Az emberismeret-etika tanításához ajánlott feladattípusok

 I. Szövegértelmezés
 II. Esetelemzés
 III. Érvelés
 IV. Szerepjáték
 V. Projekt
 VI. Esszé

I. Szövegértelmezés

1. Milyen emberkép olvasható ki Ibsen hagyma-metaforájából?

Henrik Ibsen: Peer Gynt (részlet)

„(Befelé nevet)
Nono, vén, bolondos agy!
Dehogy is vagy császár, Peer; csak hagyma vagy.
S most, kedvesem, meghántalak itt!
Sem bőgés, sem kunyerálás nem segit.
(Felvesz egy hagymát és rétegenként hántani kezdi)
Ez a külső rongyos réteg, amely lejött,
a roncson küzdő, árva hajótörött.
Ez az utas-bőr, vékony, akár a levél,
de benne mégis a Peer Gynt íze él.
Az aranyásó énje bújt bele ebbe,
szikkadt – ha ugyan volt valaha nedve.
Egy csücskös, durva, kemény lemez:
a Hudson-öböl nyers prémvadásza ez.
Koronaszerű ez, gyorsan vetem el,
több szót az ilyen nem is érdemel.
Ez a kurta s erős, ez a régész lenne?
Ni, a próféta; friss és sok a nedve.
Hazugság-bűzű, mondja az írás;
aki jó, ettől elfogja a sírás.
S ez, amely áll összehajolva, lágyan,
az úr, aki élt mulatva, vidáman.
Ez tán beteg itt. Feketés a sávja; –
a papot vagy a négereket imitálja.
(Több réteget hánt le egyszerre)
Hű! Mennyi burok van itt, töméntelen!
De hát a magját meg sohasem lelem?
(Az egész hagymát szétszedi)
Ez már fura! Hántogatom középig,
s csupa réteg – kisebbedve végig. –
Elmés a természet!
(Elhajítja a maradékot)
No de bölcsködjék a fránya!
Aki töpreng, könnyen botlik a lába.
De ilyen veszélyre a nyelvemet öltöm,
mert én négykézláb állok a földön.
(Megvakarja a tarkóját)
Zavaros az élet, kezdete óta!
A fülénél, mondják, hátul a róka.
Elkapnád, ámde ugrik a bölcs koma,
mást fogsz vagy semmit, őt, a ravaszt, soha.”

Megoldás

Kulcsszavak:
többdimenziós, összetett, titokzatos, változó, ősvalami, ugyanaz, egység, látszat, lényeg

2. Érvelj, Momo, a főszereplő kisfiú tettei mellett!

Szándék, következmény vagy racionális etikai szempontok a leginkább helytállóak?

„Ezzel a kutyával csak bajt vettem a nyakamba. Úgy elkezdtem szeretni, hogy az kész őrület. A többiek szintén, kivéve talán Bananiát, aki tojt rá, ő úgyis boldog volt, ok nélkül, én még sosem láttam négert, aki azért volt boldog, mert oka volt rá. A kutyát mindig az ölemben hurcoltam, és képtelen voltam nevet találni neki. Akárhányszor eszembe jutott, hogy Tarzan vagy Zorro, éreztem, hogy van valahol egy név, aminek még nincs senkije, és csak vár. Végül is a Szupert választottam, de azzal a fenntartással, hogy megváltoztathatom, ha valami szebbet találok. Fel voltam töltve felesleggel, és mindent Szupernak adtam. Nem tudom, mit csináltam volna nélküle, az utolsó pillanatban jött, valószínűleg a sitten végeztem volna. Amikor sétáltattam, valakinek éreztem magam, mert én voltam a mindene. Annyira szerettem, hogy a végén odaadtam. Olyan kilencéves lehettem, és ebben a korban az ember már gondolkozik, kivéve talán, ha boldog. Nem akarok megsérteni vele senkit, de azt is el kell mondani, hogy Rosa mamánál szomorú volt az élet, még ha megszokta is az ember. Így aztán, amikor érzelmi szempontból Szuper nőni kezdett a szememben, igazi életet akartam teremteni neki, azt szerettem volna magamnak is, ha lehetséges lett volna. Jelzem, ez a kutya nem volt akárki, hanem egy uszkár. Egy hölgy egyszer azt mondta, juj de szép kiskutya, és megkérdezte, hogy az enyém-e, és hogy eladó-e. Topis voltam, a képem se valami úri, látta, hogy ez a kutya nem az én szemétdombomon termett.
Eladtam neki ötszáz frankért a Szupert, akinek ez igazán jó üzlet volt. Csak azért kértem ötszáz frankot a jóasszonytól, mert biztosan akartam tudni, hogy van-e neki mire. Mázlim volt, a hölgynek még sofőrös autója is volt, és mindjárt bele is rakta Szupert, hátha vannak szüleim, jönnek, és elkezdenek pofázni. Na most azért is megmondom, mert úgyse fogják elhinni. Fogtam az ötszáz frankot, és bevágtam egy csatornanyílásba. Aztán leültem a járdára, és bőgtem, mint egy marha, és majd kidörgöltem a szemem, de boldog voltam. Rosa mamánál nem volt az embernek létbiztonsága, épp csak hogy megvoltunk valahogy, ott volt az a beteg öreg nő pénz nélkül meg a Gyámhatóság a nyakunkon, hát ez nem volt kutyának való élet.
Amikor hazamentem, és megmondtam Rosa mamának, hogy ötszáz frankért eladtam a Szupert, és a pénzt beledobtam a csatornába, Rosa mamát kitörte a frász, rám nézett, beszaladt a szobájába, kulcsra zárta az ajtót, kétszer is ráfordította. Attól fogva mindig bezárkózott, ha aludni ment, mert egyszer még elvágom a torkát. A többi gyerek iszonyúan kiverte a balhét, amikor megtudta, mert nem szerették igazából a Szupert, nekik csak játszani kellett.”
(Émile Ajar: Előttem az élet. Európa 1980)

Megoldás

Lényeges tartalom:
önzetlenség, feltétlen szeretet, altruizmus, lemondás, irracionális, szándéketika, antiutilitarizmus

3. Elemezd az alábbi interjúrészleteket! Vedd figyelembe a következő szempontokat: közösségi normák, szabályok ismertetése, tradíciók szerepe stb.

