Köznevelés, szakképzés, pedagógusképzés, innováció – huszadik alkalommal is Hajdúszoboszlón gyűlt össze a szakma krémje. A Suliszerviz Pedagógiai Intézet rendezésében megvalósuló Országos Közoktatási Szakértői Konferenciáról folyamatosan tudósítottunk, beszámoltunk az eseményekről.
Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens, a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, és a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke, Kónyáné Tóth Mária a Suliszerviz Pedagógiai Intézet igazgatója, Molnár Csaba, a Suliszerviz Oktatási és Szakértői Iroda Kft. ügyvezetője és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondott köszöntőt.
Felidézték a konferencia elmúlt 20 évéből a jelentősebb és érdekesebb eseményeket, valamint a konferencia 20 évvel ezelőtti indulását, majd eddigi történetét.
Prof. Dr. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára Az oktatás feladata a XXI. században címmel tartotta a konferencia nyitó előadását. Az államtitkár először méltatta a huszadik alkalommal megrendezett rendezvénysorozatot. „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni…” – kezdte egy Szent-Györgyi Albert idézettel beszédét, majd az oktatás globális kihívásait vette számba. Senki sem tudja, mit hoz a jövő. Az iskolai és óvodai neveléssel kell felkészítenünk a gyermekeinket erre az ismeretlen jövőre, a változó világ közepette. Szükség van a színvonalas oktatás biztosítására, amihez a kormányzat a feltételrendszer biztosításával járulhat hozzá, de mindig elsődleges a pedagógusok kulcsszerepe. „Hogyan lehet növelni az oktatás hatékonyságát?” – tette fel a kérdést. Megbecsült pedagógusok, úttörő modern oktatás, rugalmas hatékony intézmények, versenyképes jövedelem biztosan kell hozzá, de elsődleges mégis az, hogy a gyerekek szeressenek ott lenni az iskolában. Az új Nemzeti alaptantervet készítő szakmai csapatról elmondta, hogy professzionális szakemberekből áll, ami már önmagában garancia arra, hogy az új Nat általánosan elfogadható lesz szinte mindenki számára. Kitért a taneszközök fejlesztésére, a KRÉTA rendszerre, a Témahetekre és a Nemzeti köznevelési infrastruktúra fejlesztési programra és a Nemzeti Köznevelési Portálra is melyek mind-mind fontos összetevői a minőségi oktatásnak.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztériumának európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára Fejlesztések EU-s forrásokból címmel tartott előadást. Elmondta, hogy amikor 2010-ben átvették az irányítást az előző kormánytól, akkor a lehívható összegek 10 százaléka volt lekötve, míg jelenleg a teljes keret 61 százalékánál állunk, és több mint 200.000 támogatott pályázatunk van. Felhívta rá a figyelmet, hogy az infrastruktúrafejlesztés az iskolákban jó úton halad, és a cél az, hogy minden iskola a digitalizáció nyertese legyen. Fontos cél az ország versenyképességének növelése is, és ebben az iskolai nevelésnek nagy szerepe van. A folyamatos változás korát éljük – figyelmeztetett az államtitkár, és könnyen lehet, hogy még nem is ismerjük azokat a szakmákat, amelyeket majd gyerekeink művelni fognak – tette hozzá. Szükség van versenyképes tudásra is, amit a köznevelés hivatott biztosítani, és az innovációval együtt a digitalizáció is egy kikerülhetetlen terület az iskolákban. „A fej gondolkodásra való, a könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani” – idézte Szent-Györgyi Albertet Schanda. Az elmélyült olvasás fontosságát is hangsúlyozta, és elmondta, hogy a jövőben nem robotok fognak dolgozni az emberek helyett, hanem gép és ember együtt fog dolgozni majd.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szakképzésért és Felnőttképzésért Felelős Helyettes Államtitkárság szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára Kihívások és válaszok a szakképzésben és a felnőttképzésben címmel tartott előadást. Összegezte a munkaerőpiaci elvárásokat, melyeket a szakképzési rendszerrel szemben támasztanak, de felhívta a figyelmet arra is, hogy sokkal jobban meg lehet azt mondani, milyen képességekre lesz szüksége egy jövőbeli munkavállalónak, mint azt konkrétan, hogy hány orvosra, és mérnökre lesz szükség. Készségekről és képességekről van leginkább értelme beszélni. Felértékelődnek az együttműködéssel kapcsolatos készségek, mint a csapatmunka, tárgyalókészség, emberek kezelése, érzelmi intelligencia, ítélet- és döntéshozatal. Jelentős szakképzett munkaerő-hiánnyal szembesültünk mára, így egyre jelentősebbé válik a szakmák oktatása is. A szakgimnáziumi rendszer vonzóvá tételért dolgozni kell, mert az lenne ideális, ha a jövő mérnökei a szakgimnáziumok technikusai közül kerülnének ki. Szorosabbá kell tenni a szakgimnáziumok és az egyetemek kapcsolatát is, akár kedvezményeken keresztül. Hangsúlyozta a tanárok mentor szerepét, valamint a közösségi alkotó műhelyek fontosságát is kiemelte.
Dr. Beneda Attila az EMMI családpolitikáért felelős helyettes államtitkára „A család támogató szerepe a tanulók fejlesztésében” címmel tartott előadásában kiemelten foglalkozott a családi életre nevelés szerepével a készülő Nemzeti alaptantervben. Nagyon fontosnak tartja, hogy a szülők egyre jobban bevonódjanak az oktatásba, saját tapasztalataikat megoszthassák ők is a köznevelés rendszerén belül.
