wadmin | 2009. jún. 17.

Az egészséges életmódra nevelés elemzése, értékelése

Papp Antalné

Az óvodai nevelés alapfeladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. Ez a fejezet az egészséges életmódra nevelés területével foglalkozik részletesen.

A dokumentum letöltése (zip, 13 KB)

Az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján dolgozták ki helyi nevelési programjukban "saját" nevelési céljaikat, feladataikat.

Az óvoda vezetőjének, a nevelőtestületnek a feladata a helyi nevelési program értékelése, annak megállapítása, hogy az önmaguk elé kitűzött célokat, hogyan, milyen mértékben képesek megvalósítani.

A belső elemzés értékelés során minden esetben az óvoda által felvállalt cél- és feladatrendszer megvalósítását kell figyelembe venni. Az elemzés, értékelés konkrét volta "testre szabottsága" biztosítja majd, hogy az óvoda lehetőségei legyenek a mérvadók.

Szempontok az egészséges életmód alakításának elemző vizsgálatához, belső értékeléséhez. Kiemelt nevelési cél: az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermekek testi fejlődésének elősegítése, az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD NEVELÉSÉNEK FELTÉTELEI

  • Az óvoda épülete, udvara biztosítja-e a hatékony nevelőmunka feltételeit:
  • az udvara maximális kihasználtságú-e,
  • a csoportszobákban a hely kihasználása célszerű-e,
  • rendelkeznek-e tornateremmel, ha igen, minden csoport használja-e,
  • a kiszolgáló helyiségek (wc., mosdó, előtér, nevelői szoba stb.) használata, használatának rendje jól kialakított-e,
  • az intézmény épületének, udvarának karbantartása, időnkénti felújítása biztosított-e.
  • Az óvoda udvarának kialakítása, eszközzel való felszereltsége lehetővé teszi-e a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését.
  • Az óvoda helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják-e a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet.
  • Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják-e az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását.
  • Készült-e helyi nevelési program nevelési célkitűzéseinek, feladatainak megvalósításához szükséges eszköz- és fejlesztési jegyzék összeállítása.

2. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETVITEL ÍGÉNYÉNEK ALAKÍTÁSA

TESTÁPOLÁS

  • A gyermek testápolását segítő, a testápolási szokásokat alakító felnőtt kialakított-e bensőséges kapcsolatot a gyermekkel, annak érdekében, hogy a gyermeket kívánsága, kérése alapján tudja segíteni.
  • A gyermek testének gondozásához, a bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztításához stb. biztosítottak-e az egyéni eszközök.
  • gyermek ruházatának gondozása, esztétikus tárolása megoldott-e.
  • Különös gonddal védik-e a gyermek érzékszerveit.
  • Figyelemmel kísérik-e testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény, az igényesség megjelenését.

Az óvónő ismeri-e a család testápolási szokásait

  • összehangolta-e a családi és az óvodai szokásokat,
  • fordít-e külön figyelmet a hátrányos szociokultúrális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira,
  • ha szükséges, felvállalja-e az óvónő a testápolási szokások kialakítását.

ÖLTÖZKÖDÉS

Az intézményben milyen a gyermek egészséges, praktikus, kényelmes öltözete:

  • napközben a csoportszobában,
  • utcai séta, levegőzés alkalmával,
  • az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején,
  • pihenéskor,
  • ünnepi alkalmakkor.

A családdal való együttgondolkodás-e az alapja az elfogadott viseleteknek.

TÁPLÁLKOZÁS

  • Az óvoda nyújt-e modellt a családoknak, az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában.
  • A szülők ismerik-e legalább egy hétre előre az óvoda étrendjét.
    • van-e beleszólásuk az étrend alakításába, esetleg lehetőségük a "dúsításra".
  • óvodavezető mit tesz azért, hogy a családok kezdeményezései, jó ötletei, beépüljenek az étlapba.
  • Az óvónő ismeri-e egy-egy gyermek kedvenc ételét, nem kedvelt ételét.
    • van-e ismerete egy-egy gyermek étkezési szokásairól,
    • figyelemmel kíséri-e egy-egy gyermek étkezési szokásainak alakulását,
    • elfogadja-e a családok adományait,
    • biztosít-e lehetőséget a gyermeknek a nap bármely szakában a folyadék pótlására,
    • milyen a terítés, az ételek tálalásának esztétikája a csoportban,
    • van-e nyugodt tempója, öröme az étkezésnek,
    • az óvónő betölti-e a modell szerepét,
    • milyen az étkezés lebonyolításának szervezettsége, van-e várakozási idő.

