Egy szelet a jövőből – véget ért a Digitális Oktatási Napok rendezvény

A SYMA Rendezvény- és Kongresszusi Központban tartott rendezvény célja a digitális oktatás népszerűsítése, segítségnyújtás az IKT eszközökkel támogatott módszertani megoldások terjesztésében, jó gyakorlatok bemutatása és a pedagógusok horizontális tudásmegosztásának támogatása volt.

A konferencián bemutatásra kerültek a legújabb oktatásban használható digitális fejlesztések, módszertani megoldások. A résztvevő pedagógusok megismerkedhettek a fejlesztés alatt álló okostankönyvekkel, digitális tananyagokkal, a tanítás, tanulás során már kipróbált eszközökkel. Betekintést nyerhettek a Digitális Oktatási Stratégia tervezett megvalósításának folyamatába, valamint az átalakuló intézményfenntartás modelljét is megismerhették.

A konferencia egyben az EFOP-3.2.2 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés elnevezésű projekt nyitóeseménye is volt. A projekt célkitűzései között szerepel a Nemzeti Köznevelési Portál (NKP) továbbfejlesztése, új funkciók kialakítása, a meglévők kiegészítése, valamint az elérhető digitális tananyagok bővítése. 

A szakmai konferencia mellett osztályokat is vártak a szervezők az eseményre. A kiállításon digitális oktatási jó gyakorlatokkal ismerkedhettek meg a résztvevők, az osztályok pedig digitális mintatanórákon és a kiállítás kalandpályáján vehettek részt.

***

Az első napot Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében megnevezte azokat a fejlesztési területeket, amelyek az oktatási rendszer digitális átalakítása szempontjából kiemelt fontosságúak, úgy mint, a pedagógus-továbbképzéseket; a tartalmi-módszertani fejlesztéseket, taneszköz-fejlesztést; a fenntartói környezet átalakítását és az infrastruktúrafejlesztését. Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos köszöntő beszédben az egyik legfontosabb fejlesztési területnek a digitális kompetencia mérését nevezte. Részletesen beszélt a Digitális Oktatási Stratégiáról és annak megvalósítási körülményeiről.

Dr. Ollé János, az Eszterházy Károly Egyetem rektorhelyettese problémafelvető előadásában azt taglalta, hogy miképpen egészíthetik ki egymást a digitális tananyagok és a hagyományos, papír alapú tankönyvek. Az utóbbi évek hazai taneszköz-fejlesztési gyakorlata azt a célt tűzte ki, hogy a digitális és hagyományos tananyagok párhuzamosan készüljenek, a szerkesztők együttműködésében, ez példaértékű. Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója az EFOP 3.2.2 uniós projekt céljait mutatta be: folytatni a kísérleti tankönyvek kipróbálását és átdolgozását, az Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztését, bővítését és kifejleszteni az okostankönyveket. A kísérleti tankönyvek átdolgozási metódusáról tartott előadást Kojanitz László szakmai vezető. A pedagógusok részletes visszajelzései alapján a szerkesztők átdolgozták a tankönyveket, így érték le végleges, ún. újgenerációs formájukat. Az átdolgozásokkal a pedagógusok elégedettek voltak, a kutatás alapú fejlesztést pedig üdvözölték. Az utolsó plenáris előadásban a Nemzeti Köznevelési Portál tartalmi és funkcióbővítési továbbfejlesztési irányait vázolta fel Pintér Gergely alprojekt-vezető. A tervek szerint hamarosan megjelennek az okostankönyvek, továbbá fejlődik a keresés, az akadálymentesítés és a közösségimédia-használat, ezáltal pedig javul a felhasználói élmény.

