Neumayer Éva, Saly Erika, Veréb Szilvia útibeszámolója.
A TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés koordináció) II. szakasz 3. alprojekt, az ökoiskola nevelési-oktatási program fejlesztés munkatársaiként 2014. november 12. és 16. között jártunk Oslóban, ahol a környezeti nevelés lehetőségeit tanulmányoztuk többféle színtéren: jártunk iskolákban, óvodában, idősek otthonában, közösségi kertekben, erdészeti központban, találkoztunk közösségfejlesztőkkel, energiával kapcsolatos oktatóközpont munkatársaival, tanulást segítőkkel.
A tanulmányút célja az ökoiskola nevelési-oktatási programhoz illeszkedő jó gyakorlatok keresése, valamint a norvég oktatási rendszerbe való betekintés volt.
Általános benyomások
Egyrészt nagy várakozással indultunk Norvégiába, hiszen tudtuk, hogy sokszínű és izgalmas program vár ránk, másrészt kicsit tartottunk a novemberi időponttól. November és Norvégia – önkéntelenül is az jutott eszünkbe, hogy sötét lesz, hideg és esős idő, így valószínű, hogy az emberek rosszkedvűek ilyenkor. Szerencsére a pozitív várakozásunk bizonyult igaznak. Bár a kék eget talán egy óra hosszat láttuk csak, de az emberek nyitottsága, jókedve feledtette velünk a szürke időjárást.
Több helyen elhangzott, hogy Norvégiában a társadalom bizalom alapú, régi hagyománya van a demokráciának – és ezt minden programunknál tapasztaltuk is. Norvégia 10%-a, Oslónak pedig 25%-a bevándorló, így szó szerint színesek az emberek, s nem véletlen, hogy a társadalmi fenntarthatóságra nevelésen van náluk a hangsúly (vagyis egy létező társadalmi problémára igyekeznek reagálni). Az általunk meglátogatott oktatási intézmények nagy részében a 80%-ot is meghaladta a bevándorlók aránya. Ezt az interkulturális sokszínűséget értéknek tekintik, jól kihasználják, egymástól is sokat tanulnak. Látogatásaink során, illetve helyi vezetőnk beszámolóiból egyértelműen kiderült az, ami talán a jól működő társadalom egyik titka, hogy Norvégiában az értékek, kultúrák és egyéniségek különbözőségét lehetőségként kezelik. Az oktatási intézményekben, közösségi foglalkozásokon lépten-nyomon a nyitott és befogadó szemlélet tükröződött. A felmerülő nehézségeket (pl. a bevándorlók nyelvtanulási és beilleszkedési nehézségeit) nem áthághatatlan problémaként kezelik. Minden területen igyekeznek segíteni nekik, ennek megfelelően rugalmasan alakítják a körülményeket. Lehetőséget teremtenek, a kreativitás kibontakoztatásának teret adnak. A bevándorlók és kisgyermekes anyák érezhetően aktív és hasznos részei voltak a napi tevékenységeknek, a mindennapi életnek. Már az utcán, a mindennapi élet során is érezhető a nyitottság és a bizalom, amire az egyes embereket nevelik gyermekkoruktól fogva. Ezt a közvetlenséget naponta megtapasztalhattuk mi is, pl. kérés nélkül is lépten-nyomon segítettek nekünk.
Az alábbiakban funkciójuk szerint három nagyobb részre bontva kerülnek bemutatásra azok a helyszínek, amelyeket a tanulmányút során meglátogattunk.
