Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Oktatási Hivatal 2015. szeptember 23-án tartotta Budapesten a TÁMOP 3.1.1 XXI. századi közoktatás-fejlesztés című kiemelt projekt zárókonferenciáját.
A rendezvényt Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője nyitotta meg, aki köszöntőjében a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt legfontosabb eredményeit hangsúlyozva elmondta: a projekt a megújuló köznevelés rendszerét támogatta és olyan fejlesztéseket és kutatásokat végezett, amelyek eredményei hosszútávon mutatkoznak meg. Sinka Edit, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) programvezetője foglalta össze az OFI, az Oktatási Hivatal (OH) és az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (EDU) konzorciumában megvalósult projekt eredményeit. Elmondta, mindhárom szervezet a saját profiljába vágó fejlesztéseket végzett: az OFI-ban elsősorban a köznevelési rendszert támogató kutatások és programok valósultak meg, az OH-ban a KIR2 készült el, míg az Educatióban az óvodáztatás és a digitális oktatás volt a legfontosabb téma. Sió László oktatáspolitikai szakértő előadásában arról beszélt, hogy az átalakuló elvárásokra új válaszokat kell adnia a köznevelés rendszerének. Az eredmények – egy ilyen nagy rendszer tekintetében – nem várhatók azonnal, kifutásuk van, ezért várható nagyon a következő PISA-mérés. Részletesen ismertette a finn modellt, amely szintén több évtized alatt hozott látványos eredményeket. A plenáris előadásokat Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója zárta, aki a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt fejlesztéseit a nemzetközi és a hazai környezet kontextusába helyezte. Az EU2020 célkitűzése nyomán elkészült Köznevelés-fejlesztési stratégia tárgyalja mindazon célokat, amelyeket a köznevelési rendszer eredményességének, méltányosságának, versenyképességének és hatékonyságának növelése érdekében a következő években szükséges megtenni. Ezeknek a céloknak a megvalósításához a TÁMOP 3.1.1 projekt kutatásai, fejlesztése és produktumai nagyrészben járulnak hozzá.
A konferencia második felében szekcióban folyt a projekt eredményeinek bemutatása. A Horizontális tanulás című szekcióban Kovács Anikó (OFI) és Egri Gyöngyi (Újbudai Palánták Óvoda) számoltak be egy módszertani pilot program tapasztalatairól; Németh Szilvia (T-Tudok) pedig a pécsi Kreatív Partnerség című pilot program eredményeit ismertette.
A Jogi szabályozás című szekcióban Kovács István Vilmos (OFI) és Loboda Zoltán (OH) az intézményi szabályozásról tartott interaktív workshopot.
Az Akkreditáció (hogyan tovább?) – minősítés – értékelés címet viselte a harmadik szekció, amelyben Bodó Márton (OFI) a jó gyakorlatokról, Varga Attila (OFI) a nevelési-oktatási programok fejlesztéséről, Sió László és Hodossy Attila (OH) pedig az innovációkról és a minősítésről tartott előadást.
Az egész napos iskola pedagógiai koncepcióját mutatta be Mayer József (OFI) a negyedik szekcióban. A fejlesztés keretében négy tematikus program került kidolgozásra, melyekről a témavezetők beszéltek: Réti Mónika a természettudományos programról, Pallag Andrea a komplex művészeti nevelésről, Lippai Edit a kerettörténet-módszer alapján kidolgozott gyakorlati életre nevelésről és Néder Katalin az ökoiskolákról.
Az ötödik szekcióban, a Múlt, jelen, jövő címet viselőben, azok a konkrét eredmények kerültek bemutatásra, amelyek az oktatáspolitikai döntések előkészítését kívánták támogatni. Nikitscher Péter (OFI) az EDUMAP információs rendszerről, Sió László a szabályozásról, Németh Szilvia (T-Tudok) az innovatív hálózatok létrehozásáról, Csengődi Sándor (BCE) az Arany János Tehetséggondozó Program költséghaszon-elemzéséről, Palotás Zoltán (QUALY-CO) a szakértői rendszerről, Gaskó Krisztina (OFI) és Morvay Zsuzsanna (OFI) a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, Kerekes Balázs (OH) pedig a konstruktív irányításról tartott előadást.
A konferencián levetítésre kerültek az OFI TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt keretében készült kisfilmek is.
