ISCED – Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere

Összeállította: Forgács András

Az ISCED-rendszer elveit és szerkezetét bemutató tömör írás alapvető célja az egyszerű tájékoztatáson túlmenően egy olyan átfogó rendszerszerű szemlélet kialakításának elősegítése, amely megbízható eszközt, módszert ad a gyakorló pedagógus kezébe ahhoz, hogy egyetemesen elfogadott szakmai-tudományos kritériumok alapján, a magyar oktatási, képzési rendszer legfontosabb paramétereit nemzetközi kitekintésen nyugvó objektív értékskálán helyezze el.

Rövid történeti áttekintés

Az oktatás egységes nemzetközi osztályozásának rendszerét (angol nyelvű rövidítése szerint ISCED¹) első ízben a múlt század 70-es éveinek elején az ENSZ oktatási és kulturális szervezete az UNESCO dolgozta ki azzal a világos céllal, hogy a szakemberek számára rendelkezésre álljon egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a „nemzeti és nemzetközi oktatási statisztikák „összegyűjtését, összesítését és összehasonlítását”.

Az első ISCED-rendszert 1975-ben, Genfben az UNESCO által megrendezett Nemzetközi Oktatásügyi Konferencia fogadta el és hagyta jóvá. Ennek a rendszernek részleges felülvizsgálatára és kiigazítására, a 70-es évek második felében került sor. A rendszer részleges felülvizsgálatának kérdését az oktatási rendszerek fejlődése, mindenek előtt a szakképzési és képzési rendszerek és szintek diverzifikálódása, az oktatás és képzés új formáinak (pl. távoktatás) széleskörű térhódítása, s egyéb technológiák megjelenése elkerülhetetlenül naprendre tűzte. Szükségessé vált tehát a rendszernek az új realitásokhoz történő adaptálása. A korszerűsítés talán legfontosabb elemét az jelentette, hogy a „régi” ISCED-hez viszonyítva a rendszerbe ISCED 4 szint elnevezéssel, önálló képzési szintként beépítésre került a poszt-szekundér oktatás.

A jelenleg használatos ISCED-97 elnevezésű rendszert az UNESCO Közgyűlésének 1997. novemberi 29. ülésszaka hagyta jóvá². A rendszer rövid idő alatt egyetemes elfogadást nyert, s mind a szakmapolitikai döntéshozók, mind az elméleti és alkalmazott oktatástudománnyal foglalkozó szakemberek számára a döntéshozatal és a tudományos igényű elemzések egyfajta iránytűjévé lett. A rendszer finomítása, a képzés-oktatás különböző szintjeire történő alkalmazása és értelmezése azóta nemzeti és nemzetközi szinteken azóta is szakadatlanul folyik.

Az OECD, az Európai Unió, oktatással foglalkozó főigazgatósága, valamint a CEDEFOP-pal³ együttműködő statisztikai szolgálata (EUROSTAT) az UNESCO-val karöltve a 9o-es évtized legvégén az ISCED átfogó felülvizsgálata alapján kidolgozta a rendszer egységes értelmezésének és alkalmazásának szempontjait és kritériumait. A három nagy nemzetközi szervezet (OECD, UNESCO, EU) által az ISCED-97 alapján együttesen kidolgozott ún. OUE egységes oktatási statisztikai adatgyűjtő rendszer képezi napjainkban az alapját az oktatási rendszerek felépítésével, működésével és finanszírozásával foglalkozó és a három nemzetközi szervezet által irányított, koordinált átfogó nemzetközi statisztikai vizsgálatoknak.⁴ Napjainkban világszerte, így az Európai Unió tagállamaiban is az ISCED 1997 rendszer szerint történik az oktatási rendszerek felépítésével, finanszírozásával és működésével kapcsolatos nemzeti szintű adatgyűjtés.

