Sorozatunkban az EKE OFI legújabb, SNI (sajátos nevelési igényű) tanulók számára fejlesztett tankönyveit vesszük sorra, melyek pedagógiai módszertanukban a gyógypedagógia modern szemléletét képviselik. Elsőként Vitéz Annamáriát, a Fedezd fel a világot! – Környezetismeret 1–4. tankönyvsorozat szerkesztőjét kérdeztük.
A mindenki számára publikus tankönyvkatalógusban látszik, hogy az első négy évfolyamra hat könyvet fejlesztettek környezetismeretből SNI gyerekeknek. Hogyan oszlik ez meg az évfolyamok között?
Igen, valóban hat kiadvány készült el, jelenleg jóváhagyás alatt vannak az Oktatási Hivatalnál. Úgy lett hat a négy évfolyamra, hogy az első-második osztályosoknak munkáltató tankönyv, a harmadik-negyedikeseknek pedig külön tankönyv és munkafüzet született.
Miben mások ezek a tankönyvek, mint a „normál” tankönyvek? Más a tematika? Más az ütem? Más a módszertan?
Igen, teljesen más kerettanterv és módszerek szerint kell tanítani az SNI tanulókat. Létezik kerettanterv az enyhe fokban értelmi sérült (hivatalosan tanulásban akadályozott) tanulóknak és a közepesen súlyos értelmi sérült tanulóknak. A taneszközöket ezekhez a kerettantervekhez kellett fejlesztenünk.
Hogyan válik valaki hivatalosan SNI tanulóvá, ki dönti el, hogy mennyire súlyos a hátránya egy diáknak?
Ez a folyamat a pedagógiai szakszolgálatok szakértői bizottságainak a feladata, akik eldöntik és kiállítják a papírt az SNI gyerekekről, különféle kódszámos besorolással.
Általában külön iskolában, osztályokban tanítják az SNI gyerekeket? Vagy gyakoribb az integrált oktatás? Hogyan működik egy SNI-s csoport?
A tanulási zavarral küzdő SNI-s (pl. diszlexiás, diszkalkuliás) gyerekek minden esetben integráltan tanulnak a többségi osztályokban. Az értelmileg sérült gyerekek hazánkban többségében speciális iskolákban vagy osztályokban, az autisták súlyosságtól függően integráltan és speciális csoportokban is tanulhatnak. Ebből adódik, hogy személyre szabottan kell a módszerek közül válogatni. Van, hogy minden gyerek más feladatot kap, de a végeredménynek ugyanannak kell lennie: egy adott ismeret be kell, hogy épüljön a tudásukba.
Mit tart szerencsésebbnek a lehetőségek közül?
Véleményem szerint mindkét esetben rettentően nehéz a tanítók, tanárok dolga, az integrált osztályokban pl. nem jut elég figyelem és fejlesztési lehetőség ezekre a tanulókra, akik így még jobban lemaradhatnak. Hatalmas plusz terhet jelent, rengeteg plusz munkát, ötletet kell belevinnie a pedagógusoknak, hogy eredményeket érjenek el.
Visszatérve a tematikára és a módszerekre, a speciális osztályban mik az eltérések a normál osztályokhoz képest?
A tematikát tulajdonképpen az eltérő kerettanterv adja meg, amely alapján a tankönyveinket fel kell építeni. Ez az enyhe értelmi sérült tanulók környezetismeret tanterve esetében nagyon hasonló a többségihez tényanyag szintjén, annyi különbséggel, hogy elnyújtottabb az ismeretszerzésre fordított idő. Például, ami az enyhében negyedikben van, az a normál kerettantervben már harmadikban. Sokkal több időt kell szánni az előkészítésre, az ismétlésekre, a különféle képességek, készségek fejlesztésére. A módszertant ehhez kell igazítani. Mindenkire egyénre szabottan. Ebből adódóan a kifejlesztett tankönyvek csak egy alapot jelentenek; ahhoz még ugyanúgy hozzá kell adniuk a tanároknak azt a pluszt, amit az eltérő tanulók ismeretében maguknak kell differenciáltan személyre szabni, kreatívan alkalmazni. Lehetetlenség minden tanulónak jó tankönyvet fejleszteni, a tanár szakértelme kell ahhoz, hogy az általunk alapként kínált taneszközt az osztályára alkalmazza.
Miben mások ezek a tankönyvek, mint a korábbi enyhe értelmi fogyatéksoknak szóló SNI-kiadványok? Mik az EKE OFI fejlesztései?
Korábban az NTK (Nemzeti Tankönyvkiadó) fejlesztett tankönyveket, de még a ’90–2000-es években. Azóta változott a kerettanterv, tehát közvetlen előzménye nem is volt a mostani fejlesztésnek. Épp ezért azt kértem a szerzőktől, hogy olyan mai taneszközöket álmodjanak meg, amikből ők is szívesen tanítanának, és építsék be meglévő tapasztalataikat is.
Elmondható, hogy teljesen mások az SNI-sek a normál kerettantervhez írott, sőt, még a nemrég kifejlesztett Újgenerációs tankönyvekhez képest is. Sokkal több kép található bennük, viszont kevés írott szöveg van az 1. és 2. évfolyamos kötetekben. Később ez bővül, de igazodik a fejlettségi szinthez. A tankönyveket sok éve tanító gyógypedagógusok írták és bírálták, tehát egy teljesen innovatív, gyakorlatorientált tankönyvcsalád született.