„Egyáltalán férfi megittasodik, hazamegy, akkor az ő dolgát elintézi, kialudja magát, s másnap ember. De Rózsa mikor nekifog egy hétig, másfél hétig mindig. Sokáig tart nála. S a férje odahaza lássa a gazdálkodást. Mikor hazamegy Rózsa tiszta józan, nem lehet tudni semmit sem. Veri-e meg, nem veri meg, azt nem lehet tudni, csak mindenki azt mondja, akkor semmi baj sincs…”
„A nőnek a legnehezebb. A nőnek. Legszégyenebb. A fiúgyermek es megtörténik, megittasodik, tudom es én megbetegszik de aztán egy darabig nem iszik egész biztosan, én így gondolom, s így es látszik.”
„Igazán mondom, mikor meglátom, hogy egy nő részeg, becsületszavamra le es töpném. Le es töpném. Az már nem olyan mint egy férfiú. Mer’ férfiú mondjuk az más, de a nő… Hát ezelőtt, mikor legény vótam, az ilyesmik nem történtek meg, nem… Vót egy ember. Annak a felesége elkezdett innya, úgy elzüllödött a felesége…Jávárdipataka fejibe vót’ egy esztenájuk¹. Ott járódtak a marhákval, akkor az ura hazajött egy terü szénával, pedig messze van, körülbelül van olyan húsz kilométer – s eljött haza, a szénát terítette. Mikor felment az esztenához, úgy estefelé vót’ ez, kaszálás tájékán vót’, megyen be a kicsi házba, hᒠfelesége ott olyan részeg, hogy e van nyúlva. S akkor keservibe kezdte verni… Elszakadt az asszony nyakcsigolyája. S akkor az ember eljött le, s jelentkezett az őrsön…, pedig baráti ember vót’… Hᒠelég szomorú…”
„Hát részegen ne menjen a templomba, akkor nincs értelme menni. A mise után aztán, mikor akar valaki, elmegy a bodegába. A lelkiatya legjobban haragszik azért, hogy gyújtogatás napján, kimondottan leány, menyecske litres üveg a kezibe, s úgy megy….Ezér’ a lelkiatya megmondta ezerszer, százszor, hogy nem szabad ki a temetőbe vinni az alkoholt. Akkor maradjon otthon….Becsület Atyaúristenemre mondom, alig várják, hogy a nagymisének vége legyen, jöjjenek ki negyed egykor, hogy tudjanak menni a bodegába bé. Még a nők is. Nagyon nagyon kedvelik aztán–olyan helyre mennek ahol főznek kávét, a bodegásné, isszák a kávét, s isszák az alkoholt.”

4. Elemezd az alábbi, identitással kapcsolatos interjúrészleteket! (Az interjúk egy gyimesi csángó faluban készültek). Vedd figyelembe az alábbi szempontokat: milyen jellemzők szerint határozzák meg identitásukat? Kikkel hasonlítják össze magukat? Stb.

„A csángós viseletről ismertek meg minket …mások a szokások, más a lovak viselete is…”
„Azok román csángók (a moldvaiak) ..cifrán vannak öltözve, nem úgy mint mü, cifrán hímezve van a blúzik, s nagy gyöngysorok a nyakukban…”
„Ha bemegy egy viseletes ember a székelyekhez, rámondják, hogy büdös csángó, s mü es a piacon, mindig figyelik ki az idegen, s így, s mü es mondjuk, né, jött egy rossz magyar!”
„Már csíkiak nem úgy beszélnek mint mi, ők elnyújtják a beszédet…”
„A moldvaiak se románul se magyarul nem tudnak rendesen. Kiválik az ott való nép az itteni néptől, templomuk sincs, azok román templomba járnak.”
„A csángók es székelyek” „A csángók magyarok”
„…mi tiszta magyarok vagyunk…” „Székely csángók vagyunk mi.” „Mi csángók vagyunk, s a székelyek magyarok.” „A moldvaiak nem es magyarok, azok román csángók…tyármagyarok.”
„még most is megnézik a nemzetséget es nemcsak a származást…megnézik azért, tartják, hogy ki milyen, az olyan nemzetség érted, mindegyik magyar, de más nemzetség…”
„Bozgor, azt mondják ránk. Hazátlan. Magyar vagy, bozgor vagy. Nagyon csúf beszéd ez, többször összeverekedtek a magyarok a románokkal evégett.”
„A csángó… mindenkit szívesen fogad, de ő nem szívesen hagyja el a házát, ez a különbség, a székelyek…elmennek szolgálni…” „A székelyek irigyek a csángókra, a csángók bármit eltáncolnak, elbeszélnek mindenkivel….. szívesen kiviszik a csángó leányt, ügyesek, dolgosak, de azt nem láttam, hogy csíki nő bejön ide, a’ már ritkaság…”
„A házicigányok ismerik nagyon a piacokat, gazdag emberek, de okosak is. A házicigányok…szép házaik, lakásik vannak…mindegyiknek kocsijuk van. Nagyon nagyon okosak, ők vezetik a piacokat, kupecok.” „A restás cigányok…olyan lópecérek, hogy olyan nincs. Gyönyörű lovakat vesznek.”

5. A kétfajta hozzáállás, nézet tükrében elemezd az alábbi véleményeket, értelmezd a szöveget! Vedd figyelembe az alábbi szempontokat: látsz-e önellentmondást, következetlenséget valamelyik szövegben? Mik a két értékrend közti különbségek?
Melyik álláspont tükröz több/mélyebb átgondoltságot, illetve empatikus készséget?

• Ha egy külföldivel találkozom, örülök, és felmerül bennem a kérdés, ő vajon milyennek lát minket? Igyekszem megismerni ittlétének okát és körülményeit is. Tisztában vagyok azzal, hogy a kulturális és szociális különbségek félreértésekre adhatnak okot, úgyhogy szándékát és magatartását igyekszem megérteni. Szokásait, kultúráját megismerve információkat kaphatok egy olyan helyről, ahova lehet, hogy soha nem juthatok el. Szívesen utazom, és utazásaim során igyekszem alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz.
• Én nem gyűlölöm a idegeneket, de szerintem sokan azért vannak az országunkban, hogy valamilyen módon haszonra tegyenek szert. Nem értem miért engednek be ilyen sok külföldit az országba, hisz magunkon sem nagyon tudunk segíteni, ha túl sok idegen telepedik itt le, elveszik előlünk a munkát, rontják a magyar kiskereskedők esélyeit is, nagy konkurenciát jelentenek. Én is rá vagyok kényszerülve, hogy a gyerekeimnek olcsó távol-keleti tornacipőt vegyek és ne egy belvárosi butikban vásároljak. Ha országunknak következetesebb lenne az idegenpolitikája, a magyar állampolgároknak is több pénz maradna a zsebükben.

