sevi | 2012. jan. 23.

1023 Budapest, Lajos u. 1–5.
http://www.than.hu

Lévai Dóra
Az interjúkészítés időpontja: 2009. november 27.



Fókusz: Az iskola weblapja

Az iskola a Rózsadomb lábánál, a főváros Újlak városrészében áll, a II. kerületben. Több autóbuszjárattal, HÉV-vel és villamossal is könnyen megközelíthető. Közelében található egy kis park játszótérrel, és szép kilátás nyílik az épület mögött húzódó Duna-partra és a Margitszigetre. Az intézmény melletti térről két főútvonal indul. A Bécsi út és a Lajos utca vonalában folyamatosan épülnek a modern irodaházak, igényes lakótömbök, bevásárlóközpontok. A fokozatosan kirajzolódó modern, vegyes funkciójú irodai és lakónegyedbe szervesen illeszkedik a színvonalasan felújított, korszerű, sokoldalú képzést folytató iskola. A környéken nincs sok középiskola, így vonzáskörzete – részben az intézmény színes kínálatának, részben kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően – egész Közép- és Észak-Budapestre, valamint a fővárosi agglomeráció nyugati oldalára is kiterjed. A környezetvédelmi szakközépiskolába 2008-ban 168 intézményből jelentkeztek. A kötelező beiskolázású szakiskolai osztályokba minden tanuló felvételt nyer, 2010-ben rendvédelmi képzést is indított az iskola. „Minden olyan gyereket felveszek, akinek a szülei nagyon szeretnék, hogy tanuljon” – mondja az igazgató. Az épületet 1999-ben belül teljesen felújították, ekkor még két iskola működött benne. A mellette magasodó irodaház, az Óbuda Gate építésekor, 2002-ben a kivitelezők felújították a homlokzatot – később az iskolaudvart is –, cserébe termeket béreltek az intézménytől.

Népszerű a gimnáziumi és szakközépiskolai képzés, de a szakiskolai és a felzárkóztató osztályok, valamint a felnőttoktatási tagozat iránt is jelentős az érdeklődés. Az összetett intézmény változatos képzéseket kínál. Kezdetben vegyipari iskolaként működött 12-13 osztállyal, harminc tanárral és négyszáz diákkal. 1991-ben a textil- és bőripari képzés megszűnésével gimnáziumi, 1996-ban pedig környezetvédelmi képzést indítottak. Az iskolát 1997-ben az összevonták a Bolyai János Textilipari Szakközépiskolával, így a szakmai képzés textilipari technikusi fonó-, kötő-, szövőágazattal bővült. Az intézményben a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium esti és levelező tagozatának megszűnése óta felnőttképzés is működik nappali, esti és levelező tagozaton. Összesen 44 osztályt, 1400 tanulót, 100 pedagógust és 30 egyéb dolgozót számlál az iskola.

Őrzik az iskola névadójának emlékét, gondozzák Than Károly sírját, szobrait megkoszorúzzák. Rendszeresen szerveznek sí-, evezős- és vándortáborokat, külföldi nyelvi tanulmányutakat, a március 15-i megemlékezéshez kapcsolódó tanulmányi kirándulásokat. Hagyománya van az évente megrendezett nagyszabású szalagavató- és gólyabálnak, a diákparlamentnek, a diáknapoknak és a Than Károly Atlétikai Bajnokságnak. A pedagógusok kiemelkedő munkáját évente a 2004-ben alapított Than Károly emlékplakettel honorálják, míg a jól tanuló diákok Than Károly ösztöndíjra pályázhatnak.

A hagyományápolás mellett meghatározó jelentőségű a környezeti nevelés, illetve az elfogadó és befogadó nevelés is. Az iskola részt vesz a munkaügyi kormányzat ötletprogramjában: hátrányos helyzetű fiataloknak adnak munkalehetőséget. A portán a beléptetést egy vállaltan roma származású ösztöndíjas munkatárs végzi. Ez önkéntes munka, nem kap fizetést, de tapasztalatot szerez a munkavégzés terén.

