A köznevelési intézményekben zajló pedagógiai folyamatok minőségét befolyásoló tényezők között kulcsfontosságú az intézményvezetés és ezen belül az intézményvezető szerepe.
A vezető személyes és szakmai felkészültsége, tanulószervezetté válás iránti elkötelezettsége szoros összefüggésben van a gyermekek és tanulók teljesítményével, tehát a pedagógiai folyamatok eredményességével (Marzano és mtsai., 2005.).
A Kormány Köznevelés-fejlesztési stratégiája a TALIS vizsgálatok eredményeire alapozva megállapítja, hogy a szakmai irányító típusú vezetők mellett jobb a pedagógusok közötti együttműködés, gyakoribb a team munka, mint a bürokratikus típusú vezetők mellett. A köznevelés új szabályozó rendszere, valamint a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele jelentősen megváltoztatta az intézményvezető, az intézményvezetés szerepét, feladat- és hatáskörét. Ugyancsak a Köznevelés-fejlesztési stratégia állapítja meg, hogy az új köznevelési rendszerben a menedzser típusú intézményvezető helyett egyfajta pedagógiai-szakmai vezetőre van szükség, hiszen a menedzsment feladatok nagy része az állami intézményfenntartóhoz került.
Folyamatosan növekszik az intézményvezetők szakmai irányító szerepe. Egyre bonyolultabb társadalmi elvárásoknak kell megfelelnie mind az intézménynek, mind a vezetőnek, s az ehhez szükséges vezetői kompetenciákat külső szakmai értékelés vizsgálja. A vezetői munka speciális feladat, már csak azért is, mert egyrészt a jogszabályi környezet a vezetői feladatokat nem munkakörként, hanem pedagógus munkakörhöz rendelt megbízásként kezeli, másrészt viszont a vezető személyes szakmai felelőssége az intézményi stratégia meghatározása, a stratégiának megfelelő hosszú távú döntések meghozatala, ennek megfelelően a szervezet folyamatos fejlesztése, ezen belül az operatív munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, illetve a humán erőforrás folyamatos fejlesztése.
Ez az összetett feladat és felelősség magányossá is teszi a vezetőket. Az intézményvezetők sokrétű munkájához a formálódó szaktanácsadási rendszer jelenlegi állapotában két területen nyújt támogatást. Őt is támogatják a pedagógus feladataik ellátásában tantárgygondozó szaktanácsadók, de a tanítás a vezető szakmai munkájának csak nagyon kis részét teszi ki. Az intézmények tanulószervezetté válását intézményfejlesztési szaktanácsadók támogatják, de ők elsősorban szervezetfejlesztési kérdésekkel foglalkoznak, hosszú távú, intézményi szintű döntések előkészítését segítik, illetve intézményfejlesztési projektek megvalósításához nyújtanak támogatást. Feladatuk elsősorban nem az első számú vezető személyes támogatása, hanem a vezetés és a fejlesztő teamek munkájának segítése.
A szaktanácsadói rendszer fejlesztése során felmerült az az igény, hogy a szaktanácsadói rendszerben legyen olyan szaktanácsadó is, aki a vezetőket támogatja vezetői feladataikhoz kapcsolódó szakmai kérdésekben, szakmai fejlődésükben, illetve a tanfelügyelethez kapcsolódóan vezetői kompetenciáik fejlesztésében. Az OFI-ban zajló kutató-fejlesztő munka során megfogalmazódott az a koncepció, hogy az intézményvezetői szaktanácsadásnak illeszkednie kell az intézményvezetők összetett feladatrendszeréhez, az oktatásirányítás vezetőkkel szemben támasztott elvárásaihoz, a tanfelügyeleti rendszerhez, emellett oldania kell a vezetői magányosságot.
A vezetői szaktanácsadás célja tehát annak elősegítése, hogy a vezetők saját intézményük felkészült és folyamatos megújulásra kész, tudatos pedagógiai-szakmai vezetői legyenek, vezetői kompetenciáik folyamatosan fejlődjenek, vezetői döntéshelyzetekben lehetőséget kapjanak szakmai konzultációra. Ez a támogatás három szinten, összetett tevékenységrendszerben valósul meg:
- Az egyéni tanulás támogatása. Konkrét vezetői helyzethez kapcsolódó konzultációs lehetőség biztosítása (személyes, telefonos, online módon); valamint adott szituációhoz, vezetői helyzethez, szakmai problémához, elakadáshoz kapcsolódó személyes tanácsadás (coaching szerű támogatás); illetve a tanfelügyelet által végzett vezetői értékeléshez kapcsolódó vezetői szakmai fejlődési tervük elkészítéséhez nyújtott segítség.
