wadmin | 2009. jún. 17.

Érdekek, értékek, tudásmegosztás

Ma a legkülönbözőbb fejlesztési programokban a továbbképzés a felkészülés egyik vagy talán legfontosabb eszköze, maga mögé utasítva a tanácsadást, mentorálást stb. Ennek elsősorban az az oka, hogy a továbbképzés fajlagosan olcsóbb, ugyanolyan ráfordítással sokkal több pedagógust lehet közvetlenül elérni. A továbbképzések célja, hogy a kurzusokon megszerezett tudás beépüljön a napi gyakorlatba, s a résztvevők az elsajátítottakat minél szélesebb körben adják át kollégáiknak. Hogyan sikerül mindez?

Az egyéni és szervezeti érdek összehangolása

Az egyéni és szervezetei érdekek összehangolása gyakran konfliktusokkal jár. Milyen típusú konfliktusok keletkezhetnek?

  • A pedagógus olyan képzésre kíván elmenni, amelyen a megszerezhető kompetencia – bár saját munkaerő-piaci értékét növeli – a pedagógiai célok megvalósítását nem vagy kevésbé támogatja. Ebben az esetben a vezető döntése egyértelmű lehet: nem támogatja részvételét a képzésen.
  • Konfliktust jelenthet a forráshiány. Érdemes egy gyors számolást végezni. Ma a továbbképzési normatíva 11 700 forint. Vegyünk egy átlagosnak tekinthető árat: 30 órás képzés 35 000 forint, 120 óra 140 000 forint. Egy 25 fős tantestületet tekintve – a jelenlegi árakkal számolva, azaz sem a normatíva csökkenését, sem a tanfolyami díj emelkedését nem kalkulálva – a hét évre rendelkezésre álló összeg 2 047 500 forint. A 25 fő hétévenkénti 120 órás kötelezettségéhez szükséges forrás csak rövid kurzusokkal számolva 3 500 000 forint. Azaz a továbbképzési normatíva a teljes összegnek csupán 58,5 százalékát fedezi. (Az arány független a tantestületi létszámtól.) Egy fejlődni kívánó, aktív tantestület számára a normatíva nem elég. Ez még akkor is így van, ha az iskola csak a képzési költség 80 százalékát vállalja; ebben az esetben az arány 73 százalék. (S akkor az egyéb költségekről, például a helyettesítési díjakról még nem is beszéltünk.)
  • Csökkentheti a konfliktusokat és hatékonyabbá teheti a költségfelhasználást a helybe vitt továbbképzések számának növelése. 20 főre egy 30 órás, 35 000 forintos továbbképzés 700 000 forint, az iskolában szervezve a tantestület tagjai számára ez ma a „piacon” 500 000 forintért megkapható.
  • Az előző pontban nem kalkuláltunk azzal, hogy lehetnek kollégák, akik kompenzációs továbbképzésre szeretnének járni, vagy ilyenre kell menniük. Egy kompenzációs képzés (például szakvizsgás) ára 320 000–600 000 forint között mozog. Keletkezhet tehát abból is konfliktus, hogy van, aki lehetőséget kap a részvételre egy szakvizsgás képzésen, de van, aki nem, miközben ez a fizetési kategóriában ugrást jelent.
  • Azokat a konfliktusokat is kalkulálni kell, amelyek abból erednek, hogy egy kolléga nem akar elmenni olyan képzésre, amelyre neki kompetenciái fejlesztéséhez szüksége lenne.

Ezek a konfliktusok akkor minimalizálhatóak, ha az iskolában rendszeresen megtörténik a pedagógiai célok teljesítésének értékelése, ha működik pedagógusi teljesítményértékelési és fejlesztési rendszer, s ezek ismeretében rendszeresen felülvizsgálják a továbbképzési programot, tervet. A 2. ábra mentén – amely további elemzésre is lehetőséget ad, de most csak a továbbképzés szempontjából vizsgáljuk – tekintsük át ennek menetét.


2. ábra A pedagógiai program célrendszere, a humánerőforrás és a szervezet értékelése, illetve a továbbképzés és a kompetenciafejlesztés közötti kapcsolat

Pedagógiai programjában a szervezet megfogalmazott olyan célokat, melyek teljesítésén, megvalósításán dolgozik. A célok eléréséhez szükség van felkészült, kompetens szakemberekre. Ennek érdekében a szervezetnek gondoskodnia kell a pedagógusok kompetenssé tételéről, ennek egyik formája a továbbképzés. Bizonyos időközönként ellenőrizni, értékelni kell, hogy a célok megvalósítása megfelelő ütemben, megfelelő módon zajlik-e. Ha nem, akkor azt kell megvizsgálni, hogy ennek mi az oka. Ha a pedagógusok kompetenciájának hiánya, akkor át, illetve újra kell gondolni a kompetenciafejlesztést, s azon belül a továbbképzési tervet és programot. A továbbképzések mentén keletkező konfliktusok minimalizálása vezetői feladat, amely csak tudatos tervező és értékelő munkával lehet eredményes.

Belső tudásmegosztó fórumok, technikák és módszerek

A továbbképzések fejlesztésekben definiált felértékelődése felveti, hogyan épül be az ott megszerzett tudás a tanítás-tanulás folyamatába; milyen belső szervezeti tudásmegosztó fórumok működnek a továbbképzéseken megszerzett kompetenciák továbbadására, megosztására.