Magyarországon a 90-es évek eleje óta alkalmazzák a gyakorlatban az ISCED-rendszert. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) képzési szintjeinek meghatározása mindmáig a régi (1975-ös) és nemzetközi szinten már 75-ös) és nemzetközi szinten már rendszer alapján történik. Az elmúlt hónapokban született 27/2001. (VII. 27.) sz., az OKJ 7/1993.(XII.30.) MüM rendelet módosításáról szóló OM rendelet melléklete a szakképesítések szintjét változatlanul a régi ISCED szerint határozza meg. Ugyanakkor az Oktatási Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal által az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP)⁵ keretében végzett adatgyűjtés 2000 óta az ISCED-97 rendszer alkalmazása alapján történik.⁶ Az e rendszer szerint összegyűjtött statisztikai adatok képezik Magyarországon a nemzeti és nemzetközi oktatásügyi adatgyűjtés, -feldolgozás és -szolgáltatás alapját. Az OM Statisztikai Osztálya által összeállított és a minisztérium vezetése által jóváhagyott osztályozás az ISCED 97 rendszer alapján sorolja be a magyarországi képzési programtipusokat (l. 1 sz. mell.) A 2. sz. melléklet az ISCED 97 szerinti diagram formájában ábrázolja a magyar oktatási rendszer felépítését és a rendszerben való tanulói továbbhaladást.

Mire szolgál és mire nem az ISCED?

Az ISCED mindenek előtt egy olyan egységes és konzisztens statisztikai rendszert képező módszertan, amelynek révén a szakemberek (oktatáspolitikai döntéshozók, tudományos kutatók, stb.) számára lehetővé válik az egyes országokban hosszú történelmi, kulturális fejlődés eredményeként kialakult eltérő felépítésű nemzeti oktatási rendszerek szerkezetének leírása, összehasonlítása és elemzése. Ez a vizsgálódás alapvetően három független változó mentén történik, nevezetesen az oktatás, képzés egyes szintjei, időtartama, valamint szakmai területei alapján.

AZ ISCED azáltal, hogy összehasonlíthatóvá teszi a különböző oktatási rendszereket kiváló lehetőséget kínál a szakemberek számára, hogy a nemzeti oktatási rendszerek komparatív elemzése alapján következtetéseket vonjanak le egy-egy adott oktatási-képzési rendszer fejlettségére, hatékonyságára és a lakosság képzettségi szintjére vonatkozóan.

Az ISCED rendszere gyakorlati alkalmazása végeredményben három elemre épül:

• nemzetközileg elfogadott fogalmakra és definíciókra,
• az oktatási rendszerek egységes elveken nyugvó osztályozására,
• egységes módszertani útmutatóra, részletes végrehajtási utasításra.

Nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy az ISCED-nek nem feladata az oktatás tartalmának a vizsgálata, még kevésbé feladata, hogy egyfajta értékítéletet alkosson, vagy sugalljon a különböző oktatási rendszerek minőségéről, hatékonyságáról, noha kétségtelen az ilyen természetű értékítéletek megfogalmazásának nélkülözhetetlen eszköze, az ilyen természetű ítéletalkotás nemzetközileg elfogadott módszere.

Mit tekint az ISCED oktatásnak?

Az ISCED szerint oktatásnak minősül minden olyan tudatos, módszeres, szervezett keretek között folyó tartós ismeretátadási tevékenység, amelynek célja adott tanulási igények, szükségletek kielégítése függetlenül attól, hogy ez az ismeret-átadás közvetlen személyes verbális, vagy nem verbális módon, vagy közvetett csatornák (különböző kommunikációs eszközök) igénybe vételével történik.

Milyen oktatási, képzési tevékenységekre terjed ki az ISCED?

Az ISCED mindenek előtt az ún. formális azaz az iskola-rendszerű oktatás (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) teljes vertikumában értelmezhető, de a rendszer kiterjeszthető mindazon oktatási-képzési tevékenységekre is, amelyek a nem-formális oktatás-képzés tartományába sorolhatóak. Ide tartoznak a formális oktatási rendszeren kívül eső szervezett és huzamosabb időtartamú oktatási-képzési tevékenységek, függetlenül az azokban érintettek életkorától és előképzettségétől. Végül az ISCED-rendszer értelmezi a speciális képzési igényeket kielégítő oktatást-képzést (testi, vagy szellemi fogyatékosok, egyéb okokból hátrányos helyzetű csoportok oktatása) is.

