Tartalmi és szervezeti változások a köznevelésben - XVI. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár a köznevelés aktuális kérdéseiről, a 2014-2015. tanév fontos feladatairól beszélt. Kiemelte, hogy a köznevelés közszolgáltatás, ezért nagy az állam felelőssége ezen a területen. Mint mondta, a pedagógusok megbecsültségének emelése és a szakértők rendszerben betöltött szerepe különösen alapvető fontosságú. A különböző mérések ismertetése mellett kitért arra, hogy a köznevelés minden résztvevője a saját tevékenységi körében tudja javítani a rendszert.

„Az oktatásfejlesztés stratégiai irányai 2020-ig” címmel Dr. Köpeczi-Bócz Tamás EU fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkár tartott előadást, amelyben vázolta az elkövetkezendő évek fejlesztési irányait. Kiemelt szerep jut majd az egészségnek, amely iskolai fejlesztési célként való megjelenését számos program segíti majd elő. A korai iskolaelhagyás csökkentése, a tanulási motiváció növelése, a szakképzés fejlesztése mellett fontos szerepet kap majd az iskolák szervezeti kultúrájának javítása. Hangsúlyozta, hogy a köznevelés célja, hogy kreatív, alkotó embereket adjon a társadalomnak.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár „A társadalmi felzárkózás feladatai a köznevelésben” témában számos kérdés mellett kiemelte, hogy a felzárkóztatás nem csak társadalmi, hanem gazdasági érdek is. Sok egyéb mellett bemutatta a testvériskolai programot, melynek keretein belül jó és hátrányos szociális környezetből származó tanulók ismerkedhetnek meg egymással. Mint mondta, a felzárkóztatáshoz remek eszköz lehet az egésznapos iskola programja is.

Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a szakképzési rendszer átalakításáról beszélt, ismertetve a minisztériumban készülő terveket, fejlesztési koncepciókat. A duális szakképzés erősítését, hiányszakmák esetén ösztöndíjrendszer létrehozását, és úgynevezett szakképzési pedagógus életpályamodell megteremtését tűzte ki célul. Hangsúlyozta az állam, a magánszféra és az egyházak összefogásának fontosságát annak érdekében, hogy minél magasabb színvonalú oktatást nyújthassanak.

Thaisz Miklós az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője „A tanfelügyelet és a minősítés előkészítése, jogszabályi háttere” címmel tartott előadásában kiemelte az OFI-ban folyó munka fontosságát, az intézet szakmai támogatásával folyó, nagy sikerrel bíró projekteket: az Iskolai Közösségi Szolgálatot és a szaktanácsadói rendszer kiépítését. A továbbiakban ismertette a pedagógusok minősítési eljárásával kapcsolatos tudnivalókat.

Kerekes Balázs az Oktatási Hivatal projektigazgatója kiemelte az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szakmai támogatásával működő tanfelügyelet és szaktanácsadás sikerességét. Mint mondta, a közeljövő tervei közt szerepel többek közt a kipróbálás alatt álló Intézményi Önértékelési Rendszer bevezetése is.

„Fejlesztések a pedagógusok szakmai munkájának támogatása érdekében” címmel Dr. Kaposi József az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója tartott előadást. Kiemelte, ma már alig van olyan terület az oktatásban, ahol az OFI ne fejtene ki nélkülözhetetlen tevékenységet. Részletesen ismertette a legfontosabb területeket, amelyek közül kiemelkednek: a tankönyv és tananyagfejlesztés, a Nemzeti Köznevelési Portál kialakítása, a szaktanácsadás fejlesztése, szakmapolitikai döntéshozatal támogatása, kutatások lebonyolítása és az intézet pedagógiai tudásközpont szerepe.

2. nap - 2014.10.08.

A második nap délelőtti plenáris előadásait Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta, az OFI szakmai szolgáltatási főigazgató-helyettese nyitotta meg. Előadásában a pedagógiai szakmai szolgáltatások hatásait ismertette a pedagógusok szakmai-módszertani fejlődésére vonatkozólag. Elvárásnak tekintünk azt, hogy jól felkészült pedagógusok oktassanak és maradjanak hosszú távon a pályán, de ezen elvárás teljesítéséhez elengedhetetlen egy jól működő támogató és segítő háttér. A pályán lévő pedagógusok munkáját segíti a szaktanácsadás, amelynek eddigi tapasztalatai igen pozitívak. Dr. Szvathné Dr. Szalay Márta arra bíztatta a jelenlévőket, hogy bátran forduljanak a szaktanácsadókhoz és vegyék igénybe ezt a lehetőséget.

