Az önismeret és társas kultúra megjelenése a Debreceni Egyetem és Nyíregyházi Főiskola tanárképzésében

Tanulmányunk célja, hogy bemutassuk, milyen tanegységek, tárgyak, kurzusok keretében és milyen módon jelenik meg a Nemzeti alaptanterv (továbbiakban NAT) a Debreceni Egyetem (továbbiakban DE) és Nyíregyházi Főiskola (továbbiakban NyF) tanárképzési moduljaiban, különös hangsúlyt fektetve az egyes kompetenciaterületekre, készségek, képességek fejlesztésére mint nevelési célokra, s ezen belül az önismeret és társas kultúra területeire. Bemutatjuk, hogy képzési szintenként és intézményenként hogyan jelennek meg ezek a tantárgyleírásokban, mely fő dimenziókra helyeződik a hangsúly az önismereten és társas kultúrán belül, hogyan valósul meg egyrészt a pedagógus-jelöltek önismeretének és társas kultúrájának, illetve ezek dimenzióinak a konkrét fejlesztése, másrészt milyen eszközöket, tudást, ismereteket kapnak ahhoz, hogy munkájuk során ők is tudják fejleszteni a gyerekek önismeretét és társas kultúráját. Elemezésünk végén kitérünk az egyes pozitívumok és hiányosságok bemutatására, melyek alapján célunk megfelelő alap nyújtása olyan fejlesztési terv, program, konkrét javaslatok megfogalmazására, melyek segítségével a felmerülő problémák kiküszöbölhetők, s megfelelő mennyiségű és minőségű képzést kapnak a hallgatók a két terület fejlesztéséhez kapcsolódóan.

A „családi életre nevelés” problematikája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzési gyakorlatában

Az új Széchenyi-terv TÁMOP 4.1.2B kiemelt projekt fő célkitűzése a megújuló magyar tanárképzés illesztése a 2012-ben megjelent Nemzeti alaptantervhez, mint a köznevelés legfőbb pedagógiai-tartalmi szabályozójához. Az illesztés természetesen fejlesztést jelent, túl a szaktárgyi szempontokon elsősorban a Nat nevelési céljainak, általános fejlesztési követelményeinek újszerű megjelenítését a felsőoktatás felkészítő munkájában. E kiemelt nevelési célok egyike a „családi életre nevelés”. A következő tanulmány e téma megjelenését vizsgálja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzésében.

Modellajánlás és módszertani javaslat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógususképzésben szerzett intézményi tapasztalatainak elemzése alapján, a családi életre neveléssel kapcsolatos képzési program jövőbeli fejlesztésére

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet az új Széchenyi-terv TÁMOP 4.1.2.B projekt keretében azzal bízta meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem neveléstudományi kutatócsoportját, hogy a Nemzeti alaptanterv irányelveivel összhangban modellajánlást dolgozzon ki „A családi életre nevelés” pedagógiai feladatait integráló pedagógusképzés fejlesztésével kapcsolatosan. A szakmai munka két egymásra épülő, s így szoros tartalmi összefüggésben levő tanulmány létrehozására irányult. Az elsőként kidolgozott, „A családi életre nevelés problematikája a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pedagógusképzési gyakorlatában” címet viselő komplex elemző tanulmány keretében arra kerestünk válaszokat, hogy intézményünkben a tanárképzés területén jelenleg mi és hogyan támogatja a családi életre neveléssel kapcsolatos horizontális Nat tartalmak megalapozását. Fontosnak tartottuk azon szervezeti folyamatoknak bemutatását is, amelyeknek keretében a keresztény hagyományokra épülő korszerű értékközvetítés fejlesztése megvalósult. A kutatómunkánk során számos olyan értékes és feltétlenül megtartandó intézményi gyakorlatot sikerült azonosítanunk, amelyeket továbbra is ápolnunk kell. Ugyanakkor feltártunk számos egyéb problémát, képzési hiányosságot és javítandó területet, ahol a tanárképzési feladatokkal összefüggő ésszerű és szükségszerű fejlesztéseknek tág tere nyílhat. A most elkészült második tanulmányunkban saját intézményi tapasztalatainkra építve azt igyekszünk bemutatni, hogy milyen átfogó stratégia mentén képzeljük el tanárképzési programunk jövőbeli tartalmi és módszertani fejlesztését. A modellajánlással összefüggő kutatómunka vélhetően kettős haszonnal is járhat. Egyrészt a rövid- és hosszú távú fejlesztési teendők kidolgozása jelentősen hozzájárulhat Egyetemünk képzési hatékonyságának és ebből fakadóan piacképességének növeléséhez, másrészt szakmai segítséget nyújthatunk mindazoknak a képzőhelyeknek, akik a mi tapasztalatainkra építve kívánják a tanárképzést érintő fejlesztő munkájukat elvégezni. Ez utóbbi lehetőség a családi életre nevelés vonatkozásában komoly realitásokat hordoz, hiszen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem keresztény szellemiségéből adódóan olyan jól körvonalazott családmintával rendelkezik, amelyet bátran ajánlhatunk a társadalom figyelmébe.

Horizontális pedagógiai elemekhez kapcsolódó komplex elemző tanulmány és nevelési célokhoz kapcsolódó modellajánlások kidolgozása 1. rész

A Nat és a szakmai kerettantervek elemzés során arra fókuszáltunk, hogy milyen gazdasági és pénzügyi ismeretelemek, tananyagtartalmak kerülnek feldolgozásra a jelenlegi tartalomszabályozás mellett a közoktatásban, és hogyan biztosíthatóak a különböző fejlesztési területek, célok és műveltségi területek közötti horizontális kapcsolatok. A szakmai kerettantervek előírása szerint a rendelkezésre álló időkeret 33 %-a a Nat-ban meghatározott tartalmak, készségek átadásához kell.

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.