Mit jelent az oktatási, képzési szint?

Az oktatás, mint folyamat az ismerek, készségek átadása tekintetében az egyszerűtől halad a bonyolult felé, minél összetettebb egy adott oktatási program, minél bonyolultabb az oktatás tartalma, annál magasabb az oktatás szintje. Az ISCED-rendszer abból indul ki, hogy az oktatás és képzés céljának és tartalmának függvényében szakaszolható, és mind nemzeti, mind nemzetközi méretekben valóságosan is világosan elkülöníthető szakaszokra oszlik. Ez azonban nem értelmezhető úgy, hogy az egyén számára az alacsonyabb szintről a magasabb szintre történő belépés elengedhetetlen előfeltétele valamennyi alacsonyabb szintű oktatási fokozat előzetes elvégzése.

Miután az egyes nemzeti rendszerek oktatásának szakaszolása és az oktatási programok tartalma között igen lényegesek az eltérések, s az oktatási programokra vonatkozóan nem léteznek egyetemes nemzetközi normák, az ISCED az oktatási programokat egységesen értelmezett és alkalmazott fontossági sorrendbe rendezett és egymást kiegészítő kritériumok alapján osztályozza.⁷ Ilyen kritériumnak minősül, pl. az adott képzési szintbe történő bekerülés alsó és felső korhatára, a felvételi követelmény, a tanszemélyzet számára előirt képzettség, a program által jelölt oktatási szakasz sikeres befejezésének/elvégzésének igazolási módja (bizonyítvány/oklevél, stb.).

Mit jelent az oktatási program?

Az ISCED osztályozási rendszer alapját és elsődleges kritériumát az oktatási program alkotja. Az oktatási program tulajdonképpen olyan előre meghatározott oktatási-képzési cél, vagy oktatási feladatok megvalósítására irányuló oktatási tevékenység, amely egymást követő és egymásra épülő lépések láncolatából áll. Az oktatási, képzési cél igen változatos lehet. Irányulhat, pl. magasabb szintű tanulmányokra történő felkészítésre, egy szakma, foglalkozás gyakorlásához szükséges szakképzettség biztosítására, vagy egyszerűen a meglévő ismeretek gyarapítására.
Az oktatási programot oktatási kurzusok összességét alkotja. Végcélja nem az egyes kurzusok által meghatározott célok puszta összegződése, hanem új minőséget jelent.

Melyek az ISCED-97 rendszer által értelmezett oktatási, képzési szakterületek?

Az ISCED 97 rendszer összesen 9 átfogó oktatási, képzési szakterületet értelmez úgy, mint: általános programok (0), oktatás (1), humán tudományok és művészetek (2), társadalomtudomány, üzleti tudomány és jog (3), természettudományok, matematika és számítástechnika (4), műszaki tudományok, gépgyártás és építőipar (5), mezőgazdaság és állatorvos-tudomány (6), egészségügy és népjólét (7), szolgáltatások (8). Az átfogó szakterületeken belül az ISCED-97 önálló kétjegyű kódszámmal látja el a szűkebb szakmai csoportokat: (általános programok – kódszám: 01, írás és olvasási készség – kódszám: 08, egyéniség fejlesztés – kódszám: 09), Oktatás (tanárképzés és oktatástudomány –kódszám:14), Humán tudományok és művészetek (művészetek – kódszám:21, humán tudományok – kódszám:22), Társadalomtudományok, üzleti tudományok, jog (társadalomtudomány és szociológiai tudományok – kódszám:31, újságírás és tájékoztatás – kódszám:32, üzleti tudományok és igazgatás tudomány – kódszám: 34, jog – kódszám: 38), Természettudományok (természettudományok – kódszám: 42, fizikai tudományok kódszám: 44, matematika és statisztika – kódszám:46, számítástechnika – kódszám:48), Műszaki tudományok, gyáripar és építészet (műszaki tudományok, kereskedelem – kódszám: 52 gyár- és feldolgozóipar – kódszám: 54, építészet, épületgépészet, Mezőgazdaság (mezőgazdaság, erdészet, halászat – kódszám: 62, állatorvos tudomány – kódszám: 64), Egészségügy, népjólét (egészségügy – kódszám:72, szociális szolgáltatások – kódszám:76), Szolgáltatások (személyes szolgáltatások – kódszám: 81, szállítási szolgáltatások – kódszám: 84, környezetvédelem – kódszám: 85, biztosítási és védelmi szolgáltatások – kódszám: 86). A szűkebb szakmai csoportokon belül háromjegyű kódszám jelöli a részletes szakterületeket, amelyeken belül azonosítják a konkrét oktatási, képzési programokat.

