Budapesten tartották meg annak a tízállomásos regionális tájékoztató sorozatnak az első rendezvényét, amelynek célja a kísérleti tankönyvek megismertetése. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) a TÁMOP 3.1.2-B projekt keretében készülő kísérleti tankönyveket tájékoztató napokon kívánja bemutatni.
A műhely-konferenciák során a pedagógusok részletesen megismerkedhetnek a tankönyvfejlesztés koncepciójával és az egyes kísérleti tankönyvek tartalmi felépítésével, módszertanával. A részt vevő pedagógusok pedig személyesen találkozhatnak a szerzőkkel, szakmai, vezető- és alkotószerkesztőkkel, akiktől választ kaphatnak felmerülő kérdéseikre.
Az első tájékoztató napon Kojanitz László, a projekt szakmai vezetője köszöntötte a vendégeket, és előadásában részletesen ismertette a fejlesztés koncepcióját. A tankönyvfejlesztés számos újítást tartalmaz mind a tartalmat, mind a munkafolyamatot illetően. Előadásában ezekre az új megközelítésekre tért ki. A tankönyvek fejlesztése három szakaszra tagolható: a könyvek elkészítése, az egy tanéves kipróbálás, majd az ezután történő átdolgozás. Ennek a folyamatnak az értelmében leghamarabb a 2016/17-es tanévben a kísérleti tankönyvekből ún. új generációs (tartós) tankönyvek válnak. Az új kísérleti tankönyvek kielégítik azt a régóta fennálló elvárást is, hogy a tankönyvek alapjául olyan háttértanulmányok szolgáljanak, amelyek a valós és megalapozott pedagógiai igényeket jelenítik meg. Ezért a kísérleti tankönyvek koncepciói több egyetem által készített háttéranyagokon nyugszanak, amelyek egyrészt a korábbi problémák megoldására adnak javaslatokat, másrészt adaptálják a nemzetközi trendeket a hazai viszonyokra. A tanulmányok az Új Pedagógiai Szemlében hamarosan megjelennek. A tantárgyi koncepciókon felül készült egy holisztikus szemléletű koncepció is, amelynek célja olyan általános irányelvek lefektetése volt, melyek szükségesek ahhoz, hogy az új kísérleti tankönyvek valóban minőségükben és szemléletükben is elkülönüljenek a korábbi tankönyvektől. Kojanitz László elmondta, hogy a kísérleti tankönyvek a nyomtatásba kerüléssel egyidőben elérhetők lesznek az OFI honlapján június végétől pdf-formátumban. A szakmai vezető prezentációjában kitért a kipróbálás megvalósítására is. Az OFI tantárgyanként 50-50 pedagógussal köt szerződést, akik a következő tanévben folyamatosan együtt dolgoznak az OFI fejlesztésért felelős munkatársaival. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szakmai célkitűzés nem a tökéletes tankönyvek elkészítése volt, hiszen ez lehetetlen, hanem az, hogy a kísérleti tankönyvek megbízható tudást adjanak, felkeltsék a tanulók figyelmét érdekességükkel és régóta kívánatos szakmai újítások terepei legyenek.
A rendezvény második felében szekció-előadások keretében az egyes alkotó- és vezetőszerkesztők, valamint tananyagfejlesztők mutatták be a már elkészített kísérleti tankönyv mintaoldalakat és a fejlesztés koncepcióit.
Az alsó tagozatos tankönyvek
Az alsó tagozatos matematikakönyvet Fülöp Mária alkotószerkesztő mutatta be. Az elsős könyv újdonságai között emelte ki, hogy az előkészítő időszakot megnyújtották, a feladatok a korábbiakhoz képest sokkal inkább a tevékenykedtetésre épülnek, ezen keresztül vezetnek a szorzás és az osztás előkészítéséhez; második osztályban pedig a gyakoroltatás lett hangsúlyosabb. Az alsós magyar nyelv és irodalom tankönyveit Kóródi Bence vezetőszerkesztő ismertette. Az elsős olvasástanítás koncepciója szerint a már bevált olvasástanítási módszerek szintézisére törekszik új elemekkel és betűtanulási sorrenddel. Modern tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz (pl. több szintű differenciálás, kooperatív technikák, projektmódszer). Az írásfüzet felülspirálozott, így a gyerekek egyszerre egy lehajtott lapon dolgoznak, sem a kötés, sem a füzet vastagsága nem emeli meg a csuklót, így zavartalan kézmozgást és megfelelő ceruzafogást tesz lehetővé. A második osztályos nyelvtan-helyesírás újszerűsége az lesz, hogy a tananyag digitális formában lesz elérhető, viszont a sokszínű és változatos papíralapú feladatgyűjtemény az alkalmazásképes tudás elérését támogatja. A másodikos olvasáskönyv változatos szövegtípusokkal ismerteti meg a gyerekeket, felfedezteti velük a különböző olvasási célokat. A szövegekhez kapcsolódó interaktív feladatok a munkafüzetben és e-táblán végezhetők el. Tóth Erzsébet tananyagfejlesztő beszélt az alsós környezetismeretről. Az új kísérleti tankönyvek a hétköznapi tapasztalatokra építenek, a tanulók mindennapjaihoz közel álló dolgokról szólnak, nagyszámú tanulói feladatot tartalmaznak, és olyan módszertani újdonságokat is gyakrabban alkalmaznak, mint például a matricák használata a munkafüzetben, amely kiegészíti a rajzolást és a színezést egyes esetekben.