Szempontok:

• Következetlenség: (második állásfoglalásban) nem ért egyet valamivel, mégis kihasználja a belőlük származó előnyöket
• Értékeket képvisel az első szöveg: tolerancia, megértésre törekvés, együttérző készség, nyitottság, empátia…
• Ellenpólus: előítéletesség, tekintélyelvűség, sztereotipizálás…

6. Az alábbi címekkel jelentek meg tudósítások 3 napilapban a 2002. július 4-i budapesti eseményekről. Elemezd a címeket az olvasó „objektív tájékoztatáshoz való joga” szempontjából!

„Blokád a hídon, tüntetés a téren”
„Törvénytelen tüntetés Budapesten”
„Véres rendőrattak az Erzsébet-hídon”

7. Keress példákat az alábbi dokumentumokban személyi szabadságjogokra, illetve politikai jogokra!

1. Magna Charta
2. Aranybulla
3. Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat
4. Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
5. 1848-as áprilisi törvények

8. Olvasd el az alábbi írást (megjelent a HVG 2002. július 6-i számában, Isten útjai... Vita Amerikában a zászlóesküről címmel), és válaszolj a kérdésekre!

...a San Francisco-i területi fellebbviteli bíróság múlt szerdán alkotmányellenesnek minősítette az amerikai gyerekek zöme által reggelente az iskolában elmondott, Istenre hivatkozó zászlóeskü szövegét:
„Hűséget fogadok az Amerikai Egyesült Államok zászlójának és az általa jelképezett köztársaságnak, amely Istenben egy nemzet, szabadsággal és jogokkal mindenki számára”

1. Fogalmazd meg a bíróság döntésének indoklását!
2. Fogalmazd meg a véleményedet az esküszövegről egy keresztény, egy ateista, egy mohamedán és egy hindu amerikai nevében!
3. Magyarázd meg a zászlóeskü jelenségét – gondolj az amerikai történelemre!
4. Volt-e hasonló jelenség Magyarországon? Azt mi magyarázta?
5. Miért érinti az amerikai közvéleményt különösen érzékenyen ma ez a bírósági határozat?
6. Mi a következménye egy ilyen bírósági döntésnek?
7. Nézz utána a magyar közjogi méltóságok által a parlamentben, illetve a köztisztviselők által letett eskü szövegének! (két különböző változat)
8. Mennyiben érintik a fenti problémák a vallás és lelkiismereti szabadságot, illetve az állam és egyház szétválasztásának kérdését?

9. Értelmezd az alábbi cikket, és oldd meg a hozzá kapcsolódó feladatokat!

Nyilvános boncolás Londonban
Börtönbüntetés várhat Günther von Hagens professzorra

Szerda este százhetven év óta az első nyilvános boncolásra került sor az Atlantis galériában, ahol egyébként már félmillió látogató tekintette meg Günther von Hagens német professzor hírhedt „Testi világok” című kiállítását. A Heidelbergi Egyetem egykori anatómiatanára a brit igazságszolgáltatással dacol, amikor ragaszkodott az ellentmondásos performance-hoz. A rendőrség csütörtökön egy jelentés elkészítésén fáradozott, melynek alapján az ügyészség vádat emelhet von Hagens ellen az anatómiai törvény megsértése miatt. A professzor a kelet-londoni Brick Lane-en megtartott post mortemhez nem rendelkezett megfelelő engedéllyel. Ha a bíróság bűnösnek találja, háromhavi elzárásra számíthat. A különc boncnoknak már korábban meggyűlt a baja a brit hatóságokkal, amelyek hevesen tiltakoznak preparált holttestekből és testrészekből összeállított kiállítása ellen.

Az Atlantis galéria stílusosan Rembrandt „Tulp doktor anatómiája” című festményének reprodukcióját helyezte el a boncasztal hátterében. A professzor egy márciusban elhunyt hetvenéves férfin végezte volna el a nyilvános boncolást. A magányos ember szervei drámai látványt nyújthattak, hiszen a férfi életének utolsó éveiben napi két üveg whiskyt ivott meg, és nyolcvan cigarettát szívott el.

Az ötszáz fős közönség többször is felhördült a beavatkozás során, állítólag kevésbé a látvány, mint a fémfűrész okozta zaj miatt, ahogy a professzor felnyitotta a koponyát. Egyesek azt kifogásolták, hogy a botrányhős nem adta meg a tiszteletet a halottnak, amikor nem vette le puha kalapját a boncolás során, mások szerint ez sem oszlatta volna el a súlyos etikai és jogi aggodalmakat.

Feladatok

1. Milyen erkölcsi érvek sorakoztathatók fel a fenti performance ellen?
2. Hasonlítsd össze a fenti eseményt Leonardo da Vinci boncolásaival!
3. Milyen érvek szólnak a német professzor cselekedete mellett?
4. Elmennék erre a performance-ra?
5. Miért? Vitassátok meg!

10. Olvassátok el az alábbi szöveget, és dolgozzátok fel a hozzá tartozó kérdéseket!

Tiszáék perlik a csegődi gyermekotthont

Amint kiderült, hogy a német adományokból fenntartott Nagyvárad melletti csegődi gyermekmenhely épülete alatt 87 fokos termálvízkészletek rejteznek, felbukkantak Magyarországról Tisza gróf leszármazottai. Céljuk, hogy visszaigényeljék az egykori családi vadászkastélyt, amellyel kapcsolatban a kisajátító román rezsim ezelőtt több mint fél évszázada azt a fáradságot sem vette, hogy a telekkönyvből törölje Tisza gróf nevét. Így, írja Der Spiegel, az örökösek formálisan igényt tarthatnak a kastélyra, amelynek a neve – román gyermek-Auschwitznak hívták – a Ceausescu-rémuralmat jelképező fogalommá vált.

