2016. április 30-án tartotta utolsó Országos Találkozóját az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet „Zöld Óvoda, Ökoiskola Programok kiszélesítése (SH/4/5)” című projektjének ökoiskola hálózata.
A rendezvényt az OFI megbízásából a KOKOSZ szervezte, és azon elsősorban az Észak- és Dél-alföldi Régiók ökoiskolái, valamint a regionális forrásközpontok voltak jelen. A rendezvénynek helyet adó Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság képviseletében Lendvai Mária köszöntötte őket. Mécs Csaba, az Országos Forrásközpont képviselője köszöntőjében kiemelte, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Természet Házában évek óta minden tavasszal otthont ad a régiós ökoiskola találkozónak.
Dr. Varga Attila, az OFI Iskolafejlesztési és Módszertani Központjának vezetője a címpályázathoz kapcsolódó, a címhordozó iskolákra kiterjedő ökoiskola monitoring legfrissebb eredményeit mutatta be. A 9 évvel korábbi, első ökoiskola felméréssel összehasonlítva a szülők ma erősebben támogatják az ökoiskolai tevékenységet, a pedagógusok közül többen vesznek részt az ökoiskolai tevékenységekben, és folyamatosan alkalmazkodnak az aktuális lehetőségekhez. Az ENSZ és az UNESCO fenntarthatóságra nevelési kezdeményezései az ökoiskolák számára megerősítő és innovációs kapaszkodók: a GAP (a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedét követő Global Action Programme) és a 17 Fenntartható Fejlődési Cél a következő évekre is elegendő feladatot ad a környezeti nevelőknek.
Három örökös ökoiskola plenáris előadásban mutathatta be ökoiskola programját. A tiszaalpári Árpád Fejedelem Általános Iskoláról dr. Halász Mátyásné Anikó egy Radnóti-parafrázissal segített megérteni, mennyire fontos a helyben megfelelő, identitást erősítő nevelés náluk. Iskolájuk mintaadó a környékbeli ökoiskolák, sőt, zöld óvodák felé: helytörténeti, településképi és tájképi, élőhelyfenntartási munkáikkal, zöld diákparlamentjükkel, gondosan ápolt partnerségeikkel – például a helyi ivóvíz-közszolgáltatóval – inspirálják társadalmi környezetüket.
Kaszt Erika, a szegedi SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolájának ökobüszkeségeit mutatta be: ökológikus munkacsoportjukat, öko-önértékelésüket, a városi környezeti nevelést vidámító fecskeröptetés napot, vagy a pókbangó Z-generációs értékmérőjét, a szülői kerekasztalt, és sokféle partneri kapcsolatukat. Ökotestvéreik vannak, a Nagy Tervben szakképző iskolával közösen dolgoznak, és menetrend szerint látogatják egyik társiskolájuk természettudományos laborját. Örökös ökoiskolaként szerencsések, mert az éghajlatváltozáshoz nemcsak alkalmazkodnak (magas szinten), de az éghajlatváltozás mérsékléséhez is mérhetően, és mért módon hozzájárulnak: az épület geotermikus és napelemes energiarendszert kapott, az iskolaudvarban pedig mindössze hat esztendő alatt értékes, karbonmegkötő kertet neveltek fel.
Baráth Béla a szolnoki Szandaszőlősi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola több jó gyakorlatát mutatta be: az energia megtakarítás és az anyagokkal való takarékosság meglepően sokféle eszközét használják rendszeresen. Náluk a tanulók több mint 55%-a kerékpárral jár iskolába. Iskolakertjük nincs, de kiemelkedően nagy a rendelkezésre álló zöld felület, amelyet kellő átalakítás után hosszú távon a fenntarthatóságra nevelésre, gyermekbarát, egészséges környezetként is hasznosítani szeretnének. Az intézményi dokumentum és feltételrendszerére épülő pedagógiai munka, az intézményi működés, a kommunikáció, a regionális, országos és nemzetközi szintű kapcsolat-rendszerük egyik meghatározó eleme a fenntarthatóság pedagógiája.
Mécs Csaba az Erdei Óvoda – Erdei Iskola Érdekegyeztető Tanács nevében, illetve az SH/4/10-es projekt kedvezményezettjeként elmondta, hogy noha 2008 óta közvetlen költségvetési támogatást az erdei óvodáztatás és erdei iskoláztatás nem kap, 2013-2016 között svájci támogatásból a KOKOSZ 10.000 óvodás és iskolás gyermek minősített erdei óvoda és iskola programon való részvételét támogatja, iskolások esetén fejenként 18.000 Ft-tal. Csak a 2015/16-os tanévben 52 helyszínre szóló, összesen 70 millió forint támogatást utalnak ki. A 2012-2016 időszakot a 2003-2010 időszakhoz képest a leginkább az egymással veszekedő sokfejű sárkány fejeihez tudja hasonlítani.