- A közös tanulás támogatása. Ez a támogatási forma tudásmegosztást, közös gondolkodás szervezését, támogatását, információs tanácsadást, vezetői munkaközösség, esetmegbeszélő csoportok működtetését jelentheti.
- A szakmai irányítás támogatása. A szaktanácsadás során nyert általánosítható tapasztalatok megosztása, oktatáspolitikai döntések előkészítésének támogatása.
Az intézményvezetőket támogató szaktanácsadónak olyan szakembernek kell lennie, aki több ciklusra kiterjedő vezetői tapasztalatokkal rendelkezik, képes a folyamatos szakmai megújulásra, személyes kompetenciái, tanácsadói felkészültsége alkalmassá teszik mások támogatására.
Ennek megfelelően a vezetői szaktanácsadó legmeghatározóbb kompetenciái az önfejlesztéshez kapcsolódnak, amelyet fejlett vezetői kompetenciái egészítenek ki, és a tanácsadói kompetenciái teszik alkalmassá a szaktanácsadói feladatra.
A vezetői szaktanácsadó kompetenciái
A szaktanácsadói munkához szükséges kompetenciákat egyrészt az intézményvezetői szakvizsga és gyakorlat garantálhatja, másrészt egy bemeneti képzés elvégzése, amely a speciális tanácsadói feladatokra készít fel, és hozzájárul a tanácsadói kompetenciák fejlődéséhez.
A 60 órás „Intézményvezetői szaktanácsadók képzése” című felkészítő képzés akkreditációs anyaga a vezetői és tanácsadói kompetenciák fejlesztését, valamint az önismeret mélyítését tűzte ki célul. A képzés nyolc tematikai egységből épül fel és három munkaformára tagolódik. Jelenléti szakaszból, és a Google Drive felületen folyó online tanulásból, valamint vezetői szaktanácsadói gyakorlatból áll.
Az első képzés 2015. június-júliusában zajlott le. A képzésen 18 olyan intézményvezető vett részt, aki legalább tízéves vezetői gyakorlattal rendelkezik, illetve valamilyen szakterületen már szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken.
A gyakorlatorientált képzés az önismeret mélyítésére, a vezetői és tanácsadók kompetenciák fejlesztésére fókuszált. Kis fejtörést okozott a szaktanácsadói gyakorlat szervezése, hiszen július első két hetében a vezetők többsége már szabadságon van. Végül az az utólag nagyon sikeresnek bizonyult megoldás született, hogy minden résztvevő intézményvezetői szerepében fogadott szaktanácsadót saját intézményi munkájának támogatásához.
A szaktanácsadói gyakorlatok sikerességét igazolják a vezetői reflexiók:
„Legnagyobb segítséget az jelentette, hogy lehetőségem nyílt egy saját magam előtt is kellemetlen helyzet leírásával hangos gondolkodásra egy olyan emberrel, akihez bizalommal fordulhattam, de nem szívességből figyelt rám, aki maga is ismeri a vezetői helyzeteket, de nem feladata az ítélkezés, csak a támogatás. Jó érzés volt, hogy a beszélgetés végére objektív tükörben is hitelesnek találtam saját viselkedésemet, örülök, hogy körvonalazódott a helyes megoldás, ami pontot tesz az ügy végére.”
„Már az is hozzájárult a probléma megoldásához, hogy felkészültem a szaktanácsadói látogatásra, előzetesen összefoglaltam és leírtam magamnak a helyzetem legfontosabb jellemzőit. A beszélgetés pedig újabb ötletekkel gazdagította a megoldások lehetőségét.”
„Sokat segített a szaktanácsadó, mert újra végiggondoltam a beszélgetés során a problémát a kérdések segítségével, és a beszélgetés során a szaktanácsadó kolléga által felvillantott lehetőségek alapján új alapokra helyeztem magamban a megoldási lehetőségeket.”
„Úgy éreztem, hogy átéli velem a problémám nehézségeit, közösen gondolkodtunk, s ez számomra megnyugtató volt.”
„Új szempontból is rávilágított a kérdésre, amire sem én, sem a helyetteseim eddig nem gondoltunk. Hirtelen meg is hökkentem a kérdésén, de aztán elgondolkodtam rajta. Van benne igazság! Ekkor úgy éreztem, hogy már csak ezért is hasznos volt számomra ez a találkozás.”
„Ez az objektív, másik nézőpontot képviselő konkrét tanács meghatározó volt a jól felépített megoldási folyamat elindításához, ezért nagyon hálás vagyok érte. Rendszeresen igénybe kívánok venni a jövőben vezető szaktanácsadó segítséget! Örömmel tölt el, hogy hosszú vezetői pályafutásom alatt, végre, egy olyan lehetőség is adódott, amely segíti, támogatja vezetői munkámat, vezetői kompetenciáim fejlődését.”
Szabó Győző
pedagógiai fejlesztő
