Petneki Katalin

Az idegen nyelvek oktatásának helyzete a középiskolákban – két idegen nyelv, az angol és a német példáján

I. A mintáról röviden

Az OKI által kiküldött kérdőívekre 323 olyan választ kaptunk nyelvtanároktól. Mivel a felmérésben nem volt arra lehetőség, hogy a középiskolákban előforduló összes idegen nyelv helyzetére rákérdezzünk, a két leggyakrabban választott nyelvre vonatkoztak a kérdőívek. A középiskolákból 157 angolos és 166 németes, összesen 323 válasz érkezett.

1. táblázat • A válaszoló nyelvtanárok száma területi megoszlás szerint

Település	Angol	Német	Összesen
1. fővárosi kerületek	41	43	84
2. megyei jogú városok	51	50	101
3. egyéb települések	65	73	138
Összesen	157	166	323

2. táblázat • A válaszok számának megyék szerinti megoszlása

	Angol	Német	Összesen
1 Budapest	39	41	80
2 Baranya	8	8	16
3 Bács-Kiskun	9	10	19
4 Békés	7	8	15
5 Borsod-Abaúj-Zemplén	8	7	15
6 Csongrád	4	4	8
7 Fejér	7	8	15
8 Győr-Sopron-Moson	9	9	18
9 Hajdú-Bihar	6	9	15
10 Heves	4	4	8
11 Jász-Nagykun-Szolnok	5	6	11
12 Komárom-Esztergom	2	1	3
13 Nógrád	13	14	27
14 Pest	5	5	10
15 Somogy	7	8	15
16 Szabolcs-Szatmár-Bereg	8	7	15
17 Tolna	3	3	6
18 Vas	4	4	8
19 Veszprém	6	7	11
20 Zala	3	3	6
Összesen	157	166	323

3. táblázat • A válaszadók megoszlása iskolatípus alapján

Iskolatípus	Angol	Német	Összesen
1. 6 vagy 8 osztályos gimnázium	30	31	61
2. 4 osztályos gimnázium	47	49	96
3. szakközép- és szakiskola	37	40	77
4. szakközépiskola	33	32	65
5. szakiskola	10	14	24
Összesen	157	166	323

A végzettséget illetően az angolt tanító tanárok között két iskolában fordult elő két fő, akinek nincs diplomája, 14 iskolában pedig 1-1 személy oktat diploma nélkül. A középiskolákból 153 válasz közül 33 esetben állították, hogy nincs egyetemi tanár szakos diplomás tanár. Németből hét iskolában fordul elő, hogy két tanár diploma nélkül tanítja a németet, tíz iskolában pedig 1-1 tanár működik diploma nélkül. 166 válaszból 36 iskolában állítják, hogy nincs egyetemi tanári diplomával rendelkező némettanár.

4. táblázat • Az idegen nyelveket tanítók száma végzettség szerint

Nyelv	Diploma nélkül	Főiskolai végzettséggel		Egyetemi végzettséggel
		tanár szakos	nem tanár szakos	tanár szakos	nem tanár szakos
Angol	16	113	10	120	10
Német	17	112	5	130	4
Összesen	33	225	15	250	14

Sokan tekintik az iskolai nyelvoktatás egyik fokmérőjének, hogy van-e anyanyelvi tanár az iskolában. A megkérdezett iskolák többségében egyáltalán nincs anyanyelvű tanár. Összesen 19 német és 22 angol anyanyelvű tanárt említenek a válaszadók.

5. táblázat • Anyanyelvi tanárok száma a középiskolákban

Anyanyelvű tanárok száma	Angol	Német	Összesen
0	131	144	275
1	21	14	35
2	0	2	2
3	1	2	3
4	0	1	1
Összesen	153	163	316
Nem válaszolt	4	3	7
Összesen	157	166	323

II. A tantárgy tartalmi kérdései, megítélése – fő problémái

A tantárgy tartalmi kérdései és megítélésénél a következő szempontokat vizsgálta meg a kérdőív:

• Mennyire tartják fontosnak a szülők, illetve a tanulók a tantárgyat?
• Mik a tantárgy legsúlyosabb problémái?
• A kerettantervben mely témaköröknél változtatna és hogyan?

Az ezekre a kérdésekre adott válaszokat az alábbiakban értékeljük ki.

II.1. A tantárgy megítélése a tanárok véleménye alapján

A tantárgy megítélése szempontjából lényeges, hogy mit gondolnak a tanárok arról, mennyire tartják fontosnak az idegen nyelvek tanulását a szülők, illetve a tanulók. A többi tárgyhoz viszonyítva az idegen nyelvek jó pozíciót szereztek meg. Ezt a véleményt ötfokú skálán kellett bejelölni, ahol az ötös a legmagasabb fokozatot jelenti.

  1. ábra: A tanárok szerint a szülők véleménye az idegen nyelvek fontosságáról néhány más tárgyhoz viszonyítva

Az eredmények azt mutatják, hogy szerintük a szülők az idegen nyelveket és az informatikát tartják a legfontosabb tárgynak, csak ezután következik a matematika, majd a magyar és a történelem. Az idegen nyelevek esetében a tanárok nyilvánvalóan saját nyelvükre gondoltak elsősorban. Az is nyilvánvaló, hogy a két legtöbbet tanult nyelv közül az angol vezet.

  2. ábra: A tanulók véleménye a tanárok szerint az idegen nyelvek fontosságáról néhány más tárgyhoz viszonyítva

A diákok megítélése a tanárok szerint kevésbé tér el az egyes tárgyak között, bár itt is az angol áll az első helyen, de ehhez igen közel állnak a többi érettségi tárgyak, így a magyar, a történelem, a matematika és a német.

II. 2. Mi okoz a nyelvoktatásban problémát?

A tanárokat arra kértük meg, fogalmazzák meg röviden a három legsúlyosabb problémát. Mivel a felsorolás nem feltétlenül tükröz rangsort, ha egy válasz különböző helyezésben jelent meg, azt összeadtam. De csak azokat a válaszokat gyűjtöttem össze, amelyeket legalább öten említettek. A válaszokat gyakoriságuknak megfelelően raktam sorrendbe.

