FIGYELEMFEJLESZTŐ PROGRAM

Készítette: Dr. Torda Ágnes gyógypedagógus

Lektorálta: Dr. Illyés Sándor egyetemi tanár
OKI PTK
Budapest, 2000

 

Zip file letöltése

Hátránykompenzáló, felzárkóztató képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő 1-4. osztályos gyermekeknek

Programszint:

Diagnosztikus fejlesztőprogram az információfelvétel szervezettségének és hatékonyságának mérésére és a tanulási teljesítmény növelésére.

A tanítás/tanulás eredményességét alapvetoen meghatározza a figyelmi működés színvonala. A gyermekek különbözo jellegu figyelmi problémáinak meghatározása után a képességfejlesztő program alkalmazásával célzottan kompenzálhatjuk a zavart működést.

Évfolyamszint:

A program az általános iskola alsó szakaszában I-IV. osztályos, vegyes életkorú tanulók kiscsoportos fejlesztésére használható.

Témakörszint:

A figyelmi működés mérése és fejlesztése.

Magában foglalja a diagnosztikus mérés és a tényleges teljesítményre épülo fejlesztés mozzanatait. A feladatok használatával jól megállapíthatók a gyermek figyelmi működésének gyenge és eros pontjai, amit az egyénre szabott, differenciált feladatkijelölésben célszeru felhasználni. A program arra is alkalmas, hogy megállapításokat tegyünk a gyermek kognitív stílusára, tanulási típusára vonatkozóan.

Altémaszint:

Az auditív és vizuális információ sorozatok követése és feldolgozása.

A pszichikus funkciók teljesítményének növelése az életkorhoz igazodó játékos képességfejlesztő gyakorlatokkal.

Idoigény:

A program húsz önálló feladatot tartalmaz, amelyek egyenként további három-négy szempont szerint variálhatók. Így hozzávetoleg ötven feladatot kapunk, melyek közül -tapasztalataink szerint- óránként három játékfeladat teljesítheto. A programcsomag heti 1x45 perces csoportfoglalkozást feltételezve hathónapos fejlesztő ciklus foglalkozási anyaga. A ciklus kezdetén és végén a szintfelmérés és a teljesítménynövekedés/változás mérése is elvégzendo.

Ajánlás

A figyelem kérdése a pedagógia központi problémája. Minden pedagógus küzd azért, hogy a tanulók figyelmét megragadja és a tárgyra irányulóan minél hosszabb ideig megtartsa. A figyelmi működés erosségének és megbízhatóságának vannak olyan korlátai, amelyek a tanuló életkorával vagy más belso feltételekkel függnek össze. Egyes adatok szerint az intenzív figyelem idotartama 7-10 éves korban maximum 20 perc, ami 11-12 éves korra 25 percre növekedhet (Eisert, M-Eisert, H, 1991). A különbözo helyzetekben mért figyelmi teljesítménygörbék azt mutatják, hogy a figyelmi működést sokfajta más tényezo is befolyásolja, többek között, hogy a nap, a hét vagy az év mely szakaszában tartunk. Milyen a gyermek testi és pszichés állapota, életmódjának rendszeressége, táplálkozása, alvásigényének kielégítettsége, fáradékonysága. Tanulási helyzetben mennyire érdekes és újszeru a közölt információ, milyen a tanóra üteme, a pedagógus mennyire képes a gyermek a figyelmét felkelteni és fenntartani. Régi tapasztalata a pedagógiának, hogy kora reggel, a hét elso felében, esetleg hosszabb pihenés után jobb a gyermekek figyelmének teljesítménye. Az iskolai órarendek is ehhez alkalmazkodnak, amikor a korai órákban a matematika vagy idegen nyelv tárgyakat szerepeltetik, nem kis bosszúságára azoknak a pedagógusoknak, akik mindig délben, a fáradt gyermekekkel kénytelenek dolgozni.

Vannak olyan tanulók, akiknél a pszichikus fejlettség jelentos mértéku elmaradása vagy korai életkorban lezajlott ártalmak következtében különösen gyenge a figyelmi működés. A figyelmi problémák oka többnyire a működést megalapozó pszichikus funkciók gyengesége, zavara vagy kiesése. Ezek következtében a figyelem elégtelensége már korai életkortól tapasztalható, és tartósan fennmarad. Ezektol megkülönböztetendok azok az átmeneti állapotok, amelyek szintén figyelmi problémákban is megnyilvánulnak meg, de hátterükben inkább aktuális környezeti- pszichés ártalmak feltételezhetok.