Oktatással foglalkozó intézmények
A Mangfold i Arbeidslivet (MiA) szervezet, aminek munkatársa kalauzunk volt oslói programunk során, alapvetően bevándorlók oktatásával foglalkozik. Munkatársaik egyrészt norvég nyelvet tanítanak, másrészt a bevándorlók beilleszkedésében és munkakeresésükben segítenek. Az oktatásban felhasználnak egy általuk írt mesekönyvet, ami egy olyan halacskáról szól, melynek a tenger élőlényei közé kell beilleszkednie. A mese kreatívan segíti a szülők és gyerekek közti tanulást, kapcsolatuk fejlesztését, hiszen a mesefeldolgozás során hétről hétre együtt foglalkoznak egy őket érintő, valós problémával. A beilleszkedés témakörének mesén keresztül történő megközelítése jó hatásfokkal működik. A kis hal története segít a kicsiknek feldolgozni az új otthonnal (Norvégia) járó nehézségek feldolgozását, a szülőket pedig rávezetheti az új helyzet kezelési módjaira, valamint lehetőséget nyújt a szülő és gyermeke közötti minőségi időtöltésre. Összességében a MiA-nál igénybe vehető szolgáltatások mind abban segítenek, hogy a norvég társadalom új tagjai hatékonyan legyenek képesek integrálódni. Új hazájuk hasznos tagjaivá váljanak, ahol ők is jól érzik magukat.
A Tøyen Általános Iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, szemléletformálásra. A szelektív hulladékgyűjtés keretében (Oslo többi részéhez hasonlóan) a papírt, a műanyagot és a szerves hulladékot gyűjtik külön. A papírt, valamint az önkormányzattól kapott további papírhulladékot is az iskola fűtésére használják fel. A fenntarthatóság társadalmi aspektusa ebben az intézményben is markánsan megjelenik. Foglalkozásaik, illetve az iskola profilja egyaránt befogadást tükröz. Az iskola munkatársai törekszenek arra, hogy a többségében bevándorló gyerekek meg tudják őrizni saját nemzeti identitásukat amellett, hogy a norvég nyelvet elsajátítják és egy új életritmust próbálnak felvenni. A hátrányos helyzetű gyermekek számára ingyenesen elérhetőek a délutáni foglalkozások, melyek nem kötelezőek, viszont a nehéz helyzetű családoknak igen nagy segítség, mivel a gyerekek számára pedig fejlődési lehetőséget teremt.
A Linderud Általános Iskolába járók 85%-a bevándorló, 55%-uk nem beszél jól norvégul. Mivel ez utóbbi a szülőkre is jellemző – a valós problémára reagálva - számukra is sok programot kínálnak. Délutáni foglalkozások keretében együtt tanulnak a szülők és a gyerekek pl. matematikát vagy fenntartható környezet c. tárgyat. Ezen kívül is számos egyéb program nyitott a szülők részére – ilyen az úszás, sí- és kerékpároktatás. Lehetőségük van számítógépes tanfolyamra járni, valamint részt vehetnek egy 3 napos képzésen is, mely a számítógép függő gyerekekről és a probléma kezeléséről szól. Kezdeményezték iskolakert létrehozását is; sokszor szerveznek közös kirándulást, a délutáni foglalkozások között szerepel terepi program is. Az iskola ilyen szintű együttműködése a szülőkkel nagyban növeli a tanulás hatékonyságát. Elég arra gondolni, hogy egy „átlagos”, nem elsősorban hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó iskola számára is roppant előnyös hosszú távon a szülők intézményi életbe való bevonása. Ez nem magától értetődő, s nem könnyű.
A Haugen óvoda egyik különlegessége, hogy helyben készítik el az ebédet, egészséges alapanyagokból, minden nap három gyerek segítségével – akkora költségvetésből, amiből máshol egy szendvicsebédet készítenek el. Általában levest, vagy valamilyen zöldséges ételt főznek, ott jártunkkor halrudakat (igazi halból) készítettek zöldséges tésztával. Az óvodában az oktatás részét képezi a főzés. A falon kint vannak a rajzos receptek a mennyiségekkel, így a gyerekek azon túl, hogy főzni tanulnak, számolásban is előrehaladnak.
Három csoportban összesen 52 gyerek van az óvodában. Péntekenként közös programot szerveznek – az egyik csoport színdarabot ad elő, vagy együtt énekelnek, táncolnak.