Nagyvárad mellett a szocialista Románia szögesdrót-ágykalitkákba zárt sérült, fogyatékos gyermekeket ölt meg éheztetéssel, az orvosi kezelés megvonásával, lassú kínhalállal. A több mint százharminc kis farekeszt, a sírfeliratok tanúsága szerint az áldozatok többsége négy-öt éves volt. A Der Spiegel talált rá a rettenetes titokra, hívta fel a világ figyelmét 1990-ben a leírhatatlan körülmények között haldokló kicsikre, akiket Ceausescuék náci ihletésű eutanázia-megsemmisítő programja fenyegetett. Németek, magyarok mozdultak meg, német adományokból Kalt-Heinz Pelikan lelkész vezetésével minta-gyermekmenhelyet hoztak létre a rémségek háza helyén, a Tisza-kastélyban.

Peter Holzmüller 2000-ben kelt beszámolója szerint a gyermekmentő szervezet dr. Edvi Péter vezette magyar orvos csapata munkájával nagy segítséget nyújtott az Erdélyben az 1989 előtti romániai rezsim által működtetett „menhelyek” felszámolásában, a gyermekek megmentésében, meggyógyításában.

Az egyik örökös, Tisza György a Spiegel által idézett szavai szerint „elképzelhető”, hogy a termálvízre alapozva egészségügyi központot létesítenek a gyermekmenhely épületében. A román hatóságok álláspontja nem egyértelmű. Egyfelől büszkélkedve mutogatják a német segítséggel fenntartott új menhelyet, mint a humanizmus példáját, másfelől szégyellik, hogy külföldieknek kellett idejönniük és segíteniük a gyermekmentésben. Pelikan lelkész, akit Ion Iliescu államfő tavaly magas kitüntetésben részesített a menhely ügyében kifejtett tevékenységéért, a román elnökben bízik, hogy a kastélyt mégsem adják vissza a Tiszáknak. No meg abban, hogy az EU-ba igyekvő Bukarestnek rosszul jönne, ha a nyugat-európai, a német sajtó ismét túlságosan is az előtérbe tolná a menhely ügyet.
Berlin, 2003. január

Kérdések

1. Hogyan egyeztethető össze a magántulajdon szentsége a gyermekmentő szervezet morális érveivel?
2. Találjatok mindkét fél számára megfelelő megoldást!

II. Esetelemzés

Elemezd és értelmezd az alábbi szituációkat, próbáld a konfliktust megoldani, az elképzelhető megoldásokat mérlegelni, mellettük és ellenük érveket felhozni!

1. Egy kisvárosi gimnáziumban természetes, hogy a tantestület gyermekei is ide járnak, a kollégák szívesen, humánusan tanítják őket, anélkül, hogy kivételeznének velük. Erre nincs is szükség, mert a tanárgyermekek általában jó tanulók, példás viselkedésűek. Ám a rajztanár gyermeke szemlátomást visszaél helyzetével. Ő kevésbé jó képességű, s inkább rendbontásával, vagányságával próbál kitűnni a többiek közül. Ezzel a magatartásával már sokat rontott az osztályon, mivel a többiek – látva, hogy sokkal kevésbé következetesen büntetik őket, mint más osztálybelieket, hogy a tanár gyerekét se kelljen büntetni.
   A helyzet akkor fordult komolyra, mikor a hiányzások száma kezdett növekedni az osztályban. Egy-egy nagydolgozat napján egyre többen hiányoztak, s hoztak szülői igazolást, mivel a tanár gyerekétől ezt elfogadták. Az osztályfőnök először az igazgatóhoz fordult segítségért, aki viszont azt mondta, egy ilyen kis tantestületben fontos a szolidaritás, a gyermek anyja nélkülözhetetlen, kiváló munkaerő. (S emlékezzen csak, pár éve sohasem rontotta el az osztályfőnök fiának kitűnőjét, pedig nem volt valami nagy kézügyessége.) Győzze meg az osztályban tanító kollégákat: kutya kötelességük másik tanár gyerekét jó szívvel tanítani, legalább ennyivel tartoznak egymásnak. Elég baj az neki, hogy az ő gyereke nem olyan kiváló!
2. 
   
   
3. Tóth Balázs írásbeli nyelvvizsgán vesz részt. Névsorolvasáskor kiderül, hogy egy osztálytársa helyett másvalaki vizsgázik. Egészen biztos ebben, hisz jól ismeri a fiút, az a fiatalember pedig – igaz, barna hajú és szemüveges ő is – valaki más. A felügyelő tanár ellenőrzi a személyi igazolványt, s nem vesz észre semmit. Hogy is venne egy apró, amúgy is régen készült igazolványképen a különbséget? Balázs alig bír megnyugodni, egész biztosan rosszabbul teljesít, mint normál körülmények között. Hogyisne, hiszen ismeri osztálytársa tudását. Ugyan mennyit fizethetett érte? Hiába, szemesnek áll a világ. Most még megmondhatná a felügyelő tanárnak. De mi köze hozzá? Vagy legalább a tanárnak, esetleg magának az illetőnek. Dehát ő sosem volt besúgó...
4. 
   
   
5. Egy hét fős baráti társaság számítógépre gyűjt egy rokkant barátjuk részére. E célból mind a heten diákmunkát vállalnak egy vállalkozónál, aki személyenként 2000 Ft-ot fizet mindegyiküknek a műszak végén. Fizetésüket azonnal beadják a közös kasszába, pedig többen közülük rossz anyagi körülmények közt élnek, mégis egyformán vállalják a terhet. Egy napon a vállalkozó kifizeti hat diák bérét, a hetedik diák, Péter pár órával később indul el hozzá felvenni a pénzét. Pétert elkíséri Dani és Zsolt, akik aznap már megkapták fizetésüket. A vállalkozó azonban szórakozottságból újra kifizeti Danit és Zsoltot is, a fiúk pedig nem szólnak neki, elfogadják a pénzt.
   Dani úgy gondolja, hogy erről az esetről be kellene számolniuk a többieknek és a 4000 Ft többletbevételt is tegyék a közös kasszába. Zsolt szerint az lenne a korrekt megoldás, ha ő és Dani zsebre tennék a plusz pénzt, hiszen a közösbe már beadták bérüket, ráadásul mindkettőjüknek jól jönne 2000-2000 Ft. Zsolt szerint a többieknek nem is kéne szólni az egészről, sőt felajánl Péternek 1000 Ft-ot, hogy tartsa titokban az ügyet, így mindhárman jól járnak.
6. 
   