1. szekció

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kísérleti tankönyvektől és az okostankönyvekig című szekcióját Kerber Zoltán alprojekt-vezető előadása nyitotta meg. Bemutatta a tankönyvek kipróbálásának folyamatát és eredményeit. Kiemelte, hogy a kísérleti tankönyvek fejlesztését megelőzte a szakiskolai kísérleti tankönyvek elkészítése, ennek során kialakult az az eszközrendszer, amellyel a fejlesztés megvalósítható és lebonyolítható volt. A tankönyvekre több platformon is várták a szerkesztők a visszajelzéseket: kérdőíves formában, műhelybeszélgetéseken, fókuszcsoportos interjúk formájában, az NKP-n elérhető fórumon és a kipróbálós pedagógusok munkanaplói formájában. Az átdolgozás folyamatát ismertette Valaczka András témavezető. Hangsúlyozta, hogy a kísérleti tankönyvek elkészítésénél fontos szempont volt, hogy reflektáljanak a tankönyvek a diákok és a pedagógusok körül megváltozott világra: „a logosz ideje lejárt, az eidosz ideje jött el” – mint fogalmazott. Az újgenerációs tankönyvek ezért sok képpel, multimédiás elemmel operálnak, a tankönyvek struktúrája nonlineáris a diákok multitasking igény miatt és sok közösségi, kooperatív feladatot tartalmaznak a könyvek. Az egyes tantárgycsoportok taneszközeinek átdolgozásáról is képet kaptak a résztvevők: Kóródi Bence az alsó tankönyvek, Tóthné Szalontay Anna a matematikakönyvek, Borhegyi Péter pedig a történelemkönyvek átdolgozási elveit mutatta be. A szekció második felében az okostankönyveké volt a főszerep. Neumann Viktor témaegység-vezető előadásában röviden bemutatta a Nemzeti Köznevelési Portált, amelyen jelenleg két formában érhetők el a tankönyvek: letölthető PDF-ként és lapozgatható flipbookként. Az OFI most egy harmadik megjelenítési formán dolgozik az EFOP 3.2.2 projekt keretében: az okostankönyveken. Az okostankönyvek internetkapcsolat nélkül is használhatók lesznek, reszponzívak, feladatsorok épülnek a tankönyvi szövegbe és lehetőség lesz beágyazott digitális tartalmakkal kiegészíteni a szöveget. A résztvevők két konkrét könyvbe is bepillantást nyerhettek: Borhegyi Péter a Történelem 9. okostankönyvet, Tóthné Szalontay Anna pedig a Matematika 5. okostankönyvet mutatta be.

2. szekció                                                                                

A pedagógusmunka szakmai támogatása elnevezésű szekció első előadását Varga Attila, az OFI témaegység-vezetője tartotta meg a hatékony pedagógiai fejlesztések jellemzőiről. A technológiai és pedagógiai fejlesztések alapvető különbségeiről elmondta, hogy míg az egyik állandó és könnyen mérhető, addig a másik szabályrendszere folyamatosan változik és nehezebben visszacsatolható. A pedagógiai fejlesztések különböző szinteken mennek végbe, a fejlesztés rendszere az intézményi szintű adminisztráció. A szekció résztvevőinek körében végzett rövid, nem reprezentatív kutatásból kiderült az is, hogy a fejlesztések során általánosságban a legnehezebb feladatnak a másik pedagógus reflexiójának feldolgozása bizonyult. Mint elmondta, új paradigma van kialakulóban, miszerint a fejlesztések művelői nem csupán az oktatásfejlesztők, hanem minden érintett, beleértve a pedagógusokat és a diákokat is. Szabó Mária, az OFI témavezetője A pedagógusok bevonása a fejlesztésbe címmel beszélt a rendszerfejlesztés elméletéről, a szakgimnáziumok helyzetéről és a komplex természettudomány tantárgy fejlesztési modelljének pilot programjáról, hangsúlyozva az együttműködés és a közös gondolkodás fontosságát. Az új természettudomány tantárgy eddigi eredményeinek ismertetése mellett arra kérte a jelenlévő pedagógusokat, hogy próbáljanak lehetőségként tekinteni az új tantárgyra, értékelve a rendszer rugalmasságát.

Könczey Réka szakmai vezető (OFI) és Halácsy Ágnes hálózatfejlesztési szakértő (OFI) a fenntarthatóságra nevelés aktuális nemzetközi irányvonalairól beszélve emlékezett arra, hogy az ENSZ által elfogadott fenntartható fejlődési célok teljesítésére Magyarország is kötelezettséget vállalt. Részletesen bemutatták az SH természetvédelmi komponens nevelési projektcéljait, illetve beszéltek a Magyarországon található Natura 2000 területekről, illetve az ökoiskola és zöld óvoda címekről is, hangsúlyozva  az élethosszig tartó környezeti nevelés megalapozásának fontosságát. Az SH/4/5 projekt és az OFI folyamatosan igyekszik segíteni a pedagógusok munkáját, így többek között készültek az elmúlt időszakban Natúrázzunk kézikönyvek, foglalkoztatófüzetek, tanévi tervezőnaptárak és tanári eszközcsomagok is. Indri Dániel témavezető a fejlesztők és pedagógusok közötti kapcsolatteremtés lehetőségeiről beszélt. A pedagógusok már most is folyamatosan tájékozódhatnak a legújabb fejlesztésekről az OFI rendszeresen frissülő honlapján, valamint Facebook oldalán, ezek mellett az Intézet 5 folyóirata és kiadványai és az évente többször megtartott konferenciák is mind-mind segítik az informálódást. A most induló EFOP-3.2.2 projekt során az OFI célja az eddigi kommunikációs eszközöket továbbiakkal is kiegészíteni: így online fórum működtetését, tudásmegosztó műhelyek és webináriumok szervezését, illetve az NKP használatát könnyebbé tevő segédanyagok készítését tervezi az Intézet. A projekt során az OFI az intézményi adminisztrátorok NKP használatára való felkészítésével, akkreditált pedagógus továbbképzések, tematikus kampányok és versenyek szervezésével, illetve célzott, személyre szabott tájékoztató levelek megküldésével igyekszik elősegíteni a tájékozódást. A szekció végén Törőcsik Katalin és Tárnyik Péter bemutatták az Okosportált a regisztrációtól kezdve a tananyagok használatáig.