A figyelemzavar vagy gyenge figyelmi működés miatt a gyermeknél tanulási sikertelenség jöhet létre. Ez gyakran meglepetést okoz a gyermek környezetében, ugyanis korábban nem minosítették figyelmének működését. A szülo megszokta figyelemzavarral küzdo gyermekét, s hosszabb ido után már ezt tekinti optimális működésnek. Valóban, ma az iskola az elso olyan teljesítményhelyzet, melyben tartós és megfelelo intenzitású figyelmet várnak el a gyermektol. Gyakori tapasztalat, hogy a gyermek figyelmét elmarasztalólag minosíto pedagógiai véleményt a szülo értetlenül fogadja. Válaszában azt hangsúlyozza, hogy otthon soha nincsenek ilyen gondok, vagyis ezeket az iskolai környezet hívja életre. Ilyenkor azonban többnyire arról van szó, hogy a szülok már elfogadták gyermekük figyelmének másfajta működését s nem nagyon értik, hogy ezzel mások miért elégedetlenek.

Természetesen a figyelmetlen gyermekek problémái sem azonosak. Egyik csoportjukra foként az jellemzo, hogy nem tudják elérni a figyelem összpontosításnak azt a szintjét, amely a tanulás alapveto feltétele lenne. Ennek leggyakoribb tünete, hogy a gyermek figyelme könnyen megzavarható. A változatos környezeti ingerek állandó csábításának nem tud ellenállni, ezért képtelen huzamosabb ideig ugyanazt a tevékenységet figyelme fókuszában megtartani. Bármely új inger jó alkalom a gyermeknek arra, hogy ne a tanárra, ne a kapott feladatra figyeljen. Az ilyen gyermekek állandóan keresik és örömmel fedezik fel az újabb és újabb ingereket pl. mi történik az iskolai folyosón, milyen rendellenességeket vesznek észre az osztályban, milyen zajok szurödnek be az utcáról. Ezeket aztán nemcsak felfedezik, hanem gyakran felhívják erre a többi gyermek figyelmét is. Végso soron tehát mások figyelemösszpontosítását is zavarják. A figyelmi nehézséggel küzdok másik csoportja, bár képes az életkora alapján elvárható intenzív figyelemre, de ezt a működést nem tudja az eredményes tanuláshoz szükséges ideig fenntartani. Az ilyen gyermekek nagy lendülettel látnak hozzá a feladatvégzéshez, de láthatóan egyre lassulnak, majd kifáradva abbahagyják a feladat befejezését. Valójában nem egyszeruen lassabbak vagy fáradékonyabbak mint a többiek, hanem a figyelmi koncentráció szintjét nem tudják hosszan megtartani.

A figyelmi problémák harmadik típusának tekinthetjük, ha a gyermek a figyelem megosztására képtelen, vagyis nem tud gyorsan és megbízhatóan "kapcsolgatni" a különbözo figyelmi helyzetek között. Az iskolai tanítás-tanulás helyzetében erre nagyon gyakran lenne szükség. Gyors váltásokkal kell követni a pedagógus információit az önálló feladat tennivalóit. A figyelem megosztásának jó példája a tollbamondás. Látszólag egyidejuleg követjük az auditiv információkat, feldolgozzuk és raktározzuk azokat, miközben elohívjuk az elhangzott anyag írásához szükséges optikus, motoros információkat és elvégezzük a szükséges müveleteket, tevékenységeket.

S végül a figyelmi problémák negyedik csoportját alkotja a figyelem terjedelmének zavara. Ez valójában a figyelem és a rövid ideju emlékezet müködésének együttes problémája. Az egyénre jellemzo figyelmi terjedelem azt mutatja meg, hogy egyidejuleg /valójában egymás után/ hány dologra tudunk figyelni. Ide vonatkozó vizsgálatok szerint a felnottek figyelmének terjedelme 4-6, 12 éves gyermekeké 3-4, 6 év körülieké pedig 2-3 tárgy, személy vagy jelenség. Az adatok arra az alaphelyzetre érvényesek, amikor a tárgyak, jelenségek körét egyetlen figyelmi ráirányulással próbáljuk megragadni. Ezért van jelentosége az oktatásban annak, hogy milyen a tankönyv illusztrációja. Ha az ábra sok, apró és kevésbé fontos részletet tartalmaz, akkor inkább fennáll annak veszélye, hogy a gyermek nem képes figyelme segítségével a valóban lényeges információkat kiemelni.

A gyermekek legalább 5-7 %-a /más források szerint 3-5 %-a/ küzd figyelmi problémákkal, amelyek okai lehetnek a tanulási eredménytelenségnek, az iskolai kudarcoknak. Mindenki által ismert, hogy a tanulási sikertelenség következtében gyakorta jelentkezik a viselkedés és a beilleszkedés elégtelensége is. Ezzel csak azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy sok gyermeknél a figyelmi működés mérése és szükség esetén javítása a tanulássegítésnek egyik legkézenfekvobb módja s a másodlagos tünetek megjelenésének megelozése.