6. táblázat • A nyelvoktatás problémáinak rangsora a tanárok véleménye alapján

Válasz	Angol	Német	Összesen
1. kevés idő	62	58	120
2. tanulók érdektelensége	42	43	85
3. magas létszám	34	14	48
4. anyanyelvi hiányosságok	23	23	46
5. rossz alapok az általános iskolából	27	14	41
6. vegyes képességű csoportok	13	18	31
7. nehezen tanuló gyerekek	9	14	23
8. tankönyv/tananyag hiányosságai	9	13	21
9. a diákoknak az órán kívül nincs kapcsolata a nyelvvel	14	5	19
10. nyelvtan alkalmazása	0	18	18
11. kevés taneszköz	10	5	15
12. messze van a célország/drága	0	13	13
13. rendszertelen felkészülés	5	6	11
14. beszédkészség	5	5	10
15. a nyelv háttérbe szorul az angol miatt	0	8	8
16. drága tankönyvek	0	5	5

Feltűnő, hogy a középiskolai nyelvtanárok hasonló problémákkal küzdenek, mint az általános iskolai tanárok¹. A leggyakrabban említett három probléma mindkét felmérésben ugyanaz. Új elem viszont, hogy a középiskolai tanárok egy jó része elégedetlen azokkal a nyelvi alapokkal, amelyeket a tanulók az általános iskolából hoznak magukkal. Ennek okát érdemes lenne tüzetesebben is megvizsgálni.

II. 3. A kerettantervi témák

A tanárokat megkértük, nevezzenek meg két olyan témakört, amelyet a tantárgy tanításában bővíteni vagy szűkíteni kellene, esetleg el kellene hagyni, vagy mint új témát bevezetni. A válaszok igen széles témakörlistát eredményeztek. Összesen kb. 50-féle témakört neveztek meg a válaszadók, de ezek közül igen sok volt olyan, ami csak egyszer fordult elő. Az „elhagyná” rubrikába olyan kevés választ írtak, hogy azt az összegzéskor kihagytam. A többi esetben csak azokat a témaköröket hagytam meg, ahol összesen több mint 4 válasz érkezett. A két nyelv alapjában hasonlóan vélekedik a tantervi témakörökről. Mindkét nyelvből bővítenék a civilizációval, országismerettel foglalkozó témák körét, ezt követi a környezetvédelem. Érdekes, hogy a témák között megemlítenek készségfejlesztést is, mint amivel többet szeretnének foglalkozni (pl. szövegértés). A szűkítendő témakörökön belül is mindkét nyelvből egyformán a nyelvtant csökkentenék. Új témaként az országismereten belül az ünnepek, szokások jelentek meg a leggyakrabban, de az Európai Unió és a számítógép is fontos új téma a tanárok számára.

7. táblázat • A szűkítendő vagy bővítendő témakörök az angol- és némettanárok véleménye szerint

Témák	Bővítené		Szűkítené		Új téma
	angol	német	angol	német	angol	német
Ünnepek, szokások, országismeret					11	17
Irodalom	10	6
Civilizáció, országismeret, földrajz, kultúra	42	68
Beszédhelyzetek	12	5
Nyelvtan			9	8
Irodalom					7	4
EU, EU-országok	6	10			10	26
Technika, tudomány						5
Környezetvédelem	13	13
Magánéleti témák, család				5
Magyarországi honismeret	9	3
Internet, számítógép	4	5			8	5
Politika						4
Szövegértés, olvasás	12	3
Hanganyag, kazetta	4
Szituációs gyakorlatok	1	4

III. Kereszttantervi tanulságok

A tanárok a következő választ adták arról, hogy véleményük szerint tantárgyuk mennyire ad lehetőséget a NAT elején kereszttantervként megfogalmazott követelmények érvényesítésére és arra, hogy tanóráin mennyire tudnak élni az első oszlopban jelzett lehetőséggel. A lehetőséget százalékban kellett kifejezniük a válaszadóknak. Az erre a kérdésre adott válaszok azonban olyan nagyfokú szórást mutattak, hogy értelmezhetetlenné váltak. Annál jobban kimutatható, hogy a tanárok mit gondolnak arról, ők maguk mennyire használják ki a kereszttantervi lehetőségeket. Az összes válaszoló 323 fő volt, de nem minden kérdésre válaszoltak, így az összesítésből kiderül, hogy hányan nem válaszoltak a kérdésekre. Ezt a 8. táblázat mutatja.

8. táblázat • A kereszttantervi lehetőségek kihasználása a tanórákon a nyelvtanárok véleménye szerint

Követelmény	Mennyire él a lehetőséggel a tanórákon?
	egyáltalán nem (1)	alig (2)	közepesen (3)	nagyon (4)	kiemelkedően (5)	összesen
A feltett kérdés: „Mennyire él tanóráin a kereszttantervi lehetőségekkel?”
Hon- és népismeret	8	66	139	71	17	301
Kapcsolódás Európához	11	46	136	81	30	304
Környezeti nevelés	16	61	141	75	11	304
Kommunikációs kultúra	0	13	54	148	88	303
Testi, lelki egészség	12	69	134	75	10	300
Tanulás	7	37	93	132	29	298
Pályaorientáció	25	89	106	64	13	297

Nyelvek szerinti bontásban a következő eredmény alakult ki (lásd 9. táblázat):

9. táblázat • A kereszttantervi lehetőségek kihasználása a tanórákon az angoltanárok véleménye szerint

Követelmény	Mennyire él ezzel a lehetőséggel a tanórákon?
	egyáltalán nem	alig	közepesen	nagyon	kiemelkedően
Hon- és népismeret	4	29	69	41	6
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz	3	19	68	44	16
Környezeti nevelés	7	31	71	36	5
Kommunikációs kultúra	0	5	27	70	49
Testi, lelki egészség	6	35	67	36	6
Tanulás	4	19	51	60	14
Pályaorientáció	19	46	50	25	6

Ugyanezt a kérdést a német szakosok a következőképpen válaszolták meg:

10. táblázat • A kereszttantervi lehetőségek kihasználása a tanórákon a némettanárok véleménye szerint