3. szekció

Dr. Abonyi-Tóth Andor adjunktus az IKT-val támogatott oktatás, T@T labor az ELTE IK-n címmel tartott előadást. Bemutatta a T@T labor által nyújtott lehetőségeket és a pedagógus mentor hálózatot, amelyet üzemeltetnek. Többek között interaktív oktatási tereket, virtuális valóságot létrehozó eszközöket, interaktív média kurzusokat, interaktív installációkat kínálnak az érdeklődőknek. Beszélt robotika kurzuaikról, e-learning tananyagaikról, akadálymentes tananyagfejlesztési keretrendszerről és módszertanról és a T@T kuckó nevű technológiai játszóházról. Dr. Főző Attila László, az IVSZ projektkoordinátora a CodeWeek nevű programról számolt be. Elmondta, hogy a Code Week fő üzenete az, hogy „ha tudsz kódolni, azaz programozni, akkor tanítsd meg azt másoknak is, ha pedig még nem tudsz, akkor tanulj meg”. Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy közel húszezer betöltetlen informatikai állás van jelenleg Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődéssel azzal lehet számolni, hogy még több programozóra lesz szükség, hiszen az egyre fejlettebb gépeket, szinte bármilyen iparágat tekintve, be kell állítani, be kell programozni, hogy működni tudjanak. A Code Week alatt számos cág vezérigazgatója is hajlandó volt elmenni iskolákba, hogy beszéljenek az informatika jelen állásáról. 54 országban több, mint húszezer esemény történt a európai Code Week alatt, nemzetközi viszonylatban Magyarország a hatodik helyen volt az eseménye számát tekintve. Végül Kósa Judit pedagógus arról számolt be, hogy a Code Week alatt milyen projekten vett részt osztályával. Kiemelte a program hasznosságát, és a megvalósítók szakértelmét, és midenkit biztatott arra, hogy vegyenek részt ők is hasonló projektekben. Koren Balázs, a Geomatech projektmenedzser-helyettese az IKT-val támogatott matematikaoktatás címmel tartott előadást. Felvázolta a Z generáció tanulással és technológia használattal kapcsolatos hozzáállását, és hangsúlyozta az IKT eszközök használatának hasznosságát az oktatásban. Kiemelte, hogy a motiváció szintjét nagyon meg tudja emelni a korszerű eszközök használata. Elmondta, hogy a tanulókat meg kell tanítani az IKT eszközök használatára, mert a tanulók gyakran megrekednek egy alap felhasználói szinten. A játékon keresztül való tanulást az eszközhasználat hasznosságával kapcsolta össze, majd rámutatott a GeoGebra program hiányosságaira, és ismertette a Geomatech portált. Hülber László, az Eszterházy Károly Egyetem tudományos munkatársa, Kihívások és elvárások a Digitális Oktatási Stratégia (DOS) bevezetésekor címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a DOS az oktatás minden tényezőjére kiterjed. Vázolta a DOS pillérszerkezetét és területeit, és minden egyes területet módszertani szempontból és konkrét példákkal tarkítva bemutatott.

