A szintleírások helyességét szintezett feladatsorok kipróbálásával ellenőriztük. A feladatlapokat sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését felvállaló intézményekben, többcélú gyógypedagógiai nevelési és oktatási intézményekben valamint többségi, lakótelepi iskolákban próbáltuk ki.

Az eredmények azt mutatják, hogy a standardleírások koncepciója működik, az alacsonyabb szinten teljesítő tanulók is megtalálják a képességeikhez igazodó standardszintet. A szövegértési és szövegalkotási feladatok kipróbálásában részt vevő tanulók mindegyike jól teljesített, a harmadik és a negyedik szintnél jelennek meg különbségek az eredményekben. Minden, a kipróbálásban részt vevő intézmény a saját arculatának megfelelő színvonalat ért el, a feladatok megoldása sem állított megvalósíthatatlan akadályt a tanulók elé. Ebből arra következtethetünk, hogy a standardleírásokban található tartalmi elemek megfelelőképpen szintezték a NAT-ban szereplő fejlesztési területeket.

A standardleírásokat a pedagógusok örömmel fogadták, a mindennapi gyakorlatba történő mielőbbi bevezetését szorgalmazzák. Többen üdvözölték azt a nagyon fontos szempontot, hogy a standardok kidolgozásában a gyógypedagógiai nézőpont is teret kapott, ezáltal az enyhe értelmi fogyatékos és a sajátos nevelési igényű tanulók is bekerültek a standardok látókörébe. A feladatlapokat megismerő pedagógusok teljes mértékben tanuló és SNI barátnak ítélték azokat. Osztották azt a véleményt, miszerint a feladatlapok formai és tartalmi sajátosságai egyaránt segítették a tanulókat a feladatok megoldásában, ezáltal a többségnek sikerélményt biztosítottak, amely a mindennapokban oly nehezen felkelthető tanulási motiváció fenntartásához nagymértékben hozzájárult. A feladatlapokat kipróbáló kollégák véleménye, hogy a standardszintek alapján készült sorok nagy előnye, hogy „mindenféle” tanuló megtalálja benne a helyét, nem rugaszkodik el a valóságtól, nem támaszt irreális, teljesíthetetlen elvárásokat a tanulókkal és a pedagógusokkal szemben.

A standardleírások koncepciójának tesztelésére egy szövegértés és egy szövegalkotás feladatsor készült. A standardleírás a NAT 2012 fejlesztési területeihez igazodva huszonhárom kompetenciát tartalmaz. Egy negyvenöt perces feladatlap keretein belül az összes kompetencia nem vizsgálható, így azok csoportosítása és összevonása után mind a szövegértés, mind a szövegalkotás feladatlap a következő öt-öt kompetenciára épül.

Kompetencia száma

Szövegértési kompetencia

Szövegalkotási kompetencia

1.

Olvasási stratégiák - a szöveg alapvető jellemzői

Kreatív szövegértés - szövegalkotás

2.

Szövegértési stratégiák - értő olvasás

Különböző szövegtípusok alkotása

3.

Szókincs bővítése

Nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek alkalmazása

4.

Szövegelemzés alapvető eljárásai

Kreatív szövegalkotás

5.

Kép és szöveg viszonya

Vázlat felhasználása és vázlatkészítése

 

A feladatlapok jellemzői

  • Úgy a szövegértési, mint a szövegalkotási feladatlap megoldásához negyvenöt perc szükséges.
  • A feladatlapokat két különböző tanítási napon célszerű megoldani, hogy a tanulók ne fáradjanak ki, ne veszítsék el motivációjukat.
  • A feladatmegoldás során segédeszközt nem lehet használni. A feladatlapok második, harmadik és negyedik szintű feladatokat tartalmaznak. A feladatlapokhoz javítási-értékelési útmutató készült.
  • A feladatlapok összeállítása több szempont figyelembe vételével történt. A fokozatos haladás érdekében a feladatlapok a második szintű feladatokkal kezdődnek, majd fokozatosan nehezedve haladnak a négyes szintű feladatokig. Fontos, hogy a feladatok megoldásakor a tanulók sorrendben haladjanak!
  • Az SNI tanulók érdekében a Comic Sans betűtípust és a balra zárt szerkesztési formát alkalmaztuk.
  • Az utasítások egyszerűek. Az áttekinthetőség és az autonómia kérdésére ügyelve minden utasítás külön sorba került és a feladatutasítások lényeges elemei vastag betűvel kiemeltek. A feladatok legfőbb utasításai: „válaszolj”, „írd a vonalra”, „egészítsd ki”, „adj címet”, „fejezd be a mondatokat”, „magyarázd meg”, „írj”.
  • A feladatok témái a diákok korosztályához, érdeklődéséhez igazodnak, ugyanakkor a tartalmuk aktuális, modern és nevelő célzatú.
  • Az SNI tanulók sajátos információfeldolgozását figyelembe véve, valamint az egyhangúság elkerülése és a folyamatos motiváció fenntartásának érdekében a feladatok intermodálisak. A feladatsorok vizualitást támogató halmazábrás vagy képekkel operáló feladatokat is tartalmaznak. A feladattípusok változatossága mindkét feladatlap esetén alapelvként jelent meg.