Az iskola helyi tantervében meghatározó szerep jut a környezeti nevelésnek, a fenntarthatóság kérdésének. Részt vesznek a helyi környezeti problémák vizsgálatában és megoldásában – Ökoiskola címmel is rendelkeznek. Újabban az intézmény neve is tükrözi a környezeti nevelés prioritását. Az ökológiai szemlélt jegyében előnyben részesítik az elektronikus adatszolgáltatást, tudatosan igyekeznek mérsékelni a papírfogyasztást, újrahasznosított papírra nyomtatnak.

A látogatót a bejárattal szemben plazmatévé fogadja, és elektronikus beléptető rendszer használatával lehet bejutni az előtérbe. A porta már nem képes kontrollálni a bejövő tömeget, ezért vezették be a kártyával működő beléptető rendszert. Ha egy tanuló kimegy az iskolából, aznap már nem térhet vissza. A büfé előtt található játékasztalok más intézmények diákjainak is szabadidős elfoglaltságot jelentenek, az ő nyilvántartásukat is segíti a rendszer. A büfé előtti térben is található egy nagy plazma TV, ezen a fontosabb iskolai rendezvények – például a Nyitott kapuk rendezvénysorozat – eseményei követhetők.

Az ökológiai szemlélet az iskolai dekorációban is érvényesül: a porta mellett egy gyönyörű akvárium áll. A folyosókon és termekben szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el, és a diákokkal beszélgetve kiderül, hogy az iskolai jó példa nyomán otthon is szelektíven gyűjtik a szemetet. A folyosókat, a lépcsőfordulókat, tantermeket rengeteg zöld növény díszíti, ezek gondozását külön alkalmazottra bízzák; az iskola befogadja az otthon feleslegessé vált virágokat is. Egy fiú meséli, hogy amikor elkezdte középiskolai tanulmányait, a felsőbb osztályosok köszöntő ajándékként egy növényt adtak a gólyáknak, hogy tanulmányaik alatt viseljék gondját. A linóleumpadlós, neonvilágítású termek falait képek és címer díszítik, és ott is növényekkel igyekeznek kellemes hangulatot varázsolni. Órákon is lehet étkezni, a diákokat egyenrangú félnek tekintik, s mint mondják, nem szabályozzák fölöslegesen a tevékenységüket. A szünetek elejét és végét védett ökoiskolához méltó módon madarak füttye jelzi.


Változások a tanulók életében, a tanulásban

A gyerekek az órákon passzívan és aktívan is használják az IKT-eszközöket. Amikor a tanárok digitális zsúrkocsival érkeznek az órára, a tanulók inkább csak passzív szereplőként, nézőként és hallgatóként vannak jelen. Az aktív IKT-használatot több tényező befolyásolja: függ a pedagógusoktól, a tananyag tartalmától, illetve az osztálylétszámtól is. Az SDT és más forrásból származó digitális tananyagok használata során nemcsak nézik a vetített anyagot, hanem feladatmegoldóként ők maguk is tevékenykednek a tanórán. A házi feladatokat hol elektronikusan, hol papíron kell beadniuk. Az iskola tanulói nem egyenlő esélyekkel indulnak: a hátrányosabb helyzetű tanulók nem rendelkeznek otthon internettel, így nem tudnak utánanézni a neten a szükséges információknak, nem tudják megoldani a világháló használatát igénylő feladatokat. Az esélyegyenlőség fokozására heti két alkalommal két-két órában használhatják a tanulók az informatikatermet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a digitálisan készülő házi dolgozatok esetében sokszor csak másolnak a tanulók, egyszerűen összeollózzák a forrásokat. Az igazgató általában támogatja a digitális technika alkalmazását, de dolgozatírásra nem tartja alkalmasnak, mert úgy gondolja, hogy hagyományos módon nagyobb eséllyel számíthat önálló munkára.

Az óralátogatások alkalmával elsőként egy történelemórát figyelhettem meg a 12. évfolyamon. A terem elrendezése a frontális oktatást szolgálta, bár a padok, székek mozgathatóak. A tanári asztal a terem végében, egy emelvényen áll, de a tanárnő végig a padsorok között sétálva magyarázott. Az óra eleji erős hangzavar a PPT-vetítés kezdetével elcsendesedett: a tanárnő összefoglaló bemutatót készített a nácizmus és a fasizmus témájából, a digitális zsúrkocsi segítségével laptopot, projektort és pendrájvon bevitt anyagokat, videót és prezentációt használt. A diákokat lekötötte a vetített anyag, jó válaszokat adtak a témával kapcsolatos kérdésekre.

