„Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – a jövő dilemmái” címmel szakmai konferenciát rendezett az OFI a szlovákiai Komáromban található Duna Menti Múzeumban.
Jókai Tibor, az Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a magyar kultúrában betöltött különleges szerepére hívta fel a figyelmet. Megnyitó beszéde után dr. Pompor Zoltán, az OFI főigazgató-helyettese az Intézet katalizátor szerepét hangsúlyozta köszöntőjében.
Prof. Dr. Péntek János (Kolozsvár) „A magyar nyelvű oktatás lehetőségeiről Romániában” címmel tartott előadást. Kiemelte, hogy a magyar oktatás a kisebbségi oktatás kereteiben jelenik meg. Mint mondta, a kisebbségek uniformizálása a nagy kisebbségek érdekeivel ellentétes. Nagy problémaként említette, hogy évenként 20 ezerrel kevesebb a magyar, ennek következtében csökken a tanulói létszám, ezért iskolaszervezési problémák lépnek fel, a színvonal is csökken. Prof. Dr. Péntek János a színvonal csökkenésének okát elsősorban pedagógusképzés alacsony színvonalában látja. Megnehezíti romániai magyar oktatási környezet fejlesztését, hogy a román állam nem érdekelt a minőségi nemzetiségi oktatásban, a magyar államnak pedig nincs közvetlen eszköze a színvonal javítása terén. Az előadó hangsúlyozta, hogy az anyaországi támogatás, differenciált módon, helyi igényeknek megfelelően jelenjen meg és a hátrányos helyzetű, tehetséges tanulók különös figyelemben részesüljenek.
Dr. Fodor Attila (Komárom) a szlovákiai magyar nyelvű oktatásról beszélt. Szlovákiában sok magyar nemzetiségi általános iskola működik, de kevés a szakképző iskola. Erre a problémára mutat rá egy felmérés, mely szerint 100 magyar nemzetiségiből csak 67 jár magyar szakiskolába, míg a többi iskolatípus esetén (gimnázium, általános iskola, óvoda) 80-90%-os az arány. A szlovákiai jogszabályi környezet problémái ahhoz vezetnek, hogy nem tud létrejönni egységes magyar nemzetiségi oktatási stratégia. Megoldás lehet, ha a civil erők egyesítése révén létrejön egy közoktatási tanács, továbbá egy felvidéki oktatásfejlesztő intézet. Ez az intézet tudná segíteni a szakmai fejlesztést, valamint azt, hogy jobb pedagógusképzés, jobb továbbképzések segítsék a felvidéki nemzetiségi pedagógusokat.
Dr. Orosz Ildikó (Beregszász) a magyar nyelvű oktatás stratégiai kérdéseiről tartott előadást. Mint mondta, csökken a magyarok száma, nehéz a gazdasági helyzet, nemzetiségek helyzete pedig nehéz. A magyar nemzetiségű, magasabb társadalmi státuszúak közt többen vannak, akik elviszik a gyermekeiket ukrán iskolákba, annak ellenére, hogy a kutatások szerint az ukrán iskola hozzáadott értéke az ukrán tanulóknál magas csak, míg a nemzetiségi magyar iskolákban magasabb a hozzáadott érték. Az előadó kiemelte még, hogy Ukrajnában nagyon erős a korrupció, ami megnehezíti a pedagógiai munkát is. Segítség lehet az ukrajnai magyar iskoláknak, ha differenciált oktatási támogatásokban részesülnének, magyar akkreditációs folyamaton mennének keresztül és magyar normák szerinti érettségit tehetnének az ottani tanulók.