***                 

A konferencia második napján Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos köszöntötte a résztvevőket. A Digitális Oktatási Stratégiáról elmondta, hogy példaértékű, hogy egy ország ilyen magas szintű dokumentummal szabályozza az oktatás digitális átalakításának intézkedéstervét. Hangsúlyozta, hogy a kormány nem megvédeni akarja állampolgárait a digitális forradalom hatásaitól, hanem felkészíteni mindenkit azokra. Ennek egyik módja az oktatás digitális átalakítása. A tanulókat erős digitális kompetenciával kell felvértezni, hogy alkalmazkodni tudnak a megváltozó világhoz és kihívásokhoz. Az oktatás digitális átalakításában természetesen a kormány elsődleges partneri a pedagógusok, akiknek ingyenes továbbképzéseket szerveznek. Ugyanakkor a DOS megvalósítása értelmében eszköz- és infrastruktúrafejlesztés is várható minden köznevelési intézményben a követhető években.

Az OFI 2016 novemberében alkotói pályázatot írt ki tanulócsoportok részére. Az NKP mindenhol/NKP bármiből pályázat legjobb alkotói Deutsch Tamás miniszterelnöki biztostól és Dr. Kaposi József főigazgatótól vehették át elismerő oklevelüket és értékes ajándékukat. A díjazottak:

1. kategória

1. helyezett a Budakeszi Széchenyi István Általános Iskola 2/a osztálya

2. helyezett a Debreceni Petőfi Sándor Általános Iskola 1/b osztálya

3. helyezett a dömsödi Gróf Széchenyi István Általános Iskola 4/c elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Lacza Hanna, Csaplár Tünde, Czeller-Kovács Abigél, Kakas Bence, Imre László)

különdíjas a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola vizu 1. elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Madácsi Maja, Oláh Bence, Gál Patrik, Szabó Zsófia)

2. kategória

1. helyezett a szolnoki Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dekor elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Mukus Melitta,Nagy Laura, Balogh Viktória, Pap Zalán)

2. helyezett a budapesti Megyeri Úti Általános Iskola Lantos elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Lantos Boglárka, Kovács Péter István, Ladányi Bálint András, Kovács Tünde Ágnes)

3. helyezett a petneházi Petneházy Dávid Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola CSILLAGFESTŐK elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Ficsóri Anna, Horváth Vanessza, Steszkó Fanni, Zákány Zita)

3. kategória

1. helyezett a Magiszter Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziumának 10.r elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Bíró Edina, Bíró Mónika, Szabó Magdaléna, Földvári Patrik, Lengyel Renáta, Bodó Kata)

2. helyezett a Magiszter Alapítványi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakgimnázium és Szakközépiskola Fényes Adolf Szolnoki Gimnáziuma és Művészeti Szakgimnáziumának Magiszter Szolnok elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Igna Alexandra, Nyári Márton, Vas Kitti, Gál Csaba)

3. helyezett a Szolnoki Szolgáltatási Szakképzési Centrum Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolájának Keró elnevezésű alkotócsoportja (tagok: Tánczos Bernadett, Bognár Bianka, Székely Kitti, Farkas Ramóna)

A plenáris előadások sorát Pölöskei Gáborné, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke nyitotta meg. A KLIK átalakításával kapcsolatban elmondta, hogy az új szervezeti modell alapelvei: szükséges egy központi irányító – ez lesz a Klebelsberg Központ –, az új rendszernek igazodnia kell a közigazgatás struktúrájához, egységes fenntartói-működtetési viszonyokat kell kialakítani, növelni kell a hatékonyságot és decentralizálni kell a rendszert. Ezért 58 tankerületi központot hoztak létre, amik önálló költségvetési szervek. Az intézményvezetők visszakapják vezetői pozíciójukat: újra menedzselhetik iskolájukat a tankerületi vezető és a polgármester felé. Az elnök azt is elmondta, hogy bár a változások csak januártól lépnek életbe, gyakorlatban szeptember óta így működik a KLIK. Ezzel kapcsolatban Plesovszkiné Ujfaluczki Judit tankerületi igazgató mutatta be saját tapasztalatait a szegedi tankerület vonatkozásában.

Dr. Maruzsa Zoltán elnök az Oktatási Hivatal digitális tartalomszolgáltatásáról tartott előadást. Az OH kínálatából kiemelte a Digitális Tankönyvtárat, a Sulinet és aloldalait és az eTwinninget, valamint az eszközbeszerzéseket és a digitális pedagógus-továbbképzéseket. Lengyelné Molnár Tünde, az Eszterházy Károly Egyetem főiskolai docense átfogó képet adott arról, hogy miként valósítható meg a digitális átállás az oktatásban. Példaként hozta fel a finn oktatási reformot és a 2014-es alaptantervüket.

