A ma Budapesten megrendezett projektindító konferenciával kezdetét vette a TÁMOP-3.1.15 Köznevelési reformok operatív megvalósítása elnevezésű európai uniós projekt, melyben az Oktatási Hivatal (OH) mellett az OFI is konzorciumi partner.
Czunyiné dr. Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár köszöntőjében rávilágított arra, hogy régóta kívánkozik egy olyan protokolláris tudás, mely eddig ugyan szétaprózott módon már megjelent, de koncentrált alapjait a 2011-es köznevelési törvénymódosítással fektették le. Ennek célja, hogy mindaz a tudásanyag, módszertani, ami az iskoláknál, pedagógusoknál felhalmozódott, most végre egy helyen legyen elérhető. A Pedagógiai Oktatási Központok (POK) kialakításának is éppen az volt a célja, hogy régiónként különféle módokon segítse a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzését szolgáló tanfelügyelői-hálózat hatékony és teljes körű működtetését. A szaktanácsadói rendszer kialakításában az OFI volt a szakmai kidolgozó fél, az OH pedig a szervezés lebonyolításában résztvevő operatív szereplő. Az államtitkár szerint kiemelt terület mindezek mellett az informatikai tudás és a pedagógiai munka dokumentálása, annak megerősítése, nem csak infrastrukturális, de módszertani fejlesztések keretében is. A másik tudástár a tanároknál lévő ismeretanyag, melyek összegyűjtés és közkinccsé tétele elengedhetetlen fontosságú. A háttérintézmények között ezért van jól működő konzorciumi együttműködés, amelynek során az elmúlt egy évben sikerült a párhuzamosan futó projekteket összehangolni a minél eredményesebb munka végett.
Pölöskei Gáborné, a köznevelési intézményrendszer fejlesztésért felelős helyettes államtitkár az új köznevelési rendszer jellemzőiről és várható eseményeiről beszélt. A minőségi oktatás és körülmények kiemelése mellett a 21. században elvárható. Beszédében hangsúlyozta a meglévő tudás felhasználásnak fontosságát, mégis legfontosabb kritériumként a strukturális fejlesztéseket emelte ki, azaz hogy minden tanuló egyenlő esélyekkel végezhesse tanulmányait, ideértve az infrastrukturális körülmények fejlesztését is. Ebben az esetben azonban a tartalmi és módszertani fejlesztéseknek is meghatározó szerepük van, a jó gyakorlatok és innovációk elterjesztése a legfőbb cél. A minőségi oktatás bevezetésének legfontosabb vívmányának a pedagógus életpálya bevezetését nevezte, azonban felhívta a figyelmet, hogy közös erővel kell a rendszert hatékonyan működtetni. A szoftverfejlesztésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem a tanár van az informatikai eszközökért, hanem fordítva. Itt kiemelte az OFI által fejlesztett Nemzeti Közoktatási Portált (NKP), melynek éppen az a feladata, hogy a tanárok munkáját könnyítse meg. A Köznevelési Információs Rendszer (KIR) fejlesztése is szétaprózott jelenleg, több modullal rendelkezik, ezeket kell egységesíteni. Az intézményi adminisztrációs rendszerrel kapcsolatban bejelentette, hogy KRÉTA névvel hamarosan egy egységes kialakítású rendszer jön létre. Az esélyteremtésnek szintén része az egységes informatikai infrastruktúra kialakítása, mely jelenleg ugyancsak eltérő fejlettségi szinteken áll. Az Oktatási anyakönyv bevezetésével a közeljövőben az óvodától kezdve egyetlen OM azonosító birtokában lehet majd követni a gyermek egyetemig tartó pályáját. A gyakorlati ismeretek beépítése a tananyagba elengedhetetlen – emelte ki a helyettes államtitkár. Az eddigi EFOP konstrukció ez évre tervezett prioritásai között szerepel az iskolarendszer hatékonyságának fejlesztése, a korai iskolaelhagyás csökkentése, illetve egy nagyobb infrastrukturális fejlesztés a mindennapos testnevelés támogatása céljából. Tehát egy szemléletváltásra van szükség a köznevelésben, vagyis a készen kapott ismeretek egyre inkább aktív tanulássá kell alakítani, a foglalkozásokon a problémamegoldás alapvető cél kell, hogy legyen, a frontális osztálymunka helyett ez egyénre szabott munka felé kell elindulni, valamint ún. mentorrá kellene válni a pedagógusnak, fejlesztve ezzel a gyermekek személyiségét – hangsúlyozta Pölöskei Gáborné.