Mika János éghajlatkutató professzor, az Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Doktori Iskolája Környezetpedagógia moduljának vezetője az ENSZ új, 17 Fenntartható Fejlődési Célját mutatta be, a dokumentum ad-hoc sorszámaihoz képest logikus csoportosításban. A célok több mint fele, a 169 részcél mintegy ötöde közvetlenül kapcsolódik a környezet védelméhez. A 15 év feladatait körvonalazó dokumentum jó alap lehet arra, hogy a szakmai és módszertani szempontból jól felkészült pedagógusaink azokat az ökoiskolák céljait erősítő foglalkozások megtartására használják. Az előadó néhány érdekes illusztrációt is bemutatott ennek érdekében.
Tóthné Timár Geng Csilla beszámolt a KOKOSZ országos forrásközponti tevékenységéről: az ökoiskola útmutatóról, a projekt továbbképzési anyagainak létrehozásáról, a hét regionális forrásközpontot támogató szakértői munkájukról, néhány adatról, és a rendezvény napján, 2016. április 30-án véget érő többi forrásközponti feladatról.
Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, a Fenntarthatósági Témahét szervezője a fenntarthatóságra nevelés legújabb országos akcióit mutatta be. A 2016. április 18-22 közötti, első Fenntarthatósági Témahéten összesen közel 700 iskola 3000 osztálya és 60 ezer tanulója vett részt. A témahét tantermi foglalkozásaihoz korosztályos óravázlatokat lehetett letölteni: alsósoknak a papír útjáról, felsősöknek az élelmiszerek útjáról, középiskolásoknak az éghajlatváltozásról tarthattak a pedagógusok szakmailag előkészített foglalkozásokat. Tanórán kívüli témaheti foglalkozásként az alsósoknak rajzpályázat került meghirdetésre. A rajzok értékelése most zajlik, az 1038 beküldött alkotás közül 3+1 nyertest hirdetnek a következő hetekben. A nyertes művekkel mindannyian találkozhatunk ősztől, a támogató papírgyár jóvoltából. A nagyobb diákok Föld napi online tudáspróbáját 959, háromfős csapat töltötte ki, és a felkészülést segítő kvízeket is közel 900-an tesztelték. A még május 15-ig tartó szelektív gyűjtőversenyről a www.pontvelem.hu oldalon tájékozódhatnak Olvasóink. A témahetet a Föld napján színvonalas szakmai konferencia zárta neves előadók részvételével. Mint Matolcsy úr elmondta, a tavalyi globális kampány, a Világ Legnagyobb Tanórája sikerein felbuzdulva a szervezők idén őszre is terveznek egy programot. A nemzetközi felkérés már elkészült, így bízhatunk benne, hogy itthon is újra megszervezhetjük az ENSZ 17 globális célját megismertető programsorozatot.
Könczey Réka, a projekt szakmai vezetője, előadásában a hálózatfejlesztés eredményeit és a hálózati tapasztalatokat mutatta be, kiemelve azt, hogy a hét regionális forrásközpont által megtartott ökoiskola koordinátori továbbképzések tűnnek a projekt leghatékonyabb termékének. A továbbképzésbe épített terepi tanulási nap és a reflektív tanulási gyakorlat idei visszajelzései mind-mind a résztvevők elégedettségét mutatják. A legújabb tartalom idén is a Natura 2000 pedagógiai kompetenciafejlesztés volt – lehetőséget adva a gyakorlott örökös ökoiskolák pedagógusainak is a megújulásra. A szakmai vezető előre jelezte az Életjel címmel, május végére tervezett Natura 2000 felhívást, melyre csak Zöld Óvodákat és Örökös Zöld Óvodákat, valamint Ökoiskolákat és Örökös Ökoiskolákat várnak majd.
A délutáni szekciók forgószínpad-szerűen követték egymást: Lendvai Mária a Természet Háza (a Találkozó helyszíne) tanulási színtereit mutatta be. Megállapíthattuk a tavaszi madárdal-hangverseny alapján, hogy sokkal nagyobb gyakorisággal költenek itt a madarak, mint a város többi részén, a kerítésen kívül. Tóthné Tímár Geng Csilla a 2013-2015-ben létrehozott Ökoiskola Nevelési-Oktatási Programot mutatta be, a pedagógusok számára igen praktikus tanácsokkal arról, hogy a használatra kész, vagy könnyen alakítható ökoiskolai tanulási modulokat honnan lehet a legkönnyebben letölteni. Halácsy Ágnes vezette a harmadik szekciót, amelyben inspirációt kaphattunk további, fenntarthatóságra nevelői munkánkhoz. Az iskolák kézhez kapták és kipróbálták az UNESCO ökotantervező segédletét, és az ENSZ új Fenntartható Fejlődési Célkitűzéseinek ökoiskolai értelmezéséhez a következő esztendőkre ötleteket nyújtó posztert is. A posztert minden ökoiskola pedagógusközössége figyelmébe ajánljuk, hiszen a fenntarthatóságra nevelés előremutató, és helyben legjobb módszereinek kidolgozása az ökoiskoláktól várható.
