2015. április 20-22. között Budapesten, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) szervezésében tartja második konferenciáját az ELINET (Anyanyelvi Műveltség Fejlesztésének Európai Hálózata).
Az ELINET (melyben 28 ország 76 intézménye vesz részt, köztük az OFI és a Kecskeméti Főiskola is) célja az anyanyelvi műveltség fejlesztése, a szövegértés szintjének növelése, az olvasás népszerűsítése, az írás-olvasási kompetencia javítása. Az OFI kezdetektől aktív résztvevője a hálózatnak. Egy másik nemzetközi esemény kapcsán is középpontba kerül az anyanyelvi műveltség. Az oktatáskutató intézetek nemzetközi szervezetének a CIDREE-nek az évkönyve és az éves konferenciája is az olvasási és szövegalkotási nehézségekkel küzdő tinédzserekről szól. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a házigazdája a CIDREE konferenciának (2015. november 5.) és szerkesztője az évkönyvnek, amelynek megjelenése szintén 2015 novemberében várható.
A második ELINET konferencia résztvevőit Virág András helyettes-államtitkár, az Országgyűlés Elnöki Titkárság helyettes vezetője köszöntötte. Mint elmondta, Magyarország kormánya három középtávú stratégiát is kezdeményezett, a korai iskolaelhagyás csökkentésére, az élethosszig tartó tanulás támogatására és a köznevelés fejlesztésére. Továbbá a NAT-ban is hangsúlyosan szerepel az alapképességek, köztük az anyanyelvi műveltségterület fejlesztése. Őt követően Dr. Pompor Zoltán, az OFI főigazgató-helyettese szólalt fel, majd Dr. Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság alapítója és tiszteletbeli elnöke üdvözölte a megjelenteket.
Az ELINET projekt koordinátora, Dr. Christine Garbe a Kölni Egyetem professzorasszonya ismertette az ELINET eddigi eredményeit, és felvázolta, miről szól ez a konferencia, milyen tevékenységek várhatók a következő időszakban. Délután nyolc szekcióban változatos témákban zajlott a munka: országjelentéseket vitattak meg, jó gyakorlatokat mutattak be, praktikus ügyeket ─ mint például a pénzalap előteremtése, marketing, kommunikácós stratégia, a honlap működése ─ beszéltek meg, illetve szakmai vitákat folytattak az anyanyelvi műveltség fogalmának tisztázásáról, a digitális írástudásról, a szórakoztató olvasásról, az anyanyelvi műveltség fejlesztését szolgáló eszközökről valamint esettanulmányokról.
A konferencia prominens résztvevőivel interjúkat készítünk, összeállításunkat az Új Köznevelés következő számában olvashatják majd.
***
A konferencia második napján szintén operatív kérdésekről esett szó. Többek közt egységes keretrendszert dolgoztak ki az országjelentések felépítésére vonatkozóan, melyek célja a kulcsterületek azonosítása az anyanyelvi műveltségi politika fejlesztéséhez, hogy az ELINET minél konkrétabb tanácsokat adhasson az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóságának. Áttekintették az idáig gyűjtött jó gyakorlatokat, annak kritériumait, hogy mi számít jó gyakorlatnak, és azonosították, melyek a hiányos területek. Megbeszélések folytak a pilot szervezetekkel, a terminológiával foglalkozó csoportban pedig az anyanyelvi műveltség definícióján túl fordítási problémákkal foglalkoztak, s belekezdtek egy szövegértési glosszárium összeállításába. A finanszírozási csoportban stratégiát fogalmaztak meg annak érdekében, hogyan tudja majd fönntartani magát az ELINET hálózat az EU finanszírozás megszűnte után. A „kedvtelésből olvasás” műhelyben a szabadidő ilyetén felhasználásának előnyeit bemutató kutatási eredményekről esett szó. A digitális íráskészség kapcsán bemutatták a DigiLitEY projektet, illetve a digitális írástudás oktatását vitatták meg. Az ELINET kommunikációs stratégiáját, eddigi figyelemfelhívó kampányait és a jó gyakorlatokhoz kidolgozott keretrendszer-tervezetet plenáris ülésen mutatták be az előadók.