Ezek intézményi alkalmazása nagyon eltérő mind a használt formák számát, mind hatékonyságát tekintve. Néhány példát, jó gyakorlatot ismertetünk a következőkben.

A legegyszerűbb forma szerint a képzésen részt vett pedagógusok tájékoztatják kollégáikat a képzésről, a megszerzett tudásról, annak hasznosíthatóságáról: beszámolnak tantestületi, illetve nevelési értekezleten, munkaközösségi foglalkozáson; közzéteszik tudásukat, tapasztalatukat az iskola honlapján, az iskolai könyvtárban, hírlevélben stb. Ez nem több mint tájékoztatás, a tanultak bemutatása. Miközben nagyon fontos elem, hatékonysága a tudásmegosztás szempontjából alacsony fokú, de tekinthető első lépésnek. Ezeken a fórumokon ugyanis mindenki képet kaphat arról, ki milyen programon volt, így felkelthető a kollégák érdeklődése.

Vannak ezen túl más formák is, amelyek jelenthetik a következő lépést, s talán hatékonyabbak is lehetnek a tudásmegosztás szempontjából. Tarthatnak a kollégák a tanultak felhasználásával bemutatóórákat; működhet a „sorstársak látogatásának” gyakorlata is, amikor a kollégák egymásnál órát látogatnak, felhasználva ezeket a helyzeteket tanulási fórumokként.

Fontos elem lehet a munkaközösségen, illetve tantestületen belüli pedagógusok közötti kooperáció: módszertár létrehozása (gyűjtemény, feladatbank); az „azt tanultam, hogy” módszerével kivonat készítése a továbbképzésről; összegzés az órákon alkalmazott módszerekről.

Egyre nagyobb teret nyer az iskolákban az egy osztályban tanító pedagógusok rendszeres megbeszélése az adott osztályról, az oktatási és nevelési eredményekről, problémákról. A továbbképzésekhez kapcsolva egységes pedagógiai hatás érvényesülhet egy-egy osztály esetében.

Vannak ma is olyan iskolák, ahol e rohanó világban is működik pedagógiai alkotóműhely. Ez a pedagógusok önkéntes alapon szerveződő szakmai fóruma, amelynek általában saját szakmai programja van (szakirodalom feldolgozása, bemutatása; nemzetközi tendenciák ismertetése adott témában; beszámoló egy-egy konferenciáról, az ott hallottak közös továbbgondolása; saját kutatás, tanulmány bemutatása; belső benchmark fórum stb.). Egy-egy új szakmai, pedagógiai, módszertani képzés után a kurzuson részt vett kolléga felkínálja tudását, s a szakmai fórumon beszélgetés, közös gondolkodás keretében osztja meg az érdeklődő kollégákkal tapasztalatait, kiegészítve akár a tanultakat a szakirodalomban olvasottakkal.

Ha a képzésre járó kollégák előre tudják, hogy tájékoztatási kötelezettségük van (bármilyen formában), valószínűleg egészen másképpen vesznek részt a képzésen. Vélhetően jobban figyelnek azokra a tartalmakra, helyzetekre, módszertani elemekre, amelyeket tovább tudnak adni kollégáiknak, már a képzésen tervezik, miről, hogyan és mit fognak elmondani.

Ma még nem gyakori nálunk, hogy egy pedagógus az óra után a tanáriba lépve megossza szakmai vagy nevelési problémáit, kudarcait kollégáival, segítséget kérve tőlük a megoldáshoz. A továbbképzésekhez kapcsolódó fórumok ezt a teret is kiszélesíthetik, s létrejöhetnek kiscsoportos találkozások a nevelési helyzetek egymás közötti megbeszélésére.

Egyre inkább elterjedőben van, s nagy a hatékonysága az egész tantestület egyszerre történő képzésének. Ilyen esetekben közös az élmény, közös a tapasztalat, s a kipróbálás esetleges nehézségeiben a kollégák tudnak egymással konzultálni, meg tudják osztani a tapasztalataikat. Ilyenkor maga a képzés szolgál belső tudásmegosztó fórumként! Az ilyen kurzusok eredményességéről, hatékonyságáról ebben az esetben is csak feltételezéseink vannak.

A belső képzések fejlesztésben betöltött szerepéről álljon itt egy példa. Ha egy tantestületben néhány pedagógus részt vesz például kooperatív technikákat tanító képzésen, akkor a pedagógusok munkájának értékelésekor honorálandó pluszteljesítmény a kooperatív technikák osztálytermi alkalmazása. Ha a tantestület minden tagja részt vesz ilyen képzésen, akkor az értékeléskor már elvárás a kooperatív technikák osztálytermi alkalmazása.

Intézményen kívül is adódnak helyzetek, lehetőségek a tanultak megosztására, közkinccsé tételére: pedagógiai konferenciák révén; iskolai bemutatkozással kerületi, városi, községi, kistérségi szinten is; tudásmegosztás keretében térségi munkaközösségben; illetve publikálás során a tanultak intézményi, osztálytermi hasznosításáról.

Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.