1.1. táblázat
Az oktatással kapcsolatos attitűdök alakulása a magyar felnőtt
lakosság körében 1990 és 2009 között (az adott állítással
egyetértők %-a)
| Állítás | 1990 | 1995 | 1999 | 2002 | 2005 | 2009 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Az életben manapság csak az az ember boldogulhat igazán, aki iskolázott. | 36,1 | 36,4 | 43,9 | 49,0 | 46,6 | 58,9 |
| 2. | A tehetséges ember ma is boldogul az életben, még akkor is, ha nem iskolázott. | 62,0 | 61,4 | 53,8 | 48,3 | 49,9 | 38,0 |
| Nem tudja | 1,8 | 2,2 | 2,3 | 2,7 | 3,5 | 3,1 | |
| 1. | A gyerekeket képességeik és tudásuk alapján minél előbb a nekik legmegfelelőbb iskolába kell adni. | 67,8 | 76,4 | 71,3 | 73,6 | 71,6 | 75,2 |
| 2. | Az a jó, ha a gyerekek képességeiktől és tudásuktól függetlenül minél hosszabb ideig egy iskolában tanulnak. | 25,9 | 17,4 | 24,2 | 21,2 | 24,4 | 20,5 |
| Nem tudja | 6,3 | 6,2 | 4,5 | 5,2 | 4,0 | 4,3 | |
| 1. | A mai iskolák túlterhelik a gyerekeket, túl nagy követelményeket állítanak eléjük. | 69,3 | 75,8 | 77,9 | 82,7 | 77,8 | 71,6 |
| 2. | A mai iskolák nem állítanak elég komoly követelményeket a gyerekek elé. | 24,2 | 12,3 | 16,0 | 11,4 | 16,7 | 20,7 |
| Nem tudja | 6,5 | 11,9 | 6,0 | 5,9 | 5,5 | 7,7 | |
| 1. | A neveléshez nem kell különösebb szakértelem, a gyerekek nevelésére minden értelmes felnőtt ember képes. | 48,7 | 45,7 | 39,3 | 35,9 | 25,2 | 17,8 |
| 2. | A gyerekek nevelése komoly szakértelmet kíván, erre csak a jól képzett, felkészült pedagógusok képesek. | 48,0 | 50,1 | 58,7 | 60,7 | 72,3 | 80,3 |
| Nem tudja | 3,2 | 4,2 | 2,0 | 3,4 | 2,5 | 1,9 | |
| 1. | A szülőnek joga van arra, hogy a gyerekét abba az iskolába írassa be, amelyiket a legjobbnak tartja. | 67,3 | 89,2 | 82,8 | 84,4 | 74,5 | 76,2 |
| 2. | Mindenki adja a gyerekét abba az iskolába, amelyiknek a körzetébe tartozik, különben csak a kiváltságosak gyerekei kerülnek a jobb iskolákba. | 29,1 | 9,1 | 14,8 | 12,8 | 22,4 | 20,9 |
| Nem tudja | 3,5 | 1,7 | 2,4 | 2,8 | 3,1 | 2,9 | |
| 1. | A kisebbségeknek, nemzetiségeknek joguk van saját iskolához. | 63,7 | 55,9 | 52,3 | 44,0 | 49,1 | 53,7 |
| 2. | A kisebbségek, nemzetiségek gyerekei is ugyanabba az iskolába járjanak, mint minden magyar gyerek. | 33,0 | 37,3 | 43,0 | 49,8 | 46,9 | 39,7 |
| Nem tudja | 3,3 | 6,8 | 4,7 | 6,2 | 4,0 | 6,6 | |
| 1. | A tehetségesek számára külön iskolákat kell nyitni, mert csak így bontakoztathatják ki képességeiket. | 49,5 | 54,5 | 45,6 | 42,2 | 46,1 | 46,8 |
| 2. | A tehetségesek számára nem szabad külön iskolákat nyitni, mert ez sérti a társadalmi igazságosságot. | 43,1 | 35,1 | 47,3 | 50,4 | 48,8 | 44,4 |
| Nem tudja | 7,3 | 10,4 | 7,0 | 7,4 | 5,1 | 8,8 | |
| 1. | Az iskoláztatás legyen mindenki számára ingyenes. | 63,9 | 73,2 | 78,0 | 68,3 | 67,6 | 66,1 |
| 2. | Amelyik család teheti, maga is járuljon hozzá az iskoláztatási költségekhez. | 33,9 | 24,9 | 20,9 | 29,8 | 29,6 | 32,2 |
