Magyarországi helyzetkép a pedagógus pálya presztízséről és népszerűsítéséről

A pedagógus pálya presztízséről jelen tanulmányunkban voltaképpen csak egy szempont alapján szólunk: a népszerűsítés szempontjából. Gondolatmenetünk azon az előfeltételezésen alapul, hogy az általunk a pálya presztízsének növelésére tett intézkedések potenciálisan növelhetik a pálya népszerűségét, ami megnyilvánulhat a tanári pályát választók számának növekedésében és a kedvezőbb hallgatói összetételben. A pálya népszerűsítése rendszerszintű érdek, ám nyilvánvalóan a képzőintézmények érdeke is. A népszerűsítő akciók és technikák számbavétele legalább két szinten lehetséges. A tanulságok pedig hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján levonhatók, s szándékaink szerint hasznosítható észrevételeket tudunk megfogalmazni az érdekeltek számára.

Amerikai Egyesült Államok

Annak ellenére, hogy a tanári pálya társadalmi presztízse és ennek változása nehezen mérhető, egyértelmű, hogy az Egyesült Államokban a tanári pálya az elmúlt évtizedekben szignifikánsan veszített a presztízséből. Ez részint azzal függ össze, hogy a társadalomban a 20. században és a 21. század eddigi évei során olyan irányú modernizációs és posztmodernizációs folyamatok zajlottak le, amelyek általában is gyöngítették az autoritás érvényét.

Tekintve az oktatásügyet évtizedek óta érő kritikák sokaságát, a tanári pálya presztízse az Egyesült Államokban még így is meglepően kedvező. A 21 OECD-országra kiterjedő tanári presztízsvizsgálatban az USA a felső középmezőnyben helyezkedik el. Különösen figyelemre méltó az általános iskolai tanárok magas presztízse, amely megelőzi a középiskolai tanárok presztízsmutatóját, illetve a kutatásban részt vett európai országok mutatóit. Ugyancsak fontos jellemző, hogy a 21 vizsgált országból az USA a 7. azt tekintve, hogy a szülők mennyire biztatnák a gyereküket arra, hogy a tanári pályát válasszák élethivatásukul; más országokkal összehasonlítva feltűnően alacsony (az egész vizsgálatban az egyik legalacsonyabb) azoknak a szülőknek a százalékos aránya, akik talán vagy egészen biztosan nem biztatnák a gyereküket arra, hogy tanárok legyenek.

A tanári pálya vonzóvá tételének technikái Finnországban és Hollandiában

A tanítás Finnországban elismert, megbecsült hivatás, sok diák szeretne tanár lenni. Ennek köszönhetően Finnország büszkélkedhet a legkompetitívebb tanárképzési rendszerrel: a legtehetségesebb fiatalok is vonzónak tartják a tanári pályát, a tanári szakokra a rengeteg jelentkezőből a legjobbakat tudják kiválasztani. A finn tanárok magasan képzettek, és a társadalom is elismeri őket; feladatuk a szociális, tudásbeli és kulturális értékek közvetítése. Részvételük fontos mind az iskola és a családok közti együttműködésben, mind pedig az iskola belső kommunikációjában. (Sahlberg 2012)

A tanári pálya-rekrutáció médiaeszközei Angliában

Annak ellenére, hogy Angliában egyre több erőfeszítés történik a tanári pálya népszerűsítésére, az Oktatási Minisztérium (DfE) kimutatása szerint az iskolarendszer – elsősorban a közoktatás – tanárhiánnyal küszködik. Ezt támasztják alá a tanárképzési programok 2014-es bemeneti adatai, miszerint a rendelkezésre álló, illetve feltölthető 34,890 főnyi keretszámból 32,543 fő kezdte meg tanulmányait a tanárképzési programban. Ez gyakorlatilag 2000 betöltetlen leendő tanári álláshelyet jelent. Ha a tanárhiányt tárgyakra lebontva vizsgáljuk, látható, hogy technológia területen csupán 44%-os a betöltöttség, míg a matematikai és fizika szakosoknak is csak 67%-a nyújt olyan tanulmányi teljesítményt, amely a tanári pályára is alkalmassá tenné őket.  Malcolm Trobe, az Association of School and College Leaders (Felsőoktatási Intézmények Vezetőinek Egyesülete) főtitkárhelyettese meglátása sokat mondó: „Egyszerűen szólva, nincs elegendő jó jelölt a tanári pályára!” (http://www.telegraph.co.uk/education/educationnews/11258232/Schools-warned-over-looming-teacher-recruitment-crisis.html)

Oldalak

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.