A 9. osztályban látott angolórán tizenöt tanulói számítógép, egy kivetítő és egy tanári számítógép segítette a munkát. Interaktív, online teszteket oldottak meg a tanulók. A teremben minden számítógép képernyője elérhető a tanári gépről, így a pedagógusok ellenőrizhetik, hogy melyik feladat megoldásánál járnak a diákok. Talán a fokozott kontrollnak köszönhető, hogy a diákok csak az adott feladattal foglalkoztak, elmélyülten töltögették a nyelvtani teszteket, és csak akkor léphettek tovább, ha a tanár megnézte és rögzítette az addig elért eredményeket.

A 10. évfolyamon informatikaórát láttam, oszlopokban helyezkedtek el a padok, a diákok csak a saját számítógépüket, illetve a tanárt és az interaktív táblán megjelenített feladatot láthatták. A tábla a kivetítőt helyettesítette, egyéb funkcióit nem használták. A diákok élvezettel és figyelemmel dolgoztak, épp a függvényeket és a százalékszámítást gyakorolták, ehhez kapcsolódóan Excel programban oldottak meg feladatokat. Az óra második felében egy magas létszámú osztályban zajló kémiaórára látogattam. A teremben található interaktív táblát nem használták, csak a zöld, krétás táblára írt a tanárnő. A diákok itt kevésbé voltak érdeklődőek és aktívak. Nehezen jegyzeteltek, óra végén meg kellett mutatni az órai munka eredményét a füzetben, és emiatt még a szünetben is írták az elmaradt példákat.

A 7. és 11. osztályos tanulók a csoportos beszélgetés során arról számoltak be, hogy számos, tanulást támogató oldalt, alkalmazást és szolgáltatást használnak otthon. Gyakran látogatják például a Wikipédiát, de ha az innen származó információkat fel akarják használni valamilyen beadandó munkában, akkor kézírással kell rögzíteniük, nem elég, ha digitálisan kimásolják. Egyébként általában „azt használjuk, amit a Google dob” – mondja egy diák. A házi feladatot informatikaórára rendszeresen pendrájvon viszik be, illetve az iskolai számítógépekről elmenthetik az ECDL-vizsgára való készüléshez szükséges feladatokat. Többen ismerik a webfordítást, amely teljes szövegek fordítására kevéssé alkalmas, de szavak értelmezésére jól használható. Az internetet azonban leginkább szórakozásra, a szabadidő eltöltésére használják, nem jellemző a tanulási célú keresgélés. Az egyik diák önállóan tanult meg weblapot szerkeszteni. Egyéni ötletként néha a mobiltelefon által kínált lehetőségekkel is élnek a tanulásban, magyarórán például egy utcai emléktábláról készített képet mutattak be prezentáció keretében.

A közösségi portálok a virtuális kommunikációt, tájékozódást segítik: a hazai fejlesztésű iWiW mellett az egyre népszerűbb Facebookon a külföldön élő rokonokkal, barátokkal tartják a kapcsolatot. A 16 főből csupán három diák jelezte, hogy nem rendelkezik iWiW-profillal, ők ezt azzal indokolják, hogy nem tartják elég biztonságosnak az oldalt adatkezelés szempontjából. A megkérdezett tanulók legtöbbször MSN-en, Skype-on és myVIP-en csevegnek egymással, de egyetértenek abban, hogy az internetes kapcsolattartás nem pótolja a találkozást, a számítógépes programokból hiányzik a személyes kommunikáció varázsa, a mimika, a testbeszéd. A diákok harmada említi, hogy néhány tanárral esetenként iWiW-en, MSN-en is tartják a kapcsolatot.