A családtámogatási rendszerről is értekezett a helyettes államtitkár röviden, kiemelve a munkaalapú támogatás szerepét az alanyi jogon járóval szemben. Érintette a családok éve új intézkedéseit, például kitért arra, hogy a diákhitel törlesztési idején egy gyermek születése esetén a hitel törlesztése felfüggesztődik, ha két gyermek érkezik a családba, akkor az állam a hitel felének törlesztését átvállalja, három gyerek vállalása viszont már a hitel teljes fennmaradó összegének elengedésével jár.
Maruzsa Zoltán az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára „Új utak a változásban” címmel tartott előadást. Beszámolt arról, hogy a választások idején a Köznevelésért Felelős Helyettes Államtitkárság és háttérintézményei monitorozták a köznevelési rendszert és ennek alapján intézkedési terveket írtak elő. Tervbe vette a Helyettes Államtitkárság, hogy a korai iskolaelhagyás elkerülésében az iskolavezetőknek nagyobb támogatást nyújtson, felkészültebbek lehessenek ennek a problémának a kezelésében az igazgatók. Különös fontossága van az idegen nyelvi mérés megerősítésének is. Maruzsa Zoltán foglalkozott a nyelvi intézményekkel (pl. British Council, Goethe Intézet) való együttműködéssel is, illetve elmondta, hogy meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy minél több magyar diák tanulhasson nyelvet anyanyelvi környezetben is. Fontos, hogy az oktatási adatokat ne csak kutatási célokból lássuk, hanem ezek az intézményekben konkrét változtatásokat tudjanak elindítani, fontos, hogy az adatok visszacsatolhatók legyenek az iskola pedagógiai munkájába. A Helyettes Államtitkárság igyekszik a pedagógus terheit is csökkenteni, igyekeznek az előírt órakeretet 24 órára levinni. A pedagógusi pályára lépésre való ösztönzést ugyanúgy kulcsfontosságú feladatként említette előadásában Maruzsa Zoltán, illetve a pályaelhagyók visszavonzásának a prioritását is hangsúlyozta. Ugyanúgy fontos leendő intézkedésként határozta meg az intézményvezetői pálya támogatását. Az iskolák épített infrastruktúrájának fejlesztéséről is beszámolt a helyettes államtitkár, kiemelte az Európai Uniós támogatások szerepét a felújításokban. Kiemelte az informatikai eszközökre vonatkozó fejlesztéseket is, hiszen az iskolaépületek mit sem érnek, ha nincsenek megtöltve modern tartalommal. A szakszolgálati feladatellátásban is van fejlesztési lehetőség Maruzsa Zoltán szerint, van még helye az iskolákban gyógypedagógusoknak, gyógypedagógiai asszisztenseknek és konduktoroknak is.
Csépe Valéria professzor asszony „Intenció, implementáció, irányok Nat-tervezet 2.1.11.” címmel tartott előadást. Az új Natban kiemelten fontos szerepe van a pedagógusi nézőpontváltásnak, azaz el kell jönnie a „Mit tanítunk?” egy fókuszú nézőpontja után annak, hogy három dologra is koncentráljon a pedagógus „Mit, mikor és hogyan tanítunk”. A digitálizációs kihívásként említette Csépe Valéria a digitális eszközhasználattól kezdve a digitális állampolgárságig tartó utat. Egy alaptanterv lehet ismeret-centrikus, de akkor nem felel meg a 21-ik századi kihívásoknak, lehet kompetencia alapú, viszont ebben az esetben egyoldalúvá válhat, és lehet integrált, azaz a tudás, a tudásnak az alkalmazása és a kompetenciák együtt fontosak. Csépe Valéria szerint túl kell lépni azon a szemléleten, hogy a tankönyv legyen az egyedüli meghatározó – mivel, ha továbbra is a tankönyvben lefektetett tananyag áll a centrumban, nem marad idő az alkalmazásra, a tapasztalat és a gyakorlat megszerzésére, nem válik élővé a tudás. A Nat tervezet tartalmát és szerkezetét is ismertette vázlatosan, kiemelve a fejlesztési területeknek valamint a kompetenciák rendszerének a szerepét. A Nat véleményezési időszakában több mint 400 véleményező jelzett vissza az Oktatás 2030 honlapján. A Nat javított tervezetében ezeket a véleményeket figyelembe vették. Csépe Valéria felhívta a közönség figyelmét arra, hogy a Nat-nak a javított tervezete is csak szándék mindaddig, amíg nem implementálják a köznevelés rendszerében. Jelenleg az a legnagyobb feladat az elkövetkező két évben, hogy az implementáció támogatása kiteljesedjen. Prioritás az is, hogy a köznevelési rendszerben az eddig falakkal elválasztott tudásterületek helyett megvalósulhasson a jelenségalapú tudásátadás. Csépe Valéria szerint nincs más út, mint az iskolai eredményesség, versenyképesség és a méltányosság javítása.
Horváth Zita az EMMI felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára előadásában említette, hogy eddig talán mindig az volt a pedagógusképzés fejlesztésében a hiba, hogy azzal foglalkoztunk, hogy milyen képzést szeretnénk látni, ahelyett, hogy elképzeltük volna, milyen pedagógust szeretnénk látni. Az államtitkár szerint a jelenlegi rendszert kell úgy finomhangolni, hogy lehetőség szerint jól felkészült és motivált pedagógus lépjen ki belőle.
További írásokat, képgalériákat és videót ide kattintva érhet el minden kedves érdeklődő.
