Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 2014. május 30-án rendezte meg Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Az egész napos iskola a lehetőségek iskolája című konferenciát.
Az esemény célja volt elemezni az egész napos iskola fejlesztésére vonatkozó innovációs folyamatokat, bemutatni a fejlesztésben résztvevő iskolákkal együtt az eddigi eredményeket és körvonalazni a már látható tanulságokat, tapasztalatokat.
A köznevelési rendszer megújításának egyik prioritása az egész napos iskola bevezetése. E változás a tervek szerint alapvetően növeli az esélyegyenlőséget és segítheti a tanulói sokféleség kezelését, ugyanakkor megköveteli a tanórákon kívüli időszak valódi tartalommal való megtöltését. Az OFI-ban megvalósuló TÁMOP 3.1.1.-11/1 – XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz projektben a Nevelés-oktatás fejlesztése, komplex pilot programok elnevezésű 3. alprojekt célja az alsó és felső tagozatok számára szakmai és módszertani megoldásokat kínálni.
A rendezvényt Dr. Kaposi József, az OFI főigazgatója nyitotta meg, aki a fejlesztés fontosságát és az eddig elért eredményeket emelte ki. A külföldi jó példákról tartott előadást Dr. Darvas Ágnes, ELTE TáTK Szociálpolitikai Tanszékének egyetemi docense. Az egész napos iskola projekt keretében zajló fejlesztéseket, a hátránykompenzáció lehetőségeit és a jelenlegi iskolai gyakorlatokat Kőpatakiné Mészáros Mária, Mayer József, Réti Mónika, Dr. Varga Attila, a pilot program vezetői mutatták be.
A program keretében az OFI munkatársai 55 iskola több mint 240 pedagógusával dolgoznak együtt 7 témában, az általános iskola tanórán kívüli idősávjának tartalommal való kitöltésén.
A konferencián ezek a területek szekcióelőadások és interaktív műhelyfoglalkozások keretében kerültek bemutatásra. Az Alsó és felső tagozat keretrendszere olyan modulokat ismertetett, amely az általános iskolában a tehetséggondozó, illetve a felzárkóztató fejlesztést célozza meg. A gyakorlati életre nevelés során szimulálhatók azok az élethelyzetek, amelyek megoldása elvárható egy felnőtt embertől, így fokozatosan nőhetnek bele a gyerekek a rájuk váró feladatokba. A természettudományos nevelés téma egy olyan nevelési-oktatási programot dolgoz ki, amelyben a tanulók tapasztalati élményeken keresztül ismerkednek meg természeti jelenségekkel, és közösen keresnek ezekre magyarázatot. A komplex művészeti nevelés a művészeti nevelés olyan sajátos lehetőségein alapszik, amelyek a művészetek kultúraközvetítő, továbbá kreativitást, problémamegoldást, önismeretet és társas kultúrát fejlesztő hatását a merev tantárgyi kereteket átlépve, játékos eszközökkel éri el. Az ökoiskolai program a fenntarthatóság pedagógiát alapul véve a természeti és épített környezet értékeinek megóvására képes, környezettudatos magatartású és fenntartható életvitelű tanulókat nevel. Végül pedig számos jó gyakorlat is bemutatásra került.
A szakmai összejövetelt pódiumbeszélgetés zárta, melynek keretében Gulyásné dr. Kovács Erzsébet főosztályvezető (Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság), Kókayné Lányi Marietta igazgató (Gyermekek Háza), Kranz Nikoletta szülő, Dr. Setényi János ügyvezető igazgató, oktatáskutató (Expanzió Humán Tanácsadó Kft.) és Urbán József igazgató (Piarista Gimnázium) járta körbe az egész napos iskola fogalmát és lehetséges megvalósulásait.
