Ez a kutatás ESSIE elnevezéssel folyt 2011 őszén 27 országban, közöttük Magyarországon is. Négy európai országban nem érte el a válaszadói hajlandóság a relevanciaszintet (Németország, Hollandia, Izland és az Egyesült Királyság), de így is több mint 190 ezer kérdőív alapján születtek meg a kutatási eredmények. A 2011 őszén végzett európai kutatás eredményeiről szóló tanulmány írója és koordinátora dr. Hunya Márta.
A kutatást az Európai Iskolahálózat és egy belga egyetem (University of Liège) végezte. Ez volt a harmadik európai szintű felmérés ebben a témában. Az előző 2005-ben folyt, de az főként az infrastruktúrával foglalkozott és csak a pedagógusokat szólította meg. A 2011-es kutatás a használatra és a kompetenciákra fókuszált, és a 4., 8., valamint a 11. évfolyamos tanulók, tanáraik és az igazgatók válaszait vette alapul. Sajnálatosan hosszú időt vett igénybe a hatalmas adatmennyiség feldolgozása, és arra is hónapokat kellett várni, amíg az Európai Bizottság jóváhagyta a kutatási jelentést. Ezért van az, hogy bár az adatok már majdnem egy éve rendelkezésre állnak, az eredményeket csak most publikálhatjuk.
A kutatás legfontosabb európai tanulságai
- A 9 évesek negyede jár digitálisan jól felszerelt iskolába, ahol a felszerelés korszerű, van szélessávú internet (10 MB/sec fölött), van honlap, a tanulók és tanárok rendelkeznek e-mail címmel, van belső hálózat és virtuális tanulási környezet[1]. A 16 évesek felére igaz a fent jellemzett helyzet.
- A középiskolások (12 év felettiek) 20%-a soha vagy majdnem soha nem használ számítógépet a tanítási órán.
- Gyakrabban használnak a tanulók informatikai eszközöket azokban az intézményekben, ahol van valamilyen írott rendelkezés vagy megegyezés az IKT-használatra vonatkozóan.
- Jelentős különbség tapasztalható az országok között. A skandináv és az északi országok felszereltsége a legjobb (Svédország, Finnország, Dánia), míg leginkább Lengyelországban, Romániában, Olaszországban, Görögországban, Magyarországon és Szlovákiában hiányoznak a megfelelő eszközök.
- A korszerű eszközök hiánya nem jár az eszközök használata iránti érdektelenséggel: néhány olyan ország is jó eredményt mutat a használat terén, ahol az infrastruktúra gyenge, pl. Bulgária, Szlovákia, Ciprus és Magyarország.
- A laptopok, tabletek, netbookok sok iskolában átvették az asztali számítógépek helyét.
- Nagyon fontos, hogy a tanulók otthon és az iskolában is hozzáférjenek az informatikai eszközökhöz.
- A legtöbb tanár úgy gondolja, hogy radikális oktatáspolitikai váltásra van szükség ezen a téren.
- A tanárok általában pozitívan állnak a tanulási célú eszközhasználathoz, és magabiztosnak vallják magukat. Ez a magabiztosság a digitális kompetenciafejlesztés kulcsa, a képzett és magabiztos tanárok fontosabbak, mint az, hogy a legmodernebb eszközök álljanak rendelkezésre.
- Az informatikai témájú tanár-továbbképzés általában nem kötelező, a tanárok jellemzően szabadidejükben, egyénileg szerzik meg a szükséges kompetenciákat.
- A tanárok gyakrabban használnak számítógépet a felkészülés során, mint az órákon.
A magyarországi kutatást az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet[2] koordinálta. Mint minden országban, nálunk is 1200 intézményt választottak be a teljes intézménylistából a mintába véletlenszerűen. Mindenhol csak az adott évfolyamok egy-egy osztályát és tanáraikat, valamint az igazgatót kértük válaszadásra. Végül 602 iskola, a felkért intézmények 51%-a, ezen belül 553 igazgató, 1395 tanár és 9873 tanuló töltötte ki az online kérdőíveket 2011 október-novemberében.
A magyar helyzetet is megvilágító összefoglaló tanulmány itt olvasható.
