Mi is az az ökoiskola?

A Hálózat az ENSI (Iskolai Környezeti Nevelési Kezdeményezések) elnevezésű nemzetközi környezeti nevelési hálózat ökoiskola programjának magyarországi megvalósulásaként működik 2000. márciusa óta az

 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Tartalomfejlesztési és Módszertani Központjának, 2017-től az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Iskola- és Módszertanfejlesztő Központjának

koordinálásával, az

Emberi Erőforrások Minisztériuma, és a Földművelésügyi Minisztérium szakmai, illetve anyagi támogatásával.

 

Mit jelent az, hogy ökoiskola?

Az "öko" szócska előtagként egyre több helyen szerepel. Van mar ökopiac, ökoturizmus, ökogazdálkodás. Ezekben a szószösszetételekben az "öko" szócska mindig arra utal, hogy a tevékenységet olyan módon végzik, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág érdekeit,  megpróbálnak minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának. Az ökoiskolák tehát olyan iskolák, melyek a fent leírt elvek alapján igyekeznek működni. Az ökológusok sokszor tiltakoznak az "öko" szócska ilyen használata ellen, mondván, hogy az ökológia egy szaktudomány és ne használják mindenféle egyéb célra ennek a tudományágnak a nevét. Egyet lehet érteni az ökológusok érveivel, de mivel a magyarországi hálózat része egy nemzetközi hálózatnak, mely már az ökoiskola nevet használja, így nem lenne szerencsés új nevet kitalálni. Az öko szócska további előnye az is, hogy éppen úgy utalhat az ökonómia tudományára, melyen manapság közgazdaságtant értünk, de eredeti jelentésében a minket körülvevő világra, házunk környékére utal. Az ökoiskolák filozófiája szerint az ökológiai és ökonómiai érdekek összeegyeztethetők. Az ökoiskola: az ökológia és az ökonómia harmóniája.

 

Mitől ökoiskola egy iskola? 

 

Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb életvitel kialakítása a válsággal való megküzdés egyik fő eszköze. Ehhez a célkitűzéshez járulnak hozzá az ökoiskolák iskolafejlesztő munkájuk során azzal, hogy a jövő generációk nevelése során a környezettudatosan cselekvő állampolgár eszményképét tartják szem előtt.

Egy ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai élet minden területén; az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során.

Az iskolai munkához több szálon kapcsolódik a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok részét képezik az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan.

 

Mitől innovatívak az ökoiskolák?

 

Az ökoiskolák innovativitása három szinten mutatkozik meg:

  1. Pedagógiai szinten
  2. A társas kapcsolatok szintjén
  3. Technikai, gazdasági szinten

Pedagógiai szinten az ökoiskolák:

  • a komplex, valós élethez közel álló szituációkat előnybe részesítik az előre megtervezett, irányított, tanulási formákkal szemben,
  • az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök felé fordulnak,
  • a passzív szabály és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt,
  • a kizárólag felülről lefele irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett figyelembe veszik a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézeteit is.

A társas kapcsolatok szintjén az ökoiskolák törekednek arra,

  • hogy az iskolába ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka,
  • hogy a társas élet szabályai ne előre meghatározottak legyenek, hanem a diákok felelős részvételével, tárgyalások során kialakítottak,
  • hogy az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakuljanak, az iskola ne csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is legyen ilyen jellegű kapcsolatoknak.

 A technikai/gazdasági szinten az ökoiskolák igyekeznek:

  • takarékosan bánni az energiaforrásokkal,
  • csökkenteni a hulladékok mennyiségét,
  • az iskola külső belső környezetét esztétikusan alakítani,
  • megteremteni az egészséges étkeztetés feltételeit.

A hazai Ökoiskola Hálózat legfontosabb tevékenységei
 

Jelenleg a magyarországi Ökoiskola programnak három részterülete van. Ezek a címpályázattal kapcsolatos feladatok, valamint a hálózati és a tartalmi fejlesztéssel kapcsolatos projektek.

A Hálózat szakmai támogatást nyújt az ökoiskolák számára hasznos pedagógiai segédanyagok, tanulmányok, könyvek, oktatócsomagok ajánlásával, és folyamatosan tájékoztatja tagjait az újonnan megjelent segédletekről az Ökoiskola Hírlevelében és/vagy a honlapon.