Követelmény	Mennyire él ezzel a lehetőséggel a tanórákon?
	egyáltalán nem	alig	közepesen	nagyon	kiemelkedően
Hon- és népismeret	4	37	71	30	11
Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz	8	27	68	38	14
Környezeti nevelés	9	31	70	39	6
Kommunikációs kultúra	0	8	27	79	39
Testi, lelki egészség	6	34	68	39	4
Tanulás	3	18	42	73	15
Pályaorientáció	6	43	57	39	7

A táblázatból az derül ki, hogy a nyelvtanításban még nem kellően, illetve nem eléggé tudatosan használják ki a tanárok a kereszttantervi lehetőségeket. Az általános követelmények közül a legjobb helyezést a „Kommunikációs kultúra” és a „Tanulás” címszavak kapták. Tehát a tanárok úgy érzik, hogy főleg ezen a két területen tudnak a tanulói kompetenciák fejlesztéséhez hozzájárulni. A meglepő inkább az, hogy van, aki azt gondolja, hogy a nyelvtanulás során nem járul hozzá például a „Hon- és népismerethez”. Ez egyben arra is utal, hogy még nem eléggé terjedt el az interkulturális szemlélet a hazai nyelvoktatásban.

IV. Tankönyvvel, taneszközzel kapcsolatos problémák, tanulságok

A kérdőívben több kérdést is feltettünk a tankönyvekkel kapcsolatban. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy milyennek tartja a tankönyvválasztékot. Erről összefoglalóan a következő képet kaptuk:

Vélemény	Válaszok száma
Hiányos	20
Megfelelő	86
Bőséges	183
Áttekinthetetlen	23
Nincs elég információm	2
Összesen	314

A válaszokból látható, hogy a nyelvtanárok többsége bőségesnek, illetve megfelelőnek tartja a tankönyvek választékát.
A tankönyvválasztással kapcsolatban a következő szempontok alapján el kellett dönteniük a válaszadóknak, hogy melyik szempontot tartják nagyon fontosnak, fontosnak, átlagosan fontosnak, alig fontosnak és nem fontosnak.

11. táblázat • A tankönyvválasztás szempontjai

Szempontok
1	Ára
2	Didaktikai kimunkáltsága
3	Érdekessége, motiváló ereje
4	Idő és tananyag megfelelő aránya
5	Igényes kivitele
6	Képekkel jól illusztrált volta
7	Korszerű ismeretek közvetítése
8	Nyelvhasználat, nyelvezet minősége
9	Szakmai megbízhatósága
10	Tanítás során való beváltsága
11	Tankönyvcsaládhoz tartozása
12	Tantervi követelményekhez való igazodása
13	Tanulhatósága (gyermekeknek jól érthető)
14	Tartóssága

A kiértékelésnél azt gyűjtöttem ki, hogy mely elemeket tartják a válaszadók nagyon fontosnak. Ezt mutatja a következő ábra. A szempontokat a sorszámok jelölik. Kiugróan magas értéket mutat a 8. szempont: a nyelvhasználat minősége, ami logikus, hiszen nyelvkönyvekről van szó. Ezt követi a szakmai megbízhatóság (9. pont) és a tanulhatóság (13. pont). Fontosnak tartják még azt, hogy motiváló, érdekes legyen a tankönyv (3. pont), illetve korszerű ismereteket közvetítsen (7. pont). Elég sokan tartották nagyon fontosnak azt is, hogy a tankönyv már bevált a tanítás során (10. pont). A többi szempontot kevesen sorolták be a nagyon fontos kategóriába.

  3. ábra: A tankönyvválasztásnál a nyelvtanárok által „nagyon fontosnak” ítélt szempontok az említések száma szerint

A tankönyvválasztás szempontjainak kiértékelése után arra kértük meg a tanárokat, jelöljék meg azt a két szempontot, amelyet a tankönyvkiadók a legkevésbé vesznek figyelembe.

12. táblázat • A tankönyvkiadók által legkevésbé figyelembe vett két szempont a nyelvtanárok megítélése szerint

Szempontok		Angol	Német	Összes
A feltett kérdés: Melyik két szempontot veszik a kiadók a legkevésbé figyelembe?
1	Ára	76	35	111
2	Didaktikai kimunkáltsága	11	12	23
3	Érdekessége, motiváló ereje	12	21	33
4	Idő és tananyag megfelelő aránya	44	44	88
5	Igényes kivitele	6	6	12
6	Képekkel jól illusztrált volta	0	7	7
7	Korszerű ismeretek közvetítése	10	17	27
8	Nyelvhasználat, nyelvezet minősége	5	6	11
9	Szakmai megbízhatósága	7	12	19
10	Tanítás során való beváltsága	11	17	28
11	Tankönyvcsaládhoz tartozása	2	3	5
12	Tantervi követelményekhez való igazodása	32	23	55
13	Tanulhatósága (gyermekeknek jól érthető)	18	24	42
14	Tartóssága	47	66	113

Az eredményekből látható, hogy a tanárok véleménye szerint a kiadók a könyv tartósságát (14. pont), az árat (1. pont) és az idő és a tananyag megfelelő arányát veszik a legkevésbé figyelembe. Azokat a szempontokat azonban, amelyeket a tanárok a tankönyvválasztásnál kiemelkedően fontosnak tartottak, azokkal aránylag elégedettek voltak.
Ezután természetesen azt kellett megvizsgálni, hogy mely tankönyveket választották ki a tanárok nyelvoktatásukhoz. A felmérésben arra kértük a tanárokat, nevezzék meg szerzővel és címmel azt az egy tankönyvet, amelyet az adott évfolyamon alaptankönyvként használnak. A válaszadók többnyire csak címet írtak le, azok közül is sokat pontatlanul. A végeredmény az lett, hogy a négy évfolyamra angolból 41, míg németből 45 címet neveztek meg a tanárok alaptankönyvként. Ez vagy azt jelenti, hogy nem tudják, mit jelent az alaptankönyv fogalma, vagy azt, hogy figyelmetlenül olvasták el a kérdőívet. Sajnos az sem derül ki a kérdőívből, hogy tankönyvcsalád esetén az egyes évfolyamokon melyik kötetet használják. Mindazonáltal a tankönyvhasználat szintjét és módszertani felfogását tekintve igen széles spektrumot ölel fel.

