2012. december 11-én sajtótájékoztatón ismertette az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkársága azt a két jelentéskötetet, ami tartalmazza a PIRLS- és TIMSS-vizsgálatok eredményeit.
Az IEA (Tanulói Teljesítmények Vizsgálatának Nemzetközi Társasága) nemzetközi tanulói teljesítménymérési programjai, a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) a 4. évfolyamos tanulók szövegértési képességeit vizsgálja ötévenkénti adatfelvétellel, a TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study) pedig a 4. és 8. évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességeiről ad képet négyévente. A tavalyi évben a két mérés egybeesése egyedülálló lehetőséget teremtett arra, hogy pillanatképet kapjunk a 4. osztályos diákok matematikai, természettudományos és szövegértési képességeiről. Azonban nem kizárólag tanulói, hanem tanári, iskolai (tantervi), valamint szülői kérdőíveket is készítettek, melyek alapján számos új összefüggésben lehet vizsgálni az eredmények és a különböző háttérváltozók kapcsolatát.
A tesztfüzetek mellett a tanulók, a tanárok és az intézményvezetők egy-egy háttér kérdőívet is kitöltöttek, amely az általános szociokulturális és demográfiai kérdések mellett főként az olvasás, a matematika és a természettudományok oktatásával kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. A három terület között az IEA és a Boston College végzett keresztelemzéseket, melyek a 2013-ban megjelenő TIMSS & PIRLS ISC (International Study Center) című tanulmánykötetben lesznek olvashatóak. A felmérések során, a teszten elért eredmény alapján a tanulók képességpontokat kapnak, ebből számítják az országok eredményeit. Az legelső mérésben az akkor rögzített PIRLS-skálát és TIMSS-skálákat úgy alakították ki, hogy az akkor részt vett országok átlageredményeinek átlaga 500 pont, szórásaik átlaga 100 pont volt. A skála ezt követően nem változott, így az egymást követő mérésekben elért eredmények összehasonlíthatók. Az 500 pontos PIRLS-skálaátlag, illetve TIMSS-skála átlag viszonyítási pontként az újabb adatfelvételek eredményeinél is megjelenik. A képességskálát képességszintekre osztották, amelyek segítségével leírható, milyen feladatokat tudnak végrehajtani az egyes szinteken lévő tanulók. A teszteredmények mellett különböző háttérjellemzőket leíró indexek is készültek, ilyenek például az olvasás szeretetével kapcsolatos, a tanulást segítő otthoni erőforrásokról szóló vagy az iskolai fegyelemhez kötődő kérdésekre adott válaszokat összefoglaló indexek.
A felmérések segítségével többek között ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereshetjük a választ:
• Milyenek a tanulók képességei a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén?
• Hogyan oszlanak meg a tanulók a képességskálákon, mekkora a komoly lemaradással küzdő vagy éppen a kiemelkedő tanulók aránya?
• Hogyan viszonyulnak a tanulók a mért területekhez, mennyire szeretik az anyanyelvi és irodalom-, a matematika- és a természettudomány-órákat, mennyire érzik magukat magabiztosnak e területeken, általában milyen az iskolai és osztálytermi légkör; milyen összefüggés van az attitűdök és a teljesítmények között?
• Milyen a tanulók családi háttere, hogyan és mennyit foglalkoznak a szülők gyermekeik fejlesztésével, a mért területekhez kapcsolódóan milyen tevékenységeket végeznek otthon a tanulók; mindez milyen kapcsolatban áll a tanulók eredményeivel egy-egy országon belül, illetve nemzetközi szinten?
• Milyen jellemzőkkel rendelkeznek a tanítók és tanárok, milyen tanítási módszereket alkalmaznak, milyen környezetben zajlik az oktatás, hogyan szervezik az óramenetet, milyen témákat tanultak a gyerekek a mérésben részt vett osztályokban; milyen kapcsolat mutatható ki e jellemzők és a teljesítmény között?