Az oktatási szintek váza az ISCED-97 rendszer

A képzési szint meghatározásának módja
Kritériumok		Az oktatási/képzési szint megnevezése	ISCED szint kódszáma
Elsődleges kritérium	Másodlagos kritérium
Oktatás jellegű tevékenységIskola, vagy iskola jellegű intézmény Alsó és felső korhatár	Tanszemélyzet képzettsége	Iskola előtti (óvodai) oktatás	0
Írás-olvasás és matematika oktatás módszeres megkezdése	Belépés az alapfokú oktatásra kijelölt intézményekbe, a tankötelezettség kezdete	Alapfokú oktatás, az alapképzés első szintje/fokozata	1
Az alapkészségek teljes körű elsajátítása	Belépés mintegy 6 esztendős időtartamú alapfokú oktatás befejezését követően Kilépés az alapfoku oktatás megkezdését követő 9 évvel Tankötelezettség befejeződése Több pedagógus képesítésének megfelelően tanít ugyanabban az osztályban	A középfokú oktatás alsó szintje	2
Jellegzetes felvételi követelmények, minimális felvételi követelmény		Középfokú oktatás (felső szintje)	3
Felvételi követelmény Tartalom Életkor Időtartam		Poszt-szekundér, nem felsőoktatás	4
Felvétel minimum A megszerzett diploma jellege Időtartama		A felsőoktatás első, szintje (nem vezet közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez)	5
Kutatás-orientált képzés Tartalom Értekezés, vagy disszertáció készítése	A képzésben résztvevőket tudományos kutatói és egyetemi, főiskolai pályára készíti fel	A felsőoktatás második szintje ( haladó tudományos minősítés megszerzését eredményezi)	(6)

Az oktatási és képzési szintek rövid jellemzése az ISCED-97 szerint

ISCED O – Iskola előtti (óvodai) oktatás

A szervezett és intézményes oktatás első fokozata. Elsődleges célja a kiskorúak bevezetése az iskola-jellegű környezetbe. Ezen programok befejezését követően a gyermekek ISCED 1 szinten folytatják tanulmányaikat.

ISCED 1 – Alapfokú oktatás első szintje

Az ISCED 1 szintű oktatás időtartama elvben hat esztendő, s a felvételi korhatár 5–7 éves életkor között mozog. Alapvető cél, hogy az oktatás során a tanulók szilárd alapokon nyugvó ismeretekre, készségekre tegyenek szert az írás-olvasás és a matematika terén, s e mellett elemi megértési szintre jussanak el a történelem, a földrajz, a természet- és társadalom-tudományok, a képzőművészetek és a zene területein. Némely programban helyet kap a vallásoktatás is.