  4. ábra: A leggyakrabban használt négy angoltankönyv évfolyamonkénti megoszlása

  5. ábra: A leggyakrabban használt négy némettankönyv évfolyamonkénti megoszlása

Érdemes lenne külön megvizsgálni, hogy a leggyakrabban választott tankönyvek egyben a legmegfelelőbbek-e az adott korosztálynak és nyelvi szintnek. E vizsgálat keretén belül erre nem volt lehetőség.

V. Továbbképzések

A tanárok munkájához elengedhetetlen a rendszeres továbbképzés. Nemcsak azért, mert ezt előírják, hanem a gyorsan változó oktatási feltételek mellett ez a munka feltétele lett. Ezért megkérdeztük, hogy saját megítélésük szerint mely területen lenne meginkább szükségük továbbképzésre. A válaszok mutatják a rangsort is: leginkább tanításmódszertani (szakmódszertani / szakdidaktikai) továbbképzésre tartanak igényt. Ezt követi az Internet-használat ill. a számítógép-használat. A legkevesebben a tantervvel általában szeretnének foglalkozni. A két nyelv között csak kevés különbség észlelhető, de feltűnő, hogy az első helyen megnevezett tanításmódszertan a németesek rangsorában jóval előbbre áll.

13. táblázat • A legszükségesebb továbbképzési területek, témák sorrendje az angol- és némettanárok véleménye szerint

Továbbképzési témák	Angol	Német	Összesen
A feltett kérdés: Mely területen lenne szüksége továbbképzésre?
Tanításmódszertan	52	73	125
Internet-használat	55	59	114
Számítógép-használat	55	56	111
Mérés-értékelés	46	52	98
Helyitanterv-készítés	33	38	71
Pszichológia	41	27	68
Szaktudomány	31	16	47
Tanterv	22	19	41

14. táblázat • Az angol- és némettanárok által a legalkalmasabbnak vélt továbbképzési formák sorrendje

Továbbképzési forma	Angol	Német	Összesen
A feltett kérdés: Melyik továbbképzési formát tartja a legalkalmasabbnak szakmai fejlődéséhez?
Tréning	77	78	155
Bemutatóóra látogatása	48	67	115
Akkreditált tanfolyam	54	52	106
Posztgraduális képzés	38	26	64
Konferencia	37	25	62
Tanfolyam	22	27	49
Tanácsadás	18	30	48

A válaszok azt mutatják, hogy a tanárok olyan továbbképzéseket igényelnek, ahol maguk is kipróbálhatják (tréning), vagy legalább átélhetik (óralátogatás) a különböző szakmódszertani lehetőségeket.

VI. Didaktika, módszertan

A tanárok módszertani felkészültségét jól mutathatja, ha sikerül képet alkotni arról, milyen tanulásszervezési formákat milyen gyakran használnak a nyelvórán. Erre a következő eredményt kaptuk:

15. táblázat • A nyelvtanárok által leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési formák sorrendje (összes válaszadó: 323)

Tanulásszervezési formák	Soha (1)	Ritkán (2)	Néha (3)	Elég gyakran (4)	Gyakran (5)	Összesen
A feltett kérdés: Milyen gyakran alkalmazza oktató- nevelő munkájában az alábbi tanulásszervezési formákat?
Csoportmunka	1	22	85	156	56	320
Differenciálás	3	44	129	114	23	313
Frontális osztálymunka	1	7	48	154	110	320
Önálló tanulói munka	0	10	46	159	106	321
Pármunka	0	9	35	143	132	319
Projektmódszer	54	111	104	38	8	315
Tanári magyarázat	0	2	10	143	165	320
Terepmunka	194	88	19	1	2	304

Az idegen nyelveknél elmondhatjuk, hogy összességében az „elég gyakran” kategóriában az első helyen az önálló tanulói munka áll, ezt szorosan követi a csoportmunka és a frontális tanítás. A pármunka és a tanári magyarázat ebben a kategóriában egyforma, a „gyakran” kategóriában azonban kevesebb a pármunka és sokkal kevesebb a csoportmunka. Ha a két nyelvet megvizsgáljuk, ott is észlelhetünk különbségeket.

16. táblázat • Az angoltanárok által leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési formák sorrendje (összes válaszadó: 157)

Tanulásszervezési formák	Soha (1)	Ritkán (2)	Néha (3)	Elég gyakran (4)	Gyakran (5)	Összesen
Csoportmunka	1	11	37	83	25	157
Differenciálás	1	30	63	51	10	155
Frontális osztálymunka	1	5	20	72	59	157
Önálló tanulói munka	0	5	27	72	53	157
Pármunka	0	6	13	70	66	155
Projektmódszer	20	55	58	17	5	155
Tanári magyarázat	0	1	4	69	83	157
Terepmunka	97	44	10	1	0	152

17. táblázat • A némettanárok által leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési formák sorrendje (összes válaszadó: 166)

Tanulásszervezési formák	Soha (1)	Ritkán (2)	Néha (3)	Elég gyakran (4)	Gyakran (5)	Összesen
Csoportmunka	0	11	48	73	31	163
Differenciálás	2	14	66	63	18	158
Frontális osztálymunka	0	2	28	82	51	163
Önálló tanulói munka	0	5	19	87	53	164
Pármunka	0	3	22	73	66	164
Projektmódszer	34	56	46	21	3	160
Tanári magyarázat	0	1	6	74	82	163
Terepmunka	97	44	9	0	2	152

A legtöbb válasz itt is az „elég gyakran” kategóriához tartozik. Míg az angoltanároknál itt első helyen a csoportmunka (83) áll, addig a németeseknél az önálló tanulói munka (87). A németeseknél ezt követi a frontális osztálymunka (82), míg az angolosok a frontális tanítást és az önálló tanulói munkát egyforma számban említették (72).

VII. A számítógép- és könyvtárhasználat tanulságai

A tanórán nemcsak a tankönyvek fontosak, hanem az egyéb taneszközök is. Ezek az eszközök nagyban járulhatnak hozzá a módszertani változatossághoz. A kérdés tehát az, hogy rendelkeznek-e az iskolák ilyen eszközökkel, s ha igen, milyen gyakran használják a tanárok ezeket a tanórán, illetve kell-e használniuk a diákoknak ezeket.