Kojanitz László, az OFI szakmai vezetője az újgenerációs kísérleti tankönyvekről adott tájékoztatást. Mint elmondta, ez a kutatással egybekötött hároméves tankönyvfejlesztés arra a négy igényre kívánt reagálni, amely a tanárok részéről már régóta felvetett volt: 1. épüljenek be a gyakorló pedagógusok észrevételei egy-egy tankönyvbe, 2. valós kipróbálás előzze meg a tankönyv bevezetését, 3. a tantárgyakon átívelő ismeretek kapcsolódjanak össze és 4. használják ki az internet és a számítógép adta lehetőségeket az oktatásban. Színes prezentációjában bemutatta azt az ideiglenes portált, amelyet az OFI most a kísérleti tankönyvekhez készített el. A felületen már most is számos interaktív, digitális tananyag, videóanimáció, térkép, feladat stb. található a tankönyvek pdf-ben letölthető változatai mellett. Hangsúlyozta, hogy ezek a tananyagok nem pluszinformációk átadására hivatottak elsősorban, hanem a tankönyvi ismeretanyag feldolgozására, annak elmélyítésére.

A mesterpedagógussá és kutatótanárrá válás feltételeiről tartott előadást Tóth Mária, az Oktatási Hivatal szakmai vezetője. Ez a minősítési szint nem kötelező, így fontos annak meghatározása, hogy mit is várhatunk el az erre a minősítési szintre besorolt tanároktól. Tóth Mária kutatásukra hivatkozva a támogató, az ellenőrző és az innovatív szerepet emelte ki.

Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár az intézményfejlesztési irányokat és az intézményrendszer fejlesztését mutatta be. A bemeneti oldalról az infrastruktúra, az intézményen belül a folyamatok és a tartalmak fejlesztése fontos, a kimeneti oldalról pedig a korai iskolaelhagyás csökkentésére hívta fel a figyelmet. A köznevelési rendszerbe számos párhuzamosság jött létre, elsősorban a támogató háttérintézmények, a kormányhivatalok, a pedagógiai intézmények között; ezek között rendet kell tenni a racionalizálás jegyében. A fejlesztések tekintetében pedig kiemelte, hogy fontos megteremteni annak a lehetőségét, hogy minden szereplő között legyen párbeszéd a fejlesztéseket illetően.

A kormányhivatalok ellenőrző szerepéről tartott előadást Merklné Kálvin Mária, a Pest Megyei Kormányhivatal főosztályvezetője. A kormányhivatalok ellenőrzéseik során hatósági és törvényességi ellenőrzéseket végeznek, illetve a pedagógiai szolgáltatások ellenőrzésének megszervezői. Hangsúlyozta, hogy ezen vizsgálódások az intézmény, a tanulók és a pedagógusok érdekeit szolgálják.

Az Oktatási Hivatal főosztályvezetője, Pongrácz László a pedagógusoknak a kétszintű érettségiről alkotott véleményét ismertette egy kutatás tükrében. A vizsgálatból az a következtetés vonható le, hogy a pedagógusok nagy részének megfelel a jelenlegi érettségi rendszer.

Bajor Péter a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnökeként, illetve a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács ügyvezető alelnökeként értékelte a Tehetséghidak Programot, melynek tevékenységei 14 alprojektben valósulnak meg, s közel 20.000 fiatal vett már részt bennük. Céljuk egy európai tehetségsegítő hálózat kialakítása is.

Utána Sárik Zoltán kutatási főosztályvezető beszélt a Türr István Képző és Kutató Intézetről, melynek fő feladata a társadalmi felzárkózás komplex támogatása, különösen az oktatás és képzés révén. Szintén kiemelt, s már megkezdett feladatuk egy, a hátrányos helyzetű gyerekekre, iskolákra koncentráló pedagógiai intézet, az Eötvös József Pedagógiai Intézet felállítása, mely a mérés-értékelési rendszer felülvizsgálatával, intézményfejlesztéssel, belső támogató rendszer kialakításával, jó gyakorlatok adaptációjával, képzésekkel, műhelyekkel segítené az alulteljesítő iskolák, hátrányos helyzetű iskolák pedagógiai munkáját.