 

1. Ökoiskola és Örökös Ökoiskola címpályázat 

 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium közös pályázatán az iskoláknak minden tanévben lehetőségük van az Ökoiskola cím elnyerésére.

2017-től az EMMI munkatársai készítik el a pályázatok előértékelését, s terjesztik azt elő az Értékelő Bizottságnak.

 

2. Országos és regionális találkozók

 

Évente egy vagy több találkozót szervezünk hálózatépítés és –bővítés céljából, amelyeken bemutatjuk az ökoiskolákat érintő legfontosabb hazai és nemzetközi eseményeket, újításokat, és lehetőséget biztosítunk tagjaink bemutatkozására, szakmai tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre.

 

3. Kutatás, fejlesztés

 

Mind a gyakorlati pedagógiai munkát segítő akciókutatással, mind a fenntarthatóság pedagógiáját elméleti oldalról megalapozó pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal segítjük tagjaink munkáját. Rendszeresen támogatjuk a hazai ökopedagógusok kutatótanári, tudományos munkáját, és szakdolgozókat fogadunk. Nagyobb fejlesztési projektekhez kapcsolódva célzott kutatást és fejlesztést végzünk, megalapozó és aktuális kérdésekről.

2014-2015 során a TÁMOP 3.1.1. projekt keretén belül 10 iskola pedagógusainak bevonásával ökoiskolai modulgyűjtemény került kidolgozásra, mely hozzáférhető a honlapon:

http://ofi.hu/okoiskola-nevelesi-oktatasi-program

Az SH/4/5 projektben 2016-ig regionális és az országos szakértői hálózat segítette a leendő ökoiskolákat a Cím elnyerésében. Az elkészült segédanyagok: a Natura 2000-es területek értékeinek oktatási felhasználására a Natúrázzunk! sorozat, leendő ökoiskolák pedagógusai számára az „Út az Ökoiskola felé” című útmutató, valamint több UNESCO-eredetű szakmai publikáció  (magyar nyelven) letölthetők a honlapról:

http://ofi.hu/letoltheto-dokumentumok

 

4. Továbbképzések

 

Akkreditált továbbképzéseket kínálunk több témában:

 

Felkészítő képzés Zöld Óvoda/Ökoiskola koordinátorok részére

Akkreditált (nyilvántartási szám: 23/65/2015)

30 órás

Létszám: 15-25 fő/csoport

Célcsoport: Az aktuális képzésnek megfelelően vagy óvodapedagógusok vagy tanítók és tanárok. A képzés "választható" tematikai egységei vagy óvodapedagógusok vagy tanárok számára párhuzamosan tervezett.

 

Képzés környezeti nevelési szaktanácsadók részére

Akkreditált (23/141/2015)

30 órás

Létszám: 15-20 fő/csoport

Célcsoport: a fenntarthatóságot értéknek tekintő, alapvető zöld óvodai és/vagy ökoiskolai tapasztalattal rendelkező óvodában vagy a köznevelés 1- 13. évfolyamán tevékenykedő a nevelést, oktatást segítő szaktanácsadók

 

Natúrázzunk! továbbképzés ökoiskola-pedagógusoknak

Akkreditált (575-92/2017)

30 órás

Létszám: 10-25 fő/csoport

Célcsoport: Környezeti neveléssel foglalkozó pedagógusok.  „Ökoiskola” és „Örökös Ökoiskola” címet elnyert intézmények pedagógusai, vezetői, az irányításában dolgozók, valamint az „Ökoiskola” címre pályázni kívánó intézmények pedagógusai, valamint olyan intézmények pedagógusai, ahol a nevelés helyi pedagógiai programja a környezeti nevelésre épül.

 

Natúrázzunk! továbbképzés zöld óvoda-pedagógusoknak

Akkreditált (575-91/2017)

30 órás

Létszám: 10-25 fő/csoport

Célcsoport: Felsőfokú képesítéssel rendelkező pedagógusok, akik nevelőmunkájuk során közvetett vagy közvetlen kapcsolatban állnak a 3-7 éves korosztály óvodai környezeti nevelésével. Különösen „Zöld Óvoda” és „Örökös Zöld Óvoda” címet elnyert intézmények óvodapedagógusai. Nemzeti parki, naturparki, erdészeti környezeti nevelői, akik munkájuk során gyakran kerülnek kapcsolatba óvodásokkal, óvodai nevelőtestületekkel, erdei óvodáztatás, kirándulások szakmai vezetése, vagy egyéb foglalkozások kapcsán.

