Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet nemzetközi szakmai konferenciát szervezett 2015. március 26–27-én Debrecenben és Nagyváradon.
Az Oktatás a 21. században – Határok nélkül című rendezvényt Czunyiné dr. Bertalan Judit az Emberi Erőforások Minisztériuma köznevelésért felelős államtitkára nyitotta meg Debrecenben. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy stratégiai fontosságúnak tartja a magyar nyelv oktatásáról szóló egységes koncepció kialakítását, a hazai és a külhoni pedagógusok bevonásával.
A köznevelési rendszerben bevezetett hazai reformok már eddig is azt a célt szolgálták, hogy az oktatás minél inkább igazodjon a 21. századi igényekhez. Ennek egyik legfőbb eszköze a digitális tananyagok és az IKT eszközök használata a mindennapi tanításban, tanulásban. Az internet adta határtalanság azonban nemcsak az anyaország pedagógusainak és diákjainak kínál újfajta lehetőségeket, hanem a külhoniaknak is. Az idén ősszel induló Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) minden magyar nyelven tanító pedagógusnak új eszközt ad a kezébe: ez nemcsak pedagógiai, módszertani segítség lehet, hanem szakmai is, hiszen a portálon jó gyakorlatokat és tapasztalatokat is megoszthatnak egymással.
Köszöntőt mondott Kósa Lajos országgyűlési képviselő is, aki előadásában hangsúlyozta, „nem elég megmaradni, hanem a legjobbnak kell lenni”. Magyarország célul tűzte ki, hogy a térség legjobbja legyen, azonban ez – mint nyomatékosította – csakis úgy lehetséges, ha a köznevelési rendszerünk is a legjobb.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Szász Jenő üdvözölte mindazokat az eddig meghozott intézkedéseket, amelyek célja a külhoni magyarság megerősítése és támogatása. Az NSKI feladatának tekinti a nemzetegyesítést, a határokon átnyúló kapcsolatrendszer megerősítését. A Kárpát-medencei összefogás megteremti annak lehetőségét, hogy közösen gondolkodjunk és tervezzünk.
A tudásmegosztás fontosságára hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Mint hangsúlyozta: a külhoni magyarság megmaradásának záloga az oktatás, ezért fejleszteni kell a külhoni magyar nyelvű oktatást korszerű módszerek bevonásával azért, hogy az vonzó legyen a diákoknak. Véleménye szerint paradigmaváltásra van szükség: a módszerek mellett a szemléletet is meg kell változtatni, és az egyéni, személyre szabott oktatás felé kell elmozdulni.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója a határok nélküli tudásmegosztás egyik lehetőségét nyújtó TÁMOP 3.1.15 jelű, Köznevelési reformok operatív megvalósítása című kiemelt projekt célkitűzésiről beszélt. A projekt célja egy olyan pedagógiai tudásmenedzsment-rendszer kiépítése, mely integrálja a köznevelés területén megvalósult, így kiemelten a más projektek keretében történt fejlesztések eredményeit, valamint becsatornázza a kulturális intézményrendszer által létrehozott, nevelést-oktatást segítő tartalmakat, módszereket, eszközöket.
A pedagógiai tudásmenedzsment-rendszerek kiépítéséről Kerber Zoltán, a TÁMOP 3.1.15 jelű kiemelt projekt szakmai vezetője elmondta, rengeteg innováció és jó gyakorlat várja azt, hogy összegyűjtsék és közreadják. Néha már megoldott problémákat oldanak meg újra a pedagógusok, mert hiányzik az információátadás lehetősége. A pedagógiai innovációkról Singer Péter, a TÁMOP 3.1.15 jelű kiemelt projekt témavezetője beszélt részletesen. Az összegyűjtött, rendszerezett jó gyakorlatok és innovatív ötletek az NKP-n kerülnek megosztásra.
Az NKP további funkcióiról tartott előadást Kojanitz László, a TÁMOP 3.1.2-B jelű kiemelt projekt szakmai vezetője. A portál új távlatokat nyit a digitális tananyagok világában. Az ősszel induló NKP-n nemcsak digitalizált tankönyvek, videók, animációk lesznek elérhetők, hanem egy tanulásszervező eszköz is, melyen egyéni tanulási utak alakíthatók ki.
