2
júl
Hugyecz Enikő

Hogyan tanítsunk interaktívan természettudományokat?

Kedves látogató! Ön egy olyan tartalmat olvas, amelynek információi a megjelenés idején pontosak voltak, de mára már elavultak lehetnek!

„Tanulási utak a természettudományos nevelés fejlesztésében” címmel tartott műhelykonferenciát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) TÁMOP 3.1.1. 3. alprojektje a természettudományos nevelés témájában 2014. június 30-án Budapesten.

A rendhagyó műhelykonferencián a projekt keretében együttműködő partneriskolák mutatták be az elmúlt tanévben kipróbált moduljaikat, illetve négy kísérleti módszert ismertettek, amelyek alkalmazhatók lehetnek a tantermi természettudományos oktatásban is.

A konferencia első szakaszában a meghívott előadók gyakorlati példákkal ismertették meg a hallgatóságot. Fodor Erika (Kutató Tanárok Országos Szövetsége) olyan izgalmas kémiai kísérleteket mutatott be, amelyek nem igényelnek különösebb felszereltséget, anyagai háztartási boltból, közértből beszerezhetők, mégis látványosak, biztonságosak és a tanulók által is végezhetők. Ezáltal a tanulók megtapasztalják a kísérletezés örömét, és maguk építik kérdéseik révén a kémiai tudásukat.  Börzsönyi Tamás (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a fizikai kísérletek világába kalauzolta el a hallgatókat. A diákok figyelme megragadható azzal, ha olyan kísérleteket mutatunk be nekik, amelyek szorosan kapcsolódnak a hétköznapi tapasztalatokhoz, például, hogy miért szárad ki a nedves homok a talpunk alatt, ha a vízparton sétálunk; vagy, hogy megjósolhatók-e a földcsuszamlások. Bemutatta a silózene jelenségét is, amely bár tantermi körülmények között nehezebben kivitelezhető, mindenképpen látványos és figyelemfelkeltő. Csernák Petra (Váci Vasutas SE) a természettudományos nevelés és a testmozgás, testnevelés kapcsolataira mutatott be példákat. Megtudhattuk, hogy mi minden állapítható meg a nyugalmi pulzusszámból vagy egy egyszerű vérvizsgálat eredményeiből, és hogyan segítheti ez a testmozgás tudatos tervezését. Felhívta a figyelmet többek között arra, hogy a testmozgással kitűzött cél eléréséhez több fiziológiás működés biológiáját is érdemes tudni, például, hogy milyen terhelés mellett érhető el súlycsökkenés vagy mikor beszélhetünk túlterhelésről. Végül Horváth Dávid (Algorithmizer Friends Kft.) egy olyan szoftvert mutatott be a közönségnek, amely segítségével az ökoszisztémák működése tanítható játékos módon. Hangsúlyozta, hogy a modern kor digitális bennszülött gyermekeinek eltért a gondolkodásmódja sok esetben a tanáraikétól, így a sikeres tudásátadáshoz új módszerek felhasználása is szükségszerű.

A konferencia második részében nyolc partneriskola mutatta be a náluk zajlott fejlesztéseket és azok eredményeit.  Bepillantást nyerhettünk egy-egy konkrét foglalkozásba, például a fény témájának játékos és komplex feldolgozásába első és ötödik osztályban Kecskeméten. Oláh Gábor Rátz Tanár Úr Életműdíjas pedagógus a felfedeztető tanulás jelentőségéről beszélt: a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban megtartott foglalkozásainak példáin keresztül mutatta be, hogyan segíti ez a természettudományos gondolkodásmód megalapozását. A Kincskereső Iskola pedagógusai a bizalom szerepéről beszéltek: az így megalapozott élményszerzés bátorítja növendékeiket arra, hogy a természettudományokkal foglalkozzanak. Puskásné Túri Ildikó Túrkevéről az adaptációról beszélt: ha a pedagógus alkotó módon nyúl egy-egy tananyaghoz, azzal egyénre szabott foglalkozást  tervezhet, amely segíti tanítványai fejlődését. A szandaszőlősi Mészárosné Fogarasi Erika az infokommunikációs eszközök alkalmazásában arra mutatott példákat, hogyan található meg az egyensúly a saját, közvetlen tapasztalatok szerzése és világra való rácsodálkozás más eszközei között. A parádi és a hajdúnánási iskola pedagógusai is hangsúlyozták az aktív tanulás lehetőségeit az esélyteremtésben, és az eredményes tudásépítésben. A debreceni Gönczy Pál Általános Iskola bemutatójából megismerhettük, hogyan fejleszthető folyamatosan egy intézmény jó gyakorlata.

Az interaktív előadások raportőreinek egybecsengő véleménye alapján minden képviselt iskola pedagógusa pozitív visszajelzésekkel szolgáltak az OFI munkatársaival együtt fejlesztett programról.

A nap záróelőadásai keretében ismét vendégelőadók osztották meg előremutató gondolataikat a résztvevőkkel, amelyek a jövőbeni fejlesztéseket inspirálhatták és további szakmai együttgondolkodás lehetőségét vetítették előre. Főző Attila (Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.) a telefonos alkalmazásokkal segített tanulás lehetőségeit mutatta be, míg Szegedi Eszter és Nagy-Sinkó Zsófia (TEMPUS Közalapítvány) a hálózatos tanulás, a nemzetközi kapcsolatok építésének lehetőségeiről és előnyeiről beszéltek, miközben számos ötlettárat, adatbázist, elektronikus felületet mutattak be a pedagógusoknak. Az OFI munkatársai a témában zajló hasonló fejlesztések törekvéseiről: Néder Katalin az ökoiskolákról és a fenntarthatóságra nevelésről, míg Lippai Edit a kerettörténet-módszerről és a játék fontosságáról beszélt.

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.