Thaisz Miklós főosztályvezető (EMMI) előadása elején üdvözölte a konferencia résztvevőit, kiemelve, milyen fontosak ezek az alkalmak az aktuális oktatási folyamatok megosztására. A projekt szakmai tervei között a korábbi projektek során összegyűjtött eredmények gyakorlati hasznosulását nevezte. A pedagógus életpálya rendszerének kialakításával kapcsolatban az ellenőrzések előkészítése, az informatikai háttér biztosítása, illetve az érintettek felkészülésének támogatása a fő feladat. Ezidáig már több mint 800 intézményvezető mesterpedagógus vett részt a képzéseken, és hamarosan pedagógusok számára is megindul majd a felkészítés. Thaisz ezután számos szakmai tévhit tisztázásával folytatta. A szaktanácsadói és minősítési rendszert ugyanis egy hosszú és alapos fejlesztő munka előzte meg, ezért tartott idáig a bevezetése, melyekhez természetesen felhasználták a meglévő nemzetközi és európai uniós példákat is. Továbbá szerinte nem „kísérletezés” zajlik, hanem egy folyamatos fejlesztés. A portfólióról szólva megerősítette, hogy azt szakmai egyeztetések után vezették be, melyek fejlesztésében több ezer pedagógus vett részt. A rendszer a korábbi eredményeket is elismeri, de legfontosabb célja a minőség fejlesztése és a pedagógusok motiválása volt. Az EU támogatását hatalmas segítségnek nevezte, hiszen ezen forrásokból hatékonyan lehet megvalósítani a fejlesztéseket. A jelenleg folyamatban lévő rendeletmódosítások rendezik többek között a szakmai gyakorlati idő, a portfólióvédés (a pedagógus két nappal előtte megkapja a kérdéseket), kutatótanári minősítés felülvizsgálata, valamint a meghiúsuló jelentkezések kérdését, továbbá a nevelő-oktatási munkát segítők besorolása is megkezdődik szeptember 1-jétől, de az intézményvezető mesterpedagógusok helyzetét is tisztázza a módosítás. A következő felülvizsgálat várhatóan nyáron valósul meg.
Dr. Pupek Emese, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke a Hivatal szerepének változásáról beszélt. Elmondta, hogy az OH a jövőben is ellátja hatósági jogköreit, illetve a Projektigazgatóság feladatai is megmaradnak. Az eddigi tevékenységi kör azonban újabbakkal bővült, így már a szaktanácsadás, a tanfelügyelet, a szakértői névjegyzék gondozása és a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátása is a Hivatal feladatai közé tartozik a jövőben. Ez utóbbival kapcsolatban az átalakítás célja volt, hogy egységes szakmai színvonalon biztosítsák a minőségi oktatást, országos szinten nyújtson segítséget a 2015-ös átmeneti év után. Ennek érdekében összesen 15 Pedagógiai Oktatási Központ (POK) létesült. Itt egy koordinációs, az eddigi eredményeket felhasználó végrehajtó operatív munka zajlik, tehát nem stratégiaalkotás. A kiemelt projektek sikeres lebonyolításában a Hivatal vezetője számít a pedagógusok segítségére is.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója megköszönte a pedagógusok közös tanulási folyamatban való részvételét, kiemelve, hogy a mostani köznevelési rendszer sokban különbözik a tíz évvel ezelőttitől, ezért közösen kell választ találnunk az új kihívásokra. A projekt kiemelt célja ugyanis az, hogy egy átlátható struktúrába rendezzék ezt a tudásanyagot. Az OFI céljai a projekt során az innováció elméleti és gyakorlati támogatása, ezen gyakorlatok összegyűjtése és egy tudásmenedzsment-rendszer létrehozása. A Nat kiemelt fejlesztési céljaihoz kapcsolódóan az állampolgárságra nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztése, illetve a pályaorientáció témakörét járja körbe a projekt. Az eddig sikeres projektek kulcsa is abban rejlett, hogy a valós igényekre épültek, a résztvevők megtalálhatták szerepüket a feladatban. A Kárpát-medencei együttélésről szólva a főigazgató visszautalt a tavaly megkötött együttműködési megállapodásra a külhoni pedagógusszervezetekkel, melynek célja itt is az interetnikus viszonyok feltárása, a toleranciára nevelés, a kulturális sokszínűség bemutatása és a nemzetiségek megismerése. A kerettantervekben a szabadon felhasználható időkeret minél jobb kihasználását segítő innováció támogatása kiemelt cél, csakúgy, mint a kulcskompetenciák fejlesztése, például a drámaoktatás vagy a népmese esetében – hangsúlyozta a főigazgató. Az így összegyűjtött tudásanyag a jövőben az OFI által fejlesztett Nemzeti Közoktatási Portálon lesz elérhető. A projekt eredményességét megelőlegezve a főigazgató a pedagógusok munkáját megkönnyítő fejlesztéseket ígért a hallgatóságnak.
