A 2015. január 27-én elhangzott előadások fő fókuszában a délután 16 óráig tartó, azaz gyakran egész naposnak is nevezett oktatás bevezetésével, és ehhez kapcsolódóan a tanulók délutáni iskolában maradásával kapcsolatos tapasztalatok, változások elemzése állt.
Imre Anna, Berényi Eszter és Imre Nóra a témával kapcsolatosan gyűjtött nemzetközi tapasztalatokból mutattak be válogatást. Megállapították, hogy a PISA kutatások tapasztalatai szerint a jól teljesítő országok diákjai általában kevesebb időt töltenek iskolán kívüli tanulással, és több időt töltenek iskolai tanulással. A PISA mérés megállapította, hogy minél magasabb a tanulással töltött időből az iskolai tanórák aránya, annál jobb a teljesítmény. Az előadók bemutatták az Európában működő egész napos vagy kiterjesztett idővel működő iskolákat is. Az eredményesség javulását a szülői támogatás is elősegítheti – ezt Imre Nóra előadása emelte ki, ugyancsak az OECD PISA vizsgálatból származó eredményeire alapozva.
Imre Anna és Ercsei Kálmán közös elemzésükben megállapították, hogy a családi háttér nagy befolyással van a tanuló előmenetelére. A családi háttér differenciáló hatásán belül azonban az egyes iskolai környezeti tényezők mérsékelten javítani tudnak a tanulói eredményeken. Ennélfogva az eredményesség javításának vagy a hátránykompenzáció eszköze lehet az egész napos oktatás.
Prof. dr. Pusztai Gabriella előadása a társadalmi tőke elmélet hátterét, megközelítéseit és az oktatással, tanulással összefüggő kérdéseit mutatta be.
Imre Anna kollégáival a 4.2.1. projekt keretében a délutánig tartó iskola bevezetésének intézményi és tanulói tapasztalatait vizsgáló empírikus kutatást is végzett. A vizsgálatból kiderül, hogy az oktatás résztvevőinek egybehangzó véleménye szerint az egész napos iskola bevezetése leginkább a szülőknek és a rosszabbul teljesítő diákoknak jelent nagy segítséget. Az iskolavezetők és pedagógusok véleménye szerint a változás tanulók napközbeni ellátásának biztosítása mellett a gyerekek társadalmi szocializációjára van pozitív hatással az intézkedés. Nehézségként a pedagógusok leginkább az anyagi fedezet és a tantermek hiányát vetették fel. A délutáni iskolában maradás tanulói tapasztalatairól Imre Anna, a tanórán és iskolán kívüli tanulás társadalmi összefüggéseiről Bocsi Veronika számolt be egy-egy előadás keretében.
A műhelykonferencia záró előadása a kutatás keretében végzett, néhány eltérő helyzetű iskolára kiterjedő terepmunka tapasztalatairól számolt be.