A csoportos beszélgetés során kiderül, hogy órákon inkább a pedagógusok használják a számítógépet és az interaktív táblát, a diákok alig. Szeretik, ha a tanárok élnek a technika adta lehetőségekkel, mert úgy érdekesebbek az órák. Szoktak filmeket, videókat nézni, a tanárok gyakran készítenek PPT-bemutatót; az interaktív tábla használata is segíti a tananyag megértését. Médiaórákon a YouTube videomegosztón böngésznek, több tanuló említi, hogy fizika- és kémiaórán is segítségül hívják a digitális technikát. A tanárok számítógépen mutatják be a kísérleteket, amelyeket így a diákok sokkal könnyebben megértenek.[21]

A diákok kedvelik és szívesen használják az iskola honlapját: megkeresik a tanárok elérhetőségét, az iskolával kapcsolatos fontos információkat. Iskolarádió is működik, az aktuális eseményekről számol be. Az interjú napján például minden órában hallani lehetett az iskolavezetés tájékoztatóját az új típusú influenza elleni oltásról. A zenei műsorokat a tanulók szerkesztik, kedvenc együttesük, előadójuk muzsikáját CD-n vagy pendrájvon viszik be a stúdióba, ahol kérésre lejátsszák a szünetekben. A diákok szerint az iskolában nyitott, elfogadó, barátságos a légkör, mosolygósak a pedagógusok: „jó dolog, hogy a tanárok kíváncsiak a véleményünkre, és ez nem megy a fegyelem rovására.”


Változások a tanárok életében, a tanításban

A tanárok szerint a folyamatos megújulás és a digitális eszközök alkalmazása a sikeres munka kulcsa. Úgy tapasztalják, hogy a diákok érdeklődése a frontális munka során nem köthető le tíz percnél tovább. A játékos feladatok, PPT-anyagok, az angolórán használt online kvízjátékok és tesztek kifejezetten megkönnyítik a munkát. Többször előfordult, hogy a diákok kicsengetés után is bennmaradtak befejezni egy-egy számítógép-használattal megoldandó feladatot; ez az eszközök vonzerejét mutatja.

Az iskola évről évre frissíti, bővíti IKT-infrastruktúráját. 150-170 korszerű számítógép, három informatikaterem, továbbá egy nyelvi labor áll a diákok rendelkezésére. Öt szaktantermet szereltek fel interaktív táblával, a két nyilvános folyosói terminált szabadon használhatják a látogatók is. A nagy tanáriban tíz gép, minden kis szaktanári szobában öt-hét tanár számára legalább egy, internet-csatlakozással rendelkező gép található. A folyosóra kihelyeztek egy elektronikus fényújságot: a felfüggesztett plazmatévén egy naponta aktualizált PPT fut. A PPT-t a rendszergazda szerkeszti az iskola friss híreiből, az aktuális programokból; felhívják a figyelmet a névnapokra is.

A pedagógusok többsége innovatív szemléletű és nyitott, szívesen használják a digitális eszközöket. A nyílt napokon az órák 70%-át IKT-támogatással tartották. Jelenleg öt digitális zsúrkocsi könnyíti a tanítást; ezeket a vállalkozó szellemű tanárok kezdték el alkalmazni, mára már nagyon népszerűek, szinte versenyeznek, melyik órán ki használhatja a digitális zsúrkocsikat, interaktív táblákat. Az iskolai belső képzések és az akkreditált továbbképzések mellett informálisan is segítenek egymásnak.

Az interaktív táblát 2008 őszétől alkalmazzák a tanórákon, a pedagógusok szerint egyértelműen hasznos segítség. Az informatikatanár hiányolja, hogy nem áll rendelkezésükre sem módszertani útmutató, sem az informatika tanításához szükséges tananyag. Az iskolában Mimio szoftvert használnak, és nehezményezik, hogy a különböző programok nem kompatibilisek. Azt lenne ideális, ha az alapvető szoftverekhez, például az interaktív tábla szoftvereihez ingyenes hozzáférést biztosítanának. „Nagyon jó, meg nagyon izgalmas, de ettől függetlenül tanulni azért még kellene” – válaszolja egy tanárnő arra a kérdésemre, hogy vajon jobban teljesítenek-e a tanulók az IKT-eszközök használata óta. „Nem mondom, hogy jobb a teljesítményük, de a személtetésben nagyon sokat segít, például a biokémia tanulásakor” – mondja az igazgatóhelyettes. „Abszolút vizuálisak, egyszerűen nem hajlandók felfogni valamit pusztán krétával vagy szövegből. Nem tudják elképzelni, hogy miről van szó, igénylik a vizualitást. A bemutatott animációkat nem kell lemásolni, a képi bemutatás növeli a motivációt” – mondják a diákokról. „Biztos vagyok benne, hogy tíz év múlva nem lesznek füzetek” – vallja az igazgató.