Klacsákné Tóth Ágota, a Microsoft Magyarország innovatív pedagógus szakértője Virtuális osztályterem: Interaktív előadás a OneNote és a Microsoft Classroom iskolai alkalmazásáról címmel tartott előadást. A gyakorlatban is bemutatta azokat az innovatív oktatói módszereket, melyeket a pedagógusok a Microsoft Magyarország támogatásával alkalmazhatnak a tanítás során. Beszélt a OneDrive, az Office 365 és a OneNote oktatás során használható funkcióiról, és kitért az iskolai regisztráció mikéntjére is. Bemutatta a programok előnyeit, és a konkrét használatukba is betekintést adott, az osztály-jegyzetfüzettől kezdve, a digitális jegyzeteken át a programok nyújtotta összes kommunikációs csatornáig, együttműködési felületekig és projektirányítási rendszerekig.

Benedek Henriett, az  OTP Fáy András Alapítvány pedagógiai, szakmai vezetője Sulibank Élményportál, a pénzügyi tudatosságot és a digitális szövegértést is hatékonyan fejlesztő élménytér címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a digitális módszerek nem mindenhatók, a diákokhoz fűződő személyes kapcsolatok ereje és hasznossága nem helyettesíthető semmilyen digitális eszközzel. Bemutatta az alapítvány pedagógiai tevékenységét, mely leginkább a pénzügyi és gazdálkodási ismeretek terjesztésére helyezi a hangsúlyt.

TTTNet – Innovatív technológiák a természettudományos oktatásban címmel Reni Dimova, a CCT project managere tartott előadást. Reni Dimova bemutatta a Teamwork, Training and Technology Network (TTTNet) Európai Unió által támogatott programot, melynek magyar partnere az Intellisense Zrt. Elmondta, hogy a hálózat azért jött létre, hogy az oktatás és a kutatás területén különböző szinergiákat valósítson meg, és a természettudományos oktatás területén segítse a tanulókat. Munkájuk korábbi projekteken alapul, melyek során jó gyakorlatok és nagy tudás halmozódott fel a természettudományos oktatásban. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy az elkövetkező években egyre nagyobb igény lesz a természettudományos oktatás által megfelelően szakképzett munkaerőre, és összegezte az elmúlt évek rendezvényeit és pályázatait. Szigetlaki Zsolt, az Intellisense Zrt. tevhnológiai vezérigazgatója Minden gyerek természettudósnak születik címmel tartott előadást. Beszélt a legfontosabb ösztönös készségekről, arról a módszerről, ahogy a gyermekek felfedezik a világot. Kiemelte, hogy a matematika és fizika oktatás sokszor nincsen kapcsolatban a valósággal, és sokan ezért veszítik el az érdeklődésüket a természettudományos tantárgyak iránt, majd hatékonysági kutatásokkal támasztotta alá oktatássegítő szoftvereik (Labcamera) hasznosságát.

Jánossy Zsolt, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium szakmai tanácsadója, a szerveződő "IPET" Innovatív Pedagógiáért Társaság elnöke Mit szeretné(n)k Karácsonyra? címmel tartott előadást. Leszögezte, hogy a jó oktatás a gyerekekről szól. Felvázolt egy modellt, mely az iskola, a szülők és az iskola viszonyát mutatta be, és kiemelte, hogy a középpontba mindenképpen a tanulókat kell helyezni. Hnagsúlyozta, hogy a pedagógusok részéről fontos a digitális technológiák használata, mert ez egy olyan eszköz, mellyel a gyerekek érdeklődését nagyon meg lehet emelni. Elmondta, hogy fontos, hogy fel legyünk vértezve olyan képességekkel, melyekkel a hétköznapi életben egyre gyakrabban megjelenő digitális kihívásokkal el tudjunk boldogulni. Végül az egész életen át tartó tanulásra hívta fel a figyelmet, melynek hangsúlyos része a digitális kompetencia is.

Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezetője Mobidik – a mobil digitális iskola címmel tartott előadást. Bemutatta a Mobidik projektet, mely egy teherautóra szerelt konténerből áll, melyet digitális oktatási anyagokakl megtöltve eljuttatnak az ország különböző településeire. Az utazó egység eljut az Erzsébet táborokba, minden POK körzetbe, majd később 15 utazó egység megalkotása a cél, melyek így ezer iskolába tudnák eljuttatni a Digitális Oktatási Stratégia üzenetét. Az utazó egység egy Samsung okososztályt tartalmaz, lesz benne Lego robotika, 3D nyomtató, 3D szkenner és utazó mobil Wi-Fi rendszer is.

