2015.06.18-án, Budapesten rendezték meg a „Tanterv, tankönyv, vizsga” című konferenciát.
Köszöntőjében Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója összefoglalta az Intézet szerepét a pedagógiai fejlesztések megvalósításában. Kitért a Nemzeti alaptanterv megújítására, melyről elmondta, hogy a megvalósult dokumentum a kulcskompetenciákra helyezi a hangsúlyt. A tartalomszabályozó dokumentumokról, a kerettantervek megalkotásának folyamatáról elmondta, hogy számos elvárásnak kellett megfelelni a megalkotás során. Ilyenek voltak az oktatáspolitika részéről: egységesség; a szakma részéről: új tanulási-tanítási protokoll; az iskolák részéről pedig: a helyi hagyományok és tapasztalatok továbbvitele. Az újfajta pedagógiai felfogásnak megfelelően a fejlesztés az iskolák bevonásával zajlik, például a nevelési-oktatási programok és a tankönyvek esetén is. A kísérleti tankönyvfejlesztés (beleértve az új atlaszokat), a Nemzeti Köznevelési Portál egy új pedagógiai kultúra eszköze kíván lenni, amely reflektál a megváltozott tudás- és tanulásfelfogásra, a digitális világ térhódítására, képviseli a XXI. századi oktatási paradigmát. A tankönyvfejlesztésről elmondta, hogy két korábbi tankönyvkiadó beolvadt az OFI-ba, így az Intézet lett Magyarországon a legnagyobb tankönyvkiadó.
Sinka Edit a TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 kiemelt projekt vezetője a projektben megvalósult fejlesztésekről beszélt. Kiemelte, hogy a projekt célja a köznevelés-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése. Az OFI a tartalmi szabályozás megújításában, az egész napos iskola programjának kidolgozásában, a köznevelési rendszer változásainak kutatásában és elemzésében, korábbi fejlesztések hatásainak vizsgálatában, valamint a szakmai szolgáltatások újraértelmezésében vállalt szerepet. A projektben a kerettantervek mellett elkészült megközelítőleg700 tanítási segédanyag is. A projekt munkatársai kutatást végeztek az új kerettantervekről. Az iskolák túlnyomó többsége a szabadon tervezhető órakeretet a kötelező tantárgyak megemelésére fordította. Jellemzően magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, kisebb mértékben a természettudományos tárgyak óraszámát emelték. Érettségi előtt az érettségi tárgyak óraszámának emelésére fordították a szabad órákat. Követelménystandardok fejlesztése terén fontos megemlíteni 12. évfolyamon a kimeneti követelmények és vizsgaleírások átdolgozását – a kerettantervek és a vizsgakövetelmények, vizsgaleírások összehangolását. Tankönyvkutatás terén nemzetközi és hazai szabályozás vizsgálata, tapasztalatok összegyűjtése történt meg, illetve elkezdődött pilot jelleggel a tankönyvfejlesztéssel kapcsolatos kutatás. A projekt fontos eredménye még, hogy megkezdte működését az Iskolai Konfliktus Tudásközpont, melynek célja az iskolai erőszak hatékony kezelése, a pedagógusok konfliktuskezelési repertoárjának bővítése. Nevelési-oktatási programok (egész napos iskola, felzárkóztatás, fenntarthatóság pedagógiája témakörébe illeszkedők) megalkotása és kipróbálása megtörtént. A projekt keretében számos továbbképzés zajlott, így van egy olyan bázisiskola hálózat, amelynek pedagógusai képesek a nevelési-oktatási programok országos elterjesztését támogatni. Az Edumap térképes jelzőrendszer fejlesztése is folyamatban van. Ez az eszköz különböző kutatások eredményeinek, adatainak térképes megjelenítésére alkalmas. Tehetséggondozással kapcsolatos hatásvizsgálat is készült, melynek része volt az Arany János Tehetséggondozó Program költséghaszon-elemzése is. A kutatásból kiderült, hogy Programnak köszönhetően, a résztvevők egyéni szintjén nagy, és társadalmi szinten is kimutatható haszon keletkezik.
A következő előadó Bánkuti Zsuzsa volt, aki a kerettantervek iskolai fogadtatásáról beszélt. Mint mondta, az alapdokumentumok felülvizsgálatáról nagyon pozitív véleménnyel vannak az érintettek. A pedagógusok úgy vélik, hogy túl sok a tartalom, főleg magyar és történelem terén, ennek megfelelően a kutatásban megkérdezettek az új szabályozás tekintetében a tartalom és az óraszámok viszonyát ítélik meg negatívan. Összességében elmondható, hogy az iskolák 2/3-a inkább pozitívan vagy semlegesen ítéli meg a tantervi változásokat. Legfőbb problémaként az intézményi bevezetésre szolgáló idő rövidségét látják.
Kerber Zoltán a tankönyvek értékeléséről tartott előadást, melyben ismertette a tankönyvek kipróbálásának módszereit. A projekt keretében a szakiskolai tankönyv kipróbálása kapcsán, pilot jelleggel került kialakításra az az eszközrendszer, amit a kísérleti tankönyvfejlesztésben is használ az OFI. A pilot legfontosabb tanulsága, hogy a tanárok felkészítése kiemelten fontos, illetve, hogy miközben a pedagógusok használják az adott tankönyvet, véleményük pozitívan változik a kiadványról. A tankönyvek fejlesztése szempontjából nagyon fontos elem a gyakorlati kipróbálás, számos probléma (főleg a taníthatóság és a tanulhatóság szempontjából) csak a tanórai szituációkban, a használat során derül ki. A tankönyvek általános szakmai értékelése szempontjából a kérdőív a jó eszköz, hasznosítja a tantárgy-pedagógiai szakértő által használt értékelő rendszer bevált elemeit. A tankönyvek fejlesztése szempontjából pedig a munkanapló a legfontosabb eszköz, mivel a tanár szakmai módszereiről és a tankönyvről is fontos információkkal szolgál.
Kákonyi Lucia az érettségi vizsgateljesítményekről nyújtott nemzetközi kitekintést. A kommunikáció, együttműködés, csapatjáték, kritikus gondolkodás mára alapkövetelménnyé vált szinte minden munkahelyen. Reformmozgalom indult el Európában, hogy megújítsák az érettségit, az oktatást, annak érdekében, hogy a tanulók elsajátítsák a munkaerőpiac által megkövetelt készségeket. Bemutatta, hogy a különböző európai országokban milyen érettségi vizsgarendszer működik. Mint mondta, a standardizáltság terjed, de változatos a szabályozás, a különböző rendszerek színes képet mutatnak.
