Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nevelési-oktatás programok az egész napos iskolák számára címmel tartott konferenciát 2015. május 29-én Budapesten.
A rendezvény célja volt bemutatni a TÁMOP 3.1.1 projekt keretében elért eredményeket és a kidolgozott nevelési-oktatási programokat. A köznevelési rendszer megújításának egyik prioritása az egész napos iskola bevezetése. A TÁMOP 3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz 3. alprojekt a köznevelés területén komplex nevelési-oktatási programok kidolgozására, valamint átvett jó gyakorlatok fejlesztésére vállalkozott, elsősorban az egész napos iskolai szervezési formát választó iskolák számára.
A résztvevőket Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár köszöntötte. Előadásban elmondta, hogy az egész napos iskola bevezetésekor sok kérdés vetődött fel: hogyan valósítható meg ma Magyarországon; hogyan fognak a pedagógusok, a diákok és a szülők viszonyulni az új lehetőséghez; rendelkezésre állnak-e azok a tartalmi-módszertani eszközök, amelyek az egész napos iskola bevezetéséhez szükségesek. A TÁMOP 3.1.1 részben ezekre a kérdésekre keresett és igyekezett választ adni. Kitért arra is, hogy a magyar oktatási rendszernek két hiányossága van: az esélyteremtés hiánya és az, hogy kevés idő jut a tananyag átadására és új módszerek kipróbálására. Az egész napos iskola talán az egyik eszköze lehet ezeknek a hiányoknak a leküzdéséhez és megoldásul szolgálhat. A helyettes államtitkár azt is hozzátette: az egész napos iskola nem jelentheti azt, hogy az oktatás délelőtt zajlik, délután pedig a délelőttől független programok vannak. A fejlesztésnek egy komplex, holisztikus szemléleten kell alapulnia és kiemelten kell kezelnie a gyakorlati életre nevelést.
Az alprojektet összegezte Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója. Előadásában elmondta, az alprojekt keretében az OFI munkatársai olyan nevelési-oktatási programokat dolgoztak ki, amelyek az egész napos iskola mellett a felzárkóztatásra és a fenntarthatóság pedagógiájára fókuszálnak. A projekt keretében a kutatási-fejlesztési munkát 43 iskolával és 244 pedagógussal együttműködve végezték a fejlesztők. A hat témában kidolgozott 912 modul segítséget nyújt az iskola tanórán kívüli időkeretének kitöltéséhez. A modulok, foglalkozás-leírások felhasználhatók az alsó és felső tagozaton, a felzárkóztatásban, a természettudományos nevelésben, a komplex művészeti nevelésben, a gyakorlati életre nevelésben, az ökoiskolákban; valamint számos jó gyakorlatot gyűjtöttek össze a hon- és népismeret, a médiatudatosság, az erkölcstan és a szociális érzékenyítés tematikájában. A kidolgozott nevelési-oktatási programok komplex szemléletűek, tehát tartalmazzák a pedagógiai koncepciót, a tanulási-tanítási programot, a tanítási-tanulási egységek leírását, az eszközöket, amelyek információhordozók és feladathordozók, az értékelés eszközeit, továbbképzési programokat, tanácsadást, és szakmai fórumokat a karbantartás érdekében. A főigazgató végül megköszönte a közel hároméves fejlesztésben részt vevőknek a munkájukat: Sinka Edit programvezetőnek, Varga Attila alprojektvezetőnek, a témavezetőknek, a pedagógiai fejlesztőknek, az asszisztenseknek és nem utolsó sorban a bázisiskolák pedagógusainak.
