Idén 2016. október 11–13. között rendezték meg Hajdúszoboszlón a XVIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferenciát, mely a Kihívások az oktatásban: demográfia, digitalizáció, tartalomfejlesztés, munkavállalói kompetenciák alcímet kapta.
Beszámoló az első napról
A megjelenteket Dr. Polonkai Mária egyetemi docens és Sipos Imre helyettes államtitkár (EMMI) köszöntette. Idén több, mint ezer pedagógus vett részt a háromnapos rendezvényen, 22 plenáris előadást hallhattak az érdeklődők és 9 szekcióban folyt a szakmai munka.
Sipos Imre helyettes államtitkár előadásával vette kezdetét a rendezvény, aki a köznevelés helyzetéről, aktuális fejlesztési irányairól beszélt. Elmondta, hogy számos uniós projekt indult el a közelmúltban, melyek célja, hogy egyrészt folytassák a megkezdett fejlesztéseket, másrészt reagáljanak a köznevelés rendszerében megjelenő új kihívásokra. Kiemelte a legfontosabb fejlesztési területeket, többek között a korai kisgyermeknevelést, a kompetenciaméréseket, a tartalmi szabályozók átalakítását és a digitális oktatás lehetőségeinek bővítését.
Dr. Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója az OFI kutatásalapú tartalmi és módszertani fejlesztéseiről tartott informatív előadást. Az új feladatok között részletesen beszélt az újgenerációs tankönyvekről, a rugalmas tanmenetekről, a Nemzeti Köznevelési Portál továbbfejlesztéséről, az okostankönyvekről, a tanulmányi standardokról és a Fejlesszünk együtt! programról.
Sörös Iván, az EMMI Társadalmi Ügyekért és Társadalmi Felzárkóztatásért Felelős Államtitkárságának Gyermekesély Főosztályának főosztályvezetője A felzárkóztatás szerepe a köznevelésben címmel adott elő. Beszámolt arról, hogy számos pályázatot indított el a tárca a gyermekjóllét és az oktatási esélyteremtés területein, többek között sikeres volt a roma lányok korai iskolaelhagyását megelőző pilot program 26 mentorált diáklánnyal.
A köznevelésben megvalósuló új uniós fejlesztéseket mutatta be Schanda Tamás európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár (EMMI). Az EFOP projektek mindegyike össztársadalmi fejlesztést szolgál: az oktatáson keresztüli megoldáson van a hangsúly a fejlesztésekben. Az új fejlesztési célok közül kiemelte a végezettség nélküli iskolaelhagyás csökkentését, az egész életen át tartó tanulást és a felsőoktatási végzettségűek arányának növelését.
Dr. Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár (EMMI) a Nemzeti Tehetség Programot és annak 2017/2018-as cselekvési tervét ismertette. Mint mondta, a versenyképes gazdaság szempontjából elengedhetetlen a tehetséggondozás, ezért a Nemzeti Tehetség Program hazai és uniós forrásokból igyekszik megvalósítani a Kárpát-medencei tehetséggondozást.
A szakképzésről tartott előadást Dr. Odrobina László szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár (NGM). Részletesen bemutatta az elmúlt időszakban megvalósult új fejlesztéseket: a duális struktúra kiterjesztését, a beiskolázás kereteinek növelését, az új fenntartói és képzési struktúrát, az új szakképzéseket, a komplex természettudomány tantárgyat és az új tanulási utakat.
Az első nap utolsó előadásából, Havril Roland főosztályvezetőtől az Oktatási Hivatal új uniós projektjeit ismerhették meg a résztvevők. A kilenc bemutatott projekt nagy része a köznevelés rendszerét érinti, de van felsőoktatást érintő fejlesztés is, továbbá a KÖFOP-1.0.0-VEKOP14 projekt keretében kerül kialakításra az ún. oktatási anyakönyv.
Beszámoló a második napról
A második nap plenáris előadásainak sorát Magyar Zita szakmai elnökhelyettes (KLIK) nyitotta meg. Előadásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a tankerületek átalakítását ismertette. Hangsúlyozta, hogy komplex fejlesztésben kell gondolkodni: az intézményrendszer fejlesztése mellett módszertani és tartalmi fejlesztésekre is szükség van.
Az átalakított szakképzési rendszer jellemzőit mutatta be Palotás József szakmai főigazgató-helyettes (NSZFH). A főigazgató-helyettes elmondta, hogy 44 szakképzési centrum jött létre a Nemzetgazdasági Minisztérium alatt és változott a képzés szerkezete a szakgimnáziumok és szakközépiskolák létrehozásával.
