Megjelenés éve: 
2004

Társadalom és oktatás 25.

A rendszerváltás óta eltelt közel három és fél kormányciklus után képet lehet alkotni arról, hogy az oktatás a kialakult új magyar demokráciában milyen gazdasági kondíciókat tudott elémi, s hogyan értékelhetők ezek az anyagi lehetőségek nemzetközi összehasonlításban. Az oktatás átfogó gazdasági adatai - az alapfokú, vagy középfokú képzésre - viszonylag jól ismertek, ugyanakkor több oktatási alrendszerről (mint pl. az óvoda, a gyógypedagógiai ellátás, a szakképzés, és a felnőttképzés) kevés az infomnáció. Ennek elsősorban az az oka, hogy ezek nem különülnek el fínanszírozás szempontjából a közoktatástól. Pedig talán éppen ezek játszanak legjelentősebb szerepet a hátrányok kiegyenlítésében.Jelen munkában ezen az információhiányon próbálunk segíteni. A hazai oktatás - különös tekintettel a statisztikákból hiányzó, s a hátrányok kiegyenlítésében fontos szerepet játszó - alrendszereinek: az óvoda, a gyógypedagógiai képzés, az iskolarendszerű ésiskolarendszeren kívüli szakképzés, a felsőoktatás és a felnőttképzés gazdasági jellemzőit, kondícióit elemezzük, bemutatjuk ezek elmúlt évtizedbeli, a századforduló körüli tendenciáit - nemzetközi összehasonlításra is kitekintve. Célunk továbbá, hogy a tendenciák alapján, s a demográfiai folyamatok tükrében oktatáspolitikai következtetéseket fogalmazzunk meg.Elemzésünk alapvetően a költségvetési és a zárszámadási törvények adataira, a minisztériumidokumentumokra, esetenként szakértői becslésekre s természetesen hazai és nemzetközi oktatási statisztikákra - támaszkodva mutatja be a vizsgált oktatási alrendszerek ráfordításait, forrásait, forrásszerkezetét.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.