"Erős kezdés" - Országos konferencia az eredményes kisgyermekkori nevelésről címmel szervezett szakmai műhelykonferenciát az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) TÁMOP 3.1.5 kiemelt projektje 2015. április 17-én Budapesten.
Az OFI „Pedagógusképzés támogatása (TÁMOP-3.1.5/12)” elnevezésű kiemelt uniós projektje 2015. április 17-én „Erős kezdés” címen szakmai konferenciát szervezett Budapesten, melyen közel 200 óvodapedagógus, óvodavezető és szaktanácsadó vett részt.
A szakmai tanácskozást Dr. Pompor Zoltán főigazgató-helyettes nyitotta meg, aki számos olyan már elindult kezdeményezésre hívta fel a publikum figyelmét, amelyek igénybe vételében a magyar óvodai nevelés még minőségibb lehet. Ezek közül kiemelkedik a hároméves kortól való kötelező óvodáztatás. Ennek az intézkedésnek a bevezetését Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár is a legfontosabb oktatáspolitikai intézkedések közé sorolta. Ehhez viszont - hangsúlyozta - meg kell teremteni a feltételeket is: az utóbbi években nagymértékű volt az óvodai férőhelyek számának bővítése, és a kormányzat célja az óvodapedagógus-képzés és az óvodai nevelőmunka további támogatása. A korai gyermekkori nevelés rendkívül fontos, hiszen ekkor alapozódik meg a személyiségfejlődés és a kompetenciafejlesztés, továbbá az óvoda hozzájárul a hátránykompenzációhoz - mondta a helyettes államtitkár.
Török Balázs tudományos munkatárs a nemzetközi ajánlások (OECD) fényében mutatta be a hazai óvodai nevelés gyakorlatát. Az "Erős kezdet" című program kulcsfogalma a minőség, melyet több indikátoron keresztül is vizsgálnak. Az OFI TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt keretében 2014-ben készült véleménykutatás ezen mutatókat vizsgálta. A kutatás során intézményvezetőket, óvodapedagógusokat és szülőket kérdeztek meg. A felmérés kitért az óvodáztatás körülményeire, az óvodai pedagógiai program kidolgozására, illetve az óvoda és a család kapcsolatára. Simon Mária pedagógiai fejlesztő szintén egy kutatás eredményeit ismertette, mely arra kereste a választ többek között, hogy az óvodapedagógusok milyen mélységben ismerik az Óvodai nevelés országos alapprogramját és az intézményük pedagógiai programját önbevallás alapján, vagy hogy miképpen viszonyulnak az óvodai szaktanácsadáshoz. Ablonczyné Vándor Margit óvodavezető, területi vezető szaktanácsadó kapcsolódva az előző előadáshoz, saját szaktanácsadói tapasztalatait mutatta be. Az óvodai szaktanácsadó feladata az egyéni segítő támogatás eljuttatása a pedagógusokhoz, annak személyiségét elfogadó módon. Előadásában ismertette a szaktanácsadás menetét, a szaktanácsadó feladatait és céljait.
A konferencia második részében műhelyfoglalkozásokra került sor négy szekcióban. A gyermekek egyéni fejlődésének tervezése és dokumentálása című szekcióban Egyed Zsuzsanna óvodavezető vezetésével az egyéni fejlesztési terv kidolgozásáról, dokumentálásáról esett szó. Kovács Erika pedagógiai fejlesztő vezette Az ONAP-tól az egyéni fejlesztési tervig című szekcióban azt vitatták meg a résztvevők, hogy az általános szabályozó dokumentum hogyan ültethető át a gyakorlatba, milyen állomásokon keresztül történhet meg kidolgozása az egyéni fejlesztési terv és annak megvalósulásának nyomon követése. A minőségi óvodai nevelés megvalósulásának szaktanácsadói támogatása című szekciót Orosné Dávid Ildikó országos vezető szaktanácsadó vezette: szó esett többek között arról, hogy mit tehet az óvodapedagógus annak érdekében, hogy fejlődhessen és milyen javaslatokat tehet a szaktanácsadó azért, hogy az által meglátogatott pedagógus fejlődését megtámogathassa. A negyedik szekció - A minőségi óvodai nevelés és a tartalmi szabályozás - a Simon Mária által a plenáris előadáson már részben ismeretett kutatás részletes bemutatását célozta meg, és annak eredményei nyomán kezdeményezett együttgondolkodást a műhely résztvevőivel.
A konferenciát Dr. Szabó Mária szakmai vezető zárta le megköszönve mindenkinek a részvételt és tapasztalatcsere lehetőségét.