De Negri Ibolya és Nagy Margit (Újvidék-Szabadka) a vajdasági magyar oktatási stratégia - a magyar nyelvű oktatás lehetőségeiről beszéltek előadásukban. Mint mondták, hatalmas problémák vannak a Vajdaságban, nincs magyar nyelvű tanfelügyelet, az oktatási és a kisebbségi politika kiszámíthatatlan. A rossz tárgyi és szervezeti környezet miatt a magyar nyelvű tanárok is sokszor szerb szakszavakat használnak, a diákok pedig kénytelenek 15-20 éves tankönyvekből tanulni. Kutatások kimutatták, hogy a magyar diákok összességében szegényebbek, de többet tanulnak. Pozitív változás viszont a szerbiai magyar nemzetiségi tankönyvek minőségében bekövetkezett változás. Mivel más ország tankönyveit nem engedélyezik a helyi hatóságok, ezért kiegészítő, segéd taneszközként használnak anyaországi könyveket.
Varga Erna (Eszék): „A horvátországi magyar közoktatás helyzete” címmel tartott előadást. Horvátország tiszteletben tartja a kisebbségek jogait, ennek ellenére itt is vannak problémák, például a magyar érettségit nem számítják a felsőoktatási továbbtanulási pontokba. Probléma még, hogy nagymértékben csökken a magyarok száma, továbbá a magyar nemzetiségűek nem mindegyike beszél magyarul.
Mentsik Szilvia (Bécs) „Magyar nyelvű oktatás Bécsben címmel tartott előadást”, melyet szomorú ténnyel kezdett: 2014 óta nem lehet érettségizni magyarból Ausztriában. Csökken a magyartanárok száma, pedig egyre többen dolgoznak Ausztriában. Mint mondta, társadalmi összefogásra van szükség szülők, pedagógusok, egyházak, szponzorok felkutatása, mert kevés a támogatás.
Vida Törner Judit (Muravidék, Lendva) a muravidéki kétnyelvű oktatásról beszélt előadásában. A Muravidéken körülbelül 10.000 magyar nemzetiségű polgár él, jó nemzetiségi környezetben, mivel a kétnyelvűség jelen van például az ügyintézésben, igazságszolgáltatásban is. Az óvodában elsősorban az anyanyelv fejlesztése a cél (egy személy, egy nyelv modell). Kétnyelvű oktatás az általános iskolákban is megjelenik, amely keretein belül az első három évben jól működik az anyanyelvi oktatás, utána viszont a szlovén nyelv fokozatosan túlsúlyba kerül. Összességében elmondható, hogy a helyzet folyamatosan javul, de vannak még kihívások.
Szoták Szilvia „Tanulságok és következtetések a Kárpát-medencei magyar nyelvű oktatás helyzetéről” címmel tartott előadást, melyben kiemelte, hogy napjainkban gazdasági kérdés is az anyanyelv ápolásának kérdése. A külhoni magyar oktatás egyik fő kihívása a romló demográfiai helyzet. Előadásában fontos célként fogalmazta meg, hogy a nemzetiségi iskola magas színvonalú legyen, amelyben az anyanyelvet, az állam nyelvet és az idegen nyelveket is magas szinten oktatják.
Valaczka András „A Kárpát-medence interaktív irodalmi atlasza” címmel tartott előadást, amelyben olyan digitális adatbázist mutatott be, amely a magyar irodalom szerzőit, műveit jeleníti meg egy térképes alkalmazás segítségével. A keresési lehetőségekkel rendelkező adatbázis élesítése szeptemberre várható, célja, hogy bemutassa, mely írók, hol és milyen műveket alkottak.
Dr. Baranyai Katalin „A nyugati emigráció interaktív irodalmi atlaszának előkészítő munkálatai” című előadásában bemutatta a nyugati emigráció egyesületeit, kultúrköreit, folyóiratait és lapjait. Felhívta a figyelmet az emigrációs irodalmának oktatási lehetőségeire.
Ezt követően „Word Cafe: kreatív párbeszéd, közös szakmai gondolkodás a határon túli magyar oktatásról” címmel négy témakörben (tankönyvek és tantervek, szakmai kapcsolattartás, mérések és továbbképzések) folyt tovább a tanácskozás.
A konferencia Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatójának zárszavával ért véget, melyben felhívta a figyelmet a határon átívelő oktatási lehetőségekre, különös tekintettel a Nemzeti Köznevelési Portálra.
