Mintegy 500 fő részvételével 2013. február 27-én rendezték meg a XXI. századi köznevelés elnevezésű, TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz és a TÁMOP-3.1.5 Pedagógusképzés támogatása uniós projektek nyitókonferenciáját.
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) és konzorciumi partnereinek rendezésében hivatalosan is elindult a TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz és a TÁMOP-3.1.5 Pedagógusképzés támogatása uniós projekt. Míg az előbbi, TÁMOP-3.1.1-es projekt konzorciumvezetője az OFI, addig az utóbbi, TÁMOP-3.1.5-ös projekté az Oktatási Hivatal (OH). Mindkét projekt lebonyolításában részt vesz továbbá az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (Educatio). A projektek az Új Széchenyi Terv keretében, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. közreműködésével valósulnak meg.
 |
| Dr. Kaposi József, Kerékgyártó Sándor, Dr. Hoffmann Rózsa, Dr. Princzinger Péter |
A nyitókonferenciát megelőző sajtótájékoztatón Dr. Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár elmondta, hogy mindkét projekt komoly kutatóbázisra épül, és megfelel a modern, 21. századi köznevelés követelményeinek. Augusztus óta a részletek kimunkálásának szakasza zajlott, azonban mostantól indulnak az érdemi fejlesztések. Államtitkár asszony kiemelte, hogy a tartalmi szabályozók területén 2003 óta nem történt érdemi újítás, így mostanra, 10 évvel később, ez egy lényeges szempont volt. Az elmúlt időszak vívmányaiként példaként megemlítette az új Nemzeti alaptanterv, illetve a kerettantervek megalkotását. Ennek keretében mintegy 6 ezer oldalnyi szakanyag készült el és 2-300 szakember dolgozott rajta, amiért Hoffmann Rózsa külön köszönetet mondott. Az elkövetkezendő időszak feladatai közé sorolta a pedagógusképzés megújítását, az új képzési és kimeneti követelmények bevezetését, illetve a kétszakos tanárképzés visszaállítását szeptembertől. Azon diákoknak, akik valamilyen hiányszakmát választanak - legyen az természettudományos, informatikai, matematikai vagy tanárképzési -, következő tanévtől meghirdetik a Klebelsberg Tanulmányi Ösztöndíj Programot, melynek keretében a havonta elnyerhető összeg 25 és 75 ezer forint között alakul.
Dr. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnöke és egyben a TÁMOP-3.1.5 projekt konzorciumvezetője elmondta, hogy a jelenlegi szakaszban országtanulmányokat készítenek, tanulmányozzák más nemzetek pedagógus életpályamodelleit, továbbá azt, hogyan folyik a mentorok képzése és milyen vizsgakövetelményeket írnak elő. A pedagógusképzések minőségbiztosításának keretében a szaktanácsadások során cél mintegy 15 ezer próbaminősítés elkészítése és közel 4 ezer pedagógus meglátogatása.
Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója, a TÁMOP-3.1.1 projekt konzorciumvezetője szerint az egyik legfontosabb kérdés, amelyre ezen projektek adhatják meg a választ az, hogy hogyan lehet minőségi köznevelési rendszert biztosítani mindenki számára úgy, hogy egyetlen gyermek se maradjon le. A projektek egyik sarokköve a szaktanácsadói rendszer megújítása, melynek keretében képzett szakemberek segítik a pedagógusok munkáját hasznos tanácsokkal. Munkájukhoz segítséget nyújtanak az Intézet gondozásában elkészült szakmai módszertani kiadványok is. A szaktanácsadói névjegyzékbe már lehet jelentkezni, és a főigazgató elmondta, hogy a honlapon való közzétételtől számított három napon belül több mint 600-an jelentkeztek a rendszerbe.
Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezetője kiemelte a digitális innováció fontosságát, azon belül is a KIR (Köznevelés Információs Rendszere) megújítását, mely mostanra 1,7 millió tanuló, 700 ezer pedagógus és 40 ezer regisztrált felhasználó adatait tartalmazza. Ezentúl még szorosabb kapcsolatot alakítanak ki az iskolai információs rendszerek és az államigazgatás között. Egyebek mellett megemlítette az Iskolatáska (korábban Szolgáltatói Kosár) programot, mely közel 3 000 jó gyakorlatot tartalmaz. Az IKT kompetenciák és a digitális írástudás fejlesztését három eszközzel szeretnék javítani: 1. a Sulinet honlap fejlesztésével, melynek jelenleg 250 ezer felhasználója van havonta; 2. e-learning: iskolai pilot programok szervezésével; 3. virtuális oktatási környezetek kialakításával.