A történelem-tanárnő úgy gondolja, hogy a bemutatott PPT-ket nem ajánlatos odaadni a diákoknak, mert akkor órán nem jegyzetelnek. Célravezetőnek tartja a diákok bevonását, nekik is sikerélményt jelent egy a digitális táblánál jól megoldott feladat.

A kompetencia alapú oktatás bevezetésével szükségszerűen változtak az oktatási módszerek is: egyre több, elsősorban a kisebb létszámú osztályban váltja fel a csoportmunka a frontális feladatvégzést. A szemléltetést segítő kísérletek sem a fizikai térben zajlanak, a diákok az interaktív tábla vagy a különböző tantárgyi programok bemutatóit nézik meg. A kivetített, látványos kísérleteket a hátsó padokban ülő gyerekek is jól láthatják. A biológiateremben egy beépített kamerás mikroszkóppal dolgoznak, amellyel kivetíthető a vizsgálat tárgya. „Ez nagyon nagy segítség a tanároknak” – vallja az igazgatóhelyettes asszony. Úgy látják, hogy egy hagyományos negyvenfős osztályban ezek az interaktív lehetőségek nehezebben használhatók, mint egy kisebb, legfeljebb tizenöt fős szakiskolai osztályban.

Az órai ismeretátadásnál a pedagógusok több forrásra támaszkodnak, ilyen például: Sulinet Digitális Tudásbázis, a Realika, YouTube (kísérletek bemutatása), angol nyelvű oldalak, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium gazdag honlapja. Állandóan időhiánnyal küzdenek, nincs lehetőségük az alapos böngészésre, olvasásra; órákon többnyire a már bevált anyagokat használják. Az iskola az interjú napján kapta meg a korábban rendelt 8-10 tantárgyas Balázs Diák interaktív programcsomagot, ennek használatához nagy reményeket fűznek.

A tantestület IKT-felkészültsége megfelelő, a kényszerítő tényezők miatt sokat dolgoznak a számítógépen, vezetői utasításra az adatszolgáltatás elektronikusan történik. Elmondható, hogy a tantermek felszereltsége nem egyenletes: rögzített projektor és számítógép is csak azokban a termekben van, ahol interaktív tábla található, így a hozzáférés korlátozott. Nagyon népszerűek a mozgatható zsúrkocsik, a szemléltetőeszközt kézről-kézre adják a pedagógusok. Felkészüléskor is segítségül hívják az IKT-eszközöket, de a távoli elérés jelenleg nem megoldott, és az e-naplóhoz sem férnek hozzá otthonról. A természettudományos tárgyakat tanító kollégák nagyon kedvelik a Realika programcsomagot, azon belül pedig a videókat.

A tanárok azt vallják, hogy a változó igényeket az oktatásban is szem előtt kell tartani: egy pedagógus nem lehet hiteles, ha nem tudja bekapcsolni a számítógépet, miközben a diákok készségszinten kezelik a modern technikát. Fontosnak tartják az állandó fejlődést, megújulást; igyekeznek figyelembe venni a gyerekek igényeit. Zárógondolatként megjegyzik, hogy a tanári példamutatás, a lelkiismeretes felkészülés megteszi a hatását, a követendő munkamorált a diákok is átveszik.


Szervezeti változások

A technikai újítások az adminisztrációt is érintik: az igazgató az adatszolgáltatást (a kitöltendő nyomtatványokat, statisztikákat, munkaterveket, a hiányzások igazolását) csak elektronikusan fogadja el. Az elektronikus napló használata még nem zökkenőmentes: a program az idén indult, egyelőre nem vezették be minden osztályban, csak az esti tagozaton tesztelik. Terveik szerint jövőre már minden tagozaton és minden osztályban alkalmazzák. Ahol bevezették, ott hagyományosan már nem rögzítik a jegyeket.

A központi szerveren elég sok anyagot tárolnak. Minden munkacsoportnak megvan a maga mappája, ahol mindenkinek van írási és olvasási joga is. Például az angol munkacsoport itt tárolja a pályázati anyagait, a szóbeli érettségi tételsorait, a közép- és emelt szintű írásbeli érettségik korábbi feladatait. Ezenkívül a szerveren rengeteg sablon is található, például a szülői értesítésekhez vagy a kéthavonta leadandó tanári túlóra-nyilvántartáshoz. Mivel a naplóban lévő fejléceket – a tantárgyak és a tanárok neveit – nyomtatott, ragasztható fejlécekre cserélik, ezek sablonjai is itt kaptak helyet.