   
7. „Szabó Sára, 14 éves lány törött bokája miatt éppen túl volt a hathónapos ellenőrzésen. A törés komplikáció nélkül teljesen meggyógyult, de a lány hemoglobin-szintje a normál érték alsó határán volt. Elővigyázatosságból elküldték Kovács Máriához, aki gyakorló nővér és egyben diétás tanácsadó. Ugyanakkor Sára bizalmasan közölte vele, hogy azt hiszi, terhes, amit senkinek nem akar elárulni, különösen az anyjának nem. Rövid kérdezősködés után Mária számára világossá vált, hogy Sárának nincs pontos elképzelése arról, hogy mit is kezdjen gyanított terhességével. Mielőtt azonban Mária belemélyedhetett volna Sára gondjaiba, megérkezett Szabóné. Elmondta, hogy Sárának hányingere volt, és mostanában nagyon fáradt, és megkérdezte Máriát, nem gyanítja-e az okát. Miközben Mária a válaszadásra készült, Sára csöndben ült, majd Máriára emelte tekintetét.”
8. 
   
   
9. „Ede tavaly érettségizett, és viszonylag hamar el tudott helyezkedni. A főnöke kezdetben szimpatikus, kedves volt, később azonban elvárta Edétől, hogy rendszeresen bent maradjon munkaidő után. A túlmunkáért nem fizetett neki túlóradíjat, és egy idő után az utazási költségeit sem akarta téríteni. Ede szóvá tette ezeket a dolgokat, ami után a főnöke fenyegetőzni kezdett, majd nem sokkal ez után kirúgta Edét a cégtől.”
   
   • Kinek és milyen jogai sérültek?
   • Mit kellett volna tenni Edének ahhoz, hogy a munkahelyét megtarthassa? (Érdemes-e küzdeni?)

Az alábbi ügyeket az állampolgári jogok biztosa vizsgálta ki. Te az Alkotmány mely paragrafusaira hivatkozhatnál, hogy bizonyítsd, a panaszost jogsérelem érte? A feladat megoldásához használd az Alkotmány szövegét!

1.

„A panaszos beadványában az országgyűlési biztos segítségét kérte abban, hogy autista, középsúlyos értelmi fogyatékos unokája állapotának megfelelő ellátásában, fejlesztésben részesüljön...
A megállapított tényállás
A gyermek 1994-ben született. Az 1998-ban készült gyermekpszichiátriai szakvélemény gyermekkori autizmust diagnosztizált nála, terápiának speciális gyógypedagógiai fejlesztést javasolt. Szakértői javaslatra a gyermek a megszokott óvodai környezetében maradt, ahol a Korai Fejlesztő Központ munkatársa állapotának megfelelően foglalkoztatta.
Az 1999 novemberében készült újabb szakértői vélemény szerint a gyermek normál óvodai keretek között nem fejleszthető tovább, bentlakásos gyógypedagógiai óvodai elhelyezését javasolták, az Óvoda, Általános Iskola és Speciális Készségfejlesztő Szakiskola óvodájában.
A gyermek anyja felvételi kérelmet nyújtott be a javasolt intézménybe. A gyermeket 2000 szeptemberére előjegyzésbe vették, ugyanakkor az anyának azt a tájékoztatást adták, hogy a felvételnél az állami gondoskodás alatt álló gyermekek előnyt élveznek. ”

Megoldás

2. § A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.
67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.

2.

„A Hajdú-Bihari Napló 2000. augusztus 28-i, »Tanévkezdetre az iskolabusznak lett vége« című cikke adta hírül, hogy a Hortobágy környéki tanyákon élő gyermekek az első tanítási napon hiába várták az iskolabuszt, és mivel az nem jött, hazamentek.
A ...cikk alapján hivatalból rendeltem el vizsgálatot, és mind az önkormányzatot, mind az oktatási minisztériumot felkértem az álláspontjuk közlésére.
A tényállás:
A Hajdú-Bihari Napló cikke alapján megkezdett vizsgálat során a megkeresettek válaszai, valamint a megyei lap következő cikkei alapján a következőket állapítottam meg.
Hortobágy sajátos szerkezetű település, melynek közigazgatási területe 28.000 hektár, a lakosság száma 1746, közülük 1142 a község belterületén, 604 személy pedig a külterületi tanyákon lakik.
A cikkben megszólaltatott halastói személyek panaszolták, hogy az önkormányzat az „iskolabusz” 800 Ft-os bérletét az augusztus 22-i ülésén havi 3500 Ft-ra emelte. Ez az összeg egy többgyermekes családnak rendkívüli megterhelést jelent, ezért azt nem tudják vállalni.
Az önkormányzat az érintett szülőknek felajánlotta, hogy a gyermekeik ingyenes kollégiumi elhelyezést kaphatnak, ami a gyermekek életkörülményeit, és tanulási lehetőségeit jelentős mértékben segíti. A 96 férőhelyes kollégiumban a tanévkezdéskor még 45 szabad hely volt. A heti kétszeri gyermekszállítást az önkormányzat ingyenesen vállalta. A családok képviseletében nyilatkozó személy szerint azonban azt nem kívánják igénybe venni, mert nem szeretnék csak hétvégén látni a gyermekeiket.”

Megoldás

A Magyar Köztársaság Alkotmánya
44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat, c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül,
70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép–és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.

III. Érvelés

1. Említs néhány példát arra nézve, hogy az elméleti tudás nem mindig jár együtt példamutatóan etikus életvezetéssel!
2. Milyen érvek hozhatók fel a génsebészeti törekvések mellett és ellen?
3. Miért nem fogadható el az állatvilágra való hivatkozás az emberi társadalom kérdéseinek vizsgálatában?
4. Az egyéni vagy a közösségi érdek érvényesül inkább a társas kapcsolatokban?
5. Egy temetkezési vállalkozó egy község határában krematóriumot szeretne építeni, üzemeltetni.
   • Képzeld magad a lakosok (munkanélküli fiataltól a 85 éves nyugdíjas anyókáig), az önkormányzat, valamint a vállalkozó helyébe.
   • Sorakoztass fel érveket a krematórium felépítése, üzemeltetése mellett és ellene!
   • Hogyan enyhítenéd a feltehetőleg kialakuló konfliktushelyzetet?
6. Olvassátok el az alábbi összefoglalást az emberklónozásról, és vitassátok meg az utána következő kérdéseket!

   Az emberklónozás lehetséges módszere
   Hogyan klónozható az ember?