Végül Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke osztotta meg gondolatait a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatásról. Elmondta: a külhoni területeken, magyar anyanyelven oktató intézmények legfontosabb szerepe az identitástudat kiépítése, erősítése, ápolása, mindig többet kell tudniuk kínálni, mint a többségi nyelvű iskoláknak, és hosszú távú jövőképet kell láttatniuk, amire gyerekek, szülők, pedagógusok és a helyi, illetve a tágabb közösségek egyaránt építhetnek. Az elmúlt négy évre, mint a határokon átívelő nemzetegyesítés szempontjából kegyelmi időszakra utalt, s felhívta a figyelmet az EU-s projektekben rejlő határmenti együttműködések, országok közti kooperáció lehetőségeire.

A délután során tíz szekcióban folytatódott a szakmai rendezvény. Az OFI két önálló szekciót – a szaktanácsadásról és a követelményrendszerek kutatásáról – tartott, és munkatársai előadtak az Általános iskola, középiskola, szakiskola című szekcióban.

A szakértők szerepe, feladata a pedagógusok minősítésében, tanfelügyeletében

A szakértők szerepe, feladata a pedagógusok minősítésében, tanfelügyeletében című szekcióban elsőként az Oktatási Hivatal TÁMOP 3.1.5. Projektigazgatóságának szakmai vezetője, Tóth Mária, és szakmai szakértője, Fűrész Edit tartottak előadást. Elmagyarázták a pedagógusminősítési útmutató korrekciójának indítékait, a változtatások célját és lényegét. Eszerint egyszerűsödött a feltöltés, ésszerűbb lett a feltöltendő dokumentumok mennyisége, eltűntek a terjedelmi ajánlások, adatvédelmi okokból megszűnt a videófeltöltés lehetősége, s az új útmutató összhangban áll a 326/2013 (VIII. 30.) Kormányrendelet módosításaival. Őket követően Móri Árpádné kapott szót, aki A reflexió szerepe a pedagóguskompetenciák értékelésében címmel adott elő. A reflexió három szintjének (technikai, kontextusra irányuló és dialektikus) ismertetése után a reflektív tanár jellemzőit, és az elmélyült reflexiók megírását gátló tényezőket vette sorra. A szünet után kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét Jurecz Emil vezetésével, illetve Virágné Nagy Éva, Iszák Tibor, Hegyiné Mladoniczki Éva, Móri Árpádné és Bessenyeiné Tóth Tünde részvételével a szakértői képzésekről és a próbaminősítések tapasztalatairól. A beszélgetés résztvevői ismertették a szakértői kompetenciákat (nyitottság, tárgyilagosság, empátia, problémaérzékenység, tájékozottság, határozottság, szabálykövetés stb.), a szakértővé válás folyamatát (kompetencia- és jogi teszt), s a hallgatóságnak is lehetősége nyílt kérdéseket feltenni.

Követelmények és vizsgák a nemzetközi gyakorlatban (OFI)

A Követelmények és vizsgák a nemzetközi gyakorlatban című szekcióban Kákonyi Lucia témavezető nyitotta meg az előadások sorát. Nemzetközi áttekintésében részletesen ismertetett a számítógépes érettségi-rendszert több ország gyakorlatában. Csapodi Csaba az ausztriai és az új-zélandi matematikaérettségit, Reményiné Lászlóné Somlai Judit pedagógiai fejlesztő pedig az új-zélandi érettségi szisztémáját és standardokat mutatta be. A standardfejlesztés magyarországi lehetőségeiről beszélt Dancsó Tünde mérés-értékelési munkatárs és Peregi Tamás pedagógiai fejlesztő. Előbbi a standard definiálását, bevezetésének előnyeit és céljait részletezte, utóbbi az anyanyelvi kommunikáció és a matematika területének magyarországi standardszintjeinek meghatározásról és ehhez kapcsolható mérőeszközről beszélt. A szekció utolsó előadójaként Dr. Bodó Márton az iskolai közösségi szolgálat jó gyakorlatát mutatta be a nemzetközi tapasztalatok türkében.  