A felső tagozatos tankönyvek
Dr. Baranyi Katalin tananyagfejlesztő ismertette felső tagozaton a magyar nyelv és irodalom tantárgyak koncepcióit és tankönyveit. A kísérleti tankönyvek nagyban megújultak a korábbiakhoz képest vizualitásukban; az egyes témaelválasztók törekszenek arra, hogy az irodalmat összekössék a korszakok nagy művészeti alkotásaival. Az egyes leckék ráhangolódó szövegekkel indulnak, építenek a tanulók előismereteire, a kulcsfogalmak elkülönítve, kiemelve jelennek meg. Részletes életrajzot csak a fontos esetekben közöl. Új típusú szövegértési feladatok, valamint grafikus feladatok is találhatók benne. A nyelvtankönyv esetében újszerűségről több szempontból is beszélhetünk: tudománykövető, a tanulók hétköznapjaira reflektáló, rendkívül színes és sok feladattípust tartalmaz. A matematikáról Számadó László tananyagfejlesztő tartott előadást. Kiemelte a tankönyv újításai között a korábbiaktól eltérő szövegezést, és a szövegértésre és a szövegalkotásra irányuló feladatokat. A munkafüzet sok egyéni, páros vagy akár osztály szinten játszható motiváló és gondolkodtató játékot tartalmaz. A történelem tantárgy kísérleti tankönyvét egy lecke felépítése által Kojanitz László szakmai vezető mutatta be. A leckék néhány mondatos bevezetővel indulnak, és olyan kérdésekkel, melyek a korábbi ismeretekhez kötik az új tananyagot. Nem kívánja kiváltani az atlaszt, mégis sok térképpel dolgozik, amelyekhez kapcsolódóan feladatokat is ad a diákoknak. A felsősöknek készülő tankönyvek elsősorban érdekes történeteket tartalmaznak, ezeken keresztül adják át a történelmi ismereteket. A szakszavak és terminológiai alapfogalmak a lap szélén kiemelve kerülnek definiálásra. A leckék végén az összefoglaló kérdések nemcsak a lecke tartalmára, hanem az összefüggésekre is rákérdeznek. A természetismeret tárgyról Mándics Dezső tananyagfejlesztő mondta el a jellemzőket. A tantárgy elsődleges célkitűzése a komplex szemléletmód és a természettudományos gondolkozásmód megalapozása. Ezért egy-egy lecke úgy épül fel, hogy egy érdekes hétköznapi témával indul. A gazdag képanyag igyekszik minden kísérletet illusztrálni; érdekességek is olvashatók minden leckében, valamint otthon is elvégezhető kísérleteket is bemutat a könyv. A színes kiemelések jól strukturálják az egyes leckéket.
A középiskola tankönyvei
A szekcióban elsőként a matematika tárgy került bemutatásra Basa István tananyagfejlesztő által. A tankönyvek elsődleges újdonsága, hogy folyamatos a leckeszámozás 1-től 200-ig, így a kerettantervek két évfolyamonkénti szerkezete jól követhető. Az egyes tanulási egységek sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a mindennapi problémákra, ezt szorosan képezik le a feladatok is. A szövegértési képesség fejlesztése kiemelt cél a matematikaoktatásban is, továbbá a könyv egyik újdonsága az is, hogy több nyílt végű feladatot tartalmaz, amelyek szintén hétköznapi kérdésekkel foglalkoznak. Borhegyi Pétertől a történelemkönyveket ismerhették meg a résztvevők. Az új könyv céljai: érdekességek megjelenítése, a biztos lexikai alap megteremtése, a figyelemfelkeltő források alkalmazása, a tanulói tevékenységre épülő oktatás biztosítása, a készségek és a képességek fejlesztése, a kerettantervi követelmények szem előtt tartása, valamint a történelmi összefüggések feltárása. Végül Dr. Baranyai Katalin a magyar nyelv és irodalom tantárgy taneszközeinek koncepcióját mutatta be. Az irodalomkönyv ráhangolódó felvezetőkkel indul, illetve olyan kérdésekkel, amelyek például érvelési gyakorlatként végeztethetők vagy a diákok hétköznapjaihoz kötik az adott tananyagrészt. Újdonsága, hogy hangsúlyos mértékben mutat be kortárs irodalmat, sőt nemcsak az irodalmat, hanem más művészeti ágakat is, köztük akár modern filmeket is. A nyelvtankönyv egyik újszerűsége a nagyfokú vizualitás, a kommunikáció-központúság és az irodalommal való szorosabb összekapcsolás. Az ismeretek gyakorlatban való alkalmazására szolgáló feladatok kaptak helyet a munkafüzetben. Számos olyan kommunikációs feladatot ad a tanulóknak, amelyek a mindennapokra reflektálnak. A digitális háttér pedig széleskörű támogatást ad a tankönyv és a munkafüzet feladatai mellett.