A figyelemzavar jellegzetességei sok esetben már korai életkorban megmutatkoznak. A jellemzo tünetek sokáig fennmaradnak és könnyu azokat felismerni az óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeknél. Külön említendo, hogy a gyenge vagy zavart figyelmi működés a játéktevékenységet is akadályozza. Természetesen a segítségnyújtás ott kezdodik, amikor a környezet felismeri és megérti a gyermek állapotát, s a különféle tüneteket képes egymással összefüggésben és kölcsönhatásban értelmezni.

A figyelem tartósságának elégtelenségébol adódóan gyakori, hogy gyermekek nehezen tudják követni a szóban vagy írásban kapott utasításokat. Jellemzo rájuk, hogy a megkezdett feladat befejezése helyett átugranak egy újabb feladat kezdopontjára. Nem tudják követni és betartani a feladatok, tevékenységek sorrendjét. Gyakran kell oket biztatni a feladatban való elorehaladásra, ugyanakkor láthatóan nem figyelnek a nekik szóló utasításokra. Figyelmük gyakran elkalandozik, akár feladathelyzetrol, akár más tevékenységrol van szó. Ábrándozóak és figyelmetlenek. Amikor a pedagógusnak az a benyomása, hogy a gyermek nem képes figyelni, akkor megpróbál errol meggyozodni. Például gyakran felszólítja a gyermeket, hogy foglalja össze, ismételje el, mirol volt szó az elmúlt percekben. Azok a gyermekek, akik nem képesek megfelelo intenzitású figyelmi koncentrációra, ilyen helyzetben az elhangzottakból szinte semmit nem tudnak felidézni. Ez annál is inkább meglepo, mert a gyermek látszólag együttműködoen vett részt a tanórán, magatartása is megfelelo volt. Figyelmetlensége azonban olyan belso állapot következménye, amely tartósan akadályozza ot a külso környezet ingereinek követésében. Vannak tehát olyan figyelmetlen gyermekek, akik nem rosszak, nem nyugtalanok csak éppen nem képesek figyelni. Mivel magatartásuk nem tér el feltunoen a többi tanulóétól, ezért nehéz észrevenni, hogy működési nehézségeik vannak. Meglehetosen gyakori, hogy a pedagógus és a szülo egyaránt elégedetlen a gyermek teljesítményével, de ennek valódi okát csak nehezen ismeri fel.

Külön csoportot alkotnak azok, akikre az jellemzo, hogy figyelmüket csak rövid ideig tudják fenntartani. Gyakori tapasztalat, hogy ezek a gyermekek csodöt mondanak a kapott feladat végigvezetésében, mert nem tudják figyelmesen követni a teljes utasítássorozatot, hanem annak csak elemeit ragadják meg. Ellenorzésnél, jellemzo rájuk, hogy "bejutott" hézagos vagy mozaikos információkból rossz kombinációkat hoznak létre, amelyekkel meglepik környezetüket. Mit jelent ez iskolai feladathelyzetben? Második-harmadik osztályban már gyakori az ilyen tartalmú feladatok kijelölése: "Mindenki nyissa ki az olvasókönyvét a 26. oldalon, és keresse meg a kép alatt található rövid olvasmányt. Olvassátok el, majd a szövegben húzzátok alá az igéket piros ceruzával." A figyelmetlen gyermek feladatmegoldását elsosorban az akadályozza, hogy az egymást követo utasításelemeket nem követte, vagy azok sorrendjét nem tudja betartani. Feladat helyének megadása: olvasókönyv, 26. oldal, kép alatti szöveg, a feladat tevékenységeinek megadása: elolvasni, megkeresni, aláhúzni, a feladat tárgya: igék keresése, kiegészíto feltétel: használj piros ceruzát. Egy-egy tanórai hospitálás alkalmával tanúi lehetünk a következoeknek: a pedagógus miközben az osztály tanulói számára kijelöli a fenti feladatot, egy gyermeknek külön is segítségére van. Segít elovenni az olvasókönyvét, fellapozza a megfelelo oldalt, rámutat a kijelölt szövegre, kezébe adja a piros ceruzát, majd megismétli a feladatot: húzd alá az igéket. Mindezt azért teszi, mert korábbi tapasztalatai alapján tudja: a gyermeknél a sikeres feladatmegoldásnak nem az akadálya, hogy ne ismerné fel az igéket, hanem az, hogy képtelen eligazodni a az egymást követo lépések sorozatában, s mire kikeresi az olvasókönyvét, fellapozza a kijelölt oldalt, már nem igazán tudja, még mit várnak tole.

A figyelem megosztása az iskolai tanulás elengedhetetlen követelménye. A gyermekek egyidejuleg figyelnek a tanárra, önálló munkájukra, az osztály közös munkájára, esetleg belso élményeikre, melyek a tanulás helyzetét kísérik. A sokfajta, de egyidejuleg zajló tevékenységek követése és irányítása, gyors kapcsolásokat kíván, ami egyáltalán nem könnyu feladat.