Sokszor a gyerekekkel együtt vásárolnak be, együtt mosogatnak, programok keretében megtanulják a hulladék kezelését is (komposztálás, szelektálás). Az óvoda egybenyílik az iskolával, sok közös programjuk van, pl. a kertet közösen művelik.
A nagyobb gyerekek minden délután – időjárástól függetlenül – 2 órát töltenek az óvoda hatalmas kertjében. Itt is érvényes a mondás – nincs rossz idő, csak nem megfelelő öltözék.
A norvég óvodákban hétféle témakört kell oktatni, de az óvodákra van bízva, hogy ezt miként oldják meg – itt igyekeznek holisztikusan beépíteni a témaköröket a programokba. A fenntarthatóság is átszövi a mindennapjaikat. Sok óvoda számára szolgálnak mintául, különösen a környékükön.
A Norvég Vöröskereszt tanulássegítő projektje több mint 20 évvel ezelőtt kezdődött el. A program ma már 3 helyen ingyenesen elérhető Oslóban azok számára (22 éves korig), akiknek nehézségük van a tanulásban, vagy egy-egy témában jobban szeretnének elmélyülni.
A tanuláshoz szükséges segítséget önkéntesek adják: aki mentornak jelentkezik, az vállalja, hogy egy tanéven keresztül, a hét valamelyik délutánján, egy adott tantárgy tanulásában segít. Az önkéntesek kiválasztásánál szempont, hogy minden tantárgyból legyen segítő minden nap. Nem kell feltétlenül pedagógus végzettségűnek lenni, de mielőtt elkezdenék a munkát, egy tanfolyamon kell részt venniük, ahol pedagógiát is tanulnak.
Az önkénteseknek többféle motivációjuk van: a fiatalabbak gyakorlatként feltűntethetik az önéletrajzukban az önkéntes munkát, így előnyt jelenthet számukra munkakeresésnél a megszerzett tapasztalat, míg az idősebbek hasznosnak érzik magukat, s örömet szerez nekik az, hogy segíthetnek. Mind az oktatók, mind a diákok szerint „ez egy jó hely”. A szabad akarat és a saját motiváció vidám és barátságos légkört teremtett. A tanulás mellett, illetve a különböző generációk, a diákok és önkéntesek együttműködése által élénk, mozgalmas élet alakult ki a norvég Vöröskereszt tanulóterében. Sokak szerint azért is népszerű ez a lehetőség, mert az iskolán kívül nyújt segítséget, s nem az iskolai tanár foglalkozik velük délután is.
Környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek
Az 1958-ban alapított Forestry Extension Institute 38 erdészeti szervezettel és tudományos intézménnyel alkot partnerséget. Az intézmény fő célja a folyamatos oktatás és tréningek biztosítása az erdészeti szektor, illetve az erdészethez kapcsolható területek számára, melyek során az emberekben tudatosítani kívánják az erdészet fontosságát. Ennek elérésére számos eszköz áll rendelkezésükre:
- oktatási és publikációs anyagok
- konferenciák
- konzultációs szolgáltatások
Az intézmény saját weboldala számos tanulási, tanítási lehetőséget kínál az iskoláknak, melyek a tantervbe beilleszthetőek.
Az intézmény székhelyének közvetlen környezete zöldövezeti rész az erdő szélén. E központot körülölelő területen belül egy osztálytermen kívüli tanulásra alkalmas kis fedett részt is kialakítottak, amit teljes mértékben a közvetlen környezetben megtalálható faanyagok (főleg nyírfa) felhasználásával készült.
Az intézmény ismeretterjesztési tevékenysége különböző területeket ölel fel, mint pl. erdőgazdálkodás, gazdaság, ökológia, erdészet, vadgazdálkodás, valamint különböző aspektusból (kulturális, szociális, gazdasági, ökológiai) közelítenek a célközönség felé.