• Milyen az iskola létszáma, elhelyezkedése, felszereltsége és légköre, milyen a kapcsolat az iskola és a szülők között; milyen összefüggés van a tanulók teljesítménye és e jellemzők között?
Kik a magyar szereplők?
• Elsősorban az a körülbelül tízezer 4. és 8. évfolyamos tanuló, aki 2011. március 28. és április 20. között megírta a felmérést, valamint az ő szüleik és iskoláik.
• A felmérésvezetők és minőségbiztosítók, akik a nemzeti központ megbízásából a tesztírást felügyelték.
• A TIMSS és PIRLS magyarországi nemzeti központja, az Oktatási Hivatal Közoktatási Mérési Értékelési Osztálya, és a nemzeti projektvezetők, Szepesi Ildikó, Balázsi Ildikó és Balkányi Péter.
• Az IEA Közgyűlés magyar tagja, Brassói Sándor.
• És megbízóként az Emberi Erőforrások Minisztériuma és jogelődjei.
Milyen eredményeket értek el a magyar tanulók?
Az Oktatási Hivatal két kötetben – PIRLS és TIMSS 2011 Összefoglaló jelentés a 4. évfolyamos tanulók eredményeiről, illetve TIMSS 2011 Összefoglaló jelentés a 8. évfolyamos tanulók eredményeiről – ismerteti a vizsgálatok eredményeit. A jelentéskötetek mellett „A PIRLS és TIMSS 2011 tartalmi és technikai jellemzői” című kötet ismerteti a mérés módszertanát, eljárásait és tartalmi jellemzőit. A kötetek elérhetők a http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/timss, és a http://www.oktatas.hu/kozneveles/meresek/pirls honlapokon.
A magyar tanulók átlageredményeire a következő megállapításokat tehetjük:
A 4. évfolyamos magyar tanulók PIRLS- és TIMSS-vizsgálatban elért eredményei összességében jónak minősíthetők, annak ellenére, hogy a szövegértés-mérésben 12 ponttal gyengébben szerepeltek, mint 2006-ban, hiszen az 539 pontos eredménynél jobbat csak tizenkét ország – Hongkong, Oroszország, Finnország, Szingapúr, Észak-Írország, az Egyesült Államok, Dánia, Horvátország, Tajvan, Írország, Anglia és Kanada – tanulói értek el. Képességeik olyan országok diákjaival tekinthetők egyenértékűnek, mint Hollandia, Csehország, Svédország, Olaszország, Németország, Izrael, Portugália, Szlovákia és Bulgária, és szignifikánsan jobbak, mint például a környező országok közül Ausztria, Lengyelország és Románia vagy kicsit tágabban nézve Franciaország, Norvégia vagy Spanyolország tanulói. A TIMSS-vizsgálat korábbi ciklusaiban a 8. évfolyamos magyar diákok eredményei a legjobbak közé tartoztak. Különösképpen igaz volt ez a természettudományra, amelyben a domináns távol-keleti országok után a magyar diákok tudása az egyik legjobb volt az európai országok között. A TIMSS 2011-ben ezt a pozíciót Oroszország és Finnország tölti be, mivelhogy tanulóink eredménye matematikából 12, természettudományból 17 ponttal gyengült. A magyar eredmények visszaesésében nincsenek kiemelt területek, a kémián kívül minden tartalmi területen és kognitív műveletben, mindkét nem esetében és az összes képességszinten romlott tanulóink teljesítménye. A magyar diákok eredménye azonban továbbra sem mondható rossznak, hiszen tudásuk matematikából az Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália, Szlovénia, Litvánia és Olaszország, természettudományból Anglia, Egyesült Államok, Ausztrália, Izrael és Új-Zéland 8. évfolyamos diákjaiéval egyenértékű, és jobb, mint például a svéd és a norvég tanulóké. Tény azonban, hogy az 505 pontos átlagpontszám matematikából már nem szignifikánsan jobb a TIMSS 500 pontos átlagánál, és a természettudományban elért 522 pont szignifikánsan alacsonyabb érték a TIMSS-mérés minden korábbi 8. évfolyamos adatánál.