Marosi Katalin, a projekt szakmai vezetője (OH) a projekt céljáról beszélt, mely magában foglalja a minősítési rendszer és a tanfelügyeleti rendszer szakmai támogatását, a KIR rendszer megújítását és az intézményvezetők felkészítését is. A szakmai előkészítés során módszertani anyagok készülnek folyamatos visszacsatolás mellett, a TÁMOP-3.1.5 és a TÁMOP-3.1.8 projektekkel együttműködve. Az informatikai támogató környezet egy koordinációs központ létrehozását jelenti, valamint hamarosan egy nagymintás tesztelés indul, ami megalapozza a minőségbiztosítás folyamatát. A képzések során több mint 6 ezer intézményvezető és közel 11 ezer pedagógus felkészítését bonyolítja le a projekt. Az előző években 3500 szakértőt képeztek ki, akik most részt vesznek a felkészítésekben. A szervezés minőségbiztosítása során meg kell vizsgálni a jelenlegi eljárásrendet és eszközöket, amely után egy átfogó rendszerterv készül. A kormánytisztviselők képzése 90 órát vesz igénybe, és újabb 350 szakértő képzésével számolnak. A KIR megújításának célja egy integrált keretrendszer létrehozása, mely esetében javul az üzemeltetés hatékonysága, emelkedik az oktatási színvonal, megszűnnek az alrendszerek közötti ellentmondások és megtörténik a szereplők felkészítése a KIR 2.0 bevezetésére.
***
Kerber Zoltán, a projekt szakmai vezetője (OFI) a köznevelési reformok operatív megvalósításával kapcsolatban elmondta, hogy a pedagógiai innovációk segítségével hogyan lehet a tartalmi szabályozókban megjelenő új tartalmak elterjesztését elősegíteni. A projekt a TÁMOP-3.1.2-B keretében kifejlesztett NKP mellett a pedagógusok és az oktatás további szereplői közti szakmai együttműködések támogatása, illetve a Nemzeti Pedagógus Karral történő együttműködés mellett valósul meg. A szakmai vezető ismertette az OFI négy elemből felépülő rendszerét, többek közt a pedagógiai innováció- és tudásmenedzsment-rendszer elméleti alapjait. Az eddig rendezetlenül felhalmozott információk gyakran használhatatlanok, hiszen gyakran egyszerre jelent problémát az információbőség és –hiány is. Ezen információk, tudástárak azonban sokszor elévülnek, megszűnik a mögöttük álló emberi erőforrás is. Ráadásul ezen tudásbázisok eltérő informatikai környezetben léteznek, ezért van szükség egy egységes rendszer kidolgozására. Döntő szerepe van ebben a folyamatban a pedagógusoknak – jelentette ki Kerber Zoltán, ugyanis a tudás rögzítését, megosztását és felhasználását nekik is elő kell segíteniük. Egy tanulmányra hivatkozva bemutatta, hogy a megszerzett tudás hogyan válik előhívhatóvá, adaptálhatóvá és megoszthatóvá. A projekt második témája a tartalmi és módszertani innovációk gyűjtése, feldolgozása és rendszerbe illesztése, melyben kitűzött cél többek között az egész napos iskola programját támogató innovációk kidolgozásához kapcsolódó kutatás-fejlesztés. A tudásmenedzsment-rendszer fejlesztése a projekt harmadik témája, amely az NKP kialakítását és működtetését jelenti, valamint együttműködést jelent iskolai könyvtárakkal is. A dokumentálás egy hármas szinten történik, elsőként egy ún. névjegyet kap a pedagógus, majd az adatlapot egy meghatározott struktúrában töltheti ki, végül a jó gyakorlatokat tartalmazó fájlok lesznek feltölthetőek. Érdekesség, hogy belső csoportok is kialakíthatóak lesznek, így a véglegesítés előtt lehetőség lesz szűkebb körben is egyezetni. A negyedik téma az így létrejött rendszer működésének támogatására, a pedagógusok szakmai felkészítésére, szakmai konferenciák szervezésére helyezi a hangsúlyt, melyek folyamatosan zajlanak.