18. táblázat • A tanulói könyvtár- és a számítógép-használat gyakorisága az angoltanárok elvárásai alapján

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
A feltett kérdés: Milyen gyakran igényli a tanulók könyvtár és a számítógép használatát angolból?
Könyvtárhasználat	7	49	62	28	10	156
Számítógép-használat	18	46	60	26	6	156

19. táblázat • A tanulói könyvtár- és a számítógép-használat gyakorisága a némettanárok elvárásai alapján

	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
A feltett kérdés: Milyen gyakran igényli a tanulók könyvtár- és számítógép használatát németből?
Könyvtárhasználat	5	53	64	35	7	164
Számítógép-használat	38	51	58	15	3	165

A két nyelv között elsősorban a számítógép használatában látszik különbség: a németesek között kevesebben vannak, akik a számítógép-használatot elég gyakran vagy kifejezetten gyakran várnák el tanulóiktól. Ezután természetes a kérdés, hogy a tanár milyen eszközöket használ és milyen gyakran.

20. táblázat • Az informatikai eszközök használata az angoltanárok oktatómunkájában

Eszközök	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
Kereskedelmi forgalomban vásárolt digitális taneszköz (pl. oktató CD-ROM)	57	40	34	17	7	155
Házilagosan készített digitális taneszköz	93	33	17	10	2	155
Ingyenesen juttatott/ letölthető multimédia tananyag (pl. SULINET, ISZE)	42	41	49	17	5	154
Internet	30	41	51	21	11	154
Prezentációkészítő (pl. PowerPoint)	111	26	10	4	2	153
Szövegszerkesztő, táblázatkezelő	40	20	23	31	41	155

21. táblázat • Az informatikai eszközök használat a némettanárok oktatómunkájában

Eszközök	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
Kereskedelmi forgalomban vásárolt digitális taneszköz (pl. oktató CD-ROM)	71	41	31	10	8	161
Házilagosan készített digitális taneszköz	103	21	16	17	5	162
Ingyenesen juttatott/ letölthető multimédia tananyag (pl. SULINET, ISZE)	52	39	45	19	4	159
Internet	37	35	42	31	13	158
Prezentációkészítő (pl. PowerPoint)	108	34	13	3	1	159
Szövegszerkesztő, táblázatkezelő	45	15	15	43	43	161

Az adatokból kiderül, hogy mindkét nyelvből elég nagy azon nyelvtanárok száma, akik soha semmilyen módon nem használják a számítógép adta lehetőségeket. Az „elég gyakran” és a „gyakran” kategóriába a legmagasabb értékkel a szövegszerkesztő került, nyilvánvalóan ezzel sokan készítenek feladatlapokat. A többi lehetőség azonban – ha egyáltalán használják – csak a „ritkán” vagy a „néha” kategóüriánál mutat nagyobb értéket.
Az általános iskolai felméréshez hasonlóan ismételten előfordult egy kérdés a nyelvoktatás alapvető taneszközeivel kapcsolatban.

22. táblázat • A nyelvórán rendelkezésre álló eszközök és azok használatának gyakorisága

Eszköz	Van	Nincs	Sokszor	Néha	Soha
Magnetofon	300	4	289	18	4
Videó	285	15	27	245	39
Írásvetítő	259	38	28	143	136

A válaszok némi meglepetésre adnak okot, hiszen, ha a fő gond ma az, hogy miképp lehet a számítógépet bevonni az oktatásba, akkor már a fenti eszközöknek mint alapfelszerelés kellene működniük a nyelvoktatásban. Igen meglepő, hogy négy középiskolában egyáltalán nincs magnetofon, és 38 középiskolában írásvetatő. Az is meglepő, hogy milyen nagy azon válaszok száma, ahol a tanárok azt állítják, hogy sose használnak írásvetítőt.

VIII. Értékelés

A nyelvoktatás folyamatára erősen visszahat, hogy milyen szerepet játszik a vizsgára való felkészítés. Az állami nyelvvizsgára nem kérdeztünk rá, hiszen ez rövidesen nem fogja többé kiváltani az iskolai vizsgát, az érettségit. A kérdés kissé nem szerencsés időben került elő, hiszen pillanatnyilag csak most kezdődik az emelt szintű érettségire felkészítés, eddig ugyanis ilyen nem volt. A válaszok során természetesen egy intézmény több vizsgatípust is megnevezhetett, így a végösszeg nem egyezik a válaszadók számával.

23. táblázat • Nyelvvizsgatípusok, melyekre a középiskola felkészíti a tanulókat

Vizsga	Angol		Német
	igen	nem	igen	nem
Alapműveltségi vizsga	53	9	57	97
Középszintű érettségi	127	9	134	20
Emelt szintű érettségi	81	25	73	81
Összesen	261	43	264	198

Ezt a kérdést a németesek közül sokkal többen válaszolták meg. Ez főleg a „nem” válaszok nagyobb számából látszik. A legtöbb középiskolában a klözépszintű (ill. a most érvényes) érettségire készítenek fel. Míg az alapműveltségi vizsgára és a középszintű érettségire németből készítenek fel többen, addig az emelt szintre angolból van több válasz.

24. táblázat • Az értékelés alapját képező tanulói produktumok angol nyelvből

Eszközök	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
Dolgozat, röpdolgozat	0	0	8	64	85	157
Teszt	1	3	18	70	65	157
Szóbeli felelet	0	3	13	78	63	157
Házi dolgozat, önálló feladat	2	16	71	50	17	156
Egyéb	5	2	8	13	6	34
Számítógépes (online) feladatok	109	35	4	3	3	154
Projektmunka produktuma	42	57	42	10	2	153
Gyakorlati produktum (pl. művészeti vagy technikai alkotás)	65	45	17	9	1	137

25. táblázat • Az értékelés alapját képező tanulói produktumok német nyelvből

Eszközök	Soha	Ritkán	Néha	Elég gyakran	Gyakran	Összesen
Szóbeli felelet	1	1	5	68	89	164
Dolgozat, röpdolgozat	0	1	10	72	81	164
Teszt	0	13	34	64	52	163
Házi dolgozat, önálló feladat	2	29	59	62	12	164
Egyéb	11	1	5	7	4	28
Projektmunka produktuma	52	54	36	9	2	153
Gyakorlati produktum (pl. művészeti vagy technikai alkotás)	76	41	16	12	1	146
Számítógépes (online) feladatok	114	32	9	3	0	158

A két nyelvből hasonló sorrend mutatkozik, kivéve az első helyet. Eszerint angolból a dolgozat ill. röpdolgozat és a teszt megelőzi a szóbeli feleletet, míg németből ez a leggyakoribb értékelt tanulói produktum.