A szövegértési feladatlap

  • A szövegértési feladatlap időtartama: negyvenöt perc.
  • Egy részekre tagolt, számokkal jelölt hosszabb szöveget tartalmaz a standardleírásokban megjelenő szöveghosszúsághoz igazodva. Továbbá a bekezdések között a szokottnál nagyobb távolságok, sorkihagyások vannak. A szöveg összesen kilenc bekezdésből áll, a negyedik szint a szépirodalmi stílusrétegből származó, a bázisszöveg témájához kapcsolódó verssel egészült ki.
  • Szintenként három-három feladat követi a bázisszöveg adott szinthez igazodó részletét. A tanulók a második és a harmadik szinten csak az adott szint szövegrészletéhez kapcsolódó feladatokra válaszolnak, a negyedik szinten már a teljes szövegre vonatkozó kérdéseket kapnak.

A következő táblázat összefoglalja, hogy az egyes feladatok mely kompetenciára épülnek, valamint az adott feladat típusát is megmutatja.

Feladat száma

Standard-szint

Kompetencia (standard)

Feladattípus

1.

2.

Szövegelemzés alapvető eljárásai

Rövid választ igénylő kérdés

2.

2.

Szövegelemzés alapvető eljárásai

Kiegészítés, „lyukas” szöveg

3.

2.

Szövegértési stratégiák - értő olvasás

Egymáshoz rendelés

4.

3.

Kép és szöveg kapcsolata

Párosítás

5.

3.

Szövegelemzés alapvető eljárásai

Rövid választ igénylő nyitott kérdés

6.

3.

Szövegértési stratégiák - értő olvasás

Hosszabb választ igénylő nyitott kérdés

7.

4.

Olvasási stratégiák - a szöveg alapvető jellemzői

Tömörítés

8.

4.

Szövegelemzés alapvető eljárásai

Párosítás

9.

4.

Szókincs bővítése

Rövid választ igénylő nyitott kérdés

 

A szövegalkotási feladatlap

  • A szövegalkotási feladatlap időtartama: negyvenöt perc.
  • Hét feladat alkotja, melyből három - három második illetve harmadik, egy pedig negyedik szintű.
  • A fokozatosság elvét itt is szem előtt tartva a tanulók által alkotandó szövegek terjedelme egyenletesen nő, a második szintű feladatoknál 2-4 mondatos szöveget, a harmadik szintűeknél 5-7 mondatos, míg a negyedik szintűnél minimum 8-10 mondatos szöveget kellett létrehozniuk. Fontos, hogy a tanulók teljes, kerek egész mondatokban válaszoljanak. Az érdeklődés és motiváció fenntartása érdekében egy-egy segítő rajz is kapcsolódik a feladatokhoz. Az értékelés a mellékletben szereplő Javítási útmutató alapján történik. A következő táblázat összefoglalja, hogy az egyes feladatok mely kompetenciára épültek.

Feladat száma

Standard-szint

Kompetencia (standard)

Minden szinten megjelenő kompetencia (standard)

1.

2.

Különböző szövegtípusok alkotása

 

Nyelvhelyességi, helyesírási ismeretek alkalmazása

2.

2.

Kreatív szövegértés - szövegalkotás

3.

2.

Kreatív szövegalkotás

4.

3.

Kreatív szövegalkotás

5.

3.

Különböző szövegtípusok alkotása

6.

3.

Különböző szövegtípusok alkotása

7.

4.

Vázlat felhasználása és vázlatkészítés

 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.