Ezt követően újfent Marosi Katalin ismertette a szervezés módszertani és szakmai alapjait, bemutatta a TÁMOP-3.1.8 projekt során elkészített kézikönyveket, illetve gyakorlati próbákat, valamint utalt a TÁMOP-3.1.5 projektben a tavalyi év során végrehajtott próbaminősítéseket. A 3.1.15-ös projekt ezen projektek közös elemeiből építkezik majd. Az informatikai háttér megteremtéséhez egységes felületek és algoritmusok kidolgozására volt szükség, hogy az oktatás szereplői mind egyetlen platformot használhassanak. Az OH Koordinációs Központot működtet, segítve az ügyfélszolgálati és képzésszervezési feladatok ellátását. A minősítési eljárásban jelenleg közel 15 ezer Pedagógus I. és II., valamint intézményvezetői minősítésre kerül sor, ebből 2016 gyakornok vizsgája kezdődhet szeptembertől. A minősítések 3911 intézményt érintenek, 5465 feladatellátási helyen, több mint 3500 szakértő közreműködésével. A kiinduló pont az intézményi Önértékelés kézikönyv, amely már elérhető az iskolák számára, ezután a pedagógus és a tanfelügyeleti önértékelés következik. Összesen 6 ezer intézményvezető képzése indul április végétől, itt a 30-30 órás képzés során távoktatás és kontaktnap váltogatja egymást. A 11 ezer pedagógus képzése 200 fős rendezvények keretében történik majd május közepétől. A szakértők képzésénél a hiányterületekre fókuszál a Hivatal, a tapasztalatok összegyűjtését pedig műhelymunkák segítik majd. A továbbiakban a www.oktatas.hu oldalon találhatóak folyamatosan frissülő információk.
Tóth Mária, az TÁMOP-3.1.5 projekt szakmai vezetője (OH) a pedagógusminősítés mérföldköveivel kapcsolatban rögtön felhívta a figyelmet a közelgő április 30-ai jelentkezési határidőre, melyet követően az intézményvezetőknek május 10-éig kell rögzíteniük a jelentkezéseket. A szűrést az OH végzi, majd a döntésről június 30-ig értesíti az érintetteket. Ezt követően november 30-ig van lehetőség feltölteni az e-portfóliót, de kisebb módosításokra bizonyos esetekben később is lesz lehetőség. A szakos szakértők órafoglalkozásokon értékelik a pedagógus kompetenciáit, majd a minősítőbizottság előtt megtörténik a védés. Az OH a portfólióvédés után 27 nappal kiállítja a tanúsítványt, mellyel magasabb fokozatba léphet a pedagógus. Az OH a továbbképzés korszerűsítésének jegyében 18 mintaképzést próbál ki és akkreditál, illetve 6 standard kialakítását vállalja, kontakt, blended és távoktatási képzésformák keretében. A pályamotivációk vizsgálatát követően kiadott tanulmánykötetről szólva kiemelte, hogy a kiindulópont egy szempontsor elkészítése volt, megkérdezve több ezer pályakezdő–, gyakorló–, illetve a pályaelhagyó pedagógust. A gyakornoki pilot kutatás célja a pályakezdők Pedagógus I. fokozatba lépéséhez szükséges szakmai feltételek kidolgozása volt, melyhez szintén készült tanulmánykötet és gyakorlati útmutató is. A Mesterpedagógusi és Kutatótanári pilot rendszer kidolgozása során szükséges eszközök és eljárások vizsgálata is megtörtént 1200 fő bevonásával – mondta Tóth Mária.