 |
| Dr. Hoffmann Rózsa |
A konferencia első felszólalójaként Dr. Hoffmann Rózsa köszöntötte a résztvevőket, majd további gondolatokkal egészítette ki a sajtótájékoztatón elhangzottakat. Így elmondta, hogy a jelenlegi két projekt összköltségkerete több mint 16 milliárd forint, azonban probléma volt az elmúlt évek uniós projektjei során, hogy nem voltak kézzelfogható produktumok, ezért nagyon fontos a folyamatos monitoringozás. A pedagógus pályát választó fiataloknak pedig szerinte kell a motiváció, de bízik benne, hogy a most elvégzett újítások vonzóbbá teszik ezt a hivatást.
 |
| Dr. Halász Gábor |
Dr. Halász Gábor, az ELTE PPK egyetemi tanára, az OFI tudományos tanácsadója a hazai fejlesztési irányokról és nemzetközi tendenciákról beszélt előadásában. A TÁMOP-3.1.1 és TÁMOP-3.1.5 projektek fejlesztéseire utalva hozott nemzetközi példákat Kanadától kezdve Hollandián keresztül egészen Kínáig. Ezen országokban más-más módszerekkel próbálták megreformálni az oktatást. Kínában például mindent először "kicsiben próbálnak ki", majd amennyiben azt sikeresnek ítélik meg, következhet a következő szint. Rendkívül fontos mikro és makro szinten is tanulmányozni a folyamatokat, hiszen azok csak együttesen alakíthatják ki a valós képet. A kurrikulum ez esetben egy növényi gyökérhez hasonlít leginkább, hiszen először a nemzetek feletti szintről ágazik le a nemzeti; a lokális; az intézményi; a tanári; osztálytermi; legvégül pedig az egyes tanulók szintjére.
Dr. Halász Gábor előadása itt megtekinthető.
 |
| Sinka Edit |
A TÁMOP-3.1.1 projektről részletesen Sinka Edit szakmai vezető (OFI) beszélt, aki elmondta, hogy ezen projekt konzorciumvezetője az OFI, partnerei az OH és az Educatio, és célja a közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése. Az új tartalmi szabályozók szükségessé teszik a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelő új kerettantervek tartalmi fejlesztését, iskolai bevezetésük segítését, a tankönyv- és taneszközfejlesztés kutatását és akkreditációs szakértőik felkészítését, illetve nevelési-oktatási programok új keretrendszerének fejlesztését - egész napos iskola keretében többek között az alsó tagozatra, komplex művészeti nevelésre, természettudományra, gyakorlati életre nevelésre, illetve az ökoiskolára - mely az OFI feladata. Ehhez kapcsolódik az OH akkreditációs eljárásokra vonatkozó kutatása, ahol felülvizsgálják a kerettantervek, tankönyvek és digitális tananyagok jelenleg érvényben levő akkreditációs eljárásait és megújításának lehetőségeit. Az Educatio új kutatásokat végez az óvoda-iskola átmenet, az esélyteremtés, a hátránykompenzáció területén, erre alapozva új akkreditált képzéseket fejleszt. A projekt költségvetése 6.859.990.065,- Ft. További részletek ide kattintva érhetők el.
Sinka Edit előadása itt megtekinthető.
 |
| Tóth Mária |
Tóth Mária (OH), a TÁMOP-3.1.5 projekt szakmai vezetője szerint alapvető cél a Nemzeti Köznevelési Rendszerre épülő pedagógus továbbképzési rendszer létrehozatala, amely a pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzési programokat, ezek követelményszintjeit, értékelési rendszerét és az egyéb továbbképzési programokat tartalmazza. Az összegyűjtött információkat a projekt keretében a rendszer összesíti, és elemezhető formában visszacsatolja az ágazati irányítás számára további stratégiai tervezés céljából. A kialakított nyilvántartási rendszer, illetve az ezt kiegészítő távoktatási keretrendszer hozzájárul a pedagógus-továbbképzési rendszer költséghatékony működéséhez és fenntartásához. A megvalósítás teljes összköltsége: 9.997.000.000,- Ft. További részletek ide kattintva érhetők el.