   1. Testi sejtmagdonor
      Egy testi sejtet kivonnak a donor valamelyik szövetéből, és eltávolítják a DNS-ben tárolt genetikai információt tartalmazó sejtmagját.
   2. Egy nő petesejtjéből eltávolítják a sejtmagot.
   3. Az őssejt sejtmagját behelyezik az üres petesejtbe.
   4. A petesejt osztódik és növekszik, majd az embriót beültetik egy nő méhébe.
   5. Az embrióból kifejlődő újszülött a testi sejtmagdonor genetikai kópiája, klónja lesz.
   Reuters

   Kérdések

   1. Miért okoz ekkora etikai problémát egy tudományosnak tűnő kérdés?
   2. Mi a különbség a lombikbébiprogram és a klónozás között?
   3. Meg lehet-e akadályozni valamit, amire a tudomány képes?
   4. Volt-e olyan korszak a világtörténelemben, amikor nem tudományos érvekkel akadályozták a tudomány fejlődését? Gyűjtsetek példákat!
   5. Vannak-e tudományos érvek az emberklónozás ellen?

IV. Szerepjáték

1. téma: A kábítószer és az iskola viszonya

Forgatókönyv:

1. Mottó:
   „A felnőttek, ha valaki narkózik, egyből rányomják a bélyeget, hogy ’na ez drogos’, de nem jut eszükbe megkérdezni, hogy vajon miért csinálja.”
   
   (18 éves lány)
   „Nagyon nehéz hitelesnek lenni egy olyan témában, amiről semmiféle saját élményem nincs.”
   
   (40 éves tanár)
2. Négy önként jelentkező szerepkártyát húz. A szereplőkön kívül senki nem tudja, hogy mit tartalmaz a kártya.
3. A két kétszereplős jelenet előadása, a szerepkártyákon megadott instrukciók alapján. Akik nem szerepelnek, kívülállóként figyelik a jeleneteket.
4. A két szituáció összehasonlítása az alábbi kérdések alapján:
   • Mik voltak az érdekek, ellenérdekek?
   • Ki volt nyertes, illetve vesztes?
   • Milyen érzelmeket mutattak a szereplők?
5. Végszó
   „Az volna a legszebb, ha egy anyagos el tudna menni akár a kertészhez vagy a vasutashoz, ha éppen őbenne bízik meg. Szerencsére a legnehezebb időszakban volt egy barátnőm, aki helyettem is tudta, hogy mire van szükségem. Fontos számomra, hogy van valaki, aki felnyitja a szemem, és ha elkeseredem, megmondja, hogy van még, aki szeret és bízik bennem. Akkor én magam miért ne bízzak?”
   (21 éves gyógyult heroinista lány)

A szerepkártyák

Első jelenet:

Tanár:
Az iskolában ügyeletes tanár vagy. A szünetben benyitsz a mosdóba és észreveszed, hogy az egyik diákod füves cigarettát szív. A diák tagadja a történteket. Nem tudsz a helyzettel mit kezdeni. Kétségbeesetten fenyegetőzöl, zsarolsz stb.

Drogos diák:
Az iskolád mosdójában füves cigarettát szívsz. Az ügyeletes tanár benyit a mosdóba. Természetesen tagadod a történteket. Nem bízol a tanárodban, a legrosszabbat feltételezed. Tudod, hogy semmiképpen nem vallhatod be.

Második jelenet:

Tanár:
Az iskolában ügyeletes tanár vagy. A szünetben benyitsz a mosdóba és észreveszed, hogy az egyik diákod füves cigarettát szív. Semmiképpen nem hagyhatod szó nélkül a látottakat. A diák mindent tagad. Feladatod, hogy biztosítsd segítő szándékodról, bizalmadról, és megpróbáld rávenni arra, hogy éljen a segítségeddel.

Drogos diák:
Az iskolád mosdójában füves cigarettát szívsz. Az ügyeletes tanár benyit a mosdóba. Természetesen tagadod a történteket, de tisztában vagy azzal, hogy megbízhatsz a tanárodban, aki segítséget szeretne nyújtani neked.

2. A „fenntartható fejlődés”, illetve „környezettudatosság” problémakörének körüljárása a „közlegelők tragédiája” című szemelvény (Garret Hardin azonos című művéből) alapján

Forgatókönyv:

1. A résztvevőket 4 csoportra osztjuk:
   1. „Egytehenesek”
   2. „Többtehenesek”
   3. „Szakértő”
   4. „Hatóság”
2. A szemelvényben fölvetett problémahelyzet megoldására „falugyűlést” hívunk össze. A szereplők a fenti érdekcsoportok nevében érvelnek, illetve keresik a megoldást.
3. A vita befejezése és a történtek tudatos megértése után a felvetett problémával analóg aktuális szituációkat gyűjtünk.

3. Különböző szabályok, eltérő kultúrák

Kultúrajáték, kb. 35 perc: a diákok 3 csoportot alkotnak, mindegyik egy-egy kultúra. Az alábbi – lapon megkapott – szabályok szerint beszélgetnek a csoport tagjai egymással:

I. kultúra:

• Az emberek magázzák egymást.
• Tabutémának számítanak (soha nem beszélnek róla) az érzelmek. Szeretem, nem szeretem, gyűlölöm, imádom stb. Soha nem hangozhat el egyik kifejezés sem.
• A másikra rámosolyogni megvetést, ellenszenvet jelent.
• Beszélgetés közben azzal tisztelik meg a másikat, hogy ugyanazt a testhelyzetet veszik fel, amit a beszélő.
• A beszélgetést mindig az aktuális időjárás megbeszélésével kezdik.
• A beszélgetést mindig a legidősebb vezeti, csak ő adhat szót másoknak.
• Mindig mindennek megpróbálják az anyagi értékét meghatározni.
• Illetlenségnek számít, ha valaki a hajához nyúl.

II. kultúra:

• Az emberek mindig a nevén szólítják azt, akihez beszélnek.
• Udvariatlanságnak számít igennel vagy nemmel válaszolni egy kérdésre.
• Nagyon fontos a mosoly, mindig rámosolyognak arra, akivel beszélnek.
• Nagy illetlenségnek számít a láb keresztbe tétele.
• Beszélgetés közben soha nem beszélnek olyanról, aki jelen van.
• A beszélgetést mindig a legfiatalabb vezeti, csak ő adhat szót másoknak.
• Soha nem beszélnek pénzről, ennek még az említése is nagy udvariatlanságnak számít.
• A figyelem, a másikkal való együttgondolkodás jele, ha valaki a hajához nyúl.