A fenti figyelmi problémákat viszonylag nehéz felismerni, hiszen a gyermek önkéntelen igyekezetével ezeket részben kompenzálja. Mivel a gyermekek viselkedése, beilleszkedése nem feltuno vagy eltéro, így a pedagógus nem feltételezi, hogy az apró tünetek egy tanulási teljesítményt akadályozó állapot a "figyelemzavar" megnyilvánulásai.

Más a helyzet akkor, ha a figyelem zavarához nyugtalan, hiperaktív viselkedés társul. Azonnal felismerhetok azok, akiknél a figyelmetlenség magatartási, beilleszkedési problémákkal jár, de róluk többnyire az a vélemény, hogy rosszaságuk miatt nem képesek figyelni. Az ilyen gyermek kitunik a többiek közül, bár gyakran a viselkedés rendezését tartják fontosnak, és a velük való foglalkozás kevésbé irányul a figyelmi teljesítmény javítására.

Nagyon fontos annak kiderítése, hogy a fenti jellemzok már hosszabb ideje fennállnak-e, és nem aktuálisan ható külso tényezo váltotta ki azokat. A valóban figyelemzavarral küzdo gyermek minden élethelyzetben, tehát a játékban, bármilyen szabadidos tevékenységben hasonló módon, azaz gyenge figyelemmel vesz részt.

A súlyos figyelemzavar diagnózisát csakis orvosi, pszichológiai, gyógypedagógiavizsgálatok alapján állapíthatjuk meg. A vizsgálat hosszabb idot és különbözo szakemberek konzultációját igényli. A súlyos figyelemzavar olyan állapot, amely a gyermek tanításában különleges bánásmódot, kedvezményeket tesz szükségessé. A figyelemzavar indokolhatja a gyermek besorolását a "más fogyatékosok" csoportjába. Ez csak abban az esetben ésszeru, ha ennek nyomán érvényesíthetok a gyermeket megilleto jogok és kedvezmények, melyeket a Közoktatási Törvény tartalmaz. A "más fogyatékosság" megállapítása a megyei, fovárosi Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértoi és Rehabilitációs Bizottság faladata. A gyermek különleges gondozáshoz való jogának biztosítása a lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzojének, a tanulásban való kedvezményeinek biztosítása pedig a közoktatási intézmény igazgatójának feladata (1999. évi LXVIII.törvény).

A gyermek általános tanulási nehézségének oka lehet a figyelmi működés gyengesége is. A figyelemzavar és a figyelemgyengeség diagnosztikus elkülönítése nem könnyu feladat. Ez utóbbit inkább akkor valószínusítjük, ha a figyelemgyengeség nem minden tevékenységhez társul, hanem kifejezettebben a tanulási helyzethez kapcsolódik, inkább átmeneti, mint tartós, kialakulásában inkább külso tényezok a felelosek, mint belso, biológiai okok. A figyelemgyengeségbol adódó tanulási nehézség megállapítása és diagnosztikus igazolása a Nevelési Tanácsadó feladata. A tanulási nehézséghez szintén kapcsolódnak olyan kedvezmények és jogok, melyek a gyermek érdekét szolgálják. Ezek biztosítása a Nevelési Tanácsadó és a közoktatási intézmény igazgatójának feladata.

Cél

A program alkalmazásával a figyelmi működés mérése, valamint javítása. A gyermekek egyre inkább képessé váljanak -életkoruknak megfelelo szinten- a környezetbol érkezo információk sorrendjének megtartására, a figyelem terjedelmének, intenzitásának és megosztottságának elégséges működtetésére. A program alkalmazásával a pedagógus ismerje fel a gyermek figyelmi működésének jellemzoit.

Várható eredmények

A játékos helyzetbe ágyazott fejlesztés növeli a gyermek biztonságát, saját sikerességének és eredményességének hitét. Feltétlenül javítja a feladatvégzésre való általános készültségét, motiváltságának szintjét. A program során a gyermek egyre inkább képessé válik egyazon feladat megoldásáért huzamos ideig dolgozni, növekszik monotóniaturése, ami a teljesítmény növelés egyik feltétele. Várhatóan javítja az iskolai tanulási helyzetben működo figyelmi folyamatok minoségét, a gyermek tartós figyelmét, a kapott feladatok folyamatos végzésének biztonságát. A csoporthelyzet az alkalmazkodókészséget, a társakkal való együttműködést, az önszabályozást, tehát a szociális képességeket fejleszti. A figyelmi működés javulása más pszichikus funkciók, pl. az észlelés, emlékezet, gondolkodás szervezettségét és hatékonyságát is befolyásolja. Az egyidejuleg több területre kiterjedo képességfejlesztés általánosan javítja a gyermek tanulási teljesítményét.