Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt keretében 2015. január 15-én műhelykonferenciát tartott az Educatio folyóirat hamarosan megjelenő tematikus számához kapcsolódóan Pedagógus életutak, karrierek címmel Budapesten.
Az Educatio szerkesztősége hagyományosan szakmai műhelykonferencia keretében vitatja meg a következő lapszámban megjelenő tanulmányokat, melyek mindig egy téma köré épülnek fel. A rövidesen megjelenő szám a pedagógus-életutakkal és -karrierekkel kíván foglalkozni. A lapban publikáló kutatók a konferencia keretében bocsájtották vitára kutatásaikat, eredményeiket.
A heteken belül megjelenő lapszám vendégszerkesztője, Biró Zsuzsanna Hanna (ELTE–WJLF) tudományos főmunkatárs köszöntőjében felhívta arra a figyelmet, hogy az Educatio rendszeresen foglalkozik a pedagógustematikával, de külön öröm, hogy a most bemutatásra kerülő kutatások szorosan reflektálnak az elmúlt évek változásaira: kérdésfelvetésükben, módszereikben, eszközeikben eddig nem alkalmazott módon fordulnak a téma felé.
Biró Zsuzsanna Hanna A tanárrá válás és karrierépítés esélyei az 1945 előtti magyar társadalomban címmel tartott előadást, melyben ismertette a 19. század végi és 20. század eleji pedagóguskarrier-lehetőségeket és a tanári pályát befolyásoló strukturális, szocializációs és stratégiai tényezőket. A pedagógusbérek változását vizsgálta Polónyi István (DE) egyetemi tanár, kutatásában részletesen feldolgozta a bérek alakulását a magyar történelem során, más pályák bérváltozásaival egybevetve.
A gyakorló pedagógusok pályamotivációiról beszélt Paksi Borbála (ELTE) tudományos munkatárs. Kutatásukban először alkalmazták Magyarországon a FIT-Choice skálát mérőeszközként. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a gyakorló pedagógusok nehéz pályának tartják a tanárlétet, de például a társadalmi hasznosulás pozitívan motiválja őket. A pedagógus-életpályamodell bevezetésére adott reakciókat vizsgálta Sági Matild (OFI) tudományos főmunkatárs. A 2013-ban és 2014-ben felvett adatok alapján kirajzolódni látszik hét tipikus karrierminta, amelyektől független az életpályamodellel kapcsolatos attitűd.
Az iskolai eredményesség és a tanári attitűdöket kutatta Széll Krisztián (OFI) kutató-elemző. Két adatbázis alapján vizsgálta, hogy milyen különbségek fedezhetők fel az anyagilag és szociális szempontból hasonlóan hátrányos helyzetű sikeres, illetve sikertelen iskolák és pedagógusaik között. Elemzésében rámutatott arra, hogy az eredményesség nagyban függ a pedagógiai munka humán tényezőitől. Veroszta Zsuzsanna (Educatio Nkft.) vezető kutató-elemző a pályaválasztás előtt álló fiatalok között végzett felmérést arra vonatkozóan, hogy a továbbtanulni szándékozók miképpen vélekednek a pedagóguspályáról, és hogyan befolyásolja pályaválasztásukat a tanári hivatással kapcsolatos attitűdjük. Alapvetően az látszik, hogy a pedagógusképzésbe leginkább azok a fiatalok jelentkeznek, akik pozitívabban gondolkodnak a tanárságról. A már a pedagógusképzésben lévő hallgatók körében vizsgálódott Szemerszki Marianna és Kállai Gabriella (OFI) tudományos főmunkatársak. Az alkalmassági vizsga utólagos megítélését nézték meg egy év pedagógusképzésben töltött idő után, valamint arra is keresték a választ, hogy a hallgatók ismét ezt a szakot választanák-e, ha újra dönteniük kellene.
Az Educatio folyóirat következő száma hamarosan megjelenik, melyben a fenti kutatásokból készült tanulmányok is olvashatók lesznek.