 

Ökoiskola nevelési-oktatási program megismertetése

Akkreditált (23/81/2015)

30 órás

Létszám: 12-18 fő/csoport

Célcsoport: ökoiskolában és még nem ökoiskolában dolgozó pedagógusok, akik szeretnének megismerkedni az ökoiskola kritériumokkal, akik kíváncsiak, hogyan lehet egy iskola fenntarthatóságra nevelő tevékenységét fejleszteni az ökoiskola nevelési-oktatási program moduljain keresztül, egymás jó gyakorlatainak megismerése által.

 

Szaktanácsadók számára egynapos képzés ökoiskola témában (nem akkreditált) – egyeztetés, igény alapján.

 

5. Ökoiskola Hírlevél

 

Rendszeresen megjelenő elektronikus hírlevél, melyben aktuális témákról, programokról tudósítunk. A Hálózat munkáját segítő civil vagy más szervezetek programjainak, hasznos segédanyagokról szóló beszámolóknak, pályázati lehetőségeknek a megjelentetésére adunk itt lehetőséget.  

 

6. Külföldi kapcsolatok 

 

Az Ökoiskola munkacsoport tagjai és az ország ökopedagógusai több nemzetközi rendezvényen mutatták és mutatják be nagy sikerrel a magyar környezeti nevelés eredményeit, és folyamatosan vesznek részt nemzetközi programok munkájában a Hálózat képviseletében. Folyamatosan várjuk kollégáink beszámolóit hasonló sikereiről, az Ökoiskola Hírlevélbe is.

Tagja vagyunk az ENSI Hálózatnak, illetve partnerként veszünk részt a CoDeS Comenius Multilaterális Hálózat munkájában, amelyet az ENSI nemzetközi hálózata koordinál. Emellett az EKE Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által koordinált ökoiskola hálózat működésének alapját az ENSI fenntartható iskolák minőségi kritériumrendszere jelenti. Mindkét program hozzájárul ahhoz, hogy az OFI által megvalósított projektek és programok a nemzetközi trendeket követve, korszerű tudást (szakirodalom, európai helyzetkép a természettudományos és a fenntarthatóságra nevelés terén, jó gyakorlatok megismerése)  közvetítsenek.

Tudástár: 

News

LELLE, but not at Lake Balaton!

The project partners – universities, researchers and developers, teachers of secondary schools – work together by the leadership of the Pannon University. Their aim is to contribute to the development of the secondary school students’ learning skills, necessary to successful work in the 21st century.
Read more

Student activity in the 21st century

The Hungarian Institute for Educational Research and Development organised an Erasmus+ KA2 project workshop conference on the 30th Aug 2018 called ’Student Voice – The bridge to learning’. The conference was held at The Hunfalvy János Bilingual Secondary Vocational School of Economics and Trade of BGSZC.
Read more

Student Voice - Workshop for Hungarian partner schools

The third workshop organized for the Hungarian partner schools of the Erasmus+ Student Voice – Bridge to Learning project came to pass on the 28th of June.artner schools of the Erasmus+ Student Voice – Bridge to Learning project came to pass on the 28th of June.
Read more

Student Voice - Workshop for Partner Schools

The first workshop organized for the partner schools was held on 7th March 2017 at EKU- HIERD (Eszterházy Károly University Hungarian Institute for Educational Research and Development) covered the following topic: Student voice and the student-focused learning.
Read more

Student Voice project meeting - Dublin

The second Student Voice project meeting was held in Dublin, Ireland on 18-19th January with the participation of the five partner institutions from Ireland, Scotland, Hungary, Slovenia, and The Netherlands. The purpose of the meeting was to prepare evaluation tools at national and transnational level and plan further steps of the project.
Read more

ERASMUS+ Student Voice – The Bridge to Learning has launched

Representatives of the Hungarian Institute for Educational Research and Development (HIERD) Lucia Kákonyi, manager of the Student Voice – The Bridge to Learning project in Hungary, and Gábor Rózsa, IT expert, took part in the first project partnership meeting of the ERASMUS+ Student Voice project which took place in Ljubljana, Slovenia.
Read more