A 3.3 résztéma figyelembe vette, hogy a megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazottak szerint cél: „A köznevelés minőségének és hatékonyságának javítását célzó fejlesztések keretében kialakított tartalmak és módszerek kategorizálása és elérhetővé tétele, beleértve a kulturális intézményrendszer által megvalósított, a pedagógiai munkát támogató fejlesztések, eredmények integrálását.” Ilyenformán a 3.1 résztéma fejlesztései során is hangsúlyos elemnek számított az iskolai könyvtárak, illetve a korábban kialakított tudásdepók bekapcsolása a tudásmenedzsment rendszerébe.
Indikátorként meghatározásra került, hogy 2015. szeptember 30-ig minimálisan 40 db együttműködési megállapodás szülessen meg a tudásmegosztó hálózatba bevont iskolai könyvtárak, Tudásdepókkal. Az indikátorban szerepeltetett elvárásoknak megfelelt könyvtárak és Tudásdepók (40 db) számára felajánlottunk kifejezetten fejlesztési feladatokat, jó gyakorlatok kidolgozásának és feltöltésre való előkészítésének lehetőségét. Egy szélesebb körrel kapcsolatban az együttműködés tartalma elsősorban a tudásmenedzsmentre, disszeminációra koncentrált. Ennek keretében az együttműködő intézmény azt vállalta, hogy népszerűsíti a projektben kidolgozott, a Nemzeti Köznevelési Portálhoz (NKP) kapcsolódó egységes pedagógiai tudásmenedzsment rendszer (PTMR) szolgáltatásait, továbbá könyvtárostanárán keresztül motiválja, támogatja a pedagógus kollégákat abban, hogy a felületen keresztül megosszák az intézményben felhalmozódott jó gyakorlatokat. Az együttműködési megállapodásban a projekt pedig ezzel a feladattal kapcsolatban vállalta az adott intézmények és könyvtárostanáraik munkájának szakmai támogatását
A projekt eredményeinek disszeminációja az iskolai könyvtári hálózaton keresztül történő terjesztés, népszerűsítés módszerével azért tud hatékonyabb lenni egy bármilyen online megoldásnál, mert benne van az ember, a személyes kapcsolat: a könyvtárostanár, aki információs szakember és emellett pedagógiai elméleti alapokkal is rendelkező gyakorló pedagógus. A könyvtárostanár ismeri intézménye és kollégái sajátosságait, igényeit, így személyes kapcsolaton keresztül tud intézményre, munkaközösségre, egyénre szabott szolgáltatást nyújtani.
Az együttműködő partnerek után széles körben, nyilvánosan kutattunk. A felhívást az együttműködési lehetőségre több csatornán tettük közzé: az OFI honlapján, iskolai könyvtári, könyvtár-pedagógiai tartalmú országos rendezvényeken, könyvtárostanárokat tömörítő civil szervezetek szakmai levelezőlistáin. A nem iskolai könyvtári együttműködők figyelmét a TÁMOP 3.2.4-ben kedvezményezett intézmények közvetlen megszólításával keltettük fel. Egyes régiókban, különösen azokban, ahol az iskolai könyvtárak megyei szintű támogatása, összefogás nem kiemelkedően jó, célzottabb megkeresésekre is szükség volt annak érdekében, hogy a partnerek országos lefedettséget nyújthassanak. A projektben együttműködőket annak az alapelvnek a figyelembe vételével kerestük meg, hogy a kiválasztás során minél sokszínűbb és a projekt céljaihoz minél jobban illeszkedő intézményi kört alakíthassunk ki. (Pl.: megye, iskolatípus, könyvtártípus, korábbi TÁMOP pályázatokban való részvétel, könyvtárostanár végzettsége, egyéb szakmai tevékenysége.)
Az indikátor teljesítése mellett a Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársainak bevonásával a kulturális intézményrendszer működtetése során keletkezett jó gyakorlatokat gyűjtöttünk.