PIHENÉS-ALVÁS-LEVEGŐZÉS

  • Biztosítja-e az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék.
  • Milyen a pihenés-alvás napirendben elfoglalt szerepe.
  • A csoportszobát pihenés előtt szellőztetik-e.
  • Kényelmes-e a gyermekek fekhelye.
  • A gyermekek saját ágyneműt, pizsamát használnak-e.
  • Az óvónő biztosítja-e, hogy a pihenőidőben a csoportban csend és nyugalom legyen.
    • hogyan teremti meg a nyugodt hangulatot,
    • figyel-e a nyugtalan gyermekre, - mit tesz nyugalma érdekébe,
    • ismeri-e egy-egy gyermek pihenési szokásait, eltérő alvásigényét, tiszteletben tartja-e.

3. A GYERMEK TESTI FEJLŐDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

A GYERMEK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME, EDZÉS

  • Az intézmény adottságai: szociokultúrális környezete, épülete, udvara, kertje, helyiségei biztosítják-e a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet.
  • A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása, biztosítja-e az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését.
  • A fentiek összevetése a helyi nevelési programban megfogalmazott nevelési célokkal, feladatokkal.
  • A gyermekek egészségügyi ellátásait az orvos és a védőnő az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi-e.
    • Az óvoda orvosa és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként, közreműködik-e a nevelőtestület munkájában.
    • Van-e az intézményben preventív illetve terápiás fogászati, szemészeti ellátás.
    • Milyen az orvosi szoba felszereltsége, a fontos telefonszámok láthatóak-e.
    • Van-e az óvónőnek szerepe az egészségügyi vizsgálatok során:
    • a gyermekek körében,
    • az orvos és a védőnő felé.
  • A helyi nevelési programban hogyan jelenik meg a gyermek testi épségének védelme, a balesetmegelőzés, ebben:
    • az óvodavezető,
    • az óvodapedagógus,
    • a munkatársak feladata.
  • Milyen objektív feltételeket biztosít az intézmény a gyermekek edzéséhez. Az óvodapedagógus körültekintően, tudatosan használja-e az edzés lehetőségeit minden évszakban.
  • Nevelőmunkája során figyelembe veszi-e egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát.
  • A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen van-e a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkör.

MOZGÁS, A GYERMEKEK MOZGÁSÍGÉNYÉNEK KIELÉGÍTÉSE

  • Hangsúlyos-e a helyi nevelési programban a gyermekek mozgásfejlődésének elősegítése.
  • Érvényesül-e az óvónő modell szerepe.
  • Milyen az óvodapedagógus szemlélete? Folyamatos feladatnak tekinti-e az egészséges életmódra nevelés során a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítést, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását.
  • Mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi-e.
  • Mit tesznek a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése érdekében.
  • Törekedtek-e mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, a csoportszobában egyaránt:
    • jó hangulatú-e a gyermekek mozgástevékenysége,
    • hogyan követik a gyermekek edzettségének teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását,
    • regisztrálják-e, amikor a mozgás természetes igényévé válik a gyermeknek, beépül a szokásrendszerébe,
    • milyenek a gyermekről vezetett egyéni dokumentációk. A dokumentáció mely részét érinti a fejlesztési területeknek.
  • Feladatuknak tekintik-e a szülők szemléletének befolyásolását. Szerveznek-e a szülőkkel közösen mozgásos programot.
  • Milyen prevenciós és korrekciós tevékenységek vannak az óvodában.
  • Milyen a segítő szakszolgálat igénybevétele, igénybevételének módja, szervezettsége az óvodában.

4. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD, A GONDOZÁS, A TESTÁPOLÁS, AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS SZOKÁSAINAK ALAKÍTÁSA

  • A gondozási feladatok teljesítése miben segíti a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését:
    • megteremti-e a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit,
    • alapja-e a jó szokások kialakításának,
    • a gondozás tevékenysége mikor, kinek a feladata.
  • Fontos a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása, melynek során az óvodapedagógus:
    • figyelembe vette-e a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni ígényeit,
    • rugalmas-e az óvodapedagógus, a gyermekek idejét tudatosan, az aktuális élettani szükségletei figyelembevételével tervezi-e.
  • Az önkiszolgálási tevékenységek célzottan alakítják-e a gyermek én-képét, önállóbbá válását.
  • Az önkiszolgáló feladatok végzése közben biztosított-e az óvodapedagógus a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem.
  • Biztosítanak-e elég időt és alkalmat a tevékenységek többszöri gyakorlására.
  • Milyen légkörben zajlik a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése.
  • Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér-e.