| Nem tudja | 2,2 | 1,9 | 1,1 | 1,9 | 2,8 | 1,7 | |
| 1. | Az oktatás problémáinak többségét helyi szinten, az iskolákon belül is meg lehetne oldani. | 49,0 | 49,5 | 47,9 | 46,0 | 50,5 | 53,5 |
| 2. | Az oktatás problémáit csak központi állami intézkedésekkel lehet megoldani. | 38,7 | 35,4 | 43,4 | 45,4 | 42,7 | 40,3 |
| Nem tudja | 12,3 | 15,1 | 8,8 | 8,6 | 6,8 | 6,2 | |
| 1. | A pedagógusok anyagi megbecsülése ma kisebb annál, mint ami megilletné őket. | 57,3 | 61,7 | 69,1 | 53,2 | 41,7 | 61,4 |
| 2. | A pedagógusok anyagi megbecsülése megfelel annak a munkának, amit végeznek. | 32,6 | 26,1 | 26,4 | 40,8 | 50,2 | 30,0 |
| Nem tudja | 10,1 | 12,2 | 4,4 | 6,0 | 8,1 | 8,6 | |
| 1. | A rengeteg kísérlet és reform után végre nyugalomra van szükség az iskolákban. | 35,6 | 50,7 | 55,1 | 55,1 | – | 53,7 |
| 2. | Az iskolákban a jövőben nagy változásokra lesz szükség. | 53,7 | 36,8 | 38,5 | 36,6 | – | 39,1 |
| Nem tudja | 10,8 | 12,4 | 6,3 | 8,3 | – | 7,2 |
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások 1990 és
2009 között
A feltett kérdés: „Most egymással szembenálló
véleményeket fogok felolvasni Önnek. Kérem, mondja meg, a kettő
közül melyikkel ért inkább egyet. Lehet, hogy néha nehéz lesz
választania, mégis próbálja meg eldönteni, hogy melyik vélemény áll
közelebb Önhöz!”
1.2. táblázat
A magyar felnőtt lakosság elégedettsége különböző közfeladatokkal,
1990 és 2009 között (százfokú skálán)
| Megnevezés | 1990 | 1995 | 1997 | 1999 | 2002 | 2005 | 2009 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Áruellátás | 59 | 70 | 81 | 81 | 76 | 74 | 77 |
| Közlekedés | 58 | 54 | 57 | 59 | 56 | 51 | 63 |
| Tömegtájékoztatás | 63 | 56 | 55 | 60 | 61 | 57 | 60 |
| Ügyintézés a hivatalokban | 40 | 36 | 36 | 43 | 47 | 47 | 58 |
| Oktatás | 57 | 58 | 57 | 60 | 64 | 57 | 57 |
| Egészségügy | 53 | 43 | 36 | 46 | 52 | 46 | 57 |
| Környezetvédelem | n. a. | n. a. | n. a. | 43 | 46 | 46 | 54 |
| Közbiztonság | n. a. | n. a. | 29 | 36 | 48 | 49 | 52 |
| Lakáshoz jutás | 25 | 18 | 17 | 21 | 33 | 31 | 38 |
| Munkalehetőségek | 47 | 23 | 24 | 29 | 34 | 26 | 36 |
Forrás: Oktatásügyi közvélemény-kutatások 1990 és 2009
között
A feltett kérdés: „Felsorolok Önnek néhány területet
mindennapi életünkből. Kérem, értékelje mindegyiket úgy, mint az
iskolában szokás, 1-től 5-ig aszerint, hogy mennyire elégedett vagy
elégedetlen ezekkel ma Magyarországon! Az 1-es jelenti azt, hogy nagyon
elégedetlen, az 5-ös pedig azt, hogy nagyon elégedett.”
Megjegyzések: (1) A 2009-es adatfelvétel során külön kérdés
jelent meg a köz- és a felsőoktatásra. A táblázatban látható adat a
két mutató átlaga. Érdemes megemlíteni, hogy a kettő között igen
nagy eltérés volt: míg a közoktatás esetében a mutató értéke 61
volt, addig a felsőoktatásé csak 53.
(2) Az ötfokú skála értékeit
0–100 tartományra transzformáltuk.