A fiatalokat érintő oktatási anyagok mind játékos megközelítésűek. Terepi foglalkozások és online oktatás egyaránt szerepel az erdészeti intézmény kínálatában. A nevelés komplex módon, holisztikus megközelítéssel történik, melynek eredményeként a fenntarthatóság iránti valódi elköteleződést kívánják elérni. Az intézmény munkatársai hisznek abban, hogy önálló, környezettudatos döntésekre képes állampolgárok csak elkötelezett, az erdőhöz érzelmi alapon is kötődő gyerekekből válnak.
A fiatalok nevelésén túl felnőtteknek szóló oktatási programmal is rendelkezik a mjosa-i intézmény. Erdészeket, erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat tudományos alapokon nyugvó környezeti nevelésben részesítenek, melynek során többek között az erdő biodiverzitásának fontosságáról is sokat megtudhatnak.
Az „EU Intelligens Energia Program” által támogatott 2009-ben alapított Inland Norway Energy Agency egy független, non-profit szervezet. Tevékenységeinek fókuszában a fenntartható, biztonságos és versenyképes energiahasználat, a széndioxid kibocsátás csökkentése áll Norvégia északkeleti részét érintve. Disszeminációs és a környezettudatosság fejlesztését célzó tevékenységük önkormányzatokat, vállalkozásokat, háztartásokat, a kereskedelmet, ipart, erdészetet, mezőgazdaságot, a gyerekeket és fiatalokat (főleg felsős és gimnazista korosztályt) egyaránt érinti.
Interaktív konferenciák és kampányok szervezésével hatékonyan képesek bevonni, illetve rábírni a fiatalokat a takarékos energiahasználatra, a környezettudatosabb életvitelre. A fiatalokat célzó kampányaik, foglalkozásaik ingyenesek. Minden fiatalokat foglalkoztató program az együttgondolkodásról, ismeretbővítésről és a környezettudatos döntési képesség kialakításáról szól. A fiataloknak lehetőségük van valós problémák megoldási lehetőségeit sikerre vinni. Egy-egy energiahatékonysági ötletpályázat megoldási terve a nyertes iskolában és/vagy a kitalált tervnek megfelelően megvalósítható.
Ezen túl lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek, hogy az energiahatékonyságot modellező laborokba is ellátogassanak, ahol pl. a még folyamatban lévő energia-hatékony épületgépészeti megoldásokat tudják megfigyelni (tető és/vagy falszerkezet szigetelése stb.).
A Foundation for Environmental Education (FEE) egy 1994-ben alakult nemzetközi, környezeti neveléssel foglalkozó civil szervezet, norvégiai központja Kristiansandban van. A FEE-nek jelenleg 59 ország tagja és ötféle programot működtetnek:
- Blue Flag – tengerhez, tengerpartokkhoz kapcsolódó környezeti nevelés;
- Green Key – szálláshelyek öko-minősítése;
- LEAF – erdők szerepe, ehhez kapcsolódó környezeti nevelés;
- Young Reporters – környezeti neveléshez és fenntarthatósághoz kapcsolódó ifjúsági riportereknek szóló program;
- Eco-Schools – ökoiskolai program.
Norvégiában kétféle rendszerhez is csatlakozhatnak az iskolák, ha „ökoiskolák” szeretnének lenni. Egyrészt van egy „Eco-Lighthouse” rendszer, amihez mindenféle intézmény kapcsolódhat: önkormányzatok, állami hivatalok, szállodák stb. A rendszer célja a fenntartható városi gyakorlat kialakítása. Inkább az épületek környezeti fenntarthatóságára koncentrál, mint az oktatásra. Az oslói iskolák az Eco-Lighthouse rendszerben vesznek részt.
Tanulmányutunk során a FEE egyik munkatársával való találkozás során teljesebb képet kaptunk a FEE által működtetett ökoiskola rendszerről, mely az oktatásra helyezi a hangsúlyt.
