Képzelt beszélgetés egy pedagógiai mérés-értékelés szakterületen dolgozó szaktanácsadóval.
Mit jelent az, hogy valaki szaktanácsadó? Eddig inkább szakértőkről hallottam.
SZAKTANÁCSADÓ: A szaktanácsadó feladata, az, amit a név is sugall: nem ellenőriz, hanem támogat, segít.
Ez azt jelenti, hogy elmegy órát látogatni egy pedagógiai intézménybe, és utána óramegbeszélést tart?
SZAKTANÁCSADÓ: Ez ritkábban fordul elő egy szakterületi szaktanácsadó esetén, mivel az ő feladata inkább az intézmény támogatása. Tehát gyakrabban látogat intézményt, mint egyes pedagógusokat.
Az előbb elhangzott a területi szó. Milyen területeken dolgoznak pedagógiai szaktanácsadók? A terület régiót jelent?
SZAKTANÁCSADÓ: A szaktanácsadói szakterületek a következők: tantárgygondozói szakterület, nemzetiségi szakterület, intézményfejlesztési szakterület, ezen belül kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület, konfliktuskezelési szakterület és a pedagógiai mérés-értékelési szakterület. Tehát nem régióhoz kötődik a tevékenységünk, hanem egyes szakterületekhez. Pl. konfliktuskezelési szakterületi tanácsadóként, pedagógiai mérés-értékelési szakterületi tanácsadóként dolgozunk.
Hogyan történik az intézménylátogatás?
SZAKTANÁCSADÓ: A jelenlegi, pilot jellegű intézménylátogatásoknál először az intézmények küldtek be az OFI részére valamilyen többé-kevésbé konkrétan kifejtett problémát, és megjelölték azt, hogy kb. mikor tudnának szaktanácsadót fogadni. A szaktanácsadók pedig ún. interprofesszionális, problémaalapú képzésen vettek részt, és a képzés első napja után látogatták meg az intézményeket. Fontos azt is tudni, hogy a tantárgygondozó szaktanácsadókkal ellentétben sokkal gyakrabban látogatták az intézményeket heterogén csoportban. Ez azt jelenti, hogy pl. egy konfliktuskezelési, egy intézményfejlesztési és egy SNI BTMN-es, tehetséggondozó szaktanácsadó együtt készült fel a látogatásra és együtt is mentek el az adott intézménybe.
Miért mentek többen? Ez eléggé ijesztően hangzik, mintha egy ellenőrző csoport szállná meg az intézményt.
SZAKTANÁCSADÓ: Megszállásról szó sincs. Inkább arról, hogy a területi szaktanácsadás összetettebb, hiszen elsősorban nem szaktárgyi tudást kell alkalmaznia a szaktanácsadónak, hanem egy intézmény problémamegoldásában kell segítenie. Pl. ha egy iskolában a kompetenciamérések eredménye nem a várakozásnak megfelelően alakul, ennek több oka lehet. Lehet, hogy a tanulási nehézséggel küzdő diákok aránya magasabb az intézményben, lehet, hogy a szülők és az intézmény közötti kommunikáció nem megfelelően működik, de számos más ok is felmerülhet.
Tehát egy vegyes összetételű szaktanácsadói csoport meglátogat egy óvodát vagy iskolát. Ez hogyan történik?
SZAKTANÁCSADÓ: Nagyon fontos megelőző lépés, hogy az intézménnyel együttműködve meghatározzák a látogatás célját. Ezután alaposan felkészülnek az intézményből, dokumentumokat, honlapot elemeznek, megismerkednek a helyi sajátosságokkal és készítenek egy vázlatot arról, hogyan képzelik el a látogatás menetét: kivel, miről szeretnének beszélgetni, milyen foglalkozásokat tartanak. A látogatás megtervezése nagyban függ attól, hogy milyen kérdéssel, kéréssel fordulnak hozzájuk az intézmények. Az is előfordul, hogy csak általános témát jelölnek meg, és ekkor akár többszöri telefonálásra, levélváltásra is szükség van a felkészüléshez. A szaktanácsadók az intézménylátogatás előtt elküldik az intézménynek a látogatás tervezett forgatókönyvét, amelyben megjelölik, hogy kikkel, milyen időtartamban szeretnének találkozni. Így az intézményvezető előre látja, hogy nagyjából mi fog történni, mikor, hány főt kell tehermentesítenie, hogy részt vehessenek a folyamatban.
És mi történik akkor, amikor már az intézményben vannak?
SZAKTANÁCSADÓ: Leggyakrabban az intézményvezető vagy a vezetőség egy tagja fogadja a szaktanácsadókat. Bemutatkoznak, és általában „jégtörő” jellegű beszélgetéssel kezdődik a látogatás. Gyakran történik intézménybejárás is. Mindez elősegíti azt, hogy jobban megismerkedjenek az intézménnyel. Utána kezdődik a problémaazonosítás és a probléma részletes elemzése. A cél mindig a megoldás keresése, és ehhez többféle, az intézmény helyi sajátosságaihoz legjobban illeszkedő módszert alkalmaznak. Mivel többen vannak, arra is van lehetőség, hogy több csoportban dolgozzanak együtt a nevelőtestülettel. A látogatás végén vázlatos tervet készítenek, amely tartalmazza az intézménnyel közösen meghatározott cél eléréséhez szükséges apró, konkrét lépések leírását. Konzultáció jellegű látogatási forma is létezik, amely inkább ismeretterjesztő, de szakmai műhely tartására is volt már igény.
Egy intézménylátogatás elegendő az intézményeknek?
SZAKTANÁCSADÓ: Túlnyomórészt felmerül az az igény az intézmény részéről, hogy a szaktanácsadás ne álljon meg egy látogatás után. Ezért van lehetőség arra, hogy egy adott szaktanácsadói csoport többször is felkeresse ugyanazt az intézményt, és arra is, hogy más összetételű csoport látogasson el oda a következő alkalommal. Többször előfordult az is, hogy először problémamegoldó jellegű látogatáson vettek részt a szaktanácsadók, majd visszahívták őket konzultáló látogatásra, szakmai műhely megtartására.
Milyen tapasztalatok születtek a látogatásokkal kapcsolatban?
SZAKTANÁCSADÓ: Kedvezőek a tapasztalatok, az intézmények segítségként és nem ellenőrzésként élték meg a látogatásokat. Fontos számukra a szakmai tapasztalatcsere, információkhoz juthatnak, jó gyakorlatokkal ismerkedhetnek meg. Megerősítést kapnak arról, hogy nem egyedi jellegű problémákkal küzdenek, hanem „mások is hasonló cipőben járnak” – és ha már így van, az egyes intézmények megoszthatják jó gyakorlataikat. A szaktanácsadók gyakorló pedagógusok, intézményvezetők, akik tisztában vannak azzal, milyen kihívásokkal szembesülnek az intézmények. Az sem mellékes, hogy nem kell egy egész tantestületet utaztatni pl. szakmai műhelyre, hiszen a szaktanácsadók „házhoz jönnek”.
Köszönöm az interjút.
A beszélgetést elképzelte és papírra vetette: dr. Tomasovszky Orsolya
Vezető szaktanácsadó (pedagógiai mérés-értékelés területen)