III. kultúra

• A fiúk és a lányok nem tegeződnek (fiú-fiúval, lány-lánnyal igen).
• Tabutéma (soha nem beszélnek róla) az étkezéssel kapcsolatos minden dolog.
• Nincs szerepe az arcjátéknak, mindig mindenki faarccal beszél.
• A fiúknak és lányoknak illik egymás mellé ülni.
• Beszélgetés közben soha nem beszélnek távollevőkről.
• Úgy beszélgetnek, hogy a megszólaló, miután befejezte mondanivalóját, megnevezi azt, aki utána megszólalhat.
• Mindennek buszjegyben mérik az árát.
• Ha valaki a hajához nyúl, az annak a jele, hogy már nem érdekli, amit a másik mond.

A csoportok 15 percig készülhetnek, hogy be tudják tartani a szabályokat, majd a másik kultúrából érkezik egy vendég és vele kellett beszélgetni. Ez kb. 10 perc. Az ezt követő megbeszélésen el kell mondani, milyen szabályai vannak a másik kultúrának.

V. Projekt

A hajléktalanság társadalmi és etikai problémáinak feldolgozása

Járjuk körül az alábbi szemelvények és kérdések, feladatok segítségével a hajléktalanság problémáját!

1999 igen hűvösen kezdődött. A hajléktalanok lapja számára Győri Péter, a Fővárosi Közgyűlés szociális és lakásügyi bizottságának elnöke készít összeállítást arról, hogyan alakult az utóbbi évtizedekben a megfagyottak száma. Rosszul. Egyre többen lettek. A kilencvenes években már évente két-háromszázan. Legtöbbjüket nem szállították meleg helyre az utcáról, mert otthon fagytak meg. Többnyire magányos, elfelejtett vidéki emberek. Dési János szerint „a megfagyott hajléktalanok jó részét mi öljük meg”. „A Volán illetékese egyenesen arra hivatkozik, hogy azért nem engedik be a váróterembe a hajléktalanokat, mert nemegyszer maguk az utasok kérik, távolítsák el a helyiségekből őket. És senki nincs, aki – ha kell, hatalmi szóval, miniszteri rendelettel, vezérigazgatói utasítással és a többi – azt felelné erre: lehet, hogy a kedves polgártárs egy kicsit büdös, de ha kitesszük a fagyba, lehet, hogy megöljük. Tessék egy kicsit megértőbbnek lenni. A budapesti metróból éjszakára kizárják a hajléktalanokat. A főváros vezetése, élén a liberális főpolgármesterrel nem utasította a BKV-t, hogy legyen szíves megoldást találni. / / Az egyházak »nem gondoltak« a templomok megnyitására. Miért is gondoltak volna éppen ők. / / »a nappali időszakban is sok kegytárgynak kél lába«, fogalmazott egy katolikus egyházi vezető.” (Gyilkos hideg, Népszava, január 5.) Inkább a hajléktalan lába fagyjon, mint a kegytárgy lába keljen. (Révész Sándor)

Feladatok

„otthon fagytak meg”

1. Mi lehet az oka annak, hogy valaki megfagy a saját otthonában?
2. Próbáljatok meg javaslatokat megfogalmazni az önkormányzatok számára az otthoni fagyhalál megelőzésére!
3. Ki a felelős az otthonában megfagyott ember haláláért?

„a megfagyott hajléktalanok jó részét mi öljük meg”

1. Értelmezzétek az idézett mondatot!
2. Ki az a „mi”?
3. Sorold fel a cikkből a megszólaló (Dési János) által felelősként megnevezett személyeket, intézményeket!
4. A felsoroltak szerepében vitassátok meg a kérdést!
5. Vitassátok meg az egyházi (katolikus) vezető véleményét!

Mi az egyház szerepe a társadalom életében? Miből fedezi az egyház a kiadásait?

– A hajléktalanok jelentős része nem különc, elvarázsolt figura, egyre több mentális ép ember kerek, nem csonka család érkezik hozzánk. A társadalmi csúszda pedig mind magasabbról indul, lakik nálunk jogász, pedagógus és gépészmérnök is. Magyarországon a felmérések szerint 30–50 ezer hajléktalan él. Őket kellene elhelyezni mindösszesen nyolcezer férőhelyen. Ráadásul mostanában az ágyak egy része is veszélybe került – különösen Budapesten –, mert nem felelnek meg a hatályos, szigorú jogi normáknak. Nem mindenütt tudják betartani ugyanis az előírt alapterületet, légköbmétert. Ha ez kiderül – többnyire a közigazgatási hivatalok vizsgálatai során –, bezárathatják az intézményt. – Szakmai cinizmusnak tartom.

Feladatok

Írjatok pályázatot az önkormányzat nevében hajléktalanszálló építésére!
Keressetek az Interneten megfelelő pályázati kiírást!
Próbáljatok különböző társakat, vállalkozókat bevonni a hajléktalanszálló építésébe!
Keressetek társintézményt a pályázat megírására!

Az Európai Unióban nincs külön jogszabály a hajléktalanokról. A szegénység leküzdésére készült közösségi ajánlások között viszont az egyik legfontosabb sürgetés: minden uniós országban készüljön nemzeti program a halmozottan hátrányos helyzetbe szorultak „bevonására” (ez a szakszó használatos a társadalmi visszailleszkedés segítésére). E program tizennyolc mutató révén méri föl a hátrányos helyzetet, ezek szinte mindegyike vonatkozik a hajléktalanokra (képzetlenség, rossz fizikai és szellemi állapot, önerő hiánya stb.) Az uniós ajánlás szerint az államnak és az önkormányzatnak a fizikai létfenntartáshoz, a társadalmi szervezeteknek pedig az önerő visszaszerzéséhez kell segítséget nyújtani. A hajléktalanokat munkába állító cégeknek egy-három éves adókedvezmény adható, képzésük összege pedig teljesen leírható az adóalapból. Franciaországban évente mintegy 320 millió eurót fordítanak a hajléktalanok támogatására. Ebből az összegből közel 290 millió jut a hajléktalanszállások fenntartására, felújítására és új intézmények létesítésére. Mint párizsi tudósítónk írja, a francia államtól évente kb. kilencmillió eurót kapnak a különböző jótékonysági és segélyszervezetek, amelyek adományokból egészítik ki költségvetésüket. Hivatalos adatok szerint a 60 millió lakosú nyugat-európai országban 250 ezer a hajléktalanok száma, jótékonysági szervezetek azonban közel a duplájáról beszélnek, mivel saját statisztikájukba beszámítják az illegálisan érkezett menekülteket is. Párizsban a legalább százezer fősre becsült hajléktalanközösség elszállásolására és ellátására az itteni önkormányzat 35 millió eurót költ. Éjszakánként a rendőrség egységei mellett különböző civil és jótékonysági szervezetek járművei járják a várost, s a hajléktalanokat egy központi szállásra viszik.