 |
| Alföldi Zoltán, Thaisz Miklós, Dr. Kaposi József, Dr. Princzinger Péter és Kerékgyártó Sándor |
A rövid kávészünet után egy pódiumbeszélgetés következett, "Utak és lehetőségek a pedagógus pályán" címmel. A résztvevők Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója, Kerékgyártó Sándor, az Educatio ügyvezetője, Dr. Princzinger Péter, az OH elnöke és Thaisz Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) politikai tanácsadója voltak. A moderátor, Alföldi Zoltán kérdésére, hogy a pedagógusok szerinte "hányasra" értékelik társadalmi megítélésüket, Thaisz Miklós az anyagi megbecsültség hiányával magyarázta a közepes osztályzatát, azonban szerinte egyre nagyobb esély van arra, hogy 2013 szeptemberétől bevezetik az új pedagógus életpályamodellt, ami egy magasabb bérrendszert, új munkaidőszabályozást, egy értékelési-minősítési rendszer bevezetését és a munkaszervezés átalakítását jelenti. Szerinte elterjedt tévhit, hogy a tanárok csupán 20-22 órát dolgoznak, éppen ezért rögzítik majd a valós tényeket, vagyis a 40 órás munkahetet, aminek 80%-át az igazgató szabja meg. A nevelésre lekötött munkaidőnek (minden foglalkozás, ami a tanulókkal történik) azonban 22-26 óra között kell lennie. Dr. Kaposi József szerint nem csak a jegy a fontos, hanem az addig megtett út és a pedagógus életpályamodell ötlete sem most fogalmazódott meg, hanem még az előző polgári kormány alatt, csak mostanra jutott el oda az ország, hogy biztonsággal be is tudják vezetni azt. A sikeres bevezetéshez azonban a szakmának is el kell fogadnia, különben nem fog működni a rendszer. Arra a kérdésre, hogy ezek a változtatások nem túl gyorsak-e, a főigazgató Dr. Princzinger Péter gondolatait továbbszőve - miszerint ez olyan, mint egy házfelújítás, amit csak tervszerű lépésekben lehet megtenni - hozzátette, hogy a változásokat csak egyszerre lehet véghezvinni. A szaktanácsadói rendszerre rátérve felhívta a figyelmet arra is, hogy a a minősítő eljárás nem egy vizsgáztatás, hiszen a szaktanácsadók célja is a pedagógusok munkájának jobb és hatékonyabbá tétele. Dr. Princzinger Péter szerint történelmi korszakváltás előtt állunk, így meg kell lépni ezeket az átalakításokat, hogy gazdaságilag is egy hatékonyabb rendszer működjön. 2013 szeptemberétől egy 9 hónapos pilot program veszi kezdetét. A szaktanácsadások 1-2 napot vesznek majd igénybe, és visszautalt Dr. Halász Gáborra, hiszen szerinte is mikro szintre kell lebontani a folyamatokat. Kerékgyártó Sándor elmondta, hogy rendkívül fontos összekapcsolni a konzorciumi partnerektől rendelkezésre álló információkat. Az IKT kompetenciák fejlesztése során olyan pedagógiai továbbképzéseket indítanak el, melynek célja, hogy minőségileg is javuljon a rendelkezésre álló informatikai háttér, hangsúlyozva az e-learning és a távoktatás fontosságát is.
Az ebédszünet után szekcióülésekkel folytatódott a nap. Az összesen 6 szekcióra előzetesen jelentkezhettek a résztvevők.
Az 1. szekció témája a Közösségi média az oktatásban volt. Itt Kerekes Balázs (projektigazgató, OH Projektigazgatóság) tartott előadást a tanári hálózatok kutatásának lehetőségeiről, majd Dr. Főző Attila László (szakmai vezető-helyettes, TÁMOP-3.1.1, Educatio) a teremben lévő laptopok segítségével a hallgatóságot is bevonta előadásába, melynek keretében a Sulinet honlap közösségi szolgáltatásait lehetett kipróbálni. Tóth-Mózer Szilvia (IKT módszertani munkatárs, Educatio) Tanárok és diákok a facebookon címmel tartott előadást.
A 2. szekcióban Adatszolgáltatás a 21. században címmel a KIR rendszer felhasználási lehetőségeiről esett szó, azonban az előadók lehetőséget teremtettek arra, hogy előadás közben a feltett kérdésekre válaszoljanak. Elsőként Nagy Regina (szakmai vezető, TÁMOP-3.1.5, Educatio) beszélt az Iskolatáska és Fejlesztési Nyomonkövető Felületről, majd a KIR - a lehetőségek tárháza címmel Salomvári György vezető közoktatási szakértő mutatta be a rendszert. A KIR megújításának lehetőségeit Urbán Ferenc Ábel (főosztályvezető-helyettes, OH) ismertette, végül Dr. Fehérvári Anikó (Kutatási, Elemzési és Értékelési Központ igazgató, OFI) a kutatás szemszögéből, tudományos szempontok alapján mutatta be a KIR-t.