Mivel az iskolák nagy része önkormányzati fenntartású, az önkormányzat dönti el, hogy melyik rendszerhez csatlakoznak. A két rendszer nem zárja ki egymást, sőt, együttműködnek, ezért van olyan önkormányzat, amelyik mindkettőben részt vesz. Norvégiában a kb. 3200 iskolából 500 vesz részt a FEE ökoiskola programjában, valamint kb. 500 óvoda is tagja. Világszerte jelenleg 54 ország 4363 iskolája vesz részt a programban, összesen több mint 2,5 millió résztvevővel.
Az ökoiskolává váláshoz 7 kritériumnak kell megfelelniük:
- Ökoiskola Csapat
Ez a csapat felelős az iskolában az ökoiskola programért. Fontos, hogy elérjék, hogy minél több szereplőt bevonjanak a munkába. Nincs szigorúan meghatározva, hogy kik vegyenek részt benne, de diákoknak mindenképp szerepelni kell a csapatban.
- Környezeti helyzetfeltárás
A helyzetfeltárás keretében ajánlott egy általános felmérést készíteni az iskola környezeti hatásairól különböző témakörökben - így könnyebb meghatározni, hogy mely területeken kell sürgősen változtatni, és mi az, ami rendben van (pl. hulladék, biodiverzitás, energia, víz, közlekedés, egészség). A helyzetfeltárás elengedhetetlen az akcióterv előkészítéséhez.
- Akcióterv
Az ökoiskolai program legfontosabb része. A helyzetfeltárás alapján készítik el, de fontos, hogy reális legyen, és elérhető – így motiváló legyen a diákok számára. Általában rövid, közép és hosszú távú terveket készítenek el. Egy-egy tanévben általában egy témakörre koncentrálnak (fontossági sorrendben), a következőben egy másikra. Szempont, hogy minél több gyerek részt vegyen az akcióterv megvalósításában. Ahol lehet, ott a tantervekhez kapcsolódást is meg kell jeleníteni, valamint feltűntetni a költségigényeket is. Az akcióterv része a monitorozás, ellenőrzés, valamint a felelősök megnevezése.
- Monitoring és értékelés
Fontos lépés annak érdekében, hogy az iskolák láthassák az előrehaladást. Mivel a gyerekekkel együtt végzik, ez is köthető a tantervekhez, pl. matematika, számítógép ismeretek, anyanyelvi kommunikáció fejleszthető általa. A gyerekek különböző képességei is fejlődnek, pl. probléma megoldás, kritikai gondolkodás, csapatmunka területén. A monitorozás alapján készül el az értékelés, ez alapján pedig évről-évre megújításra kerül az akcióterv. Az elért eredmények ünneplésre adnak okot, az ünneplés pedig igen motiválóan hat a gyerekekre.
- Tantervhez kapcsolódás
Ez biztosítja, hogy az „ökoiskolaság” valóban szervesen kapcsolódjon az iskola egészéhez. A fenntarthatóság nem egy új tantárgyként jelenik meg, hanem közösen találják meg a kapcsolódási pontokat. A nyelvórákon pl. az adott év témájához kapcsolódó szövegeket is feldolgoznak, matematikán az ökoiskolai programhoz köthető méréseket, számításokat végeznek.
- Tájékoztatás és bevonás
Fontos része az ökoiskolai programnak a családok és a helyi közösség bevonása. Egyrészt ösztönzően hat a diákokra, másrészt az elért eredmények is fenntarthatóbbak lesznek, ha a helyi közösség is magáénak vallja a programot. A legkülönbözőbb ötletek alkalmazhatók a helyi viszonyoknak megfelelően: pl. akciónapok, rendszeres hulladékgyűjtés, helyi környezetvédelmi lap indítása, információk eljuttatása minden háztartásba.
