A KIADVÁNY MÁR NEM RENDELHETŐ!
Az oktatáseredményességi kutatások immár fél évszázados története számos eredményre rávilágított az oktatási rendszerek működése és a különböző hatásmechanizmusok kapcsán. Ha abból indulunk ki, hogy éppen 50 éve született meg az a kutatási jelentés, amelyik a különböző társadalmi csoportokhoz tartozó fiatalok iskolázási esélyeit és az eltérő eredmények mögött fellelhető hatásokat vizsgálta az Egyesült Államokban, s arra a következtetésre jutott, hogy – a tanulók egyéni képességeit és családi hátterüket is figyelembe véve – az iskolák csak kisebb mértékben felelősek a tanulók eltérő eredményeiért, azóta viszont számtalan kutatás jutott arra a konklúzióra, hogy az iskolának a kezdetekben gondoltnál jóval nagyobb hatása van a tanulói teljesítményekre, akkor látható, hogy az eredményességkutatások hatalmasat léptek előre. A kezdeti vizsgálatok óta mind a mérési, mind a statisztikai módszerekben óriási volt a fejlődés. Olyan új elméleti modellek, mérési és számítási módszerek jelentek meg, és állnak manapság a kutatók rendelkezésére, amelyek egyre kifinomultabban képesek megragadni és mérni az eredményességet, a hozzáadott értéket, a különbségeket és a hatásokat mind tanulói, mind iskolai szinten, a kontextust is figyelembe véve. Hozzájárulnak az összetettebb képalkotáshoz a kvalitatív kutatási módszerek is, melyek újra reneszánszukat élik e területen, kiegészítve a döntően átfogó trendek feltárását szolgáló, nagy adatbázisokra épülő diagnózisokat.