AJÁNLÁS

A helyi nevelési program beválásának, nevelési folyamatának belső elemzése, értékelése minden nevelőtestület kiemelt feladata. A fent vázolt szempontok csupán ötletek, mellyel segíteni szeretnénk az új típusú belső elemzések, értékelések megtervezését, kivitelezését.

Az egészséges életmódra nevelő munkánk folyamatában rendkívül fontos, a "gyermeket" egyes szám első személyben lássuk. Ezért az irányított megfigyelésben a sikerkritérium az életkori szinten elvárható "teljesítményt" jelenti, a vizsgálati eredmény a gyermek pillanatnyi tudásszintjét, szokásszintjét mutatja, a hozzáadott érték a család és az óvodapedagógus együttnevelő tevékenységét jeleníti meg %-os megosztásban.

Irányított megfigyelés: Az étkezési viselkedéskultúra elemzése, értékelése
Ki végzi: Óvodavezető, óvónő
Kivel: Óvodapedagógus, gyerekek
Hogyan: Beszélgetés, megfigyelés
Mikor: Évente két alkalommal

FELTÉTELEK, KÖRÜLMÉNYEK:

- a bútor mérete A gyermek méretének megfelelő
- az evőeszköz választéka: A gyermek fejlettségének megfelelő
- a terítés minősége: esztétikus, praktikus
- az ellátás megszervezése: Várakozási idő nélkül, megfelelő hőfokú étel biztosított
- személyi ellátottság: A gyermeki szükségletek és a helyi lehetőségek
határozzák meg, aránya megfelelő.
Gyermeklétszám, gyermeki szükségletek, helyi lehetőségek).
Sikerkritérium: A gyermek szükségleteinek jelzése életkorspecifikus és
helyi szokást tükröző. Étkezés közben - üres szájjal -
halkan beszélget, helyes testtartással, megfelelő
eszközhasználattal étkezik. Ügyel környezete rendjére,
tisztaságára.
Vizsgálati eredmények: A gyermekek étkezési viselkedéskultúrája életkori szinten
kiemelkedően jó. Javítása csupán az étkezés közbeni
beszélgetés módja: üres száj, halk beszéd.
Feladatok: Öröm, dicséret, megerősítés. Az óvónő modell
szerepének erősítése.
Irányított megfigyelés: A kézmosás körülményei, eszközei biztosítottak-e?
Ki végzi: Óvodavezető
Kivel: Óvodapedagógus, szülő, gyerekek
Hogyan: Beszélgetés, megfigyelés, kérdőív
Mikor: Évente

FELTÉTELEK:

a mosdó mérete: Megfelelő
a víz hőmérséklete: Megfelelő
szappan: Biztosított
folyékony szappan: Időnként biztosított
körömkefe: Biztosított
törülköző: Biztosított, higiénikusan, elérhetően
személyi ellátottság: Jó munkaszervezéssel, a gyermekek igény szerinti
segítése megoldott
Sikerkritérium: Ha minden gyermek, személyes szükséglete szerint
megmossa a kezét
Vizsgálati eredmények: A folyékony szappan illata, állaga, kezelési technikája
ösztönzi a gyermekeket a kézmosásra.
Feladatok: Szokáserősítés. Esetleg szülői segítséggel állandó
folyékony szappan használat

Irányított megfigyelés:

A fogmosás tevékenységének elemzése, értékelése
Ki végzi: Óvodavezető
Kivel: Óvodapedagógus, szülő, gyerekek
Hogyan: Beszélgetés, megfigyelés
Mikor: Évente egyszer

Feltételek/körülmények:

fogmosó pohár: Egyforma, jó méretű pohár
fogkrém: Változó minőségű
fogkefe:
Különböző méretű
megfelelő hőmérsékletű víz: Biztosított
megfelelő méretű mosdó: Biztosított
idő a tevékenységhez: Biztosított
Személyi ellátottság: A felnőtt jelenléte mindig biztosított a fogmosás ideje
alatt a mosdóban.
Sikerkritérium: Ha minden gyermek örömmel, a neki megfelelő
eszközökkel minden nap nyugodt körülmények között
megmossa a fogát.
Vizsgálati eredmények: Nem minden gyermek végzi örömmel a fogmosást.
Ennek oka a vizsgálat szerint egyrészt a fogkrém
"idegen" minősége, másrészt a nem megfelelő méretű fogkefe.
Feladatok: Szokáserősítés. Egyéni fogkrémhasználat bevezetése.
A szülők segítségével megfelelő méretű fogkefék
beszerzése.
Tags: 
Prefix: 

A honlapon található adatbázisban lévő tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művek elektronikus továbbhasznosítását előzetes írásbeli engedélyéhez köti. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést kifejezetten megtiltja.