A médiaértést segítő központ, a Bűvösvölgy kulisszái mögé kalauzolta el a közönséget Sipos Edina pedagógiai konzulens. A médiaértés-oktatást támogató központ 3-10. évfolyamig várja a diákcsoportokat, ahol hat témakörben tekinthetnek be a média működésébe: újságot szerkeszthetnek, híradót készíthetnek, filmet rendezhetnek, reklámot forgathatnak és rádiózhatnak is, egy nyomozós játék pedig az internethasználat és a mobilkommunikáció rejtett veszélyeire hívja fel a gyerekek figyelmét.
A Microsoft Magyarország oktatási csoportvezetője, Merényi Ádám a Microsoft által kínált pedagógiai eszközöket ismertette. Az egyik ilyen lehetőség az Office 365, melyet diákok, tanárok és iskolák is igénybe vehetnek. Elindult a Microsoft Innovatív Iskola Program is, mely az iskolafejlesztés folyamatában nyújt támogatást az intézményeknek. A partneriskolák elkötelezettek az innovációs kultúra felfedezése, tervezése és fejlesztése iránt, ezáltal az IKT eszközök használata, a fizikai és virtuális tanulási környezet fejlesztése és a pedagógusok képzése terén követendő példákká váltak.
A romániai felsőoktatás jövőjéről tartott előadást Siladi-Kinter Tünde, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa. Átgondolandónak tartja a felsőoktatási képzési rendszert, mivel egyes területeken túlképzés mutatkozik, míg máshol hiány tapasztalható. Úgy véli, jobban kell hangsúlyozni a források hatékony felhasználását és az egyes képzéseknek a kulcskompetenciákra kell fókuszálniuk. A Kárpát-medencei összefogással kapcsolatban a tehetségpontok és a mentorhálózatok szerepét emelte ki.
A konferencia második napján Nagyváradon várták az érdeklődőket. A három szekcióban az oktatásban szerepet játszó kulturális örökségeinkről, az intézményi innovációkról és azok megosztási lehetőségeiről, illetve a határon túli anyanyelvi nevelésről esett szó.
A Kulturális örökségünk az oktatásban című szekcióban dr. Baranyai Katalin szerkesztő a kötelező és ajánlott irodalmakról, olvasmányokról és azok jelentőségéről tartott előadást a kulturális örökség szempontjából. Szemadám György festőművész, író, filmrendező a szimbólumok és szellemi hagyományaink jelentőségére mutatott rá. A szekció utolsó előadójaként G. Tóth Anita pszichiáter a szimbólumok befogadásáról beszélt, különösen az irodalmi szövegek hatásáról.
Számos jó gyakorlatot és pedagógiai innovációt ismerhettek meg az Intézményi innováció és tudásmegosztás szekció résztvevői. Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke az NPK feladatait és céljait mutatta be. Bodó Márton, az OFI témavezetője arról tartott előadást, hogy mi tesz jó gyakorlattá egy pedagógiai módszert vagy gyakorlatot a köznevelésben. Az egész napos iskola fejlesztésbe bevont bázisiskolákról és azok hálózatosodási és tudásmegosztási lehetőségeiről beszélt Varga Attila, az OFI alprojektvezetője. Az egész napos iskola koncepcióját pedig Mayer József, az OFI témavezetője mutatta be részleteiben. A program előnyei között megemlítendő a tehetséggondozás és a felzárkóztatás, az eredményesebb tanár-diák kapcsolat kialakítása és a személyre szabott oktatás. A szekciót Valaczka András, az OFI alprojektvezetője zárta, aki egy készülő Kárpát-medencei interaktív irodalomtörténeti térképet ismertetett, mely folyamatosan bővíthető módon jeleníti meg az egyes régiók irodalmi kincsét.
A Nyelv–oktatás–mediáció szekcióban három előadás hangzott el. Hunyadi Krisztina, az OFI kutató-elemzője a mediációval és a konfliktuskezelés módszereivel ismertette meg a hallgatóságot. Az utolsó két előadás a külhoni anyanyelvű nevelés-oktatás kihívásaira hívta fel a figyelmet. Gróf Annamária, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség magyar nyelvi pedagógiai szaktanácsosa a szlovéniai helyzetről és lehetőségekről tartott előadást, Magyari Sára, a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa pedig a romániai magyar anyanyelvű tanulók és pedagógusok körében végzett hallottszöveg-értési kutatásait mutatta be.