Feladat

Nézzetek utána, az EU országok hogyan nevezik a hajléktalanság problémáját!

– A hajléktalanok először lélekben halnak meg, mert egyedül maradnak a gondjaikkal, nem bírják elviselni a terheket, s föladják az emberi életért folytatott küzdelmüket – állítja az intézményvezető. A gyakran életmentő utcai szociális munkások először igyekeznek rászolgálni a bizalomra, megpróbálnak kapcsolatot teremteni a lépcsőházakban, romos épületekben, fóliasátrakban meghúzódó emberekkel. Sokukat rá tudják venni az orvosi kezelésre, s idővel arra is, hogy beköltözzenek a szállóra. A télen különösen fontos utcai szociális munkának nincs normatív támogatása, pályázatokból próbálják előteremteni az életmentő munkához szükséges összeget. A győri önkormányzat sokat segít, amire most nagy szükség is van, hiszen a szaktárcához benyújtott idei pályázatukat – csakúgy, mint a pécsiekét vagy a nyíregyháziakét – elutasították, inkább a férőhelybővítésekre szánják a rendelkezésre álló kevés pénzt.

Feladatok

Mit jelent a „szociális munkás” megnevezés? Hol képeznek szociális munkásokat? Próbáljatok ennek a foglalkozásnak, szakmának valamilyen vonzóbb nevet találni!
Ki, miért lesz szociális munkás?
Nézzetek utána az EU országokban a szociális munkás képzésnek, illetve annak, hogy kikből lesz ott szociális munkás!

Ír Az Olvasó Fagy, halál, segítség Tavaly télen találtam egy alvó asszonyt a hóban. Mínusz tizenöt fok volt. Felébresztettem, beszélgettem vele, befogadtam egy éjszakára. A lakásomba? Nem, a pincébe. Miért csak oda? Mert Mindenesetre a pincében fűtés volt, meleg, és ő nem fagyott meg. Megbeszéltük, ha nem talál szállást, máskor is eljöhet. Azóta többször találkoztunk. Egy kicsit helyrejött az élete. Hálás. Elvitt valamit a pincéből? Nem. Koszt hagyott maga után? Nem. Rendet rakott. Mint minden nő, otthont teremtett. Megszólalt benne ez az ösztön. Teret kapott hozzá egy éjszakára. Szerencsés vagyok, hogy nem okozott gondot? Lehet, nem tudom. Sokat tanultam tőle. A fenti történetet nem azért írtam le, hogy magamról beszéljek, hanem azért, mert nélküle nem hiteles ez az írás. Ne menjünk el egymás mellett az utcán. Jó, de erre ott vannak a szeretetszolgálatok erre vannak kitalálva ez a dolguk Igen. De ők kevesen vannak, mi pedig tízmillióan vagyunk. Tízmillió figyelem. A hajléktalanokra leselkedő legnagyobb veszély a fagyhalál. Amikor ezt írom, a háttérben szól a rádió. Éjszakára mínusz húszfokos hideget jósol. (Kapolka Gábor)

Feladatok

1. Ti mit csináltatok volna Kapolka Gábor helyében?
2. Mit kockáztatott Kapolka Gábor?
3. Ki miért vállalja, illetve miért nem a kockázatot?
4. Mi a hála? Kell-e, hogy hála, köszönet legyen?

V. Klasszikus (logikai) dilemmák

Próbáld megoldani az alábbi (megoldhatatlannak látszó) dilemmákat!
Válaszolj arra is, mi a „csel” bennük, hogyan alakulhatott ki a „patthelyzet”?

1. Rettenetes Zénó találkozik az ördöggel

– Jó, hogy találkozunk, már régóta kereslek! – szól az ördög. De szerencséd van, jó kedvemben találtál: ha rám tudod bizonyítani, hogy hazudok, az történik, amit én akarok. Ellenben, ha nyilvánvalóvá válik, hogy igazat mondok, akkor újból te győztél. Áll az alku? – Állok elébe! – mondja magabiztosan Zénó. – Akkor én most magammal viszlek a pokol mélységes fenekére! – Hazudsz, pimasz! – Ha hazudok, akkor az enyém vagy! – Hát akkor... talán igazat mondasz... – Úgy van. És mivel én igazat mondok, az alku értelmében már viszlek is...

(Van-e még valami esélye Rettenetes Zénónak?)

2. Mester és tanítvány

Dr. Bölcs Tódor három évi tanulásra magához fogadja Okos Kolos ügyvérbojtárt, s kitanítja a mesterség minden fortélyára, hogy utána irodát nyithasson. Fizetséget sem kér érte, mindössze azt rögzítik szerződésben, hogy tanítványa az első megnyert pere után fizessen.
Okos Kolos első perét mestere Bölcs Tódor ellen indítja, hogy nem hajlandó neki fizetni. Meggyőződése, hogy így mindenképpen megmenekül a fizetés kötelezettségétől, hiszen,

• ha megnyeri a pert, nem kell fizetnie az ítélet értelmében;
• ha elveszíti, nem kell fizetnie a korábbi szerződés értelmében.

Dr. Bölcs Tódor sem aggódik egy cseppet sem. Szerinte Kolos mindenképen fizet. Ugyanis:

• ha megnyeri a pert, ez lesz az első megnyert pere, s utána fizetnie kell, mert ez áll a szerződésben;
• ha elveszíti, akkor fizetésre kötelezik az ítélet értelmében.

VI. Esszé

1. Elemezd az etikai gondolkodás főbb tendenciáit és állomásait a kötelességetikától a felelősségetikáig! Beszélhetünk-e az erkölcsi gondolkodás fejlődéséről, találunk-e benne ellentmondásokat?
2. Fejtsd ki, miben áll az ember meghatározottsága és szabadsága! Hogyan függ össze az önkorlátozás és a szabadság?
3. Milyen szerepe van a halálnak és a kínok vállalásának az erkölcsi következetesség szempontjából?
4. A női emancipáció és határai