatív felhasználásában segítsen. A pedagógus egy olyan játékbirodalomban kalauzolja el a kisgyermeket, amelyben örömmel tevékenykedik az IKT lehetőségeit is kihasználva. Az új technikák alkalmazása ugyanis hatékony lehetőséget jelent mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás esetében. Az ajánlott programban azonban szándékosan nemcsak IKT-ről, avagy csak számítógépről beszélünk – bár ez utóbbi rendkívüli motiváló hatással és látványos eredményekkel bír –, hanem a számítógéppel való foglalkozásokat egyéb érdekes, hagyományos, fejlesztő jellegű informatikai játékok, tevékenységek egészítik ki.

Hogy egyénileg vagy néhány fős csoportban tevékenykedjenek a gyermekek, minden esetben a téma jellege, illetve a fejlesztési célok határozzák meg. A program elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására készült, ezért az egyéni és a mikrocsoportos (2-3 fő) foglalkozások váltakoznak, dominálnak. Ekkor láthatja igazán a pedagógus az elmaradás jellegét, és alkalmazhatja a megfelelő terápiát. Természetesen a közös játékok esetében több tanuló alkothat csoportot. A számítógépes foglalkozások is történhetnek egyénileg – akár kreatív alkotásról, akár valamilyen tantárgyi anyag (pl. anyanyelv, matematika, környezetismeret) számítógéppel való gyakorlásáról van szó. Némely témakörnél azonban (pl. a teknőc mozgatása a képernyőn, vagy közös rajz, plakát készítése) több gyermek együttes tevékenysége is ajánlott.

Az egyes tanévekre tervezett témák sorrendje változtatható, a feldolgozás menete is variálható, sőt, a tervezett óraszámok is módosíthatók. A témák olykor „összeérnek”, azaz egyiknél ajánljuk a másikat is. Például az algoritmusoknál ajánljuk a számítógépes változat kipróbálását, más témáknál pedig (pl. könyvtári illemtan, postai telefonálás stb.) rajzos algoritmus-készítést javasolunk. A foglalkozások tehát mind időben, mind témákban „keveredhetnek”, azaz rugalmasan kezelendőek.

Az egyes évfolyamokra bontott témákat és javasolt óraszámokat az alábbi táblázat foglalja össze.

1. táblázat.
Témakörök és óraszámok évfolyamonként

1. osztály	2. osztály	3. osztály	4. osztály
Információs játékok (8)	Környezetünk megismerése (3+3+2)	Jelek és kódok (4+4)	Az információ rögzítése (2+3) Üzenetet küldünk (3+3+2)
Algoritmusokkal játszunk (4+3+3)	Hétköznapi algoritmusok (4+5)	Algoritmusok a hétköznapokban (4+5)	Algoritmusok használata (3+3)
Ismerkedés a számítógéppel (15)	Barátkozás a számítógéppel (8+7)	Segítőtársunk a számítógép (14)	Alkotunk a számítógéppel (10)
Barátkozás a könyvekkel (2+2)	Látogatás az iskolai könyvtárban (2+3)	Könyvtárlátogatás (6)	Ismét a könyvtárban (5+3)

A program spirális felépítésű. A témakörök minden tanévben megjelennek, mégpedig egyre magasabb szinten, a tanulók életkorához illeszkedve. Az egyes tanévek közti különbségek szinte alig észrevehetőek, a tudnivalók lépésenkénti, egymásra épülő, fokozatos elsajátítását tűzik ki célul. A spirális felépítés azt is lehetővé teszi, hogy a gyermekek ugyanazon vagy hasonló feladattal több évfolyamon át is találkozhassanak. Ez elsősorban a nehezebben haladó tanulók számára hasznos, hiszen több alkalom nyílik a gyakorlásra, a gyorsabban haladóknál pedig a differenciálásra. A témák mindig a mindennapi élethez kapcsolódó feladatokat ajánlanak. A cél az, hogy a gyermekek saját tevékenységük során szerezzék meg a szükséges ismereteket. Nem a számítógép dominál, hanem a hozzá kapcsolódó pedagógiai környezet! A javasolt tevékenységek igen változatosak: a beszélgetéstől kezdve a mozgásos játékokon, a rajzoláson vagy éppen a titkosírás készítésén át egészen a telefonálás algoritmusáig és illemtanáig, majd a számítógép kezeléséig minden megtalálható bennük. E tevékenységekhez számos képesség fejlesztése társítható, amit a program témánként felsorol. Mintául bemutatjuk a legelső témakört, amelyben a számítógép szerephez jut:

A konkrét nyomtatott segédanyagokat és az ajánlott szoftvereket a szakanyag függeléke tartalmazza, mégpedig annotálva. A néhány mondatos összegzés a hagyományos, illetve az elektronikus anyagok legfőbb jellemzőit sorolja fel, feltüntetve a beszerezhetőség adatait is.