- Öko küldetés
Röviden megfogalmazott küldetés, ami kikerülhet emlékeztetőül minden tanterembe. Tartalmazza az akcióterv főbb pontjait, és azt, hogy mire helyezik a fő hangsúlyt. Érdemes rendszeres időközönként megújítani. A gyereknek jobban magukénak érzik, ha részt vehetnek a küldetés kialakításában.
Az első év sikeres teljesítése után kapja meg az iskola a zöld zászlót. Minden következő évben is meg kell tenni az akciótervnek megfelelő következő lépést (általában egy-egy témakörre koncentrálva), így évente újítják meg az ökoiskolai címet.
Kertek és közösségi terek
A Geitmyra közösségi kert (ami 1909 óta működik) önkormányzati tulajdon, a város központi részén helyezkedik el. Egy részét családok művelik, más részét az oslói iskolák kapták meg. Itt megtalálható bemutató terület, üvegház, baromfiudvar, valamint közösségi rendezvényekre, közös főzésre alkalmas terület is. Vegyszermentes művelés folyik az egész területen. A kertben az oktatást 1989-ben kezdték el. Jelenleg 14 iskolának van itt kiskertje, jön néhány óvoda is. Sok iskolának a saját épülete körül van iskolakertje, de többeket közülük közösségi kertből látnak el szaporítóanyagokkal. Az iskolakert programot lelkes pedagógusok vezetik. Az ökológiai gazdálkodás alapjait a kertben, valós munkavégzés során tanulják meg a gyerekek. A norvég Oikos szervezet (ökológiai gazdálkodással foglalkozó termelők és vásárlók egyesülete) is gyakran tart programot a kertben.
A Kompass & Co. egy társadalmi vállalkozás, egyik fő céljuk a 15 és 20 év közötti hátrányos helyzetű fiatalok segítése. Leginkább olyan bevándorlókkal foglalkoznak, akik munkanélküliek, nehezen találnak munkát és nyelvi nehézségeik is vannak. Bekapcsolódnak az iskolakertek munkájába is: júliusban szegény gyerekek részére tartanak programokat. Egyszerre max. 15, 6-15 év közötti gyereket tudnak fogadni. Fontosnak tartják, hogy a megszerzett tudáson (ökoszisztéma működése, holisztikus megközelítés) és az élményen túl a gyerekek új barátokat is szereznek.
A Majobo több szervezetet összefogó szövetség, tagja többek között a Kompass & Co. is. A Gamlebyen közösségi kertben a helyi közösség bevonására törekszenek: a püspökség, az iskola, a helyi szociális intézmény és a hátrányos helyzetű fiatalok számára dolgoznak ki közös programokat. Együtt alakítják a környezetüket úgy, hogy az mindenki számára megfeleljen. A kezdeményezés fő célja, hogy különböző generációkat és kultúrákat hozzon össze közös programokra, hogy megismerjék és elfogadják egymást.
A projektnek 3 fő pillére van: városi kertészkedés, rendezvényszervezés (étkeztetéssel együtt) és tárgyak újrahasznosítása.
A Herligheten ideiglenes kert Oslo forgalmas részén, egy lehangoló építkezési területen található – csupán növényes (főleg zöldségfélék termesztésére szolgáló) ládák kihelyezését teszi lehetővé a terület adottsága. A projekt 3 évvel ezelőtti indulásakor az 50 ládára 5000 érdeklődő volt a lakosság köréből. A nagy érdeklődésre való tekintettel lehetőség volt a ládák számát 100-ra növelni. Bár ideiglenes jelleggel működik (az építkezés befejezésével nekik is tovább kell menniük), jól mutatja, hogy mekkora igény van a városi emberek részéről is a kertre, a saját termés megtermelésére.
Az oslói Botanikus Kert kiválóan alkalmas iskolai csoportok környezeti nevelési foglalkozásainak megtartására, pl. fák, gyógynövények, ehető növények témakörében.