Szaktanácsadás szekció (OFI)

Dr. Pompor Zoltán összefoglalta, hogy honnan indult a szaktanácsadói rendszer kiépítése és milyen fázisban tart jelenleg. Mint mondta, általános iskolákban szívesebben kérik a szaktanácsadói segítséget. Sok olyan visszajelzés érkezik, amiből egyértelműen kiderül, hogy a pedagógusok igénylik a további szaktanácsadói segítséget, mert kiváló az együttműködés. A szaktanácsadói továbbképzésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy központi elemük a szaktanácsadói attitűd kialakítása. Kovácsné Botzheim Idikó a szaktanácsadói képzésekről adott részletes információkat. Mint mondta, a kérdőívek rámutattak, hogy a résztvevők nagy többségben elégedettek voltak a képzésekkel. Krajcsovicz Ágnes hangsúlyozta, hogy a szaktanácsadók minőségén múlik a rendszer sikeressége, ezért a projekt nagy hangsúlyt fektet ezekre a képzésekre. Szabó Győző a szaktanácsadásról, fejlesztési koncepciójáról, majd a szaktanácsadói rendszerrel kapcsolatos visszacsatoló kutatásokról, felmérésekről beszélt. Ennek kapcsán elmondta, hogy milyen módon fejlesztik tovább a rendszert (átdolgozandó dokumentumok, új protokollok). Göröghné Bocskai Éva Róza, szaktanácsadó munkája során szerzett tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel. Elmondta, a pedagógusok érzik a változás szükségességét, és a kezdeti félelem feloldása után remek eredményeket lehet elérni a fejlődés terén. Felhívta a figyelmet a jó gyakorlatok bemutatásának fontosságára, mivel sok pedagógusoknak szüksége van a fejlesztésre, a jó gyakorlatok megosztása pedig segítheti az innovációt.

Ezt követően a résztvevők fórumon oszthatták meg észrevételeiket, feltehették a szaktanácsadással kapcsolatos kérdéseiket.

Általános iskola, középiskola, szakiskola szekció

Az Általános iskola, középiskola, szakiskola című szekcióban Kőpatakiné Mészáros Mária témavezető és Mayer József központigazgató-helyettes az egész napos iskola koncepcióját és gyakorlati megvalósítását mutatta be. Az egész napos iskola lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra, ugyanakkor tematikus programok megvalósítására is feltételeket teremt. Az ökoiskolák nevelési-oktatási programjáról tartott előadást Néder Katalin témavezető. Az OFI tíz partnerintézménnyel működik együtt jelenleg, akiknek a jó gyakorlataiból is hozott példát az ökoiskolák programjaira. Könczey Réka témavezető a fenntarthatóság oktatásáról beszélt prezentációjában. Az ENSZ által megfogalmazott fejlesztési célokat és a fenntarthatóságra nevelés jellemzőit részletezte előadásában.

3. nap - 2014.10.09.

A csütörtöki nap első előadója Ostorics László volt az Oktatási Hivatalból, aki egy, a PISA mérések, és az országos kompetenciamérések összevethetőségét vizsgáló másodelemzés eredményeit mutatta be. Ezután Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem docense beszélt az eDia online diagnosztikus értékelési rendszer fejlesztéséről. A mérőeszközzel a PISA három műveltségterülete, általános képességek és a szaktárgyi tudás is mérhető. A teszt feladatai változatosak, személyre szabottak (az előző feladatban elért eredménytől függ, milyen nehézségű feladatot kap a gyerek a következőkben), segítik a tanulási nehézségek korai azonosítását, objektív, viszonyítási pontokkal ellátott, azonnali visszajelzést adnak, továbbá gyakoroltatják a számítógép alapú tesztelést. Őt követte Ollé János, az ELTE adjunktusa, aki négy innovatív módszertani megoldásról: a digitális elbeszélésről, a játék alapú oktatásról, a tükrözött osztályterem módszeréről és a nyílt online kurzusokról tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy ne X, Y, Z nemzedékekben gondolkozzunk, s elképzelt közös jellemzőikhez próbáljunk meg igazodni, hanem a mi saját diákjainkat ismerjük meg. Kifejtette továbbá, hogy az optimális pedagógiai kultúrára ne célként tekintsünk, hanem ennek megvalósítása természetes folyamat legyen.

A szünet után az átalakuló tanárképzésről beszélt Bodnár Éva, az ennek támogatására létrejött TÁMOP 4.1.2-B projekt szakmai vezetője az OFI-ból. A projekt célja az osztatlan tanárképzés szakmai-módszertani támogatása, tanárképző központok fejlesztése, szakmai hálózatok kialakítása és a gyakorlati képzés megújítása. Ezután a 10 szekció összefoglalása következett, majd utolsó előadóként Aáry-Tamás Lajos, az oktatás jogok biztosa vázolta fel, hol lát konfliktusos területeket oktatási rendszerünkben. Megoldási javaslatként a szülők és pedagógusok közötti szorosabb együttműködést említette, s a jelenlevőket a minél szabadabb iskolai légkör, értelmes, méltóságteljes iskolán belüli világ kiépítésére ösztönözte.