Az anyag azokban az általános iskolákban népszerű, ahol a személyi és tárgyi feltételek adottak, és a pedagógusok szívesen alkalmazzák az IKT-t. Mivel tantervi megkötöttség a fejlesztő foglalkozásokra nincs, így a pedagógus módszertani szabadsága rendkívüli mértékben érvényesülhet. A szakanyag az Országos Közoktatási Intézet honlapjáról letölthető. (http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=oktatas-korosne.html)

Hogyan tovább?

Az Oktatási Minisztérium 2001-ben bevezette a Nemzeti Alaptantervet némiképp „szabályozó” kerettantervet, amely az előírt tananyagot évfolyamokra osztja, hozzájuk rendeli a tanulói tevékenységeket és fejlesztendő készségeket-képességeket. A kerettantervben az informatika mint tantárgy szintén csak az általános iskolák felső tagozatán, azaz a 10–14 éves korcsoportban jelenik meg. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szűkre szabott tantárgyi keretek nem alkalmasak az informatikai műveltség megalapozására, és nem is adnak lehetőséget az eszközhasználat „begyakorlására”. Ahhoz, hogy a jövő állampolgárai számára biztosítsuk az IKT-ismeretek biztos tudását, az alkalmazásra didaktikai szempontból minden tantárgynak, így az alsós tantárgyaknak is nyitottaknak kell lenniük.

Az oktatásirányítás felismerte azt, hogy a 11 éves kortól minimális óraszámban kötelező informatika tantárgy nem elegendő az IKT-s ismeretek továbbítására. Nap mint nap egyre többet hallunk az ún. „digitális írástudás” szükségességéről, amelynek elsajátítását már minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Az EU elvárásai is ezt sürgetik, a csatlakozásra készülve az európai szintű fejlesztési tervekre tekintettel kell lennünk. Bár a tárgyi feltételek még hiányosak, mégis a pedagógusokat az IKT tanórai használatára ösztönző fejlesztések már elindultak. 2002 tavaszán – az OM megbízásából – az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének 60 pedagógusból álló munkacsoportja megfogalmazta az IKT kereszttantervi lehetőségeit. Olyan szakmai kiadvány készült, amely bemutatja és ajánlja a különféle tantárgyakban az IKT felhasználásának lehetőségeit. Külön fejezet foglalkozik az általános iskolába járó 6–11 éves gyermekek tanórai tevékenységeinek IKT-s „színesítésével”. (Az anyag letölthető az internetről: http://www.isze.hu/)

A szakanyag tantárgyakra, majd azon belül témakörökre lebontva meghatározza azokat a kapcsolódási pontokat, ahol az új digitális oktatási anyagok (szoftver, multimédia, internet) az ismeretszerzés elmélyítése érdekében hatékonyan alkalmazhatóak. A szakanyag az egyes kiválasztott témakörökhöz hozzárendeli az ajánlott feldolgozási formákat, óraszámokat, tanulói tevékenységeket és módszereket is (pl. demonstráció a teljes osztálynak, csoportmunka, projekt-feladat, egyéni felzárkóztatás), valamint jelzi a szükséges tárgyi feltételeket is (hardver- és szoftverigény).

Mivel az általános iskola kezdő szakaszában a képességfejlesztés döntő jelentőségű, a digitális taneszközök alkalmazásának ajánlása mellé feltüntetésre kerültek a tanulói tevékenység során fejlesztett készségek, képességek, gondolkodási műveletek is. A szakanyag csupán ajánlás, azaz nem kötelező érvényű minisztériumi dokumentum, mégis jelentős lépésnek tekinthető, hiszen konkrét módszertani segítséget ad az IKT gyermekkori használatához. Arra ösztönzi az innovatív tanítókat, hogy – a rendelkezésre álló technikai feltételek függvényében – a gyermekek tanulását, képességfejlesztését a számítógépes környezettel is segítsék. (Szakmai ajánlás..., 2002)

Az OKI Program- és Tantervfejlesztési Központja a Tanulás az információs társadalomban elnevezésű projektjén belül újabb szakanyag fejlesztésével segítette az innovatív tanítók munkáját. Mivel a hazai kereskedelmi forgalomban az egyre bővülő multimédia-kínálatban már nehéz eligazodni, ezért évfolyamokra és tantárgyakra lebontva olyan multimédia-kalauz készült, amely annotációkkal és a beszerzési lehetőség feltüntetésével kiegészítve ösztönzi a pedagógusokat a választék megismerésére és használatára. (Nagyné–Schlotter, 2002)