Maus Pál, a TÁMOP-3.1.8 projekt szakmai vezetője (OH) a tanfelügyelettel és intézményi önértékeléssel kapcsolatban elmondta, milyen dokumentumokat és értékelési szempontokat kell figyelembe venni a folyamat során. Hangsúlyozta, az általános elvárások intézményi adaptációjában segítséget tud nyújtani az OH, azonban ezt a feladatot az intézményeknek értelemszerűen maguknak kell elvégezniük. Az Önértékelési kézikönyv a www.oktatas.hu/kiadvanyok oldalról érhető el, ezen belül olvashatóak a különféle intézménytípusokra lebontott segédanyagok. Az informatikai rendszer május végére készülhet el, majd a nyár folyamán kiegészített kézikönyvek is készülnek, illetve a 2016-ra vonatkozó tanfelügyeleti ellenőrzési terveket is közzéteszi az OH – jelentette ki a szakmai vezető. Az OH-ban az onertekeles@oh.gov.hu e-mail címre várják az ezzel kapcsolatos kérdéseket.
Barcsánszky Péter, az OH főosztályvezetője a KIR megújításának első lépéseiről beszélt, előtte ismertetve annak eddigi funkcióit. A KIR fejlesztése 4-5 éve folyik, azonban már 15 éves a rendszer és további probléma, hogy egymástól eltérően, szigetszerűen jöttek létre a különböző alrendszerek. Cél az üzemeltetés költséghatékonyabbá tétele, új szolgáltatások bevezetése és a rendszer rugalmasabbá tétele. A főosztályvezető összehasonlította az eddigi és az új KIR működését, rávilágítva egy integrált adatbázis létrehozásának szükségességére. Szintén újdonság, hogy egységes jogosultságkezeléssel, egykapus belépéssel a felhasználói csoportok különféle szolgáltatásokhoz férhetnek hozzá a jövőben. A kommunikációs alrendszer valamennyi – személyre szabott és intézményi – üzeneteket is képes lesz megjeleníteni, naptárral kiegészítve. A helpdesk egy online chatszolgáltatással segíti majd megoldani a felmerülő problémákat, ezen túl a jelenlegi adathozzáférés is egyszerűsödne, a publikus felületen lekérdezések, publikált riportok lennének elérhetőek, kutatók számára pedig statisztikai céllal anonimizált, múltbéli adatok lekérdezése is megvalósulhatna.
Mayer József témavezető (OFI) az egész napos iskola nevelési-oktatási programjainak adaptációjáról beszélt, előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy miképpen lehet eredményesebbé és hatékonyabbá tenni az oktatási intézményeket a tanulók és a tanulás támogatása érdekében. Ennek egyik lehetséges módja az egész napos iskola. Elmondása szerint olyan iskolára van szükség, amelyre jellemző a személyre szabott pedagógia alkalmazása, a kompetencia alapú megközelítés, továbbá amely elfogadja a változó és sokféle szükségleteket és célokat, és amelyben az iskola a tanulói sokféleség kezelését örömforrásnak tartja. Ebben számos tematikus egység, úgy mint a tehetséggondozás, a konfliktuskezelés, a felzárkóztatás vagy akár a mindennapos testnevelés lehet a kulcs. Az innovációs központok kialakítása során bázisiskolák létrehozásával lehet hatékonyan működtetni gyakorlatban az egész napos iskolát, melyek az így szerzett tudást szervezett keretek között át tudják adni a fejlesztésre felkészült iskoláknak – zárta gondolatait Mayer József.
***
A projektről:
A projekt megvalósítási ideje: 2014. augusztus 15. – 2015. szeptember 30.
A megvalósítás költsége: 4 090 000 000 Ft
(Oktatási Hivatal: 2 590 000 000 Ft; OFI: 1 500 000 000 Ft)
A projekt célja:
A konstrukció általános célja a TÁMOP-3.1.8 és a TÁMOP-3.1.5 kiemelt projektekben elkészült két meghatározó jelentőségű minőségirányítási struktúra, a pedagógiai-szakmai ellenőrzési (tanfelügyelet) és a pedagógusminősítési rendszer bevezetésének szakmai támogatása. A projekt további célja a köznevelési intézmények adminisztrációjának fejlesztése intézményi, fenntartói és ágazatirányítási szinten.
A projekt keretében megvalósul a korábbi jó gyakorlatok, illetve azok gyűjteményeinek integrálása, az innovációk pedagógiai követelmények, elvárások (NAT, kerettantervek) szerinti rendszerezése, a hiányterületek feltárása és a hiányterületek lefedésére innovatív mintaprojektek indítása, valamint – a TÁMOP-3.1.2-B kiemelt projekt keretében megvalósuló tartalomfejlesztő és -megosztó Nemzeti Közoktatási Portálhoz illeszkedően – a tudásmenedzsment-rendszer fejlesztése és üzemeltetése.