A SoCentral egy ún. inkubátorház civil szervezetek, kisvállalkozások és művészeti csoportok számára. A szervezetet a DNB bank alapította, alapítványi formában működik. A SoCentral-nak jelenleg helyet adó épület egy többszintes bérelt belvárosi ház, ahonnan a tervek szerint hamarosan átköltöznek a saját, jóval tágasabb, de még felújítás alatt álló irodaépületükbe. A jövőbeni helynél valamivel szűkösebb aktuális helyszínt is csábítóvá varázsolja a szervezet. A díszlet színes és kreatív. Természeti elemeket (növényeket) vagy pusztán a természet színeit, alakzatait becsempészve válik inspiráló közeggé. Különböző szervezeteknek adnak itt ki irodákat, illetve bérelni lehet íróasztalokat is. Ezen felül vannak közös helyiségek, konferencia termek, amiket a bérlők használhatnak, tarthatnak képzéseket, zenekari próbákat stb. A kezdeményezés egyik legnagyobb előnye az együttműködés – a különböző szervezetek egymással is kapcsolatba lépnek. A barátságos és roppant diverz közegben megtalálják helyüket a vállalkozások és magánszemélyek, anyukák és gyerekek egyaránt.
A Grefsenhjemmet Idősotthonnak Oslóban három épülete van. Az általunk meglátogatott helyen jelenleg 95 lakó van, őket 10 csoportra osztották – általában egészségi állapot és/vagy kor szerint. Az épülethez tartozik egy biztonságos belső kert is. A lakók számára változatos programokat kínálnak, többek között fontos a generációk közötti tanulás. Az egyik kedves program, amikor csecsemőket hoznak be anyukák, az idősek pedig kézbe foghatják a babákat. Egy közeli óvodából havonta jön egy csoport, ők rendszeres kapcsolatot tudnak kialakítani az idősekkel. 8-9 éves iskolások ének- és zenebemutatókat szoktak tartani.
Szorgalmazzák azt is, hogy a lakók családtagjai ne csak látogatóba jöjjenek, hanem töltsenek hosszabb időt is az otthonban. Van pl. „családi doboz”, amiben könyvet, kártyát, társasokat, CD-ket találnak, így jobban otthon érezhetik magukat a családtagok. Számos közösségi eseményre (pl. teadélután, koncertek), meghívják a hozzátartozókat is. Az idősotthon hosszabb távú céljai között szerepel az is, hogy a helyi közösség egyik központjává váljon, ezért közösségi programokat is szerveznek. Az otthon egyik szobáját „emlékező szobá”-nak rendezték be, ahol csupa 50-60 évvel ezelőtti használati tárgy van, hogy segítsen az időseknek felidézni az ifjúkorukat.
Összességében elmondható, hogy a tanulmányút alatt rengeteg élmény mellett számos hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk, melyet az Ökoiskola nevelési-oktatás program bázisiskolai terjesztése, továbbképzéseink, s egyéb disszeminációs alkalmak során továbbadunk másoknak.
Jó gyakorlatokat is találtunk egy-egy nálunk még hiányterületként feltárt témakör kapcsán (pl. városi környezeti nevelés, valósághoz kötött tanulás), mely a továbbfejlődést segítheti.
A legfontosabb tanulság, hogy a fenntarthatóságra nevelésnek is a valós problémára kell reagálnia. Ha Norvégiában a bevándorlók nagyszámú aránya tükrözi a valóságot, akkor az integrálásukra történő erőfeszítésekre kell nagyobb hangsúlyt fektetni, vagyis a társadalmi fenntarthatóságra. A lehetőségek, módszerek sokszínűsége, az ott lakó helyi emberek hozzáállása, erőfeszítése, a demokratikus jogok érvényesítése példaszerű Norvégiában. Az ökoiskolaság tudatossága, minden résztvevő általi támogatottsága, a mindennapi környezeti nevelés természetessége követendő.
