Kötetünk címe három olyan területre utal, amely országonként eltérő arányban és súllyal ugyan, de minden oktatási rendszer meghatározó elemeit jelenti. A bármelyikükre irányuló tartalomfejlesztés szükségképpen érinti a többit is. Magyarországon az elmúlt néhány évben számos lényegi változás történt a köznevelési rendszerben: megváltozott a tantervi szabályozás, átalakult a tankönyvfejlesztés és tankönyvvé nyilvánítás, és bár a vizsgarendszerben alapvető változások nem történtek, a vizsgakövetelmények is módosultak némileg.
A könyv első része azoknak a vizsgálódásoknak az eredményeit foglalja össze, amelyek célja az említett három terület külföldi példáinak, folyamatainak feltárása és áttekintése volt. Elsőként bemutatja a tanterv szerepét és lehetőségeit a tartalmi szabályozásban, vizsgálván, hogy milyen szerepet tölthet be a tanterv az oktatási rendszerek fejlesztésében és azok szabályozásában, hogyan vesznek részt az egyes szereplők a fejlesztés folyamatában, valamint hogy milyen eszközökkel mérik a tartalmi szabályozók beválását.
A kötet második része a hazai kutatásokkal és fejlesztésekkel foglalkozik, amelyek talán leghangsúlyosabb területe a tantervhez kötődik. Elsőként röviden leírja azt a kutatási-fejlesztési folyamatot, amely az új kerettanterv elkészítését megelőzte, majd vázolja az ezek eredményeképpen kialakult kerettantervi struktúrát. A második tanulmány a kerettanterv iskolai fogadtatását és adaptálásának módjait elemzi. A többféle módszerrel, reprezentatív mintán végzett kutatás eredményei alapján megpróbálja bemutatni, hogy a tantervi változások hogyan jelentek meg az iskolákban.
