Imre Anna
Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a hazai középfokú iskolákban
Bevezetés
A másodelemzés során nem volt célunk a hazai középfokú oktatás helyzetének átfogó feltárása, ehelyett elsősorban arra törekedtünk, hogy a hazai jellemzőket nemzetközi kontextusban tegyük láthatóvá, ezen belül is arra, hogy megismerjük és bemutassuk a középfokú oktatás erősségeit és problémáit. Tanulmányunkban ezt oly módon valósítottuk meg, hogy egyfelől az OECD-vizsgálat élethosszig tartó tanulást hangsúlyozó megközelítésére, fogalomhasználatára, jelentésének szerkezetére építettünk, élve a nemzetközi összehasonlítás lehetőségével is, másfelől mindezt mindenekelőtt hazai perspektívából nézve igyekeztünk értelmezni, kiegészítve a magyar közoktatás folyamatairól szerzett mélyebb ismereteinkkel. Az elemzés során sajnálatos módon nem tudtuk adatainkat olyan országhoz vagy országcsoporthoz hasonlítani, amely hasonló adottságokkal rendelkezne, mivel más korábbi szocialista vagy közép-kelet-európai ország nem vett részt az OECD nemzetközi felmérésében. Ezért a hazai adatok értelmezésénél hasonló módon jártunk el, mint a kiemelt skandináv országok esetében, azaz a magyar adatokat mindenekelőtt a nemzetközi vizsgálatban részt vett 14 ország átlagát tükröző mutatókkal vetettük össze. A különbségek interpretálása során elsősorban a hazai szabályozás és a strukturális adottságok különbözőségeit vettük számba, s ahol az iskolák nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, ott a fentieken túlmenően az intézményi szintű különbségeket is igyekeztünk feltárni, s ehhez a fenntartói, programszintű vagy intézménytípusok szerinti eltéréseket is próbáltuk figyelembe venni.1 A tanulmányban – amennyiben mód volt rá – a nemzetközi jelentésben alkalmazott elemzés dimenzióin egy lépéssel továbbmenve igyekeztünk fenntartói, program- vagy intézménytípusonkénti bontásokat is alkalmazni. Egy-egy kérdéskör mélyebb megértéséhez helyenként támaszkodtunk az adott témát feltáró más kutatások tapasztalataira, valamint a vizsgált intézmények egy szűkebb körében készített interjúkra is.
Az írás első felében a középfokú oktatást meghatározó külső tényezőket, valamint a középfokú oktatás képzési és fenntartói szerkezetének alakulását tekintjük át. Az elemzés második és harmadik része illeszkedik az OECD-jelentés megfelelő fejezeteihez, a következtetéseket pedig a záró fejezetben fogalmazzuk meg.