Dr. Fehérvári Anikó előadása itt megtekinthető.
A 3. szekció a Pedagógiai szakmai szolgáltatások megújítása címet viselte, ahol elsőként egy kerekasztal beszélgetés következett Dr. Pompor Zoltán (szakmai vezető, TÁMOP-3.1.5, OFI) vezetésével. Vendégei Szymczak Judit (igazgató, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálat), Bajzák Erzsébet Eszter nővér (intézetvezető, Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet), Lánczky Edit (igazgató, Belvárosi Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgálat) és Dr. Iker János (főigazgató, Nyugat-Magyarországi Egyetem RPSZK) voltak. A jóhangulatú beszélgetés után Hancock Márta (Pedagógiai Szakmai Szolgáltatási Központ igazgató, OFI) mutatta be az OFI szerepét a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában, majd Dr. Szabó Mária (alprojektvezető, TÁMOP-3.1.5, OFI) tette interaktívvá előadását, többször is megszavaztatva a résztvevőket szintén a szaktanácsadás témájában. A szekció utolsó előadója Gönczöl Enikő (alprojektvezető, TÁMOP-3.1.1, OFI) volt, aki további gondolatokkal egészítette ki a pedagógiai szakmai szolgáltatások rendszerének megújításával kapcsolatos tényeket.
Hancock Márta előadása itt megtekinthető.
Dr. Szabó Mária előadása itt megtekinthető.
Gönczöl Enikő előadása itt megtekinthető.
A 4. szekció az új Nemzeti alaptantervnek megfelelően bevezetendő Egész napos iskola témáját járta végig. Ehhez adott elemzési szempontokat Dr. Horváth Zsuzsanna (tudományos főmunkatárs, OFI) és Fábián Mária (szakmai vezető, TÁMOP-3.1.1, OH). A TÁMOP-3.1.1 projekt egyik alprojektjének célja az egész napos iskola bevezetési feltételeinek kidolgozása, ennek megfelelően a pilot programot mutatta be Dr. Varga Attila (alprojektvezető, TÁMOP-3.1.1, OFI), majd Kőpataki Mária (témavezető, TÁMOP-3.1.1, OFI) beszélt a nevelési-oktatási program keretrendszeréről. A szekció végén Mayer József (témavezető, TÁMOP-3.1.1, OFI) az iskolák és a fejlesztési partnerek szerepéről tartott előadást.
Dr. Horváth Zsuzsanna előadása itt megtekinthető.
Fábián Mária előadása itt megtekinthető.
Dr. Varga Attila előadása itt megtekinthető.
Kőpataki Mária előadása itt megtekinthető.
Mayer József előadása itt megtekinthető.
Az 5. szekció a Kihívások és lehetőségek a pedagógus pályán címmel a portfóliókészítésről szólt. Az előadók Kotschy Beáta főiskolai tanár, Ferenczei Éva óvodapedagógus, Petry Annamária, az Óbudai Gimnázium pedagógusa és Simon Gabriella tanácsadók voltak. A mentori szerepekről Singer Péter (tudományos munkatárs, TÁMOP-3.1.5, témavezető, OFI) és Turányi Zsófia (pedagógus, Új Budai Alma Mater Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda) beszéltek.
Simon Gabriella előadása itt megtekinthető.
Turányi Zsófia előadása itt megtekinthető.
A 6. szekció keretében a Pedagógus-továbbképzések megújításáról esett szó. Itt a nemzetközi jó gyakorlatokról tartott előadást Dr. Falus Iván egyetemi tanár, majd Dr. Hunya Márta és Katona Zsóka beszéltek az új típusú pedagógus-továbbképzések fejlesztéséről. Fenntartható fejlődés a felhőben címmel Turcsányi-Szabó Márta Ph.D. (ELTE IK Média- és Oktatásinformatika Tanszék) és Nagy Regina (szakmai vezető, TÁMOP-3.1.5, Educatio) zárták a szekciót.
Dr. Hunya Márta és Katona Zsóka előadása itt megtekinthető.