A konferencián pódiumbeszélgetést is szervezetek, melyen arra keresték a beszélgető felek Molnár Karolina pedagógiai fejlesztő moderálásával a választ, hogy mi is az egész napos iskola, milyen nevelési-oktatási programokkal valósítható meg ma Magyarországon és hogyan lehetne a jó gyakorlatokat minél szélesebb körben terjeszteni. A pódiumbeszélgetésen Gilicze Zoltán irodavezető (Hegyvidéki Önkormányzat), Kovácsevicsné Tóth Marianna, a TÁMOP 3.1.1 Szakmai Tanácsadó Testületének tagja, Réti Mónika témavezető (OFI), Mayer József témavezető (OFI) és Bodó Márton témavezető (OFI) vett részt. Az egész napos iskola fogalmával kapcsolatban a résztvevők egyetértettek abban, hogy az egész napos iskola nem egyenlő az egész nap nyitva tartó iskolával, és különválasztandó az iskolaotthontól is. Az egész napos iskola egy komplex program, melyben érvényesül a tantárgyköziség, illetve a pedagógusok, a diákok és a szülők elkezdenek másképp gondolkodni a tanulás-tanítás folyamatáról. Elhangzott az is, hogy a nevelési-oktatási programok kidolgozásakor a fejlesztők számos külföldi példát vizsgáltak meg, de azok beépítése csak akkor lehet sikeres, ha alkalmazkodik a magyar hagyományokhoz – ezt a bázisiskolák visszajelzései alapján „tesztelték”. Ugyanakkor az egész napos iskola nem minden iskolában valósítható meg ugyanúgy, mert szükséges a helyi viszonyokra adaptálni a programokat. Sőt akár az is felvethető, hogy eleinte csak szakkörszerűen, egy-egy osztályban bevezetve érdemes elkezdeni, hiszen ez egy módszertani megújulás kezdete. A fejlesztés nem jöhetett volna létre innovatív pedagógusok nélkül, akik nyitottak arra, hogy új tanítási metódusokat sajátítsanak el és adaptálják saját közösségükre. Éppen ezért fontos lenne, ha ezek a pedagógusok hálózatosodnának és megoszthatnák egymással is tapasztalataikat.
A konferencia második felében hat szekcióban mutatták be a konkrét kidolgozott nevelési-oktatási programokat a pedagógiai fejlesztők a bázisiskolák pedagógusainak közreműködésével.
Az Alsó tagozat – felzárkóztatás témában (szekcióvezető: Kovács Erika és Mayer József témavezetők) előadások, korreferátumok és reflexiók hangzottak el a bázisiskolák fejlesztéséről és az egész napos iskolai nevelési-oktatási program terjesztési lehetőségeiről. A Természettudományos téma keretében (szekcióvezető: Réti Mónika témavezető) a közreműködő hat bázisiskola mutatta be, hogyan kezdték el alkalmazni a természettudományos nevelési-oktatási programot intézményeikben. A Komplex művészeti nevelés témát (szekcióvezető: Pallag Andrea témavezető) kisfilmmel színesítve mutatta be a fejlesztőcsapat és a bázisiskolai pedagógusok. A Gyakorlati életre nevelés témában (szekcióvezető: Lippai Edit témavezető) részt vevők megismerkedtek a storyline módszerrel, melyet a szekcióban ki is próbáltak a pedagógusok. Az Ökoiskola témával (szekcióvezető: Néder Katalin témavezető) interaktív modulbemutatón keresztül ismerkedtek meg a résztvevők. A Jó gyakorlatok szekcióban pedig (szekcióvezető: Bodó Márton témavezető) többek között a médiatudatosság oktatására, a szociális érzékenyítésre, a sakk-logika alkalmazására és a hon- és népismeret oktatására láthattak jó gyakorlatokat. (Az egyes szekciókban vetített prezentációk a fotógaléria alatt érhetők el.)
A rendezvény interaktív vásártérrel zárult, ahol a tanárok bepillantást nyerhettek mind a hat nevelési-oktatási programba és ízelítőt kaphattak azokból a módszerekből, amelyek által az egész napos iskola koncepciója megvalósítható, a tanítás-tanulás folyamata pedig élményszerűvé, gyakorlati megközelítésűvé, gyermekközpontúvá és 21. századivá válhat.