Bizonyos mértékben az adminisztráció is használja a szerver adta lehetőségeket. Az osztálynévsorokat Excel fájlban kezelik, amit mindenki el tud érni, de írási joga csak a titkárságon dolgozóknak van hozzá. Bár egy adatbázis jobb lenne erre célra, ám ez a nyilvántartás is nagy segítség a tanároknak, hiszen gyorsan juthatnak aktualizált, nyomtatható osztálynévsorokhoz.


Változások a másokkal való együttműködésben

Az iskola részt vesz a 2008/2009-es tanévben indított Dobbantó programban, ami a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek speciális szakiskolai, felzárkóztató képzését segíti. A képzésben nem tantárgyak, hanem az életre felkészítő modulok szerepelnek. „Ők többnyire kallódó gyerekek, elvileg a szülőkkel laknak, de ez sem megnyugtató, mert általában borzasztó körülmények között élnek” – fogalmazott az igazgató. A 2008/2009-es tanévben indult első ilyen osztályban jelenleg tizenhárman tanulnak. A tanulókkal egy háromfős tanári csoport dolgozik, munkájukat ifjúságvédelmi felelős, szociális munkás és fejlesztő pedagógus segíti. A programba olyan – többnyire sajátos nevelési igényű – tanulókat igyekeznek bevonni, akiknek nem voltak sikerélményeik a közoktatásban, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdenek. Az oktatás moduláris rendszerben történik: a tanulók a tanítási órák 40%-ában pályaorientációval foglalkoznak, munkahelyekkel, szakmákkal ismerkednek; minden tanuló egyéni, saját képességeinek és terveinek megfelelő fejlesztést kap. A Dobbantó programban a tanulók laptopokat használnak.

Az iskola nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. 2008 októberében megkapták az „UNESCO Asszociált Mintaiskola” címet, amelyet az UNESCO-bizottság elsősorban a 2006 óta folyó „Water: the essence of Life” elnevezésű nemzetközi projektben folytatott többéves színvonalas munka, valamint nemzetközi megmutatkozásra alkalmas többnyelvűség alapján ítélt meg. Az Asszociált Iskolák Programját 1953-ban hozták létre azzal a céllal, hogy speciális és kísérleti módszerek révén hatékonyabbá tegyék az ifjúsági nevelést. Ma százhetvenhét ország mintegy nyolcezer intézménye vesz részt az asszociált iskolák nemzetközi hálózatában. Hazánkban harminchárom tagot számlál a rendszer, ezek elsősorban nagy múltú gimnáziumok és gyakorló iskolák. Az „Asszociált Mintaiskola” címet, amelyet idén először ítéltek oda, a Than Károly mellett a szegedi Hansági Ferenc Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakközépiskola kapta meg.

Az UNESCO Asszociált Iskolák Hálózatának tagjai regionális, nemzeti és nemzetközi akciókban és programokban vehetnek részt, pedagógusokból és diákokból álló munkaközösség tagjai lehetnek, új ötletek közös megvalósítására van lehetőségük. Aktuális UNESCO-kiadványokhoz férhetnek hozzá, részt vehetnek az UNESCO-iskolák tanárainak aktuális témákkal foglalkozó éves szemináriumain, egy-egy program életre hívásához tanácsot és támogatást kérhetnek.

Az iskolavezetés nyitott és befogadó szemléletének köszönhetően egy migráns program keretében a bicskei menekülttáborból fogadnak be gyermekeket, jelenleg 18 migráns gyermek jár az iskolába. A jó tapasztalatok hatására jövőre tervezik egy olyan osztály indítását, amelyben a magyart mint idegen nyelvet tanulják majd a diákok. Jelenleg a magyar nyelv tanítását egy civil szervezet látja el az intézményben. Az iskola nyitottsága abban is megnyilvánul, hogy szívesen fogadnak külföldi nyelvtanárokat. Foglalkoztattak már színes bőrű angoltanárt, finn lektort, ausztrál pedagógust és olasztanárt is. Az iskola a nyelvtanár asszisztensek révén, a Tempuson keresztül több külföldi kapcsolatot ápol, 2008-ban egy erdélyi középiskolával léptek kontaktusba e-mailen keresztül. „Annyi újítás van, hogy az ember elvész benne!” – teszi hozzá az igazgatóhelyettes, amikor az iskolával kapcsolatos változásokat, újításokat sorolja.