Janák Katalin főosztályvezető (KSH) a legfontosabb hazai és európai uniós oktatásstatisztikákat gyűjtötte össze. Prezentációjából kiderült, hogy ugyan csökkent a tanulói létszám az utóbbi 10 esztendőben, ám a végzettek száma nem követi ezt a trendet, stagnál. Rávilágított arra, hogy nagy különbségek mutatkoznak meg regionális szinten a tanulói létszám alakulásában, vagy a korai iskolaelhagyók száma esetében. Előadása második felében bemutatta azokat az uniós indikátorokat, amelyek az EU2020 stratégiában kerültek megfogalmazásra.
A tehetséggondozó programok hálózatosodását szorgalmazta előadásában Bajor Péter ügyvezető elnök (Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége). A hálózatok kiépítése nemcsak az egyes szervezeteken belül fontos, hanem „mindenki összefogására” szükség van ahhoz, hogy egyetlen tehetség se maradjon fejlesztés, támogatás nélkül.
A délelőtt folytatásában Prof. Dr. Csépe Valéria elnök (MTA – Közoktatási Elnöki Bizottság) a 21. századi iskola feladatairól tartott előadást. Alaptételként fogalmazta meg, hogy a diákok megváltoztak a korábbi generációkhoz képest, másképp gondolkodnak és működnek és ehhez alkalmazkodnia kell az oktatásnak is. A 21. századi iskoláknak új típusú készségeket kell megtanítaniuk, többek között globális tudatosságot, pénzügyi-gazdasági ismereteket, állampolgári tudatosságot, egészségtudatosságot, digitális tudást, kritikai gondolkodást és problémamegoldó képességet, interperszonális készségeket. Beszámolt arról is, hogy a Köznevelési Kerekasztal felkérésére egy bizottság megvizsgálta ezeket a kihívásokat és problémafeltáró munkát végezett.
A diagnosztikus értékelés új módszerét dolgozták ki a Szegedi Tudományegyetemen. Erről beszélt Dr. Csapó Benő egyetemi tanár (SZTE – Neveléstudományi Intézet). Az eDia 1-6. osztályos tanulók mérés-értékelésére alkalmas módszer, online végezhetők el a feladatok. Jelenleg több mint 20 ezer multimédiás feladatot tartalmaz a rendszer. Egy új projekt keretében pedig cél az óvodai kiterjesztés.
Czunyiné dr. Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos a Digitális Oktatási Stratégiát mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a stratégiának nem az informatikaoktatás fejlesztése, sem az eszközbeszerzés a célja, hanem a digitális kompetenciák megalapozása, a digitális írástudás más alapkompetenciaként való értelmezése a feladata. Prioritásként szerepel a stratégiában a biztonság, mely vonatkozik egyrészt a rendszerre, másrészt a tartalomra, harmadrészt pedig a környezetre.
A második nap utolsó plenáris felszólalója Dr. Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos volt. Leszögezte, hogy a digitális átalakulás, a digitalizáció nem a jövőben, hanem már a jelenben zajló folyamat, ezért alapvetően fontos cél 2019-ig digitalizálni a köznevelést: a pedagógusoknak továbbképzéseket szervezni, a diákokat digitális kompetenciáját megalapozni, az eszközparkot modernizálni, szélessávú internetet biztosítani az iskolákban, az adminisztrációs terheket pedig csökkenteni a digitális átállással.
A második nap délutánján került sor a szekciókra. Az OFI Kutatás, fejlesztés, tudásmegosztás címmel szervezett szekciót, amelyet Pálfi Erika főigazgató-helyettes nyitott meg. Előadásában bemutatta azokat a tudásmegosztó felületeket, amelyeken az OFI igyekszik elérni a pedagógusokat és a társadalmat azért, hogy minél szélesebb körnek számolhasson be az új projektekről, fejlesztésekről, eredményekről. A kísérleti tankönyvek átdolgozásának folyamatát mutatta be Kojanitz László munkacsoport-vezető, amely az 1., 5. és 9. évfolyamon már lezárult. A Nemzeti Köznevelési Portálon hamarosan megjelenő okostankönyvekről tartott előadást Rózsa Gábor munkacsoport-vezető és Pintér Gergely digitálistartalom-fejlesztő. Kákonyi Lucia témavezető a tanulmányi standardokat ismertette.
Három másik szekcióban is adtak elő az OFI munkatársai. Az Óvodai nevelés c. szekcióban Saly Erika pedagógiai fejlesztő az zöld óvodákról és az ökoiskolákról tartott előadást; a Szakképzés c. szekcióban Dr. Szabó Mária központvezető a Fejlesszünk együtt! programot ismertette; a Digitális kompetenciafejlesztés c. szekcióban pedig Törőcsik Katalin digitálistartalom-fejlesztő és Neumann Viktor digitálistartalom-fejlesztő a Nemzeti Köznevelési Portált mutatták be.
