Tanítás és tanulás tanárszemmel
A tantárgyak helyzetéről készített felmérés tanulságai az általános iskolák felső tagozatában
A tantárgyak helyzetét feltáró kutatás 2001 tavaszán indult el az Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központjában. A tizenhat tantárgyi terület vizsgálatának ).>, melynek célja az volt, hogy kiderítse, mi történt a tantárgyak tanításában a kilencvenes évek tartalmi szabályozási, modernizációs hullámaiban (elsősorban a 10-14 éves korosztályra vonatkozóan), milyen fejlesztések szükségesek az egyes tantárgyakban és a magyar tantárgyi rendszerben. A tantárgyak középpontba állításának egyik oka az, hogy a kilencvenes évek hazai közoktatásának modernizációja a központi törekvések szintjén elsődlegesen a tantervi szabályozás körül folyt. Jóllehet számos tantárgyhoz kötődő fejlesztés elindult, de ezek nem voltak olyan általánosak és minden iskolára érvényesek, mint a tantervi szabályozás. A tantárgyak helyzetét feltáró obszerváció valódi célja áttekinteni, értékelni, elemezni a közelmúlt és a jelen problémáit, és hogy javaslatokat fogalmazzon meg a tantárgyak fejlesztési irányait illetően a szakmai körök és az oktatáspolitika számára. Ez a kutatás egyfajta háttértudást nyújthat, mely a folyamatos reflexió eredményeképpen hasznosítható lesz a tartalmi fejlesztési folyamatokban. 2002 tavaszán felmérést végeztünk az általános iskolák felső tagozatában. A kérdőíves vizsgálat hangsúlyos elemei a következők voltak: tankönyvek, taneszközök, módszertani kérdések, IKT, tantárgyak közötti összehangoltság, továbbképzések, integrációs törekvések, kereszttantervi vonatkozások, az alkalmazható tudás kérdése. A kérdőívek két részből álltak: egy közös, minden tantárgy esetében azonos részből (kivétel az osztályfőnöki és a modulok) és egy tantárgyspecifikus részből, melyben azokat a kérdéseket tettük fel, melyek csak az adott tantárgy esetében értelmezhetők. Célunk az volt, hogy képet alkothassunk arról, hogyan látják a tanárok a tanítás jelenlegi helyzetét, mi segíti leginkább a munkájukat, milyen problémákkal küzdenek, min változtatnának. Így számos kérdés esetén nem objektív adatokról, hanem a különböző problémákra és kérdésekre adott tanári válaszokról, véleményekről van szó. A felmérést értékelő tantárgyi tanulmányok, illetve a tantárgyak tanítását és tanulását elemző 2002-ben elkészült obszervációs tanulmányok egyaránt az OKI honlapján olvashatók.
Tartalom
- Kerber Zoltán – Varga Attila • Tanítás és tanulás tanárszemmel • A tantárgyak helyzetéről készített felmérés tanulságai az általános iskolák felső tagozatában
- Franyó István • A biológia tantárgy helyzete az általános iskolában kérdőívekre adott válaszok alapján
- Kőrösné Mikis Márta • Az informatika tantárgy helyzete a kérdőíves felmérés alapján
- Csala Istvánné Ranschburg Ágnes • A történelem tantárgy helyezete egy felmérés alapján
- Ütőné Visi Judit • A földrajz tantárgy helyzetét és fejlesztési feladatait feltáró tanulmány – Kérdőíves elemzése felmérés alapján
- Radnóti Katalin • A fizika tantárgy helyzete az általános iskolában egy felmérés tükrében
- Petneki Katalin • Az élő idegen nyelv tantárgy helyzete az általános iskolai kérdőíves felmérés alapján
- Havas Péter • A Természetismeret tantárgy helyzetéről
- Szekszárdi Júlia • Az osztályfőnöki munka az általános iskolában végzett kérdőíves felmérés alapján
- Fernengel András • A kémia tantárgy helyzete az általános iskolában egy kérdőíves felmérés alapján
- Somfai Zsuzsa • A matematika tantárgyi helyzete a kérdőíves felmérés alapján
- Kerber Zoltán • A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzete egy felmérés tükrében
- Gergely Gyula • A testnevelés tantárgy helyzete egy felmérés tükrében az 5-8. évfolyamon
- L. Nagy Katalin • Az ének-zene tantárgy helyzete egy kérdőíves felmérés tükrében
- Jakab György – Varga Attila • A modultantárgyak helyzetéről egy felmérés kapcsán