***
A harmadik nap délelőttjén raportőrök foglalták össze a szekciók munkáját, majd kezdetét vette az Anyanyelvi Műveltség Hetének tervezése. Az eseményre 2015 szeptemberében kerül sor, s a kampány a szövegértés és az írástudás fontosságát hangsúlyozza világszerte. Az ELINET magyar tagjai, az OFI és a Kecskeméti Főiskola, aktívan bekapcsolódnak a rendezvénybe, melynek zárásaként az írástudatlanság elleni küzdelem nemzetközi napján, szeptember 8-án az ELINET delegáció Brüsszelben hívja föl a figyelmet az anyanyelvi műveltség fejlesztésének jelentőségére.
A konferencia záró ülésén Dr. Köpeczi-Bócz Tamás, EU-fejlesztések koordinációjáért és stratégiákért felelős helyettes államtitkár szólalt fel, illetve részt vett Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója is. A helyettes államtitkár beszédében kiemelte a funkcionális írástudatlanság elleni küzdelem fontosságát, mely leküzdése nélkül nem boldogulhatunk a modern társadalomban.
***
Nagy Attila a Magyar Olvasástársaság alapító elnöke, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, 2011-2012 között pedig az Európai Bizottság anyanyelvi műveltséggel foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának tagja volt. A második ELINET konferencián elmondott megnyitó beszéde az alábbiakban olvasható.
A magas szintű csoport brüsszeli találkozója óta töprengek azon, hogy vajon a PISA szövegértési eredmények tekintetében hol tart most Európa? Milyen hatásai lesznek ennek a jövőre?
Nézzük csak, melyek országok voltak a legjobb 10 között a PISA különböző fordulóiban:
2000-ben: Finnország, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália, Írország, Korea, az Egyesült Királyság, Japán, Svédország és Ausztria.
2006-ban: Korea, Finnország, Hong Kong, Kanada, Új-Zéland, Írország, Ausztrália, Liechtenstein, Lengyelország és Svédország. (Japán tizenötödik lett, Tajvan tizenhatodik, Makaó pedig huszonegyedik.)
2009-ben: Sanghaj, Korea, Finnország, Hong Kong, Szingapúr, Kanada, Új-Zéland, Japán, Ausztrália és Hollandia.
2012-ben: Sanghaj, Hong Kong, Szingapúr, Japán, Korea, Finnország és Írország, Tajvan, Kanada és Lengyelország.
Természetesen más európai országok is kitűnő eredményeket értek el: Liechtenstein, Hollandia, Belgium, Svájc, Németország, Franciaország és Norvégia. Csehország, Dánia és az Egyesült Királyság valamivel átlagon fölül teljesítettek. Tőlük némileg lemaradva, kicsivel átlagon alul Olaszország, Ausztria, Lettország, Magyarország, Spanyolország, Luxemburg, Portugália, Horvátország, Svédország és Izland következett. Görögország, Szlovákia, Szerbia, Románia és Bulgária azonban a táblázat legvége felé helyezkedtek el. Ezek a különbségek szorosan összefüggenek a GDP-vel.
Európa nem egységes tehát, öreg kontinensünk nagyon is sokféle, és 15 éves fiataljaink szövegértési teljesítménye némileg csökkent 2000 és 2009 között. Ráadásul számos ázsiai ország került elénk a rangsor elejére. Ez több fontos kérdést is felvet: Milyen jövőnk lesz Európában az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén? Terveket kell kovácsolnunk arra nézve, hogyan fordíthatnánk meg ezeket a trendeket az oktatási rendszerben, a kulturális intézményekben és a gazdasági, üzleti életben is. Ha ez nem sikerül, közös európai jövőnk kerül veszélybe.
A múlt század hires magyar költője, Babits Mihály szerint az olvasás élni, beszélni, gondolkozni tanít. (Ezért tanítunk irodalmat az iskolában.) Többnyire csak a tudásról és a képességekről beszélünk, s közben elfelejtjük, mit jelent boldognak lenni, hogyan lehetünk megküzdeni képes emberek. Holott teljesen nyilvánvaló, hogy ezekre a képességekre is szükségünk van.