IX. Tanulói képességek megítélése – alkalmazható tudás

Fontos tudni azt is, hogy milyen képességekkel rendelkeznek azok a tanulók, akik tanulmányaikat egy középiskolában megkezdik, illetve milyen képességekkel kellene nekik rendelkezni. A felsorolt képességeket a tanároknak 5 fokozatban kellett osztályozni aszerint, hogy mennyire rendelkeznek vele, illetve mennyire kellene, hogy rendelkezzenek vele. Az egyes osztályzat azt mutatja, hogy nem rendelkeznek az adott ismerettel ill. képességgel, míg az ötös azt, hogy megfelelő szinten hozzák magukkal.

26. táblázat • A tanulók felkészültségére jellemző ismeretek, képességek az iskolába lépéskor ötfokú skálán (Összes válaszoló: 323)

Az iskolába jövő tanulók rendelkeznek vele						Ismeretek, képességek
1	2	3	4	5	összesen
A feltett kérdés: Azok a gyerekek, akik önöknél kezdik a tanulmányaikat, mennyire rendelkeznek az alábbi ismeretekkel és képességekkel?
10	83	168	43	12	316	Magabiztos írni-olvasni tudás anyanyelven
28	130	136	17	3	314	Szilárd alapismeretek, szaktárgyi tudás
20	97	99	17	5	238	Gyakorlati számítások önálló végzése
11	87	156	57	4	315	Talpraesettség, gyors döntési képesség
17	52	154	80	16	319	Együttműködési képesség és hajlandóság
27	123	129	29	6	314	Problémamegoldó képesség
12	50	109	115	14	300	Számítógép használatának ismerete
68	144	82	14	6	314	Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
9	81	153	58	13	314	Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítás megértése
22	95	171	24	2	314	Önismeret
45	118	129	19	3	314	Társadalomban való tájékozódás képessége

27. táblázat • A tanulók felkészültségére jellemző ismeretek, képességek az iskolába lépéskor a tanárok által felállított fontossági sorrendben (összes válaszoló: 323)

Ismeretek, képességek	Fontos lenne, hogy az iskolába jövő tanulók rendelkezzenek vele
	1	2	3	4	5	összesen
A feltett kérdés: Ön szerint mennyire volna fontos, hogy rendelkezzenek ezekkel az ismeretekkel és képességekkel?
Magabiztos írni-olvasni tudás anyanyelven	0	0	5	38	274	317
Szilárd alapismeretek, szaktárgyi tudás	3	4	42	157	108	314
Gyakorlati számítások önálló végzése	10	12	78	98	37	235
Talpraesettség, gyors döntési képesség	0	8	52	185	65	310
Együttműködési képesség és hajlandóság	0	0	14	115	185	314
Problémamegoldó képesség	0	1	29	155	127	312
Számítógép használatának ismerete	2	15	84	151	54	306
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése	0	1	36	156	122	315
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítás megértése	0	2	16	143	154	315
Önismeret	0	2	45	159	109	315
Társadalomban való tájékozódás képessége	0	2	81	164	67	314

A nyelvtanárok szerint alapvetően fontos lenne, hogy a tanulók magabiztos írni-olvasni tudással rendelkezzenek anyanyelven. Emellett nagyon fontos lenne, ha jó együttműködési képességekkel rendelkeznének a tanulók. Ebben a fontossági rangsorban a harmadik helyen áll az utasítások megértése. A 28. táblázat viszont azt mutatja, hogy a tanulók ezekkel a képességekkel nem nagyon rendelkeznek. A tanárok többsége legalábbis ezen a téren közepes osztályzatot adott ezekre a képességekre.

28. táblázat • A tanulók felkészültségére jellemző ismeretek, képességek az iskola befejezésekor ötfokú skálán (összes válaszoló: 323)

Az iskolát befejező tanulók felkészültségére jellemző						Ismeretek, képességek
1	2	3	4	5	összesen
A feltett kérdés: Mennyire rendelkeznek az alábbi ismeretekkel, képességekkel azok a diákok, akik az iskolát önöknél fejezik be? (Értékelje osztályzattal 1-től 5-ig.)
0	2	93	174	38	307	Magabiztos írni-olvasni tudás anyanyelven
0	10	154	130	15	309	Szilárd alapismeretek, szaktárgyi tudás
2	17	129	77	13	238	Gyakorlati számítások önálló végzése
1	11	133	138	24	307	Talpraesettség, gyors döntési képesség
1	9	109	154	35	308	Együttműködési képesség és hajlandóság
0	13	148	123	23	307	Problémamegoldó képesség
0	10	50	156	81	297	Számítógép használatának ismerete
1	39	161	83	22	306	Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése
0	4	94	150	58	306	Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítás megértése
0	15	114	161	18	308	Önismeret
1	21	130	138	19	309	Társadalomban való tájékozódás képessége

A középiskolát elhagyó diákok anyanyelvi írni-olvasni tudását már jobbnak ítélik meg a nyelvtanárok, javul az utasítások megértése és az együttműködési képesség és hajlandóság megítélése is.

