Az épület jelenleg az OFI kezelésében áll, területének mintegy egyharmadán az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) működik. A munkálatok befejezésének közeledtével az OFI sajtónyilvános eseményt szervezett, melyen az előadók beszámoltak a megvalósítás részleteiről és a várható eredményekről.
A Tündérpalota ‒ eredeti nevén Tisztviselőtelepi Magyar Királyi Főgymnásium ‒ Kőrössy Albert Kálmán műépítész tervei alapján épült 1909 és 1911 között szecessziós stílusban. A főgimnáziumban 1911-ben kezdték meg az oktatást. Átadásakor Budapest legkorszerűbb középiskolája volt köszönhetően annak, hogy az építészeti koncepció mind a terek funkcionális szervezésével, mind az egyszerű szerkezeti rendszer megválasztásával korának előremutató oktatási elveit fogalmazta épületté.
1925-ben az épület jelentős része a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének tulajdonába került, de a Győrffy István utcai szárnyban továbbra is oktatási intézmény működött. A Tündérpalota múzeumi részét 1949 és 1972 között a Néprajzi Múzeum használta, majd 1972 után a Magyar Természettudományi Múzeum és más múzeumi intézmények költöztek a helyére. Az épületet 1977-ben műemlékké nyilvánították. 1998 óta az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Természettudományi Múzeum Növénytára és a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztozik az épületen.
1925 körül az épület teljes homlokzatát kőporos fröcsköléssel újították fel, melynek során a színes és izgalmas sgraffito díszítéseket eltakarták. A beavatkozás miatt a falszerkezet alatt lévő réteg porózussá vált, és megkezdődött a vakolt felületek pusztulása. A II. világháború (Budapest ostroma) és feltehetőleg az ’56-os események is a mai napig látható súlyos károkat okoztak a homlokzaton, ezek pedig tovább romlottak az idő előrehaladtával: a vakolat legnagyobb része hiányzik, az acélkiváltók körüli rabicok jelentős része szintén. A vakolatdíszek és sgraffitok sok esetben már csupán nyomaikban láthatók.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a KEOP-5.6.0/12-2013-0013 azonosítószámú „A Tündérpalota energiahatékonysági felújítása” elnevezésű projekt keretében 512 158 401 Ft összegű támogatást nyert. A projekt célja az elöregedett műemléképület teljes felújításának első ütemeként az energiahatékonyság jelentős javítása az energiatakarékossági szempontok messzemenő figyelembe vételével. A kivitelezés során megvalósul a világítási és a fűtési rendszer, valamint a nyílászárók korszerűsítése, továbbá az épület napelemes energiaellátó rendszerrel egészül ki. A kivitelezési munkákat közbeszerzési eljárás során a Rózsaép Kft., a Szikra-Vil Kft., a Thermo-Szerviz Kft., valamint a Veolia Zrt. nyerte el.
Dr. Köpeczi-Bócz Tamás az EMMI európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára az „Épületenergetikai fejlesztési lehetőségek a humán közszolgáltatásokban” címmel tartott előadást, melyben az országban zajló hasonló projekteket mutatta be. Mint mondta, 6 milliárd forint támogatási keretet biztosított a kormányzat az állami fenntartású oktatási intézmények energiahatékonysági korszerűsítésére.
Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója előadásában a Tündérpalota jelenlegi funkcióiról és a KEOP-5.6.0/12-2013 jelű projekt céljairól beszélt. Mint mondta, a munkálatok lezárására 2015. október 31-én kerül sor, ezt követően csökkenni fog az épület energiafelhasználása, ami megtakarítást és környezetkímélést tesz lehetővé. Az OFI célja a felújítási munkák folytatása, illetve az épület távlati célokkal összefüggő belső átalakítása lesz.
Dr. Szabó László adjunktus (BME), műszaki igazgató (MŰÉP Építőmérnöki Kft.) az épület 2014-es állapotának bemutatásával kezdte előadását. Mint mondta, az épület felújítás előtti energetikai jellemzői alapján „G” minősítést kapott, ami a felújításnak köszönhetően várhatóan a sokkal hatékonyabb „D” osztályba fog kerülni. Az energetikai korszerűsítés során többek közt a homlokzati falfelületek, az ablakok és külső ajtók, a fűtési és világítási rendszer, a melegvíz-termelés és a padlásfödém kerül fejlesztésre. Ezen felül napelemek telepítése is megtörténik. Dr. Szabó László előadásában kiemelte, hogy a fejlesztések eredményeként várhatóan 61%-kal csökken majd az épület évi energiaköltsége.
Hőnich Henrik egyetemi mestertanár, BME az épület részletes bemutatását történeti síkba helyezte, ismertette a Tündérpalota sorsának főbb momentumait. Ezt követően az épülettel kapcsolatos elképzeléseit mutatta be, melyek a Tündérpalota funkcióit és esztétikai, szimbolikus jelentőségét is nagyban növelnék. A műemléki környezet kiegészítéseként Hőnich Henrik egy allegorikus üzenettel rendelkező építészeti jelet hozna létre, amely egyben előadótérként is funkcionálna. Emellett számos fejlesztés tenné pedagógustársadalom központi otthonává a Tündérpalotát.
