Ez a kiadvány már nem vásárolható meg, kizárólag elektronikusan érhető el.
Az ezredfordulót követően a szakképzés-irányítás szembesült azzal a problémával, hogy a csökkenő volumenű szakképzés növekvő számú szakképző intézményben valósul meg. Fölösleges kapacitások és gazdaságtalanul kis tanulócsoportok voltak az intézmények többségében. A szétaprózottság miatt a technikai infrastruktúra egyenetlen színvonalú volt, összességében nem túl kedvező képet mutatott.
Az intézményrendszer koncentrációs és társulási folyamatát elősegíteni kívánó szakpolitikai elképzelések 2003-ban jelentek meg először a szakmai nyilvánosságban, és 2008 végére nagyjából le is zajlott a térségi integrált szakképző központok (TISZK ) rendszerének kialakulása (Mártonfi, 2010). A korábbi, nagyjából ezer szakképző intézmény helyett 2010-re immár 86 TISZK -ben zajlott a középfokú szakképzés több mint 90%-a.
Kiadványunkban először a holland regionális képzőközpontokról összeggyűjtött információkat adjuk közre, ezt követően eddig még nem közölt csoportosításban mutatunk be néhány érdekes adatot a TISZK -ekről, a harmadik fejezetben a 2009 őszi kérdőíves felmérés eredményeit ismertetjük, majd az interjúk tanulságait foglaljuk össze.