29. táblázat • A tanulók felkészültségére jellemző ismeretek, képességek az iskola befejezésekor a tanárok által felállított fontossági sorrendben (Összes válaszoló: 323)

Ismeretek, képességek	Fontos, hogy az iskolát befejező tanulók rendelkezzenek vele
	1	2	3	4	5	összesen
A feltett kérdés: Ön mennyire tartja fontosnak, hogy rendelkezzenek az alábbi ismeretekkel, képességekkel azok a diákok, akik az iskolát önöknél fejezik be?
Magabiztos írni-olvasni tudás anyanyelven	0	0	2	26	280	308
Szilárd alapismeretek, szaktárgyi tudás	0	0	7	110	191	308
Gyakorlati számítások önálló végzése	2	1	23	130	90	246
Talpraesettség, gyors döntési képesség	0	0	4	145	158	307
Együttműködési képesség és hajlandóság	0	0	5	104	199	308
Problémamegoldó képesség	0	0	6	104	197	307
Számítógép használatának ismerete	0	2	7	120	168	297
Önművelés, a saját teljesítmény fejlesztése	0	0	8	109	191	308
Szóbeli, írásbeli, rajzos utasítás megértése	0	0	13	110	181	304
Önismeret	0	0	6	124	179	309
Társadalomban való tájékozódás képessége	0	1	6	130	171	308

A középiskola befejezésekor a tanárok szerint az anyanyelvi írni-olvasni tudást tartják a legfontosabbnak (280), ezt követi az együttműködési képesség és hajlandóság (199) és a problémamegoldó képesség (197), majd azonos értékkel a szilárd alapismertek, szaktárgyi tudás és az önművelés, a saját teljesítmény fejlesztésének képessége (191).
A táblázatok összevetéséből az derül ki, hogy az elvárások és az eredmények nem egészen fedik egymást.

X. Speciális kérdések tanulságai: a tantárgyak specifikus problémái

A középiskolában – legalábbis a kerettanterv elvárásai szerint – folytatódik az első idegen nyelv oktatása, és megkezdődik a második idegen nyelv tanítása is. Ez igen komplex problémákat vet fel. Az első fontos kérdés annak vizsgálata, hogy mennyire építenek a középiskolai nyelvtanárok arra, amit a tanulók az általános iskolában tanultak.

30. táblázat • Az általános iskolában szerzett ismeretek megítélése

	Angol	Német	Összesen
Kiválóan lehet rá építeni.	9	10	19
Csak (vagy) azoknál a tanulóknál lehet a meglévő tudásra építeni, akik különórákra is jártak.	26	32	58
Az általános iskolából hozott nyelvtudásra nem lehet építeni.	32	54	86
Függetlenül attól, hogy mit tanultak az általános iskolában, előlről kezdünk mindent.	56	58	114
Nem válaszolt	34	12	46
Összesen	157	166	323

Arra is rákérdeztünk, hogy a tanárok mit gondolnak, a Közös Európai Referenciakeretben leírt szintek szerint hova jutnak el tanulóik az egyes évfolyamok végére. A táblázatokban a válaszadók számát adtam meg.

Milyen szintet érnek el a tanulók az egyes évfolyamok végére?

31. táblázat • A tanulók által elért szint angolból a tanárok megítélése szerint a 9–12. évfolyam elvégzésekor

Szint/Évfolyam	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam
A1	62	9	2	1
A2	25	56	13	4
B1	3	24	50	20
B2	0	5	25	44
C1	0	1	2	21
C2	1	0	0	2

32. táblázat • A tanulók által elért szint németből a tanárok megítélése szerint a 9–12. évfolyam elvégzésekor

Szint/Évfolyam	9. évfolyam	10. évfolyam	11. évfolyam	12. évfolyam
A1	90	29	2	0
A2	27	74	38	12
B1	4	22	62	41
B2	0	2	20	54
C1	0	0	2	16
C2	1	1	1	3

A besorolás reálisnak tűnik. Ezen önértékelés alapján nem kell kétségbeesni az új érettségi bevezetésén, hiszen a tanárok megítélése szerint tanulóik többnyire elérik a kívánt szintet, hiszen a középszintű érettségihez az A2-B1, az emelt szinthez a B2 szint elérése a követelmény. Valószínűleg kéttannyelvű iskola lehet az, ahol a C1 vagy a C2 szint előfordul.

A felmérésben nemcsak a tanulásszervezési formákat vizsgáltuk, hanem azt is, hogy milyen nyelvi tevékenységet milyen gyakran végeztetnek a tanárok tanulóikkal. A következő diagramokban a válaszok százalékát értékeltem.

A feltett kérdés: Milyen tevékenységet végeznek és milyen gyakran a tanulók az egyes évfolyamokon? Kérjük, jelölje a táblázatban megfelelő számmal!

5 = minden órán/rendszeresen, 4 = hetente, 3 = havonta, 2 = ritkán, 1 = soha

  6. ábra: Az olvasott szöveg értése mint tanulói tevékenység előfordulása a tanórán

  7. ábra: A hallott szöveg értése mint tanulói tevékenység előfordulása a tanórán

  8. ábra: Az írott szöveg alkotása mint tanulói tevékenység előfordulása a tanórán

  9. ábra: A párbeszéd mint tanulói tevékenység előfordulása a tanórán

  10. ábra: Az önálló témakifejtés mint tanulói tevékenység előfordulása a tanórán

A nyelvi tevékenységek közül elsősorban azokat gyűjtöttem ki, amik az új érettségi bevezetése kapcsán különösen fontosak. Úgy tűnik, hogy ezeket a nyelvi tevékenységeket a tanárok heti rendszerességgel végeztetik a tanulókkal. Egyedül az önálló témakifejtés az, amit elég későn kezdenek el fejleszteni.
A továbbképzéssel kapcsolatban arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen továbbképzést tartana szükségesnek saját munkájához.