Összegzés

Sokszor említjük az óvoda és iskola megújuló szerepét, a felkészült, rátermett pedagógus mellett a korszerű taneszközök alkalmazásának fontosságát. A információs és kommunikációs technikai eszközök más műveltséget, „újfajta írástudást” képviselnek. Azon kell fáradoznunk tehát, hogy a számítógép és ezáltal az informatikai kultúra minél hatékonyabban szerepeljen az oktatásban. Hiszen a most tanuló gyermekeinknek már a 21. század erősen informatizált társadalmában kell élniük, alkotniuk. Erre pedig az oktatási intézményeknek kell felkészíteni őket, mégpedig minél kisebb életkortól kezdődően! Az OKI új IKT-s stratégiai tervéhez illeszkedve a jövőben is pedagógiai kutatásokkal-elemzésekkel, szakmai-módszertani anyagok kidolgozásával és terjesztésével, fórumok, konferenciák rendezésével kívánja támogatni a megújulásra váró oktatási-nevelési folyamatot. Reméljük, hogy az elkövetkező konferenciákon vagy szakmai műhelyeken belül már a legújabb fejlesztéseink kipróbálásának, használatának eredményeiről, és az IKT további népszerű, elterjedt alkalmazásairól is beszámolhatunk! És azt is, hogy Matyi „varázslata” a számítógéppel egyre gyakoribb, szinte mindennapos lesz!

Epilógus

A következő tanév szeptemberében Matyi helyére új kisfiú érkezett. Alig szólalt meg, és már az első írás órán elkeseredett, azt mondván: „Nem tudom.” Bízzunk abban, hogy tanítója, aki barátságos iskolai légkört biztosítva még a számítógépet is „beveti” oktatói-nevelői munkájába, őt is átsegíti a kezdeti nehézségeken... (Bicsákné, 1996)

Irodalom

Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról. II. fejezet 10. §. (3) és 52. §. (10) bek. c). (Legutoljára módosítva: 1999. június 22.)

Az írott nyelv felfedezése kisgyermekkorban az informatika segítségével. Konferencia-kiadvány. Budapest, 1996. május, I&I Informatika és Iskola Alapítvány. 82.

Bicsákné Némethy Terézia (1996): A kisfiú, akivel csoda szokott történni. Esettanulmány. Fejlesztő Pedagógia, 2–3. sz. 72–74.

Comenius Logo, 1997. Budapest, Kossuth Kiadó.

Dancsó Tünde (2002): Tehetséggondozás Logo-pedagógiával – az informatikai tanulmányi versenyek tükrében. Budapest, OKI PTK.
http://www.oki.hu/

Értesítő. Az M1 Magyar Televízió műsora. Riport Rachel Cohennel. 1993. október 17.

Informatika gyermekkorban. OKI-konferencia, 2002. április 9.
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=hirek-korosne-informatika-02.html

Kőrösné Mikis Márta (2000): Kalandozások Információországban. Informatikai fejlesztőprogram az egyéni bánásmódhoz 6–11 éves gyermekek számára. OKI PTK.
http://www.oki.hu/cikk.asp?/Kod=oktatas-korosne.html

Kőrösné Mikis Márta (2002): Az informatika helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle, június. 35–49.

Mesevilág szoftver (2003) Budapest, I&I Informatika és Iskola Alapítvány. 3. verzió: 2003.

Nagyné Szendrői Margit–Schlotter Judit (2002): Multimédia kalauz az általános iskolák 1–8. évfolyamai számára. OKI PTK. Letölthető az OKI honlapjáról.
http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=informatika-Korosne-Multimedia.html

Németh Zoltán (1994): A Mesevilág szoftverről. Iskolakultúra, IV. évf. 5. sz. 78–80.

Nouvelles Technologies. (1999) Mise á niveau informatique en classe de seconde – rentrée 2000. Bulletin Officiel du ministère de l’Education Nationale et du ministère de Recherche. N25 du 24 juin 1999. 1177–1181.

Nyilasy Péterné (1994): Tanítási tapasztalatok az újpesti Bajza utcai általános iskolában. Fejlesztő Pedagógia, 4–5. sz. 68–70.

Papert, Seymour (1988): Észrengés. A gyermeki gondolkodás titkos útjai. Budapest, SZÁMALK.

Pedagógiai Lexikon (1997) (Szerkesztette Falus I.–Báthory Z.) Budapest, Keraban Könyvkiadó. I. kötet, 231.

Røsvik, Sindre (2002): National plans and local challenges. In: Learning with Technologies in School, Home and Community. IFIP WG 3.5 International Conference on Informatics and Elementary Education. Manchester, 2002. Conference Proceedings, 207–211.

Szakmai ajánlás az informatika kereszttantervi alkalmazásához (2002) Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete.
http://www.isze.hu/

The National Curriculum for England (1999): Information and Communication Technology. Qualifications and Curriculum Authority. London.
(http://www.nc.uk.net/download/IKT.doc)