Mennyi idő állt rendelkezésre a könyvek elkészítéséhez?
Az 1–4. évfolyamos környezetismeret tankönyvcsalád, mely összesen 6 kötetből áll, egy év alatt, szinte a semmiből született. Óriási szerencsém volt, hogy sikerült kiváló pedagógusokat találni erre a nem könnyű feladatra, akik nagyon profin, összeszedetten dolgoztak. És a rajzok is ennyi idő alatt, „testre szabva”, pontosan az adott feladatokhoz készültek el. Aki készített már tankönyvet, az tudja, milyen óriási feladat ez, és ennyi idő alatt, ennyi kiadvánnyal párhuzamosan elkészülni micsoda nagy teljesítmény minden résztvevő részéről.
Látom, hogy sok mellékletet is tartalmaznak a tankönyvek.
Igen, formailag nagy újdonság, hogy sokféle melléklettel dolgozunk a tankönyveknél, ami a tevékenykedtetést is célozza. Vannak matricás mellékletek, kartonos kivitelűek, ezekből lehet feladatmegoldás gyanánt ragasztgatni, kivágni, elkészteni bizonyos munkadarabokat, a fóliás kivitelű öltöztetőbaba pedig sokunk gyerekkorát idézi, így remélhetőleg a mai gyerekeknek is kedvence lesz. Ennek technikai kivitelezése a tördelők és a nyomda részéről is nagy kihívás volt, de minden szereplő sikerrel vette az akadályokat.
Mikorra várható a könyvek jóváhagyása?
Éppen most zajlik ez a folyamat. Annyit biztosan tudunk, hogy május végéig a jóváhagyott SNI-tankönyvek folyamatosan kerülnek fel a tankönyvjegyzékre. De hadd dicsekedjek egy kicsit: az 1–3. évfolyamos kiadványainkat már jóváhagyták. Azaz szakmai megítélésük már jól vizsgázott. Büszke vagyok erre és alkotótársaimra. Remélhetőleg a tanítók is hasznosnak találják majd. Főleg, ha a pedagógus-kézikönyv is elkészül, illetve szeretnénk majd párbeszédet is kialakítani a felhasználók között, de ez még a jövő zenéje.
Milyen a könyvek képanyaga? Hogyan épül fel egy lecke?
Ezeknél a tanulóknál nagyon fontos a rengeteg tevékenységre épülő, élményszerű, tapasztalatokon alapuló ismeretszerzés. A feladatok meg kell, hogy mozgassák őket – sok esetben szó szerint, hisz sokkal kevésbé tűrik a monoton, egy helyben ülős feladatokat. A közvetítő tanítók szerepe ezért itt sokkal fontosabb! A taneszközök fejlesztésének céljai között tehát a gyerekek motiválásán túl a jól használhatóság is alapvető volt. Ezért volt fontos, hogy a szerzők gyakorló pedagógusok legyenek.
Minél kevesebb szövegolvasás, minél több játékos, tevékeny feladat kell. Visszatérő feladattípusok, színes, motiváló képek, egymásra épülő, logikus felépítés. A leckék kezdetben 1-2 feladatból állnak, magában a tankönyvben kevésnek, és a laikus számára talán unalmasnak is tűnnek, de önmagukban sok esetben még csak nem is nagyon érthetőek. Az SNI-s gyerekek figyelme rövid távú, ezért egy-egy órán nem is lehet ennél több feladatot megoldani velük. Ugyanakkor a feladatok nem szimplán csak azok, amik a tankönyvben megjelennek, hanem a köréjük épülő tanórai vagy azon kívüli munka is szerves részét képezi a tanulók fejlesztésének. Tanulmányi kirándulások, kísérletek, mozgásos játékok, énekek, mondókák, színezés, rajzolás, beszélgetés, szituációs játékok. Ezek mind-mind mögötte állhatnak egy-egy leckényi anyagnak.
Ezért nagyon fontos részét képezi a taneszköznek a nyáron elkészülő tanári kézikönyv, melyben minden feladathoz pontos útmutatás tartozik majd. Mi a célja annak a feladatnak? Hogyan lehet testre szabni az egyes tanulókhoz, merre lehet továbbfejleszteni, gondolni az adott témát? Ezek nem láthatók a tankönyveken, legfeljebb az avatott szemnek. Ami viszont kívülről is látszik talán, hogy jól felépített, fokozatosan bővülő, logikus felépítésű, gyerekbarát, mai, innovatív módszerekkel dolgozó, egységes, esztétikus kivitelű kiadványok, rengeteg gyerekközeli rajzzal, fotóval, tevékenységre ösztönző feladattal.
Látszik, hogy a szerzők mindent beleadtak, hogy valóban minőségi tankönyvek születhessenek.
Nagyon sok munka van benne, igyekeztünk a rövid idő ellenére jól használható, gondolatindító tankönyvcsaládot alkotni, amiből jól tudnak tanítani akár a speciális iskolák osztályaiban, akár az integrált osztályokban egy-egy tanulót. Reméljük, jó alapot sikerült adnunk az eredményes tanításhoz. Kíváncsian várjuk a visszajelzéseket!
Ez az új fejlesztés az EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés című projekt keretében valósult meg.