Az interjú fókusza, az iskolai honlap logikusan felépített, nyílt forráskódú rendszer, a böngészés egyszerű, a honlapon található információk többsége magyar nyelvű. Az oldalnak négy fő része van: fejléc választható nyelvekkel, a középső blokk az aktuális hírekkel és tudnivalókkal, a jobb oldali blokk a közelgő eseményekkel, az aktuális névnapokkal, a bal oldali blokk a honlap fő menüpontjaival. A jobb oldali blokkban érhetők el a tanulmányokkal kapcsolatos dokumentumok, a szülői és diákszervezet oldalai, az iskola projektjeivel kapcsolatos tudnivalók, az iskola büszkeségei, a tanárok kitüntetései, az iskolai eseménynaptár, és itt látható az iskola webkamerája is, amely percenként frissül. A honlap a tanárok véleménye szerint is nagyon könnyen áttekinthető, a régi, statikus weblappal ellentétben naponta frissített információkat tartalmaz, amiért az iskola vezetősége felel. Az oldalt az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a rendszergazda szerkesztik, a fontos információk a diákok, szülők, tanárok számára egyaránt elérhetőek. „Nincs olyan nap, hogy egy vagy két hír ne jelenne meg. Fenn van a honlapon az órarend, a teremrend és millió olyan információ, ami nagyon hasznos.” A honlapot a tanárok mind olvasói, mind szerkesztői körben nagyon könnyen kezelhetőnek tartják, mert egyszerű a felépítése, minden megtalálható rajta. A szülők is igénylik, hogy a honlapon elérjék az információkat. A megreformált iskolai honlap idegen nyelvű, aktuális híreket és információkat kínáló oldalai a nemzetközi kapcsolattartást is jótékonyan befolyásolják.

Minden pedagógus rendelkezik sulinetes e-mail címmel, bár sokan panaszkodtak a kis terjedelmű tárhelyre, ami nem fogadja a nagyobb csatolmányokat. A bővítés fontos lenne, hiszen számos dokumentumot, leadandó anyagot e-mailben kell elküldeniük.


Az eredmények, a kiemelkedő gyakorlat megerősítése, összefoglalása

Az iskola életére a változatosság jellemző. Ez nemcsak a sokszínű, összetett képzési lehetőségekben nyilvánul meg, hanem abban is, hogy minden tanuló számára igyekeznek biztosítani az egyéniségéhez illő képzést, beleértve a befogadást, a felzárkóztatást is. A kötelező képzésen túl nyújtott programok változatosak. Motiváló tényezőt látnak az öko-szemlélet terjesztésében, az IKT-használatban és a nemzetközi együttműködésekben is.


Tanulság mások számára

„A magyar iskolák túlnyomó többsége nem 21. századi, európai módon gondolkodik. Érezhető a bürokratikus hozzáállás, nem érvényesül a szolgáltató jelleg, pedig az iskolát a közintézmények, az adófizető polgárok működtetik. Az intézményekre nem jellemző az elfogadó szemlélet: sokan még akkor is vállalják, hogy nem vesznek fel egyes diákokat, ha vannak üres férőhelyeik. Ez szerintem nem 21. századi gondolkodásmód” – vallja az igazgató.

Az informatikáért felelős igazgatóhelyettes úgy véli, fontos lenne a számítógép-használatot a mindennapok részévé tenni, hiszen a digitális technika készségszintű alkalmazása nagymértékben befolyásolja az iskolák rangsorában elfoglalt pozíciót. Alkalmazkodni kell a megváltozott igényekhez, elvárásokhoz, nyitottnak kell lenni az informatikai újításokra. Az igazgató véleménye szerint az iskola – amely öt éve ECDL-vizsgaközpontként is működik – felkészült a 21. század kihívásaira.



[21] Az interjúból nem derül ki, hogy valóban átvette-e a valóságos kísérletek helyét a digitális verzió.

Tags: 
Prefix: 
tamop311

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.