1. szekció

Az 1. szekció egyetlen előadását Nádori Gergely (2. prezentáció), a TanárBlog oktatási szakértője tartotta, 21 CLD - 21. századi tanulástervezés; Ingyenes módszerek és eszközök az oktatásban címmel. Az interaktív előadáson résztvevő pedagógusok a Microsoft nemzetközi, innovatív oktatói tanúsítványát szerezhették meg. Nádori Gergely bemutatta a 21 CLD programot, mely egy hat pilléren nyugvó önértékelő rendszer tanárok részére, ami azt méri, hogy a tanárok által tartott tanórák mennyire nevelik a 21. századi készségekre a tanulókat. A hat pillér a következők: tudásépítés, együttműködés, IKT használat a tanulásban, valós problémamegoldás és innováció, önszabályozás és felépített kommunikáció.

2. szekció

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szekciójának kerekasztal-beszélgetésén Pölöskei Gáborné, a Klik elnöke elmondta, hogy az állami fenntartású intézmények egy igen heterogén világot képeznek, ahol legalább 5200 feladatellátási helyen különböző szinten és eltérő mértékben használnak digitális eszközöket. Az elnökasszony hangsúlyozta, hogy egyaránt fontos az eszközfejlesztés és a tanári módszertan is, ez utóbbira összesen 54 milliárd forintos uniós fejlesztési összeg áll rendelkezésre a következő időszakban. Orosz Sára a Microsoft képviseletében elmondta, hogy az adatok elemzéséből további információk nyerhetők ki, így az lenne a szerencsés, ha a digitális eszközök hozzáadott értékként jelennének meg a mindennapi pedagógiai munka során, melyhez a Microsoft módszertani segítséget is nyújt. Veres Pál, a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója kifejtette, hogy egy pontos adatbázisra lenne szükség, amelyek kompatibilisek a különféle szoftverekkel, cél tehát az egységesség. Másik fontos tényező a módszertan átadása, melyben az egyetemeknek és tanárképző központoknak lesz nagy szerepük, így most nem eszközfejlesztésekre, hanem a módszertani bázisok kialakítására van szükség. Dr. Szabó Balázs, az eKréta Zrt. vezérigazgatója szerint egy paradigmaváltás előtt állunk, amiben segítséget nyújthat az eKréta, amely megkönnyíti az adminisztrációt a pedagógusok számára. A kerekasztal beszélgetés után Magyar Zita, a Klik szakmai elnökhelyettese és Szabó András, az eKréta Zrt. üzletfejlesztési igazgatója beszédes statisztikai adatokkal szemléltették a jelenlegi oktatási rendszert, illetve bemutatták a fejlesztést is.

3. szekció

Az Oktatási Hivatal szekciójában bemutatásra kerültek olyan digitális tartalmak, amelyek segíthetnek a pedagógusoknak az oktatás digitális átalakításában. Csordás Ildikó sulinet referens a fordított osztályterem eszköztára hozott példákat: a különböző képernyőmentési, videókészítési alkalmazások, prezentációkészítők vagy kézírott tananyagok felvétele. Lévainé Müller Katalin sulinet referens az eBiztonság Minősítést ismertette, a honlap a regisztrációt követően segítséget nyújt abban az intézménynek és a pedagógusnak, hogy például miképpen szabályozható az e-biztonság, vagy hogyan kezelhető egy konkrét incidens az iskolában. Simon Tamás osztályvezető a Sulinetet mutatta be: a hálózat 1998-ban indult el, azóta számos fejlesztésen és bővítésen esett át. 2012-ben nyerte el mai formáját a honlap és három aloldala – a hírmagazin, a közösség és a tudásbázis. 2012 óta különféle egyénileg és csoportosan használható alkalmazások is beépültek a rendszerbe, így testre szabható a tartalomkezelés és -készítés. Rábai Cecília osztályvezető a Digitális Tankönyvtárról tartott előadást. A 2005-ös alapítás óta több alkalommal is bővült az ingyenesen elérhető tananyagok és könyvek listája, a portál elsődleges célközönsége a felsőoktatási hallgatók. A szekció utolsó előadójaként Szabó Zsófia az eTwinning programról beszélt. Ez az európai, sőt már nemzeti iskolák együttműködését támogató program jelenleg az Erasmus+ egyik alprogramja. Célja, hogy a különböző intézmények által közösen megvalósított projektek IKT eszközökkel támogatva készüljenek el és a közös tevékenység pedagógiai értékű legyen.