ISCED 2 – Középiskola alsó tagozata, vagy az alapfokú oktatás második szintje

Ezen a szinten, az oktatási program elsődleges célja, hogy kiegészítse az ISCED 1 szinten elkezdődött alapfokú oktatást. Itt történik meg az alapkészségek teljes körű megalapozása. Az országok zömében ezen a szinten az oktatás célja az egész életen tartó tanulás és a személyiség kibontakozásának megalapozása. Ezen a szinten az oktatási programok többnyire tantárgy specifikusak, s egy-egy osztályban egyidejűleg több szaktanár is oktat. E szint befejezése rendszeresen egybeesik a tankötelezettség lezárulásával.

ISCED 3 – Középfokú oktatás (felső szintje)

Az oktatás ezen a szinten többnyire a tankötelezettség teljesítését követően kezdődik. Az oktatás az ISCED 2 szintnél specializáltabb, s ezért az ISCED 3 szinten az oktatás, képzés rendszerint az előző szintnél magasabban kvalifikált pedagógusok alkalmazásával történik. Ebbe a szintbe történő belépés általában 15 vagy 16 éves korban történik, s a belépés előfeltétele 9 éves oktatás eredményes befejezése.
Az ISCED 3 szint a tanulói továbbhaladási pályák függvényében három ágra bomlik:

ISCED 3A: Az ISCED 5A szintre történő közvetlen bejutást biztosítani hívatott programok
ISCED 3B: Az ISCED 5B szintre történő közvetlen bejutást biztosítani hívatott programok
ISCED 3C: Olyan 6–24 hónap időtartamú programok, amelyeknek nem célja ISCED 5A és 5B szintekre történő bejutást.

ISCED 4 – Nem felsőoktatás jellegű poszt-szekundér oktatás

Ez a szint a középfokú oktatás felső szintje és a felsőoktatás közötti sávot tölti ki, noha a nemzeti oktatási rendszerek az e szintbe tartozó programokat többnyire a középfokú oktatás felső szintjébe sorolják, hiszen tartalmukat és az oktatás/képzési célt tekintve nem minősülhetnek felsőoktatásnak. Leginkább az ISCED 3 szinten megszerzett ismeretek bővítését, gazdagítását szolgálják.
A szint a tanulói továbbhaladási pályák függvényében két ágra bomlik:

ISCED 4A: Az ISCED 5 szintre történő belépést előkészítő programok
ISCED 4B: Közvetlenül a munkaerőpiacra történő belépést biztosítani hívatott programok.

ISCED 5 A felsőoktatás első szintje, amely közvetlenül nem vezet tudományos minősítés megszerzéséhez

Az ISCED 3 és 4 szintnél magasabb színvonalú programok. Minimális időtartamuk legkevesebb 2 esztendő.
Az ISCED 5 szinten a lehetséges továbbhaladási pályák:

ISCED 5A: Többnyire elméleti megalapozottságú programok olyan képesítést kínálnak, amelyek kutatási programokba és magas színvonalú szakképzettséget pályákra történő lépést tesznek lehetővé. Időtartama legalább 4 esztendő.
ISCED 5B: Gyakorlatorientált, szakma specifikus programok, amelyek a képzésben résztvevők számára meghatározott speciális ismereteket, készségeket igénylő szakmákra készítenek fel. A képzés időtartama 2, vagy három év.

ISCED 6: A felsőoktatás második szintje, amely közvetlenül tudományos fokozat megszerzéséhez vezet

Ez a képzési szint tudományos fokozat megszerzését teszi lehetővé, s a programok a szokványos oktatáson túlmenően, magas színvonalú tanulmányokat, speciális kutatási feladatokat foglalnak magukba. A programok eredményes befejezésének többnyire előfeltétele értekezés, vagy disszertáció készítése és megvédése.

1. melléklet

2. melléklet

A magyar iskolarendszerű köz- és felsőoktatás szerkezete életkor, évfolyam és ISCED szint szerint*

* Forrás: Oktatásstatisztikai évkönyv 2003/2004. Budapest, 2004. – a szerző eredeti ábráján a 2001-es állapot szerepelt (a szerk.).