33. táblázat • A tanárok által igényelt továbbképzési formák az említések sorrendjében (Összes válaszoló: 323)

Tartalom	Szükséges
A feltett kérdés: Milyen tartalmú továbbképzéseket tartana szükségesnek? Kérjük, jelölje X-szel a megfelelőt, ill. a megfelelőket!
A tanár saját célnyelvi kompetenciájának karbantartása, fejlesztése	285
Nyelvtudományi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	104
Célnyelvi irodalmi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	92
Célnyelvi kultúra, országismereti kurzus	275
Nyelvpedagógiai, ill. szakmódszertani ismeretek célnyelven	212
Közös program más nyelveket tanító kollégákkal	93
Közös program anyanyelvet tanító kollégákkal	103

A legfontosabb továbbképzési témának a tanárok a saját célnyelvi kompetenciájuk fejlesztését tartják, ezt szorosan követi a célnyelvi kultúra, illetve országismeret témaköre. Ezután a nyelvpedagógiai ismeretek fejlesztését igénylik leginkább. A szaktudományok (nyelvészet, irodalom) iránt nem túl nagy az érdeklődés. Hasonló a helyzet akkor is, ha más nyelvszakosokkal közös programról lenne szó. Ha valaki mégis szeretne ilyet, akkor inkább magyar szakosokkal közösen képzeli el, mint egy másik nyelvvel.
Ha a két nyelv eredményeit összevetjük, akkor némi hangsúlyeltolódás érzékelhető:

34. táblázat • A némettanárok által igényelt továbbképzési formák az említések sorrendjében

Tartalom	Szükséges
Célnyelvi kultúra, országismereti kurzus	143
A tanár saját célnyelvi kompetenciájának karbantartása, fejlesztése	138
Nyelvpedagógiai ill. szakmódszertani ismeretek célnyelven	114
Közös program anyanyelvet tanító kollégákkal	51
Közös program más nyelveket tanító kollégákkal	49
Nyelvtudományi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	48
Célnyelvi irodalmi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	40

35. táblázat • Az angoltanárok által igényelt továbbképzési formák az említések sorrendjében

Tartalom	Szükséges
A tanár saját célnyelvi kompetenciájának karbantartása, fejlesztése	147
Célnyelvi kultúra, országismereti kurzus	132
Nyelvpedagógiai, ill. szakmódszertani ismeretek célnyelven	98
Nyelvtudományi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	56
Célnyelvi irodalmi ismeretek felfrissítése, új ismeretek szerzése	52
Közös program anyanyelvet tanító kollégákkal	52
Közös program más nyelveket tanító kollégákkal	44

Míg angolból az első helyen a célnyelvi kompetencia áll, addig a németesek számára fontosabb a célnyelvi kultúra ismereteit bővíteni. A szaktudományi ismeretek terén németből kisebb az érdeklődés továbbképzésre, míg az angolosok a más nyelvet tanítókkal való közös programokat sorolják leghátulra.

A tanárképzésre csak általános jellegű kérdést sikerült feltenni. Azt kívántuk megtudni, mi a véleménye egy gyakorló tanárnak a tanárképzés színvonaláról.

36. táblázat • A tanárképzés színvonala a nyelvtanárok megítélése szerint

Tanárképzési formák	Igen	Nem	Összesen
Szaktudományi képzés	264	44	308
Szakmódszertani képzés	146	162	308
Tanítási gyakorlat	96	213	309

Míg a válaszadók döntő többsége elégedett a szaktudományi képzés színvonalával, addig a szakmódszertanból megoszlanak a vélemények: körülbelül fele-fele arányban elégedettek, illetve elégedetlenek ezzel a képzési területtel. A tanítási gyakorlattal pedig a többség elégedetlen. A két nyelv esetén külön-külön a következő eredményeket kapjuk:

37. táblázat • A tanárképzés színvonala a némettanárok megítélése szerint (összes válaszoló: 166)

Tanárképzési formák	Igen	Nem	Összesen
Szaktudományi képzés	140	22	162
Szakmódszertani képzés	68	94	162
Tanítási gyakorlat	39	123	162

38. táblázat • A tanárképzés színvonala az angoltanárok megítélése szerint (összes válaszoló: 157)

Tanárképzési formák	Igen	Nem	Összesen
Szaktudományi képzés	124	22	146
Szakmódszertani képzés	78	68	146
Tanítási gyakorlat	57	90	147

A szaktudományi képzéssel mindkét nyelv esetében jó vélemény mutatkozik. Ami a szakmódszertant illeti, ott a németesek elégedetlenebbek, mint az angolosok. A tanítási gyakorlatról mindkét nyelv esetén negatív a válasz, de németből az elégedetlenség számszerűleg is nagyobb.

XI. Összegzés

A felmérés eredményei azt mutatják, hogy a középiskolai nyelvoktatás problémái ellenére az egyik legfontosabbnak tartott tantárgy. A tanárok tisztában vannak a problémákkal, vannak ötleteik, hogy hol és hogyan kell változtatni. A kérdőívből nem derült ki, hogy tesznek-e ilyen lépéseket, hiszen ilyen kérdés nem volt. Megállapítható az is, hogy a vizsgált két nyelv esetében csak kis különbségek adódtak, alapvetően hasonló tendenciákat mutattak a válaszok. A kérdőív végén azonban megkértük őket, jelöljék meg a két legfontosabbat a megadott szempontok közül abban a vonatkozásban, szerintük mik lehetnek a nyelvoktatás hatékonyságának mércéi.

39. táblázat • A nyelvtanítás hatékonyságának mércéje a nyelvtanárok szerint

Hatékony nyelvoktatás mércéje	Említi	Nem említi	Összesen
A feltett kérdés: Véleménye szerint mi a nyelvtanítás hatékonyságának a mércéje?
a) Hány tanulónak van jó osztályzata a nyelvből.	5	312	317
b) Hány tanuló teszi le sikeresen valamelyik nyelvvizsgát.	114	203	317
c) Hány tanuló érettségizik sikeresen.	59	258	317
d) Igazán nem mérhető, mert különböző képességű tanulók járnak az órákra.	14	303	317
e) Ha a tanulók képességeikhez mérten jó eredményeket érnek el.	219	98	317
f) Ha a tanulók szeretnek foglalkozni a nyelvvel.	204	113	317
g) Egyéb	29	288	317

A többség úgy véli, akkor hatékony a nyelvoktatás, ha a tanulók saját képességeikhez mérten jó eredményeket érnek el, tehát érzékelhető valamifajta fejlődés. A második helyen szerepel az a kitétel, hogy a tanulók szeretnek foglalkozni a nyelvvel. A harmadik helyen – messze lemaradva az első kettőtől – következik a sikeres nyelvvizsga. Az érettségit csupán a válaszolók alig több mint egyötöde tartja a hatékonyság mércéjének, az osztályzat pedig szinte egyáltalán nem számít. Viszont nem sokan hiszik azt, hogy a nyelvoktatás hatékonysága ne lenne valamilyen módszerrel értékelhető.